Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Ezúton tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2018. október 19. napon 14.00 órától 2018. október 20. napon 14.00 óráig az elektronikus ügyintézés az informatikai rendszerek karbantartása miatt szünetel.
Ezen időtartam alatt - bár az OGYÉI Hivatali Kapujára, valamint az iratanyagok beküldéséhez gyakorta használt CESP felületre - beküldhetők a beadványok, azok érkeztetése (átvételi elismervények visszaküldése), feldolgozása - a belső rendszerek leállása miatt -, csak az újraindulást követően, legkésőbb 2018. október 20-án 14 órától történik meg.

Megértésüket köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Kényszerintézkedések (személlyel kapcsolatos)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. szeptember 20.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A kényszerintézkedések az eljárás alanyainak magánszférájába való beavatkozást jelentik, illetve az eljárás sikerességét előmozdító cselekmények tartoznak e fogalom alá. Tehát ezek nem büntetések, nem szankciók. Ebben a csoportban az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, az intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására, az elővezetés, motozás, ujj- és tenyérnyomat, DNS-mintavétel és a bíróság elé állítás kerül bemutatásra.

Cikk:

A távoltartás

A távoltartás a lakhelyelhagyási tilalomhoz és a házi őrizethez § hasonlóan az előzetes letartóztatás § egyik alternatívája, elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a terhelttel szemben nem rendeltek el előzetes letartóztatást.

A távoltartás elrendelését kizárja az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés §, illetve a házi őrizet elrendelése.

A távoltartás a terhelt szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. §

A távoltartás hatálya alatt álló személy a bíróság által megállapított szabályokat köteles betartani.

A terhelt a bíróság által megállapított módon köteles a bíróság által meghatározott lakást elhagyni és onnan meghatározott ideig távol maradni, a meghatározott személytől, illetve e személy lakó- és munkahelyétől vagy e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlás során rendszeresen látogatott épülettől.

Ezen túlmenően tartózkodnia kell attól is, hogy akár közvetlenül, akár közvetve, például telekommunikációs eszközök útján érintkezésbe lépjen a védett személlyel, de a kapcsolatfelvétel bármely formáját megtilthatja a bíróság. §

A távoltartás szabadságvesztés büntetéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése nem feltétlenül szükséges és megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetben hagyása estén a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt esetleg befejezné vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. §

A távoltartás elrendelése esetén a bíróságnak behatóan kell vizsgálnia a bűncselekmény jellegét, amely megalapozhatja a sértett félelmét a terhelttől.

Alaposan vizsgálni kell a terhelt és a sértett korábbi viszonyát is, a sértett életkörülményeit és a terheltnek a sértettre gyakorolt hatását és azt, hogy a távoltartás elrendelésétől milyen eredmény várható. Vizsgálandó továbbá a terheltnek az eljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartása.

Abban az esetben, ha a terhelt által elkövetett bűncselekmény magánindítványra § üldözendő, a magánindítvány benyújtása előtt a távoltartás elrendelésére nincs törvényes lehetőség. §

A távoltartás elrendelésére kizárólag a bíróság jogosult. §

Ugyanakkor viszont a távoltartás elrendelését az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló, a sértett, cselekvőképtelen sértett esetén kizárólag törvényes képviselője, korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett esetén törvényes képviselője is, személyes ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett a törvényes képviselője hozzájárulásával, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője is indítványozhatja. §

Az elrendelt távoltartás tartama 10-60 napig terjedhet. §

Abban az esetben, ha a távoltartás elrendelését követően a védett személy lakóhelye megváltozik, valamint e személy, illetve a terhelt életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a távoltartás további fenntartását szükségtelenné teszi, a bíróság akár indítványra, akár hivatalból módosíthatja a távoltartást elrendelő határozatát, illetve a távoltartást meg is szüntetheti.

Értelemszerűen megszünteti a bíróság a távoltartást, ha a terhelttel szemben a büntetőeljárás során olyan kényszerintézkedést rendeltek el, amely miatt a távoltartás módosítása vagy megszüntetése szükséges. §

Abban az esetben, ha a távoltartás szabályait a terhelt szándékosan megszegi és ezt utólag nem menti ki, az előzetes letartóztatása § is elrendelhető, illetve rendbírsággal § sújtható. §

A büntetőeljárás során, büntetőeljárásjogi kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás nem tévesztendő össze a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény alapján elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás § és megelőző távoltartás § jogintézményével. Az utóbbi alkalmazásához nem feltétlenül szükséges bűncselekmény elkövetése, az alkalmazó hatóság vagy bíróság nem a bűncselekmény megtörténtét vizsgálja. A törvény alapján ugyanis hozzátartozók közötti erőszaknak minősül

  1. a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, és
  2. a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás. §

Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség általában a helyszínen rendelheti el, ha azt tapasztalja §, hogy a fenti, hozzátartozók közötti erőszak megtörtént. Az ideiglenes megelőző távoltartás 72 órára szól. § Ennek az aktusnak is az a következménye, hogy akivel szemben ilyet bocsátottak ki, köteles elhagyni azt a lakást, ahol a bántalmazott személy él, bizonyos körben még akkor is, ha az a lakás a bántalmazó tulajdona §, és távol kell tartania magát a bántalmazottól vagy más személyektől. § Az ideiglenes megelőző távoltartás bírósági felülvizsgálata kérhető. §

A megelőző távoltartást a bíróság rendelheti el nemperes eljárásban. § Erre egyrészt kérelemre van lehetőség, ha ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére nem került sor vagy pedig hivatalból, a rendőrség indítványára akkor, ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. § A bíróság legfeljebb hatvan napra rendelheti el. §