Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Kényszerintézkedések (személlyel kapcsolatos)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. október 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A kényszerintézkedések az eljárás alanyainak magánszférájába való beavatkozást jelentik, illetve az eljárás sikerességét előmozdító cselekmények tartoznak e fogalom alá. Tehát ezek nem büntetések, nem szankciók. Ebben a csoportban az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, az intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására, az elővezetés, motozás, ujj- és tenyérnyomat, DNS-mintavétel és a bíróság elé állítás kerül bemutatásra.

Cikk:

A távoltartás

A büntetőeljárásról szól 2017. évi XC. törvény (Be.) hatálybalépése jelentős változást hozott a kényszerintézkedéseket illetően is. A változások a távoltartás jogintézményét is érintették, annak szabályait a jogalkotó a letartóztatással és a bűnügyi felügyelettel egységesen, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések általános szabályai között, illetve az eltéréseket a távoltartásra vonatkozó önálló rendelkezések között helyezte el. A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. §

A távoltartás hatálya alatt álló személy a bíróság által megállapított szabályokat köteles betartani.

Távoltartás elrendelése esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel - közvetlenül vagy közvetve - ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát (a továbbiakban: távoltartással érintett személy). §

Ennek elérése érdekében a bíróság előírhatja azt is, hogy a terhelt meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási és munkahelyétől vagy az e személy által rendszeresen látogatott nevelési és nevelési-oktatási vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, valamint vallásgyakorlás során rendszeresen látogatott épülettől tartsa távol magát.

A távoltartás elrendelésének feltételeire a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések általános szabályai az irányadók (lásd a letartóztatás és a bűnügyi felügyelet szócikkeknél írtakat) §, azzal a jelentős eltéréssel, hogy távoltartás csak a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, illetve - ha ez a sértett vonatkozásában állapítható meg - a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el. §

A fentiekre is tekintettel a távoltartás elrendelése esetén a bíróságnak behatóan kell vizsgálnia a bűncselekmény jellegét, amely megalapozhatja a sértett félelmét a terhelttől.

Alaposan vizsgálni kell a terhelt és a sértett korábbi viszonyát is, a sértett életkörülményeit és a terheltnek a sértettre gyakorolt hatását és azt, hogy a távoltartás elrendelésétől milyen eredmény várható. Vizsgálandó továbbá a terheltnek az eljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartása.

A távoltartás elrendelésére - személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés lévén - kizárólag a bíróság jogosult. §

Ugyanakkor a távoltartás elrendelését a sértett is indítványozhatja. A sértett a távoltartás elrendelésére irányuló indítványát a vádemelés előtt az ügyben eljáró ügyészségnél terjesztheti elő. Ebben az esetben az ügyészség a sértett indítványát az ügyiratokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. §

A vádemelés előtt elrendelt távoltartás az elsőfokú bíróság a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb négy hónapig tart. A távoltartást a bíróság alkalmanként legfeljebb négy hónappal meghosszabbíthatja. §

A vádemelés után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt távoltartás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt távoltartás a harmadfokú eljárás befejezéséig tart. § A vádemelés után a bíróság a távoltartás fenntartásának indokoltságát legalább hathavonta felülvizsgálja. §

A távoltartás elrendelése esetén a bíróság az elrendeléséről szóló véglegessé vált határozatot kézbesíti

  1. az indítvány előterjesztője;
  2. a távoltartással érintett személy;
  3. és ha a távoltartás elrendelését a sértett indítványozta, az ügyészség

részére. §

Abban az esetben, ha a távoltartás tartama alatt a terhelt vagy a távoltartással érintett személy életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt az előírt magatartási szabályoktól történő ideiglenes eltérés, vagy azok ideiglenes felfüggesztése szükséges, a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően, illetve a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a bíróság a távoltartás magatartási szabályait hivatalból vagy a terhelt, a védő és a távoltartással érintett személy indítványára részlegesen feloldhatja. Amennyiben az előírt magatartási szabályok tartós vagy végleges módosítása szükséges, a bíróság a távoltartás magatartási szabályait az ügyészség, a terhelt, a védő vagy a távoltartással érintett személy indítványára módosítja.

A távoltartás megszűnésére és megszüntetésére a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések általános szabályai § vonatkoznak azzal, hogy a távoltartás megszűnéséről, illetve megszüntetéséről a távoltartással érintett személyt is tájékoztatni kell. §

Abban az esetben, ha a terhelt a távoltartás magatartási szabályait megszegi, vagy az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, rendbírsággal sújtható. A magatartási szabályok ismételt vagy súlyos megszegése és az eljárási cselekményen idézés ellenére meg nem jelenése esetén továbbá a terhelt őrizete is elrendelhető és

  1. távoltartás mellett vagy helyett a terhelt bűnügyi felügyelete rendelhető el;
  2. a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása rendelhető el;
  3. hátrányosabb vagy más magatartási szabályok megállapításának van helye; vagy
  4. a terhelt letartóztatása rendelhető el. §

A büntetőeljárás során, büntetőeljárásjogi kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás nem tévesztendő össze a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény alapján elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás § és megelőző távoltartás § jogintézményével. Az utóbbi alkalmazásához nem feltétlenül szükséges bűncselekmény elkövetése, az alkalmazó hatóság vagy bíróság nem a bűncselekmény megtörténtét vizsgálja. A törvény alapján ugyanis hozzátartozók közötti erőszaknak minősül

  1. a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, és
  2. a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás. §

Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség általában a helyszínen rendelheti el, ha azt tapasztalja §, hogy a fenti, hozzátartozók közötti erőszak megtörtént. Az ideiglenes megelőző távoltartás 72 órára szól. § Ennek az aktusnak is az a következménye, hogy akivel szemben ilyet bocsátottak ki, köteles elhagyni azt a lakást, ahol a bántalmazott személy él, bizonyos körben még akkor is, ha az a lakás a bántalmazó tulajdona §, és távol kell tartania magát a bántalmazottól vagy más személyektől. § Az ideiglenes megelőző távoltartás bírósági felülvizsgálata kérhető. §

A megelőző távoltartást a bíróság rendelheti el nemperes eljárásban. § Erre egyrészt kérelemre van lehetőség, ha ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére nem került sor vagy pedig hivatalból, a rendőrség indítványára akkor, ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. § A bíróság legfeljebb hatvan napra rendelheti el. §