Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Rendkívüli jogorvoslat a büntetőeljárásban

Létrehozva: 2011. március 3.
Módosítás: 2019. október 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

E cím alatt tárgyaljuk a perújítás szabályait, amely révén a bíróság által jogerősen már befejezett ügyekben van lehetőség bizonyos esetekben jogorvoslatra. Itt olvashatnak a perújítás mellett a felülvizsgálatról is, ami szintén olyan rendkívüli jogorvoslati lehetőség, amely kizárólag a jogerős ügydöntő határozattal szemben vehető igénybe.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

A felülvizsgálat

A perújítás § mellett a felülvizsgálat § is egy olyan rendkívüli jogorvoslati lehetőség, amely kizárólag a jogerős ügydöntő határozattal szemben vehető igénybe.

Míg a perújítási eljárás központi kérdése valamely ténykérdés, amely az alapügyben megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítását eredményezheti, a felülvizsgálati eljárást az alapügyben elkövetett büntető anyagi vagy eljárásjogi szabálysértés, illetve az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapozza meg. §

Ennek megfelelően felülvizsgálatnak a következő esetekben van helye:

A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság §

  1. a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével
    • állapította meg a terhelt bűnösségét,
    • rendelte el a terhelt kényszergyógykezelését,
    • mentette fel a terheltet vagy
    • szüntette meg az eljárást;
  2. a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével
    • szabott ki törvénysértő büntetést,
    • alkalmazott törvénysértő intézkedést;
  3. a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok (pl. többszörös visszaesői minőség, bűnszervezeti elkövetés) ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.

Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát §

  1. joghatóság hiányában,
  2. a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a Be. 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában,
  3. nem az arra jogosult által emelt vád alapján,
  4. ún. abszolút eljárási szabálysértéssel § vagy
  5. a súlyosítási tilalom megsértésével

hozta meg.

Az Alkotmánybíróság határozata alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha az Alkotmánybíróság a jogerős ügydöntő határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát rendelte el. §

Nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv (például az Emberi Jogok Európai Bírósága) megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős ügydöntő határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának Magyarország alávetette magát. §

Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére kizárólag az ügyészség terjeszthet elő. A terhelt javára viszont felülvizsgálati indítványt nyújthat be

  1. az ügyészség;
  2. a terhelt;
  3. a védő;
  4. a terhelt törvényes képviselője;
  5. a kényszergyógykezelés elrendelése ellen a terhelt házastársa vagy élettársa;
  6. a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa. §

A terhelt terhére felülvizsgálati indítványt csak a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni, míg a javára korlátozás nélkül terjeszthető elő. §

Minden jogosult azonban csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása az Alkotmánybíróság vagy a nemzetközi emberi jogi szervezet későbbi döntésén alapul, de felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal ekkor is csak egyszer nyújtható be. [ §