Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2019. április 20. 14:00 órától április 23. 07:30 óráig az elektronikus ügyintézés az informatikai rendszerek karbantartása miatt szünetel.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük

MORZSÁK

TARTALOM:Büntetés kiszabása

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. augusztus 18.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az olvasó megtudhatja, hogy abban az esetben, ha sor kerül bűnhalmazat megállapítására, akkor a bíróság egy büntetést - ún. halmazati -fog kiszabni. Ennek során azonban speciális szabályokat kell figyelembe vennie, hiszen az adott eljárásban több bűncselekményért is felelősségre kell vonni az elkövetőt. A feltételes elítélés a próbára bocsátás melletti másik formája a büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése. Ekkor a bíróság kiszabja a büntetést, azonban annak azonnali végrehajtásától meghatározott ideig eltekint. A büntetett előélethez fűződő joghátrányok alóli mentesítés célja, hogy az elítélt mentesüljön mindazon hátrányos következmények alól, amelyeket a jogszabály fűz az elítéléshez. Hosszabban magyarázzuk a szabadságvesztés kiszabásának szabályait is.

Cikk:

Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól

A mentesítés elméleti alapjai
A mentesítés célja, elemei
A mentesítés formái
A törvényi mentesítés
A bírósági mentesítés
A kegyelmi mentesítés

A mentesítés elméleti alapjai

A büntetőeljárás lefolytatásának és a büntetés kiszabásának célja az elkövető felelősségre vonása az elkövetett bűncselekményért; a büntetés pedig megtorlás. A büntetőjog alapvető feladata ugyanakkor az Alaptörvényben rögzített értékekben megtestesülő társadalmi rend védelme, amelynek csak egyik eszköze ez a represszív jellegű büntetőhatalmi tevékenység. A társadalom védelmében egy másik eszköz is a büntetőjog rendelkezésére áll, ez pedig a prevenció. Ahogy azt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) meghatározza, a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. § A büntetőeljárásnak úgy kell lezajlania, és a büntetést is úgy kell kiszabni, hogy annak eredményeképpen az elkövető a jövőben tartózkodjék újabb bűncselekmények elkövetésétől (speciális prevenció) és az mások számára is visszatartó erővel bírjon (generális prevenció).

Ezt az egyéni megelőzést szolgálja az, ha az elkövető számára a büntetés megtörténtét követően esélyt adnak önbecsülése visszaszerzésére, illetve arra, hogy a társadalmi beilleszkedése során ne kelljen bélyegként viselnie korábbi elítéltségét. Ennek eszköze a mentesítés.

A mentesítés célja, elemei

E jogintézmény célja, hogy az elítélt mentesüljön mindazon hátrányos következmények alól, amelyeket törvény az elítéléshez fűz. A Btk. alapján ilyen hátrányos jogkövetkezményeket csak törvény állapíthat meg. Azt is rögzíti a törvény, hogy az elítéléssel kapcsolatos adatok csak előre megállapított határidőig tarthatóak nyilván, és a határidő letelte után hátrányos jogkövetkezmények már nem fűződhetnek az elítéléshez. § Az ezzel kapcsolatos bűnügyi adatok nyilvántartásának a részletes szabályait a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény tartalmazza. § A büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedésével az elítélt büntetett előéletűvé válik, amely a mentesítésig tart. A mentesítés eredményeként a mentesített személy büntetlen előéletűnek minősül, és (törvény eltérő rendelkezése hiányában) így senkinek sem tartozik számot adni korábbi elítéléséről. §

A törvény szerint az elítélt a büntetés hátrányos következményei alól mentesül. Természetesen egy jogerősen marasztaló döntéssel végződött büntetőeljárásnak számtalan - anyagi, erkölcsi, pszichés és egyéb vonatkozású - negatív hatása lehet. A mentesítés a pszichés, az erkölcsi, az egyén megítélését felölelő következményeket természetszerűleg nem tudja közvetlenül kezelni, az csak kifejezetten a jogi következmények alóli mentesülésre terjed ki. Ugyanakkor ezek a normatív jellegű, jogi hátrányok is lehetnek büntetőjogon belüliek, illetve büntetőjogon kívüliek. A büntetőjogon belüli jogkövetkezmények alapvetően a visszaesés §, illetve a bűnismétlés megállapíthatósága, és az azokhoz kötődő következményi rendszer körében keresendők. A törvény azonban úgy rendelkezik, hogy újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyek a korábbi elítéléshez a büntető törvény alapján kapcsolódnak. § Ennek értelmében tehát a mentesítés az elítélés büntetőjogon belüli hátrányos következményeire nem terjed ki, hatálya csak a büntetőjogon kívül érvényesülő negatívumokra vonatkozik. Azaz hiába nyer mentesítést valaki egy bűncselekmény miatti végrehajtandó szabadságvesztésre ítélését követően, ha ezután a meghatározott időtartamon belül (három év) újabb bűncselekményt követ el, visszaesőnek fog minősülni.

A büntetőjogon kívüli joghátrányok köre igen tág, hiszen egy korábban elítélt személy például számos munkakört nem tölthet be, társadalmi feladatot nem láthat el, nem lehet például gondnok § vagy nem indulhat közbeszerzési eljárásban. § A mentesítés folytán egy adott munkakör betöltésekor a mentesített személyt büntetlen előéletűnek kell tekinteni, aki nem vét semmilyen előírás ellen, ha nem számol be korábbi elítéléséről. A mentesítés célja a jövőbe mutat, így az elkövető az elítélés folytán elveszített állását vagy beosztását a mentesítéssel automatikusan nem szerzi vissza. Abban az esetben azonban, ha új munka keresése során az adott munkakör ellátásához például erkölcsi bizonyítvány szükséges, ebben az az elítélés, amely alól az elkövető mentesült, nem tüntethető fel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bűnügyi nyilvántartóban e tény ne szerepelne még tovább is, hiszen a büntetőjogi következményeket a mentesítés nem érinti. Másrészt számos olyan foglalkozás, munkakör, megbízatás van, amelyeket a már mentesített, ezért büntetlen előéletű, de a bűnügyi nyilvántartásban még szereplő személy meghatározott ideig még a mentesítés után sem tölthet be. Ilyen például a rendőr, ügyvéd, bíró stb.

A mentesítés formái

A mentesítésnek több formáját ismeri a Btk. A különbség több ponton is megragadható közöttük. Így például lényeges különbség a mentesítés kérdésében döntésre jogosult kiléte, az elítélti kör, amelyet a mentesítés érinthet, továbbá a mentesítés feltételrendszere.

A legtágabb körű a törvényi mentesítés. Ebben az esetben nincs szükség semmilyen kérelemre. A feltételek fennállta esetén az elítélt automatikusan mentesül a korábbi elítélés következményei alól. A hatályos szabályok szerint e körből a többszörös visszaeső elítélt sincs kizárva. Ennél szűkebb körű a bírósági mentesítés, amelyre csak kérelem esetén, a törvényben meghatározott feltételek mellett kerülhet sor. Ekkor a bíróság különleges eljárásban hozza meg határozatát. A kegyelmi mentesítés esetén az elítélt a köztársasági elnökhöz fordul. § Bár a kegyelmi mentesítés tekintetében a törvény nem határoz meg semmilyen speciális feltételt, mégis e mentesítésre kerül sor a legritkábban. A kegyelmi mentesítésnek azonban nem csak ezt az egyéni formáját ismerjük, hiszen az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés is gyakorolhat közkegyelmet. §, §

A törvényi mentesítés

A Btk. a mentesítés e típusa kapcsán differenciáltan határozza meg azokat az időpontokat vagy időtartamokat, amelyek után a mentesítés bekövetkezik. Ezek elsősorban az alkalmazott szankciók típusa szerint változnak.

Törvény erejénél fogva áll be a mentesítés

  1. elzárás, pénzbüntetés és közérdekű munka esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján,
  2. foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján,
  3. kiutasítás esetén a büntetés végrehajtásának befejezése vagy végrehajthatóságának megszűnése napján,
  4. felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján,
  5. gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján,
  6. szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével,
  7. szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével,
  8. szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő nyolc év elteltével,
  9. szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, tíz évet meghaladó tartamú, határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év elteltével. §

A foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a mentesítés természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket a büntetéseket ne kellene végrehajtani, azaz az eltiltásban foglalt időtartam alatt a foglalkozását az elítélt ettől függetlenül sem gyakorolhatja, nem járhat az adott sportrendezvényre stb. § Ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették, akkor a mentesítés napja a próbaidő leteltének napja. § (Ez utóbbi esetben azonban a mentesítés nem áll be, ha a büntetés végrehajtását később elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a végrehajtandó szabadságvesztés szabályai vonatkoznak.)

A törvényi mentesítés egyébként mindig csak egy meghatározott elítéléshez kötődhet. Arra fel kell hívni a figyelmet, hogy ha az elítéltet a közügyektől is eltiltották (mellékbüntetésként), akkor ennek tartamáig a törvényi mentesítés sem következik be, akkor sem, ha egyébként a szabadságvesztés miatti mentesítés már bekövetkezne. §

A bírósági mentesítés

A bírósági mentesítés lehet utólagos vagy előzetes. Gyakoribb formája az utólagos mentesítés. Utólagos mentesítésre két esetben kerülhet sor:

  1. egyrészt a határozott tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés esetében,
  2. másrészt felfüggesztett szabadságvesztés esetén.

A mentesítés egyik feltétele, hogy elteljen a szükséges várakozás idő. A várakozási idő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a törvényi mentesítéshez szükséges idő fele, azaz a szabadságvesztés kiállásától, illetve végrehajthatósága megszűnésétől számított másfél, két és fél, négy, illetve öt év a törvényi mentesítés esetében érvényesülő három, öt, nyolc vagy tíz év helyett. Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a várakozási idő a próbaidő fele része, de legalább egy év. A bírósági mentesítés másik feltétele, hogy az elítélt érdemes legyen a mentesítésre. Ez utóbbi szubjektív feltétel megítélésénél a bíróságnak elsősorban az elítélt megbüntetése óta folytatott életmódját, a társadalomhoz való viszonyulását kell vizsgálnia. Fontos szempont az is, hogy az elítélt - ha erre módja volt - a cselekményével okozott - nem csak anyagi jellegű - sérelmet jóvátette-e. Felfüggesztett szabadságvesztés esetén az utólagos mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását később elrendelik. §

Előzetes mentesítésre - szemben az utólagos mentesítéssel, amely kérelemre történhet - már a bírósági ítéletben sor kerülhet. Ennek keretei értelemszerűen szűkösek, hiszen csak azt részesítheti ilyenben a bíróság, akit végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítél és mentesítésre érdemesnek vél. A szubjektív feltétel kapcsán még nem tudja vizsgálni az elítélésnek az elkövető életvitelére és gondolkodására gyakorolt hatását, azonban azok a körülmények, amelyeket a büntetés kiszabása során mérlegelt, e döntésénél is rendelkezésre állnak. Ekkor a mentesítés osztja az ítélet jogi sorsát, amennyiben annak jogerőre emelkedésétől érvényesül. Az előzetes mentesítés - jellegénél fogva - feltételes, hiszen ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását mégis el kell rendelni, azzal együtt a mentesítés is hatályát veszti. §

A kegyelmi mentesítés

Az egyéni kérelem köztársasági elnökhöz történő benyújtása semmilyen törvényi feltételhez sem kötött. Így kegyelmi mentesítésre akkor is sor kerülhet, ha egyébként annak törvényi vagy bírósági mentesítésnél nevesített feltételei nem állnak fenn. § A kegyelmi mentesítés sem érinti azonban a büntetőjogi hátrányokat, azok alól ez nem mentesít. §