Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Büntetési nemek (mellékbüntetések)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. április 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A mellékbüntetéseket általában a főbüntetések mellett alkalmazzák. Ilyen például a közügyektől, foglalkozástól és a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás és kiutasítás.

Cikk:

Közügyektől eltiltás

A közügyektől eltiltás lényege, hogy az általános társadalmi felfogás szerint az elkövető meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt érdemtelenné válhat arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen. Nem a cselekmény milyensége, hanem az elkövető személyisége, bűnözői életmódja, a társadalom általánosan elfogadott értékítéletével szembenálló gondolkodása miatt sorolható ebbe az elkövetői kategóriába. A méltatlanná válás mint szubjektív kategória mellett további kritérium, hogy az elkövetőt a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélje. § A közügyektől eltiltás az új Btk. által szabályozott egyetlen mellékbüntetés.

A közügyektől eltiltás hátrányos következményei mind a múltra, mind a jövőre nézve korlátozzák az elkövető lehetőségeit. Így a közügyektől eltiltott nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben; nem lehet hivatalos személy; nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem vehet részt; nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe, testületébe; nem érhet el katonai rendfokozatot; nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt; hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő; nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban; nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője. A múltba visszanyúló korlátozás, hogy a közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelyek elnyerését az előbbi rendelkezések kizárják, illetve ilyen esetben elveszíti a címzetes rendfokozatát is. §

A közügyektől eltiltás csak határozott időre szólhat, legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. § Bár a közügyektől eltiltás az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, ebbe nem számít bele a szabadságvesztés letöltése, illetve az az idő sem, amely alatt az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól.

A választójoggal kapcsolatos fontos közelmúltbeli változás, hogy annak gyakorolhatósága a szabadságvesztés töltése során a közügyektől eltiltáshoz kötődik. Korábban ugyanis nem gyakorolhatta választójogát az, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését töltötte. Az Alaptörvény azonban úgy rendelkezik, hogy csak az nem rendelkezik választójoggal, "akit bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság a választójogból kizár". § Vagyis az Alaptörvény külön bírói döntéshez köti ezt a fajta jogkorlátozást, a korábbi, a szabadságvesztés töltéséhez kötött általános tilalom nem felelne meg ennek az alkotmányos előírásnak. Ennek következtében rendelkezett a jogalkotó úgy, hogy csak annak az elítéltnek korlátozott a választójoga, akit eltiltottak a közügyektől. Akit nem tiltottak el a közügyektől, gyakorolhatja választójogát akkor is, ha szabadságvesztését tölti. Ezt fejezi ki a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvény 32. § (2) bekezdés b) pontja, amely alapján "a szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek azok az állampolgári jogok, amelyekre - ha a bíróság az elítéltet eltiltotta a közügyek gyakorlásától - a közügyektől eltiltás hatálya kiterjed". § Tehát abban az - egyébként ritkábban előforduló esetben -, ha valaki a szabadságvesztés büntetését tölti, de nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, részt vehet a választásokon. Ezt azonban azzal kell kiegészíteni, hogy csak választóként gyakorolhatja a választójogát, jelöltként továbbra sem vehet részt a választásokon, mivel az, aki szabadságvesztés büntetését vagy intézeti kényszergyógykezelését tölti, nem indulhat jelöltként. §

median