Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Büntethetőséget megszüntető okok

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. október 17.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A blokkban többek között megtudhatja az olvasó, hogy mikor beszélhetünk a sértett beleegyezéséről, melyek az elévülés szabályai - a törvény szabályozza az elévülés kérdését, méghozzá két vonatkozásban is: egyrészt az elkövető büntethetőségének, másrészt a jogerősen kiszabott büntetés végrehajthatóságának szempontjából - és írunk a kegyelemről is.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Elévülés

Az el nem évülő bűncselekmények
Az elévülési idő számítása
Az elévülés kezdete
Az elévülés megszakadása, nyugvása

A büntetés célja az egyéni, illetve a társadalmi megelőzés. Ez azonban annál hatékonyabb, minél közelebb esik időben a cselekmény elkövetéséhez. Az idő előrehaladásával a büntetés egyre kevésbé tudja betölteni e célját, s egyre inkább a megtorló jelleg kerül előtérbe. Ugyanakkor hosszú ideig sem az elkövetőt, sem a társadalmat nem lehet bizonytalanságban tartani a felelősségre vonás kérdésében. Az idő múlását gyakorlati szempontból is figyelembe kell venni, hisz egyre nehezebbé válik például a bizonyítékok beszerzése és a bizonyítás is, hiszen a tanúk emlékezetét is jelentősen befolyásolja e tény. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy maga az elkövető is sokat változhat, s így utólagos megbüntetése több negatív, mint pozitív eredménnyel járhat. (Ez különösen fiatalkorú § vagy fiatal felnőtt elkövetők esetén igaz, hiszen az évek során megkomolyodhatnak, szakmát szerezhetnek, családot alapíthatnak. Az elkövető egy ilyen kialakult közösségből, rendezett élettérből történő kiemelése az egyéni megelőzést már nem szolgálja, ugyanakkor aránytalanul nagy hátránnyal jár.)

A fenti okokra tekintettel a törvény szabályozza az elévülés kérdését - méghozzá két vonatkozásban is: egyrészt az elkövető büntethetőségének, másrészt a jogerősen kiszabott büntetés végrehajthatóságának szempontjából.

Az el nem évülő bűncselekmények

Az az idő, ami után már nincs lehetőség az elkövető megbüntetésére (azaz az elévülési idő) elsősorban az adott bűncselekmény jellegétől, súlyától függ. Vannak olyan cselekmények azonban, amelyek nem évülnek el. § Ilyenek az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények §, és az összes, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény. Az utóbbiak közé tartoznak például az emberölés minősített esetei §, a kábítószer-kereskedelem legsúlyosabb esetei §, §, az emberrablás súlyos esetei § stb.

2014. december 21-e óta hatályos az a szabály, amely alapján nem évülnek el azok az ötévinél súlyosabban büntetendő, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, amelyeket tizennyolc év alatti személy sérelmére követnek el. § A különleges szabályozás bevezetésének az indoka az volt, hogy a jogalkotó ilyen módon is kifejezésre juttassa a fiatalkorú áldozatok védelmének a fontosságát az ilyen típusú különösen súlyos bűncselekmények esetén.

Szintén nem évülnek el azok a bűncselekmények, amelyek a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján el nem évülő bűncselekmények, amelyek miatti felelősségre vonásra akkor is lehetőség van, ha az elkövetéskor a cselekmény a belső jog szerint nem minősült bűncselekménynek. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alapján ezen bűncselekmények esetében az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni, ha az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint az adott cselekmény nem volt büntetendő. §

Az elévülési idő számítása

Egyébként az elévülési idő a bűncselekmény büntetési tételének felső határához igazodik, de nem lehet kevesebb öt évnél. § Ilyenkor az adott bűncselekmény kapcsán meghatározott büntetési tételek felső határát (például 2-8 évig terjedő szabadságvesztés esetén a 8 évet) kell figyelembe venni. Az olyan speciális rendelkezések tehát, mint például a halmazati büntetésre § vagy a különös és a többszörös visszaesőkre § vonatkozó szabályok §, az elévülési idő számítására nem vonatkoznak. A törvény minimumként az öt évet jelöli meg, azaz olyan cselekmények esetén, mint például a személyes, illetve a közérdekű adattal visszaélés vétsége §, ahol a legmagasabb büntetési tétel egy év, illetve két év, illetőleg ahol a törvény elzárást ír elő, ez az időtartam lesz az irányadó, mint például magántitok megsértése esetén. § Ez tehát azt jelenti, hogy minden bűncselekmény esetében legalább öt év áll rendelkezésre ahhoz, hogy az állami büntető igazságszolgáltatás az elkövető felelősségre vonásáról gondoskodjon.

A Btk. XXVII. Fejezetben meghatározott korrupciós bűncselekmények büntethetősége tizenkét év elteltével évül el. §

Speciális elévülési idő vonatkozik bizonyos bűncselekményekre, ha azokat tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú sérelmére követik el. Ez a kivételes elévülési idő az erős felindulásban elkövetett emberölésre §, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértésre §, § az emberrablásra §, az emberkereskedelemre §, a személyi szabadság megsértésére §, valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekre § vonatkozik. Ilyen esetben az elévülési időbe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét a sértett be nem tölti, vagy be nem töltötte volna. Természetesen ez a szabály nem vonatkozik arra, ha a fentebb ismertetetteknek megfelelően a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény nem évül el. § A különleges szabályozás bevezetésének az indoka az volt, hogy a fiatalkorú áldozatnak a tizennyolcadik életévének a betöltése után, tehát már nagykorúvá válva, minden esetben meglegyen a lehetősége arra, hogy megtehesse a felelősségre vonáshoz szükséges lépéseket. Ez a szabályozás elsősorban az emberkereskedelem, a gyermekprostitúció §, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjei számára jelentheti a jogi lehetőségek bővülését.

Továbbá fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény és az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvény az ún. kommunista bűncselekmények tekintetében különleges elévülési szabályokat tartalmaz. §

Az elévülés kezdete

Az elévülési idő számításánál a kezdő időpont a bűncselekmény stádiumától, illetve sajátosságaitól is függ. § Az elévülés határidejének kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul (például a halál bekövetkezik vagy a hamis tanúskodás megtörténik), kísérlet § és előkészület § esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér. A kizárólag a kötelesség teljesítésének elmulasztásával megvalósuló bűncselekmény esetén az a nap, amikor az elkövető még a Btk.-ban megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének (azaz például költségvetési csalás § esetén az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja), míg olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik (így például a lőfegyverrel és a lőszerrel való visszaélés § esetén az a nap, amikor az engedély nélkül tartott lőfegyvert a folyóba dobja).

Az elévülés megszakadása, nyugvása

Vannak olyan események, amelyek az elévülési időre hatással vannak, s eredményükként az elévülés megszakad vagy nyugszik. Ha az elévülés megszakad, akkor a félbeszakadás napján az elévülési idő számítása újra indul. Nyugvás esetén viszont az elévülési idő a kiváltó eseményt követően tovább folyik. Az elévülést a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak (a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak) az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye félbeszakítja §, míg például próbára bocsátás § esetén a próbaidő tartama alatt vagy a büntetőeljárás felfüggesztése § alatt - kivéve az elkövető ismeretlen helyen tartózkodása vagy elmebetegsége esetét, illetve ha a felfüggesztést azért rendelték el, mert az elkövető kiléte nem volt megállapítható - az elévülés nyugszik. §

Az elévülés félbeszakításához vezet, ha a hatóság az elkövetővel szemben, az adott bűncselekmény miatt elrendeli a nyomozást §, körözést § ad ki, házkutatást foganatosít §, vádat emel §. Az elévülés tehát akár többször is félbeszakadhat. Nem szakítja azonban félbe az elévülést az olyan intézkedés, amit ugyan az elkövetővel szemben tesznek, de alapvetően adminisztratív, ügyviteli jellegű intézkedés.