Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2019. április 20. 14:00 órától április 23. 07:30 óráig az elektronikus ügyintézés az informatikai rendszerek karbantartása miatt szünetel.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük

MORZSÁK

TARTALOM:Büntetőjogi alapfogalmak (bűncselekmény)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. augusztus 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A bűncselekmény legfontosabb fogalmi elemei a bűnösség (szándékosság vagy gondatlanság), a társadalomra veszélyesség és a büntetni rendeltség. A büntető törvény hatálya azt fejezi ki, hogy a jogszabályt mikor, hol, és mely személyek által elkövetett bűncselekmények esetén kell alkalmazni. Meghatározzuk a bűntett és a vétség, valamint az előkészület és a kísérlet fogalmát is.

Cikk:

Szándékosság és gondatlanság

A bűnösség formái
Szándékosság
Gondatlanság
A tudati oldal
A hanyagság
A hanyagság objektív eleme
A hanyagság szubjektív eleme
A tiszta és a vegyes bűnösségi formák
A vegyes bűnösség

A bűnösség formái

A bűnösségnek két fő formája van:

  1. a szándékosság, illetve
  2. a gondatlanság.

Ezek újabb két-két alesetre bontódnak, s így egy négyfokozatú skála jön létre: az

  1. egyenes szándékosság (dolus directus),
  2. eshetőleges szándékosság (dolus eventualis),
  3. tudatos gondatlanság (luxuria) és
  4. hanyagság (negligencia).

Az egyenes szándéktól egyre lazul a kapcsolat az elkövető tudata és magatartása következménye között, míg eljutunk a hanyagságig, ahol ez a pszichés kapocs már nem is létezik (tudati oldal). Ezzel együtt változik az elkövető érzelmi viszonyulása e következményekhez, a kívánástól az elmaradásban való reménykedésig (akarati-érzelmi oldal). Mindegyik forma esetén előfeltétel, hogy az elkövető legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezzék a bűncselekmény elkövetésének időpontjában. A fokozatokkal együtt egyre enyhül a cselekmény büntetőjogi fenyegetettsége is.

Szándékosság

Egyenes szándékkal az követi el a cselekményt, aki látja magatartása következményeit és kívánja azokat. Az elkövető azért szúrja szíven közepes erővel egy disznóölő késsel a passzív alanyt, mert a halálát akarja. Abban az esetben azonban, ha a késsel testszerte több, nem létfontosságú szerveket érintő, közepes erejű szúrást ejt a személyen, bár nem kívánja a sértett halálát, számol annak esetleges bekövetkeztével (ami vagy létrejön, vagy sem). Azt az esetet, amikor az elkövető előre látja magatartása következményeit és azokba belenyugszik, eshetőleges szándékosságnak nevezzük. §

Gondatlanság

Tudatos gondatlanság esetén az elkövető pszichikuma és magatartása következményei közötti kapocs tovább lazul. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerint gondatlanságból az követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Az akarati-érzelmi oldalon a büntetőjogilag értékelendő következményekhez való negatív érzelmi viszonyulás a jellemző: az elkövető abban bízik, hogy e következmények elmaradnak. Nagyon fontos feltétel, hogy - épp a következmények esetlegessége miatt - az elkövetőnek nincs reális alapja a bizakodásra. Egy cirkuszi artista például, aki húsz éve késdobálással keresi kenyerét minden fellépés során bízhat abban, hogy nem találja el partnernőjét. Ha egyszer mégis, büntetőjogilag nem felel gondatlanságért. Ha viszont a cirkuszból hazatérő családfő a feleségén próbálja el a mutatványt otthonában, nyilvánvalóan alaptalanul bízik a súlyos sérülés elmaradásában, hiszen ennek semmi alapja nem volt, így sérülés vagy halál esetén tudatos gondatlanság miatt felel a cselekmény elkövetéséért. §

A tudati oldal

A tudati vagy értelmi oldal mind a szándékosság két fordulatánál, mind a tudatos gondatlanságnál azonos, vagyis az elkövető előre látja magatartásának következményeit. A különbség az érzelmi oldalon van, ugyanis az egyenes szándéknál kívánja, az eshetőleges szándéknál belenyugszik a bekövetkezésbe, míg a tudatos gondatlanságnál egyenesen bízik annak elmaradásában.

A hanyagság

A bűnösség legenyhébb formája a hanyag gondatlanság. Az elkövető tudatában ilyenkor magatartásának büntetőjogilag értékelhető következménye egyáltalán nem jelenik meg. A hanyagság esetén mégis felelőssé teszik az elkövetőt ezekért a következményekért, mert e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. §

A hanyagság objektív eleme

Az elvárható magatartás meghatározása két fokozatban, objektív és szubjektív elemek segítségével történik. Az első lépésben a bíróság állást foglal abban, hogy az adott helyzetben az elkövetőt terhelte-e valamilyen kötelezettség a gondosság tanúsítására. Ez alapulhat valamilyen írott, illetve íratlan, de már rögzült szabályon (hivatásbeli gondossági kötelesség), mint például a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ), vagy a mindennapi élettapasztalatból levonható elvárható magatartásokon (magánéletbeli gondossági kötelesség), mint a szülői gondosság bizonyos alapszabályai. Ha valaki megsérti hivatásbeli gondosságát, ez általában már önmagában elegendő a felelőssége megállapításához. Ennek alapja, hogy e körben a külön norma tudása nem mentesít (azaz, ha a medikus például anélkül hajt végre kisebb műtéti beavatkozást, hogy annak speciális technikai leírását ismerné), az indiszponált állapotban történő foglalkozásszerű cselekmény folytatása (ittasan tanít), avagy az elkövető saját tudásának mértékét meghaladó szintű tudást igénylő tevékenységre való vállalkozása (ha valaki úgy vállalkozik egy motoros repülő vezetésére, hogy előtte csak vitorlázó gépet vezetett) mind olyan magatartások, amelyek eltérnek attól a viselkedéstől, ami e körben elvárható.

A hanyagság szubjektív eleme

Az elvárandó magatartás objektív kereteit követően az vizsgálandó, hogy az adott személy az elkövetés időpontjában képes lehetett-e arra, hogy annak megfelelően viselkedjék. E szubjektív elem biztosít arra lehetőséget, hogy a bíróság figyelembe vehesse, ha az elkövető például pillanatnyi állapota miatt nem volt képes az elvárandó magatartást követni. Ha azonban az elkövető, bár észleli e képességének hiányát, mégis vállalkozik valamely cselekmény tanúsítására, a képességhiány nem mentesíti a felelősségre vonás alól. Ha az anya - bár érzi, hogy a bevett gyógyszer hatására rosszul van és erős szédülés, kettőslátás lép fel nála - mégis ölbe veszi síró kisgyermekét, de egyensúlyát elvesztve vele együtt elesik, nem hivatkozhat pillanatnyi állapotára. A szubjektív gondossági képesség hiányára hivatkozás igen szűk körben alapozhatja meg a tudati oldal hiányát hivatásbeli kötelesség esetén, hiszen a képesség hiányának észlelése utáni tevékenységvállalás már szemben áll az elvárható magatartással. Erre lehet példa, ha a buszsofőr úgy okoz balesetet, hogy bár fellépő rosszullétét jelenti főnökének, ő azonban a jármű további vezetésére utasítja. A hanyagság tehát akkor áll fenn teljes egészében, ha az adott esetben és körülmények mellett az elkövetőtől elvárható volt, hogy tartózkodjék a jogellenes magatartástól.

A tiszta és a vegyes bűnösségi formák

A törvény alapvetően a bűncselekmények szándékos változatát rendeli büntetni, s csak a tényállások egy részénél találunk arról rendelkezést, hogy az adott cselekmény gondatlan elkövetése is büntetendő.

Egy bűncselekmény abban az esetben minősül szándékosan elkövetettnek, ha az elkövető szándéka a törvényi tényállás valamennyi elemére kiterjed (tiszta szándékos bűncselekmények). Ha az alaptényállás egyetlen elemére csak a gondatlanság terjed ki, úgy a cselekmény gondatlannak minősül. Ennek két csoportja van: ha a tényállás minden elemére az elkövető gondatlansága terjed ki, úgy a bűncselekmény tisztán gondatlan (például gondatlanságból elkövetett emberölés esetén, ahol az elkövetőt mind a testi sértési cselekmény, mind az eredményeként fellépő halál kapcsán a gondatlanság jellemzi §). A másik csoport esetén az alaptényállás bizonyos elemeire az elkövető szándékossága, míg másra a gondatlansága terjed ki, de az előbbi szabály szerint a cselekmény gondatlannak minősül. Ilyen lehet például a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, ahol az elkövető a foglalkozása szabályait szándékosan szegi meg, de az alaptényállásban meghatározott eredményre, mint például a másnál vagy másoknál ennek hatására fellépő testi sérülésre csak a gondatlansága terjed ki. §

A vegyes bűnösség

A jogelmélet hasonló logikát követ a minősítő körülmények kapcsán is. Ezek a minősítő körülmények lehetnek az elkövető vagy a passzív alany valamilyen jellemzői, a sértettek száma, az elkövetés módja, eszköze stb. Ezekért az elkövető csak abban az esetben felel, ha szándékossága e körülmények tekintetében is fennállt. Így csak akkor vonható felelősségre szexuális erőszakért az elkövető a minősített esetért, ha az elkövetéskor tisztában volt azzal, hogy a passzív alany még nem töltötte be a 12. életévét. Ennek hiányában csak az alapeset valósul meg. § Ebből következően az e körbe tartozó minősítő körülmények csak a szándékos alapeseti elkövetéshez kapcsolódhatnak. Ezen általános szabály alól egy körben tér el a Btk., amikor kimondja, hogy ha a bűncselekmény minősítő körülménye nem más, mint az eredmény, akkor az elkövető a minősített esetért akkor is felel, ha az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. § Így ha az elkövető a testi sérülést szándékosan idézi elő, de az ez által előidézett maradandó fogyatékosságra csak a gondatlansága terjed ki, már nem a bűncselekmény alap-, hanem minősített esetéért felel. § Azt a bűnösségi formát, amikor az elkövetőt az alaptényállás tekintetében szándékosság, míg a minősítő körülmények vonatkozásában csak gondatlanság terheli, vegyes bűnösségnek nevezzük. Vannak olyan minősített eseti bűncselekmények, amelyek tisztán szándékosan vagy vegyes bűnösséggel is megvalósulhatnak (mint az életveszélyt okozó testi sértés §), és van olyan tényállás is, amely semmilyen más formában nem valósulhat meg, csak vegyes bűnösséggel (mint a halált okozó testi sértés). Abban az esetben, ha az eredményre az elkövető gondatlansága sem terjed ki, nem fog felelni a cselekményéért.