Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálhoz és az Ügyfélkapuhoz kapcsolódóan 2017.09.23-án (szombat) 13:00 órától 2017.09.24-én (vasárnap) 01:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu azonosítással elérhető szolgáltatások nem lesznek elérhetőek.

Szíves megértését és türelmét köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Büntetőjogi alapfogalmak (elkövetők)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. szeptember 2.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A bűncselekmény alanya csak a 14. életévét betöltött, legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkező természetes személy lehet. A hazánkban elfogadott elméleti konstrukció lényege, hogy bár a jogi személy nem lehet bűnös és bűncselekményt sem követhet el, büntetőjogilag azonban felelősségre vonható, ám ennek során nem büntetőjogi szankciót, hanem sajátos büntetőjogi intézkedést lehet alkalmazni. Ebben a blokkban szó lesz többek között a felbujtóról és a bűnsegédről, a bűnismétlő és fiatalkorú bűnelkövetőkről, a tettes, társtettes és közvetett tettes fogalmáról, valamint a csoportos elkövetésről és a bűnszövetségről, bűnszervezetről.

Cikk:

Bűnismétlő bűnelkövetők

A bűnismétlők
A bűnismétlés típusai
A visszaesők
A különös visszaesők
A többszörös visszaesők
Erőszakos többszörös visszaesők
A visszaesés büntetőjogi jogkövetkezményei
A visszaesés hatása a végrehajtás fokozatára

A bűnismétlők

A bírói gyakorlat különbséget tesz első bűntényes és bűncselekményt már elkövetett személyek között. A büntetlen előélet figyelembe vételét maga a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) nem szabályozza, a büntetéskiszabás során azonban megjelenik, általában enyhítő körülményként (kivéve például a fiatalkorúaknál §).

A bűncselekményt már elkövetettek között további különbségek tehetők. A büntetőjogilag visszaesőnek nem minősülő bűnismétlők csoportjára maga a Btk. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket, viszont e tény általában súlyosító körülményként értékelendő. Bizonyos esetekben mégis van jelentősége már a törvény rendelkezései alapján is a korábbi bűnelkövetésnek, például a kábítószer birtoklása bűncselekmény esetében nem élhet az ún. elterelés lehetőségével az, akinek a büntetőjogi felelősségét az újabb cselekménye elkövetését megelőző két évben kábítószer-kereskedelem § vagy kábítószer birtoklása miatt már megállapították. §

A büntetőjogilag visszaesőnek nem minősülő bűnismétlők csoportjába akkor sorolható egy elkövető, ha vagy korábbi vagy jelenlegi bűncselekménye, vagy mindkettő gondatlan § volt, vagy ha - bár mindkét bűncselekményét szándékosan § követte el - korábban őt nem végrehajtandó szabadságvesztésre (például pénzbüntetésre §, §) ítélték. Abban az esetben, ha mindkét bűncselekménye szándékos volt, és korábban végrehajtandó szabadságvesztésre § ítélték, akkor tekinthető visszaesőnek nem minősülő bűnismétlőnek, ha korábbi büntetése kitöltésétől vagy annak végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig több mint három év telt el. §

A bűnismétlés típusai

A bűnismétlők körét a Btk. határozza meg, súlyosabb jogkövetkezményeket fűzve bűnelkövetésükhöz. E körön belül különbséget tehetünk

  1. a visszaesők,
  2. a különös visszaesők,
  3. a többszörös visszaesők, és
  4. az erőszakos többszörös visszaesők

között.

A Btk. a bűnismétlők körét több vonatkozásban is érinti. Egyrészt meghatározza e kategóriák pontos kritériumait az értelmező rendelkezések körében §, a hozzájuk kapcsolódó súlyosabb büntetéskiszabási szabályokat és más hátrányos jogkövetkezményeket az általános részben §, míg a különös részben egyes bűncselekmények minősítő körülményeként szerepel a visszaesés (például a különös visszaesés a szándékos emberölésnél §). Ha a visszaesés valamelyik formája megjelenik mint minősítő körülmény, akkor az erre vonatkozó büntetési tételkeret az irányadó, és az általános részben a büntetési tételek emelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása már a kétszeres értékelés tilalmába ütközne. Ilyen minősített eset hiányában az általános részi szabályokat kell figyelembe venni.

A visszaesők

A törvény értelmében akkor minősül valaki visszaesőnek, ha a korábbi szándékos bűncselekménye miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és e büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűntétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. §

A különös visszaesők

A visszaesők speciális csoportját jelentik a különös visszaesők. Sajátosságukat az adja, hogy olyan visszaesők, akik mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követtek el. § Ugyanolyannak akkor minősül egy bűncselekmény, ha ugyanazon törvényi tényállásba ütközik, függetlenül attól, hogy esetleg az egyik alap-, a másik minősített eset. Így például, ha egyik alkalommal a lopást nagyobb értékre §, míg másik alkalommal a szabálysértési értékre megvalósított lopást § dolog elleni erőszakkal követte el az illető. Abban a kérdésben, hogy mikor minősül egy bűncselekmény hasonlónak, maga a Btk. ad iránymutatást. Ennek egyik módja, hogy egy adott törvényi tényálláson belül sorolja fel azokat a bűncselekményeket, amelyeket hasonlónak kell tekinteni. Így például a rendbontás bűntette esetén hasonlónak minősülnek a testi sértés súlyosabb esetei, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, a garázdaság és a rongálás. §

A másik, szűkebb körben alkalmazott megoldás, amikor a törvény általános érvénnyel mondja ki nagyobb számú bűncselekmény kapcsán a hasonló megítélést. Erre példát a vagyon elleni bűncselekmények körében találunk, amikor úgy rendelkezik a Btk., hogy a különös visszaesés szempontjából az összes az adott fejezetben szereplő vagyon elleni bűncselekmény esetében a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekménynek minősülnek a vagyon elleni erőszakos, a vagyon elleni és a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények. § Ennek értelmében a hűtlen kezelés vétsége §, a jogtalan elsajátítás vétsége § vagy a védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszásának vétsége § hasonló jellegűnek minősül.

A többszörös visszaesők

A többszörös visszaesők körébe a már a törvény előtt többször állt, általában bűnözői életmódot folytató személyek tartoznak. Ezért a törvény ehhez a visszaesői minőséghez még súlyosabb jogkövetkezményeket fűz. A visszaesés általános feltételein túl a többszörös visszaesővé válás kritériuma az, hogy korábban az illetőt már mint visszaesőt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre, és az újabb (legalább a harmadik) bűncselekménye olyan szándékos bűncselekmény legyen, amelyet a törvény szabadságvesztéssel fenyeget és az elkövetésig három év nem telt el a legutolsó büntetésétől, illetve a végrehajthatóság megszűnésétől. §

Erőszakos többszörös visszaesők

Speciális visszaesői kategóriát fogalmaz meg a törvény, amely szerint erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. §

A személy elleni erőszakos bűncselekmények körét szintén az értelmező rendelkezések között határozza meg a Btk. Így ilyen bűncselekménynek a következő bűncselekmények minősülnek:

a népirtás §, az emberiesség elleni bűncselekmény §, az apartheid §, a hadikövet elleni erőszak §, a védett személyek elleni erőszak §, link: type="webcompass" target="2012. évi C. tv. 149. § (4) bek."] az egyéb háborús bűntett §, az emberölés § , az erős felindulásban elkövetett emberölés §, a testi sértés §, § az emberrablás §, az emberkereskedelem §, a kényszermunka §, a személyi szabadság megsértése §, a kényszerítés §, a szexuális kényszerítés §, a szexuális erőszak §, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése §, a közösség tagja elleni erőszak §, az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése §, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása §, a lázadás §, a bántalmazás hivatalos eljárásban §, a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában §, a kényszervallatás §, a jogellenes fogvatartás §, a hivatalos személy elleni erőszak §, § a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak §, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak §, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak §, a terrorcselekmény §, a jármű hatalomba kerítése §, a rablás §, a zsarolás §, az önbíráskodás §, a zendülés minősített esetei § és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak §, §.

A visszaesés büntetőjogi jogkövetkezményei

A visszaesés különféle formái speciális következményeket vonnak maguk után. Ezek számtalan általános részi szabályban megjelennek, így érintik a próbára bocsátás lehetőségét §, a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélést §, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját § vagy annak kizártságát §, a szabadságvesztés büntetés büntetési tételeinek a kötelező megemelését §, a végrehajtási fokozatokat § stb.

A feltételes elítélés vonatkozásában előírja a törvény, hogy a visszaeső nem bocsátható próbára §, míg végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés a többszörös visszaesőkkel szemben nem alkalmazható. § A próbára bocsátáshoz hasonlóan jóvátételi munka sem alkalmazható a visszaesőkkel szemben. §

A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a Btk. alapján már nem a végrehajtás fokozatához (fogház, börtön, fegyház) kapcsolódik, hanem attól függ, hogy az elkövetőt visszaesőként vagy nem visszaesőként ítélték-e szabadságvesztés büntetésre. Az előbbi esetben a büntetés háromnegyed, az utóbbi esetben a kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követően kerülhet sor leghamarabb a feltételes szabadságra bocsátásra. § Egyáltalán nem bocsáthatóak azonban feltételes szabadságra azok a többszörös visszaesők, akiknek a büntetését fegyházban kell végrehajtani, illetve az erőszakos többszörös visszaesők. § Ezen személyi körnek tehát a teljes, az ítéletben kiszabott szabadságvesztést le kell töltenie.

A Btk. különleges szabályokat tartalmaz a különös, többszörös és erőszakos többszörös visszaesőkkel szemben a szabadságvesztés büntetés kiszabása tekintetében.

A különös és a többszörös visszaesők esetében az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet. § Amennyiben tehát a büntetési tételkeret egy adott bűncselekmény vonatkozásában 2-8 évig terjed, akkor a többszörös visszaesőre a bíróság 2-12 évet szabhat ki. Ha a különös visszaesői minőséget egy adott bűncselekmény minősített eseteként határozzák meg, akkor e felemelt büntetési tételek nem alkalmazhatók. Ez ugyanis a kétszeres értékelés tilalmába ütközne.

További hátrányt, korlátozást jelent, hogy a különös és a többszörös visszaesők vonatkozásában a büntetés eleve csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. §

Külön büntetéskiszabási szabályok vonatkoznak az erőszakos többszörös visszaesőkre, ugyanis a törvény szerint az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha pedig a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Ez a sokak által "három csapásnak" nevezett szabály. §

Erőszakos többszörös visszaesőkkel szemben egyáltalán nincs helye a büntetés enyhítésének a Btk. 82. § (1) bekezdése alapján §, illetve szabadságvesztés helyett más büntetés vagy intézkedés alkalmazásának sem. §

A visszaesés hatása a végrehajtás fokozatára

A kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatait is érinti a visszaesői minőség. A visszaesővel szemben vétség miatt kiszabott szabadságvesztés büntetést fogház helyett börtön fokozatban kell végrehajtani. § Többszörös visszaesők vonatkozásában tovább szigorít a törvény, ugyanis a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetésüket börtön helyett már fegyházban kell foganatosítani. §