Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Büntetőjogi alapfogalmak (elkövetők)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. április 14.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A bűncselekmény alanya csak a 14. életévét betöltött, legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkező természetes személy lehet. A hazánkban elfogadott elméleti konstrukció lényege, hogy bár a jogi személy nem lehet bűnös és bűncselekményt sem követhet el, büntetőjogilag azonban felelősségre vonható, ám ennek során nem büntetőjogi szankciót, hanem sajátos büntetőjogi intézkedést lehet alkalmazni. Ebben a blokkban szó lesz többek között a felbujtóról és a bűnsegédről, a bűnismétlő és fiatalkorú bűnelkövetőkről, a tettes, társtettes és közvetett tettes fogalmáról, valamint a csoportos elkövetésről és a bűnszövetségről, bűnszervezetről.

Cikk:

Bűnismétlő bűnelkövetők

A bűnismétlők
A bűnismétlés típusai
A visszaesők
A különös visszaesők
A többszörös visszaesők
Erőszakos többszörös visszaesők
A visszaesés büntetőjogi jogkövetkezményei
A visszaesés hatása a végrehajtás fokozatára

A bűnismétlők

A bírói gyakorlat különbséget tesz első bűntényes és bűncselekményt már elkövetett személyek között. A büntetlen előélet figyelembe vételét maga a büntető törvény nem szabályozza, a büntetéskiszabás során azonban megjelenik, általában enyhítő körülményként (kivéve például a fiatalkorúaknál).

A bűncselekményt már elkövetettek között további különbségek tehetők. A büntetőjogilag visszaesőnek nem minősülő bűnismétlők csoportjára maga a Büntető törvénykönyv (továbbiakban: Btk.) nem tartalmaz speciális rendelkezéseket, viszont e tény általában súlyosító körülményként értékelendő. Bizonyos esetekben mégis van jelentősége már a törvény rendelkezései alapján is a korábbi bűnelkövetésnek, például a kábítószer birtoklása bűncselekmény esetében nem élhet az ún. elterelés lehetőségével az, akinek a büntetőjogi felelősségét az újabb cselekménye elkövetését megelőző két évben kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt már megállapították §.

A büntetőjogilag visszaesőnek nem minősülő bűnismétlők csoportjába akkor sorolható egy elkövető, ha vagy korábbi vagy jelenlegi bűncselekménye, vagy mindkettő gondatlan volt, vagy ha - bár mindkét bűncselekményét szándékosan követte el - korábban őt nem végrehajtandó szabadságvesztésre (például pénzbüntetésre) ítélték. Abban az esetben, ha mindkét bűncselekménye szándékos volt, és korábban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, akkor tekinthető visszaesőnek nem minősülő bűnismétlőnek, ha korábbi büntetése kitöltésétől vagy annak végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig több mint három év telt el §.

A bűnismétlés típusai

A bűnismétlők körét a Btk. határozza meg, súlyosabb jogkövetkezményeket fűzve bűnelkövetésükhöz. E körön belül különbséget tehetünk

  1. a visszaesők,
  2. a különös visszaesők
  3. a többszörös visszaesők és
  4. az erőszakos többszörös visszaesők

között.

A Btk. a bűnismétlők körét több vonatkozásban is érinti. Egyrészt meghatározza e kategóriák pontos kritériumait az értelmező rendelkezések körében §, a hozzájuk kapcsolódó súlyosabb büntetéskiszabási szabályokat és más hátrányos jogkövetkezményeket az általános részben §, míg a különös részben egyes bűncselekmények minősítő körülményeként szerepel a visszaesés (például a különös visszaesés a szándékos emberölésnél vagy a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntetténél). Ha a visszaesés valamelyik formája megjelenik mint minősítő körülmény, akkor az erre vonatkozó büntetési tételkeret az irányadó, és az általános részben a büntetési tételek emelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása már a kétszeres értékelés tilalmába ütközne. Ilyen minősített eset hiányában az általános részi szabályokat kell figyelembe venni.

A visszaesők

A törvény értelmében akkor minősül valaki visszaesőnek, ha a korábbi szándékos bűncselekménye miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és e büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűntétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

A különös visszaesők

A visszaesők speciális csoportját jelentik a különös visszaesők. Sajátosságukat az adja, hogy olyan visszaesők, akik mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követtek el §. Ugyanolyannak akkor minősül egy bűncselekmény, ha ugyanazon törvényi tényállásba ütközik, függetlenül attól, hogy esetleg az egyik alap-, a másik minősített eset. Így például, ha egyik alkalommal a lopást nagyobb értékre, míg másik alkalommal a szabálysértési értékre megvalósított lopást dolog elleni erőszakkal követte el az illető. Abban a kérdésben, hogy mikor minősül egy bűncselekmény hasonlónak, maga a büntető törvény ad iránymutatást. Ennek egyik módja, hogy egy adott törvényi tényálláson belül sorolja fel azokat a bűncselekményeket, amelyeket hasonlónak kell tekinteni. Így például a rendbontás bűntette esetén hasonlónak minősülnek a testi sértés súlyosabb esetei, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, a garázdaság és a rongálás §.

A másik, szűkebb körben alkalmazott megoldás, amikor a törvény általános érvénnyel mondja ki nagyobb számú bűncselekmény kapcsán a hasonló megítélést. Erre példát a vagyon elleni bűncselekmények körében találunk, amikor úgy rendelkezik a Btk., hogy a különös visszaesés szempontjából az összes az adott fejezetben szereplő vagyon elleni bűncselekmény esetében a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekménynek minősülnek a vagyon elleni erőszakos, a vagyon elleni és a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények §. Ennek értelmében a hűtlen kezelés vétsége, a jogtalan elsajátítás vétsége vagy a védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszásának vétsége hasonló jellegűnek minősül.

A többszörös visszaesők

A többszörös visszaesők körébe a már a törvény előtt többször állt, általában bűnözői életmódot folytató személyek tartoznak. Ezért a törvény ehhez a visszaesői minőséghez még súlyosabb jogkövetkezményeket fűz. A visszaesés általános feltételein túl a többszörös visszaesővé válás kritériuma az, hogy korábban az illetőt már mint visszaesőt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre, és az újabb (legalább a harmadik) bűncselekménye olyan szándékos bűncselekmény legyen, amelyet a törvény szabadságvesztéssel fenyeget és az elkövetésig három év nem telt el a legutolsó büntetésétől, illetve a végrehajthatóság megszűnésétől §.

Erőszakos többszörös visszaesők

Speciális visszaesői kategóriát fogalmaz meg a törvény, amely szerint erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el §.

A személy elleni erőszakos bűncselekmények körét szintén az értelmező rendelkezések között határozza meg a Btk. Így ilyen bűncselekménynek a következő bűncselekmények minősülnek:

a népirtás [142. § (1) bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], az apartheid [144. § (1)-(3) bekezdés], a hadikövet elleni erőszak (148. §), a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)-(2) és (4) bekezdés], az egyéb háborús bűntett (158. §), az emberölés [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (3)-(6) és (8) bekezdés], az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], az emberkereskedelem [192. § (1)-(6) bekezdés], a kényszermunka (193. §), a személyi szabadság megsértése (194. §), a kényszerítés (195. §), a szexuális kényszerítés (196. §), a szexuális erőszak [197. § (1)-(4) bekezdés], a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §), a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)-(3) bekezdés], az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (217. §), az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], a lázadás [256. § (1)-(2) bekezdés], a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)-(2) bekezdés], a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. § (1)-(2) bekezdés], a kényszervallatás [303. § (1)-(2) bekezdés], a jogellenes fogvatartás (304. §), a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) és (5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés], a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés], a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés], a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés], a zsarolás (367. §), az önbíráskodás [368. § (1)-(2) bekezdés], a zendülés minősített esetei [442. § (2)-(6) bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §].

A visszaesés büntetőjogi jogkövetkezményei

A visszaesés különféle formái speciális következményeket vonnak maguk után. Ezek számtalan általános részi szabályban megjelennek, így érintik a próbára bocsátás lehetőségét, a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélést, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy annak kizártságát, a szabadságvesztés büntetés büntetési tételeinek a kötelező megemelését, a végrehajtási fokozatokat, a mentesítést, stb.

A feltételes elítélés vonatkozásában előírja a törvény, hogy a visszaeső nem bocsátható próbára §, míg végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés a többszörös visszaesőkkel szemben nem alkalmazható §. A próbára bocsátáshoz hasonlóan jóvátételi munka sem alkalmazható a visszaesőkkel szemben §.

A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja az új Btk. alapján már nem a végrehajtás fokozatához (fogház, börtön, fegyház) kapcsolódik, hanem attól függ, hogy az elkövetőt visszaesőként vagy nem visszaesőként ítélték-e szabadságvesztés büntetésre. Az előbbi esetben a büntetés háromnegyed, az utóbbi esetben a kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követően kerülhet sor leghamarabb a feltételes szabadságra bocsátásra §. Egyáltalán nem bocsáthatóak azonban feltételes szabadságra azok a többszörös visszaesők, akiknek a büntetését fegyházban kell végrehajtani, illetve az erőszakos többszörös visszaesők §. Ezen személyi körnek tehát a teljes, az ítéletben kiszabott szabadsávesztést le kell töltenie.

A büntető törvény különleges szabályokat tartalmaz a különös, többszörös és erőszakos többszörös visszaesőkkel szemben a szabadságvesztés büntetés kiszabása tekintetében.

A különös és a többszörös visszaesők esetében az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet §. Amennyiben tehát a büntetési tételkeret egy adott bűncselekmény vonatkozásában 2-8 évig terjed, akkor a többszörös visszaesőre a bíróság 2-12 évet szabhat ki. Ha a különös visszaesői minőséget egy adott bűncselekmény minősített eseteként határozzák meg, akkor e felemelt büntetési tételek nem alkalmazhatók. Ez ugyanis a kétszeres értékelés tilalmába ütközne.

További hátrányt, korlátozást jelent, hogy a különös és a többszörös visszaesők vonatkozásában a büntetés eleve csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető §.

Külön büntetéskiszabási szabályok vonatkoznak az erőszakos többszörös visszaesőkre, ugyanis a törvény szerint az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha pedig a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Ez a sokak által "három csapásnak" nevezett szabály §.

Erőszakos többszörös visszaesőkkel szemben egyáltalán nincs helye a büntetés enyhítésének §, illetve szabadságvesztés helyett más büntetés vagy intézkedés alkalmazásának sem §.

A visszaesés hatása a végrehajtás fokozatára

A kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatait is érinti a visszaesői minőség. A visszaesővel szemben vétség miatt kiszabott szabadságvesztés büntetést fogház helyett börtön fokozatban kell végrehajtani §. Többszörös visszaesők vonatkozásában tovább szigorít a törvény, ugyanis a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetésüket börtön helyett már fegyházban kell foganatosítani §.

median