Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Büntetőjogi alapfogalmak (elkövetők)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. szeptember 2.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A bűncselekmény alanya csak a 14. életévét betöltött, legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkező természetes személy lehet. A hazánkban elfogadott elméleti konstrukció lényege, hogy bár a jogi személy nem lehet bűnös és bűncselekményt sem követhet el, büntetőjogilag azonban felelősségre vonható, ám ennek során nem büntetőjogi szankciót, hanem sajátos büntetőjogi intézkedést lehet alkalmazni. Ebben a blokkban szó lesz többek között a felbujtóról és a bűnsegédről, a bűnismétlő és fiatalkorú bűnelkövetőkről, a tettes, társtettes és közvetett tettes fogalmáról, valamint a csoportos elkövetésről és a bűnszövetségről, bűnszervezetről.

Cikk:

Jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedések

A jogi személy fogalma
A hazai szabályozás alapjai
A főbb elvek
A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések

A jogi személy fogalma

Büntetőjogi értelemben jogi személynek az ilyenként elismert szervezetek (például a magánjogi személyek) és azok önálló képviselettel rendelkező egységei (például a civil szervezet szervezeti egysége), valamint azok a szervezetek minősülnek, amelyek polgári jogi viszonyok önálló alanyai lehetnek (például a jogi személyiséggel nem rendelkező betéti társaság vagy a közkereseti társaság).

A hazai szabályozás alapjai

A hazánkban elfogadott elméleti konstrukció lényege, hogy bár a jogi személy nem lehet bűnös és bűncselekményt sem követhet el, büntetőjogilag azonban felelősségre vonható, ám ennek során nem büntetőjogi szankciót, hanem sajátos büntetőjogi intézkedést lehet alkalmazni vele szemben. (Ezt nevezzük ún. intézkedési modellnek.)

A jogi személy büntetőjogi felelősségének alapja a bűncselekmény, illetve a bűncselekményt elkövető természetes személy közötti - társadalmilag elítélendő - kapcsolat és a jogi személynek mint olyan szervezetnek a társadalomra veszélyessége, amelynek keretében, illetve nevében a bűncselekményt elkövették.

Az ezzel kapcsolatos szabályozást nem a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény tartalmazza, hanem egy külön törvény, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jtv.).

A Jtv. alkalmazásában jogi személy: minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti előtársaságokat is. §

A főbb elvek

A jogi személy felelősségre vonásának a feltétele, hogy a természetes személy egy, a jogi személy számára előny - bármely dolog, vagyoni értékű jog, követelés, kedvezmény stb. - megszerzését célzó vagy eredményező szándékos § bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekményt a jogi személy meghatározott tagja meghatározott tevékenységi körében követi el. §

A jogi személy és az elkövető természetes személy közötti kapcsolódási pontok a következők:

  1. a bűncselekményt a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el;
  2. a jogi személy tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna; és ebben a két esetben a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, illetve
  3. a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott. §

A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések

A jogi személlyel szemben elrendelhető intézkedések célja a jogkövető magatartás elősegítése, elsősorban a büntetőeljárással együttjáró megbélyegző hatás kihasználásával. Ehhez olyan egyéb cél is társul, mint például az eljárás hatékonyságának növelése. Az intézkedések három fő formáját ismeri a törvény §:

  1. A pénzbírság a bíróság által alkalmazható legenyhébb szankció. Legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint. A pénzbírságot - meg nem fizetése esetén - a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell behajtani. §
  2. A bíróság a jogi személyt egy évtől három évig terjedő időre korlátozhatja akár egyes, a törvényben felsorolt tevékenységek, akár valamennyi tevékenység e gyakorlásában. Így a jogi személy az eltiltás ideje alatt nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést, nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, nem köthető vele koncessziós szerződés, nem minősíthető közhasznú szervezetté, nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban, nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta. Egyéb negatív következmények is kötődnek e döntéshez. §
  3. A jogi személy megszüntetése a vele szemben hozható legsúlyosabb döntés. A bíróság a jogi személyt akkor szünteti meg, ha jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat és a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. Ha e feltételek fennállnak, akkor a bíróság mérlegelésétől függően akkor is megszüntetheti a jogi személyt, ha jogszerű gazdasági tevékenységet folytat. A törvény egy kivételt enged ez alól: ha a jogi személy megszüntetése következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, vagy ha a jogi személy országos közüzemi szolgáltató, nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül, vagy honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál. §