Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Büntetőjogi alapfogalmak (elkövetők)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. szeptember 2.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A bűncselekmény alanya csak a 14. életévét betöltött, legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkező természetes személy lehet. A hazánkban elfogadott elméleti konstrukció lényege, hogy bár a jogi személy nem lehet bűnös és bűncselekményt sem követhet el, büntetőjogilag azonban felelősségre vonható, ám ennek során nem büntetőjogi szankciót, hanem sajátos büntetőjogi intézkedést lehet alkalmazni. Ebben a blokkban szó lesz többek között a felbujtóról és a bűnsegédről, a bűnismétlő és fiatalkorú bűnelkövetőkről, a tettes, társtettes és közvetett tettes fogalmáról, valamint a csoportos elkövetésről és a bűnszövetségről, bűnszervezetről.

Cikk:

Csoportos elkövetés, bűnszövetség, bűnszervezet

Csoportos elkövetés
A bűnszövetség fogalma
A bűnszövetségbe tartozó elkövetők
Bűnszervezet
A bűnszervezet szankciói

Csoportos elkövetés

A csoportos elkövetés lényege, hogy az elkövetésben legalább három személynek kell részt vennie. § Bár a személyek a bűncselekményt egyidejűleg, együttesen valósítják meg, nem szükséges sem az előzetes megállapodás, sem a szervezettség. Ha a diszkóból hazafelé menet "X" összeverekedik az utcán "Y"-nal, majd később ebbe bekapcsolódik "Z" és "Zs" is, akkor csoportosan követik el a garázdaságot.

Azzal a kérdéssel, hogy csoportos elkövetés esetén az egyes elkövetők milyen elkövetői minőségben vesznek részt a bűncselekmény végrehajtásában, és a sértettnek ezt mennyire kell észlelnie, a Legfelsőbb Bíróság 2/2000. büntető jogegységi határozata foglalkozik. Ebből kiderül, hogy a csoportos elkövetés megállapításához nem feltétel, hogy a sértett észlelje az elkövetők közötti szándékegységet. Így, ha a téren "K" és "G" odamegy a sértetthez, hogy pénzt követeljenek tőle, nem kell, hogy a sértett tudja: a tőlük távolabb álló harmadik személy is az elkövetőkhöz tartozik, velük egyetért, mint ahogy az sem szükséges, hogy e személy tevőlegesen is részt vegyen a pénz elvételében, vagy hogy mindegyikőjük büntetőjogilag felelősségre vonható legyen. Ennek hiányában is megáll a csoportos elkövetés. Minimális feltétel azonban, hogy e személy legalább a legenyhébb elkövetői magatartásformát, a pszichikai bűnsegélyt tanúsítsa.

A csoportos elkövetés több - elsősorban személy elleni erőszakkal megvalósuló - bűncselekmény esetén minősítő körülmény, mint például a hivatalos személy elleni erőszaknál, a rablásnál vagy a kifosztásnál.

A bűnszövetség fogalma

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. §

A bűnszövetség a társas elkövetés olyan speciális formája, amely legalább két elkövető legalább két bűncselekmény közös elkövetésére irányuló megállapodását, és az ennek alapján történő bűnelkövetést értékeli. A büntetőjogi szabályozás célja az összehangolt, tudatos bűnözői életvitel súlyosabb szankcionálása. A bűnszövetség megállapításához szükséges, hogy a felek előzetesen állapodjanak meg a cselekmények elkövetésében. Ez a közös szándék akár az elkövetés közben is létrejöhet további bűncselekményekre nézve. Az elkövetők felosztják egymás közt a szerepeket, megtervezik a végrehajtás körülményeit, s újabb hasonló bűnelkövetési lehetőségeket keresnek. Azaz a cselekményeket szervezetten követik el.

A bűnszövetségbe tartozó elkövetők

Abban az esetben, ha valamelyik elkövető egy, a megállapodásba nem tartozó bűncselekményt egyénileg valósít meg, erre semmiképpen sem terjed ki a bűnszövetség. A bűnszövetségben tevékenykedők lehetnek akár tettesek, akár részesek. A bűncselekmények egy részénél, így például a vagyon elleni bűncselekményeknél, a lőfegyverrel vagy lőszerrel, illetve a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés esetén minősítő körülmény a bűnszövetségben való elkövetés.

Bűnszervezet

A bűnszervezet a bűnszövetségen alapulva, abból kiemelve ragadható meg. Szemben a bűnszövetséggel, ez egy három vagy több személyből álló csoport, amely hosszabb időre szervezett, összehangoltan működik, és amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. §

A szervezet általában hierarchikusan felépített, alá-fölérendeltségi viszonyok hatják át. Jellemző rá az egyirányú információáramlás és a tagok szervezet iránti teljes lojalitása.

A bűnszervezet szankciói

A szervezett bűnözés elleni harc egyik eszköze volt e fogalom és minősítő körülmény 1997-es törvénybe foglalása. Míg korábban egyes bűncselekményeknél mint minősítő körülmény is megjelent, addig 2002. április 1-jétől a minősítő körülményként történő szabályozás megszűnt, ehelyett új, általános részi jogkövetkezmények fűződnek a bűnszervezetben történő elkövetéshez. Így ma már minden esetben, ha az elkövető az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követi el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a kiszabható szabadságvesztés leghosszabb időtartamát a korábbiakhoz képest felemelte, így az előbb említett büntetéskiszabási szabály esetén a lehetséges leghosszabb szabadságvesztés a bűncselekményeket bűnszervezetben elkövető személlyel szemben huszonöt évre emelkedett. §

A törvény egyéb következményeket is fűz a jogintézményhez, így az ilyen alakzat megléte esetén:

  1. az elkövetővel szemben a tevékeny megbánás büntethetőséget megszüntető okként vagy a büntetés korlátlan enyhítésére lehetőséget adó körülményként nem értékelhető §,
  2. a szabadságvesztés büntetést már akkor is fegyházban kell végrehajtani, ha kétévi vagy ennél súlyosabb büntetésre ítélik az elkövetőt §,
  3. az elkövető feltételes szabadságra nem bocsátható §,
  4. ha a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt az elkövetőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, akkor ilyen esetben csak tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést lehet kiszabni, tehát ilyen esetben a feltételes szabadságra bocsátás kizárásával kell az életfogytiglani szabadságvesztést kiszabni §,
  5. később sem mentesíthető az a bűnszervezetben bűncselekményeket elkövető személy, akit méltatlanság miatt végleges hatállyal a foglalkozása gyakorlásától eltiltottak §,
  6. az elkövető nem bocsátható próbára §,
  7. nem alkalmazható az esetében jóvátételi munka intézkedés §,
  8. a büntetés végrehajtása nem függeszthető fel §,
  9. arra a vagyonra, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétele idején szerzett, vagyonelkobzást kell alkalmazni §, illetve
  10. azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, kitiltásnak is helye van §.