Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Büntetőjogi alapfogalmak (elkövetők)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. április 14.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A bűncselekmény alanya csak a 14. életévét betöltött, legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkező természetes személy lehet. A hazánkban elfogadott elméleti konstrukció lényege, hogy bár a jogi személy nem lehet bűnös és bűncselekményt sem követhet el, büntetőjogilag azonban felelősségre vonható, ám ennek során nem büntetőjogi szankciót, hanem sajátos büntetőjogi intézkedést lehet alkalmazni. Ebben a blokkban szó lesz többek között a felbujtóról és a bűnsegédről, a bűnismétlő és fiatalkorú bűnelkövetőkről, a tettes, társtettes és közvetett tettes fogalmáról, valamint a csoportos elkövetésről és a bűnszövetségről, bűnszervezetről.

Cikk:

Bűncselekményt elkövető természetes személy

A természetes személy mint a bűncselekmény alanya
A megfelelő életkor
A beszámítási képesség

Az új Btk. alapján bűncselekmény elkövetője, azaz alanya főszabály szerint a 14. életévét betöltött, legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkező természetes személy lehet. Az új büntető szabályozás bizonyos bűncselekmények és egyéb feltétel teljesülése esetén lehetővé teszi a 12. életévét betöltött személy felelősségre vonását is.

A természetes személy mint a bűncselekmény alanya

Tekintettel a büntetőjog-elmélet alapvető tételeire, a büntetendő cselekményt csak természetes személy követheti el. Mivel hazánkban a jogi személy fizikailag a valóságban nem létezik, ezért nem lehet bűncselekmény alanya. A jogi személyekkel kapcsolatos büntetőjogi megközelítés, illetve a velük szemben alkalmazható egyes intézkedések részletes tartalmát a 2001. évi CIV. törvény tartalmazza §.

A megfelelő életkor

A bűncselekmény elkövetőjévé válás feltétele egy minimális életkor betöltése. Ez a jelenlegi szabályozás szerint főszabály szerint a 14. életév.

Az új Btk. 2013. július 1-jétől e főszabály alóli kivételként lehetővé teszi, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltött gyermekkorú elkövetőt is felelősségre lehessen vonni abban az esetben, ha az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

A betöltött tizenkettedik életévet követően a következő bűncselekmények elkövetése esetén van lehetőség a büntetőjogi felelősségre vonásra:

  1. az emberölés és minősített esetei §,
  2. az erős felindulásban elkövetett emberölés §,
  3. a testi sértés legsúlyosabb eseteiben (azaz, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz) §,
  4. a rablás valamennyi elkövetési magatartása és minősített esete (kivéve tehát a rablás előkészületét) §, továbbá
  5. a kifosztás minősített eseteiben (tehát az alapeset elkövetésekor nem vonható felelősségre az elkövető) §.

Hangsúlyozni kell, hogy önmagában a tizenkettedik életév betöltése még nem elegendő, az új Btk. azt a további feltételt támasztja, hogy az ilyen korú elkövető is csak akkor büntethető, ha az "elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással".

Európában számos példát találunk ilyen vagy ettől eltérő alsó korhatárra, így például Angliában vagy Svájcban a 10. életév a büntethetőség határa. A megfelelő életkornak a cselekmény elkövetésekor kell fennállnia. A gyermekkorú személy nem büntethető, a 18 év alatti fiatalkorú igen, de utóbbi cselekményének megítélése enyhébb.

A beszámítási képesség

A beszámítási képesség fogalmát a törvény konkrétan nem határozza meg, megjelöli viszont azokat a körülményeket, melyek kizárják azt.

A beszámítási képesség egy felismerési-értékelési és egy akarati képességből tevődik össze. A felismerési-értékelési tevékenység lényege, hogy az elkövető képes cselekménye következményeinek felismerésére. Az akarati képessége révén pedig arra is képes, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

A beszámítási képesség szempontjából az emberek több csoportra oszthatók: a beszámítási képességgel rendelkező személyek az általános szabályok alapján vonhatók büntetőjogilag felelősségre. Ha a beszámítási képesség korlátozott, akkor a felelősségre vonásra sor kerül, a bíróságnak azonban lehetősége van a büntetés korlátlan enyhítésére. Ennek minden esetben a cselekmény elkövetésekor és azzal összefüggésben kell fennállnia. Azok az elkövetők, akik az elkövetés időpontjában egyáltalán nem rendelkeztek beszámítási képességgel, nem lesznek büntethetőek.

median