Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálhoz és az Ügyfélkapuhoz kapcsolódóan 2017.07.24-én (hétfő) 22:00 órától 2017.07.25-én (kedd) 02:00 óráig infrastruktúra karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu alá tartozó honlapok és szolgáltatások nem lesznek elérhetőek.

Szíves megértését és türelmét köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Büntetőjogi alapfogalmak (elkövetők)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. szeptember 2.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A bűncselekmény alanya csak a 14. életévét betöltött, legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkező természetes személy lehet. A hazánkban elfogadott elméleti konstrukció lényege, hogy bár a jogi személy nem lehet bűnös és bűncselekményt sem követhet el, büntetőjogilag azonban felelősségre vonható, ám ennek során nem büntetőjogi szankciót, hanem sajátos büntetőjogi intézkedést lehet alkalmazni. Ebben a blokkban szó lesz többek között a felbujtóról és a bűnsegédről, a bűnismétlő és fiatalkorú bűnelkövetőkről, a tettes, társtettes és közvetett tettes fogalmáról, valamint a csoportos elkövetésről és a bűnszövetségről, bűnszervezetről.

Cikk:

Felbujtó és bűnsegéd

A részesség fogalma
A részesség közös jellemzői
A részesség típusai
A felbujtás
A bűnsegély

A részesség fogalma

A büntetőjogban részességnek nevezzük azt az esetet, amikor valakinek a cselekménye valamilyen formában kapcsolódik a tettesi alapcselekményhez, de ő maga nem valósítja meg a törvényi tényállás egyetlen elemét sem. Két formája a felbujtás és a bűnsegély, amelyeknek számtalan közös jellemzőjük van.

A részesség közös jellemzői

A részesség mindig szándékos magatartás és csakis egy szándékos alapcselekményhez kapcsolódhat. Járulékos jellegű, mindig feltételez egy tettesi alapcselekményt, amelynek legalább a kísérleti szakig el kell jutnia. § Fontos feltétel az alapcselekménnyel meglévő okozati kapcsolat. A részesség kísérlete kizárt.

További közös vonás, hogy a részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni §, a gyakorlatban azonban általában enyhébben büntetik a bűnsegédet. Ennek egyik oka, hogy maga a törvény is lehetővé teszi az ún. kétfokú enyhítés alkalmazását bűnsegély esetén és ez az elkövetői alakzat enyhítő körülményként is figyelembe vehető. §

Az alapcselekmény elkövetéséhez képest a felbujtás azt megelőzően, míg a bűnsegély előtte, illetve alatta is kifejthető.

A részesség típusai

A részesség két fajtája a felbujtás és a bűnsegély. § A leglényegesebb különbség közöttük az, hogy a felbujtás eredménye a tettesi cselekmény kiváltása, míg a bűnsegélyé annak előmozdítása.

A felbujtás

Felbujtó az a személy, aki valaki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. § (Ennek minősül G. cselekménye, ha rábeszéli barátját, hogy hozzon el a munkahelyéről "néhány apróbb" alkatrészt.) A felbujtói magatartás lényegi eleme a rábíró nyilatkozat vagy magatartás. Ez az a döntő motívum, amely létrehozza a tettesben az elkövetésre irányuló akaratelhatározást, s ennek eredményeként valósítja - vagy legalábbis kísérli - meg a tettes az alapcselekmény elkövetését.

A rábírás módja közömbös, akár szóban, akár írásban megvalósulhat. Nagyon fontos azonban, hogy e rábeszélésnek nem általánosságban - bár nem is a bűncselekmény legapróbb részletéig kiterjedően -, de mindenképpen meghatározott bűncselekménytípusra kell vonatkoznia. Így például amikor B. addig magyarázza H.-nak, hogy milyen könnyű egy kocsit felnyomni és hogy ezt H.-nak is ki kell próbálnia, míg az rá nem szánja magát, nem szükséges pontosan megmondania, hogy mikor, hol, milyen kocsit törjön fel.

A felbujtás elkövethető eshetőleges szándékkal is, sőt ismerjük a közvetett felbujtó fogalmát is, aki szintén felbujtónak minősül jogilag. Ő a felbujtó felbujtója, pl. ha a mama arra beszéli rá lányát, hogy bírja rá férjét a papa bántalmazására.

A bűnsegély

A bűnsegéd bűncselekmény elkövetéséhez nyújt szándékosan segítséget. § Ha L. elmeséli barátjának, hogy komolyan gondolkodik azon, elhoz a munkahelyéről néhány értékesebb munkaeszközt, de nem tudja, hogy ezt miként tegye, és erre a barát részletesen beszámol neki a megfelelő módszerekről, a baráti szívességen túl bűnsegélyt is megvalósít.

A bűnsegély legfontosabb jellemzője a segítségnyújtás, amely jellegét tekintve fizikai vagy pszichikai lehet. Fizikai segítséget akkor nyújt az elkövető, ha valamilyen dolgot, például elkövetési eszközt (fegyver) vagy a végrehajtást lehetővé tévő hamis személyi igazolványt ad az elkövetőnek, míg például a tanácsadás már a pszichikai segítségnyújtás körébe tartozik.

Kérdésként vetődik fel a felbujtás és a pszichikai bűnsegély elhatárolása. A különbség az, hogy míg a felbujtás esetén az elkövető rábeszéli az adott személyt az elkövetésre, addig a pszichikai bűnsegély esetén a tettesben már megvolt az elkövetési szándék, azt csak megerősíti a bűnsegéd közrehatása.

A bűnsegély módját tekintve általában tevőleges, de nem kizárt mulasztásos formája sem, ekkor azonban fenn kell, hogy álljon valamilyen speciális jogi kötelezettség a bűncselekmény megakadályozására. A bűnsegély mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal is elkövethető.

Közvetett a bűnsegély, ha a segítséget a felbujtónak vagy a bűnsegédnek nyújtják, illetve ha a bűnsegédet bírják rá a bűnsegélyre.