Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Ügyfelünk!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2019. augusztus 16. napján 14:00 órától 18.00 óráig, valamint 2019. augusztus 17. és 2019. augusztus 19. közötti napokon 08:00 órától 12:00 óráig az elektronikus ügyintézés az informatikai rendszerek karbantartása miatt szünetel.

Megértésüket köszönjük!

MORZSÁK

TARTALOM:Használati szerződések

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. március 27.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A használati szerződéstípus legfontosabb jellemzője, hogy valaki más dolgát időlegesen használhatja, a tulajdonos pedig köteles a szerződés szerint eltűrni a használatot. Ilyen például a bérleti szerződés: a dologbérlet, a haszonbérleti szerződés. Külön kiemelést érdemel a lakásbérleti szerződés és az abból eredő jogok és kötelezettségek.

Cikk:

Haszonbérleti szerződés

A haszonbérlet fogalma
A haszonbérleti szerződés létrejötte
Ki köthet haszonbérleti szerződést?
A haszonbérlő jogai
A haszonbérlő kötelezettségei
A haszonbérbeadó jogai, törvényes zálogjog
A haszonbérbeadó kötelezettségei
A haszonbérlet megszűnése

A haszonbérlet fogalma

Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. § A haszonbérlet tehát a bérlethez hasonló használati kötelem. Az alapvető különbség a két szerződésfajta között, hogy a haszonbérlet tárgya valamilyen hasznot hajtó dolog, és ennek megfelelően az ügylet célja az, hogy a haszonbérbe vevő a dolog hasznait a tulajdonos helyett beszedje. (Amíg egy gépkocsi bérlője csupán a gépkocsi használatára jogosult, addig egy gyümölcsös esetében a termés értékesítéséből keletkezett jövedelem a haszonbérbe vevőt illeti meg.)

A Polgári Törvénykönyv haszonbérletre vonatkozó fejezetének eltérő rendelkezésének hiányában a haszonbérletre a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. §

A haszonbérleti szerződés létrejötte

A haszonbérlet megkötésekor van alakszerűségi kötöttség: a haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni. §

Ki köthet haszonbérleti szerződést?

A haszonbérlet alanyai a haszonbérbeadó és a haszonbérlő. Haszonbérlői minőségben bárki - természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság - köthet szerződést. Haszonbérbe adó viszont csak az lehet, akinek megfelelő jogcíme - tulajdonos, haszonélvező, haszonbérlő - van a dolog hasznosításának átengedésére, illetőleg az erről való rendelkezésre.

A haszonbérlő jogai

A haszonbérlő a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult a dolog hasznainak szedésére §. Az, hogy mit kell érteni a rendes gazdálkodás szabályai alatt, függ a haszonbérlet tárgyát képező dolog tulajdonságaitól, földrajzi helyzetétől és a konkrét körülményektől is. A rendes gazdálkodás általában magában foglalja a dolog gondos kezelését, állagának megóvását, művelését, őrzését és gondozását. Termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon. §

A haszonbérlő jogosult a dolog gyümölcseire, illetőleg egyéb hasznaira. A dolog hasznai felett a haszonbérlő "elválással" (beszedéssel, betakarítással) szerez tulajdonjogot. §

A haszonbérlő kötelezettségei

A haszonbérlet tárgyát képező dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos terhek viselése a haszonbérlőt terheli. A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbeadót terheli. §

A haszonbérlet visszterhes szerződés, ezért a haszonbérlő köteles haszonbért fizetni, méghozzá időszakonként utólag. A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni. A mérsékelt vagy elengedett haszonbér utólag nem követelhető. §

A haszonbérbeadó jogai, törvényes zálogjog

A haszonbérbe adó haszonbérre tarthat igényt. A haszonbérbeadót a haszonbér biztosítására a dolog hasznain és a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő dolgain zálogjog illeti meg. A haszonbérbeadót az (1) bekezdésben foglaltak szerint megillető zálogjogra az ingatlan bérbeadóját megillető zálogjog szabályait kell alkalmazni. §

A haszonbérbeadó kötelezettségei

A haszonbérbeadó főkötelezettsége a haszonbérelt dolog birtokba adása. A haszonbérbe adót - a bérlet szabályai szerinti - jog- és kellékszavatossági kötelezettség terheli a dolog rendeltetésszerű és korlátozásmentes használhatóságáért.

A haszonbérbeadót terheli a rendkívüli felújítás és javítás §. Rendkívüli felújítás és javítás alatt a rendszeres karbantartási és javítási szükségleteket meghaladó munkák értendők.

A haszonbérlet megszűnése

A haszonbérleti szerződés szólhat határozott vagy határozatlan időre.

A határozott időre kötött haszonbérlet megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével, a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, vagy ha a felek közös megegyezéssel a haszonbérleti szerződés megszüntetését határozzák el.

A határozatlan időre kötött haszonbérlet felmondással szüntethető meg. A felmondás egyoldalú nyilatkozat, amely a jövőre nézve szünteti meg a szerződést. A felmondás csak írásban érvényes §.

A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést hat hónapos felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog vagy jog haszonbérlete esetén a felmondási időre a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérletet akkor is, ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a termőföld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést.

A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. A felmondási időt

  1. ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától;
  2. hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától;
  3. öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától

kell számítani. §

A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a termőföldet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést folytatni lehessen. §