Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Tevékenységhez köthető szerződések (vállalkozás, építés, szerelés, tervezés, kutatás, utazás)

Létrehozva: 2015. január 12.
Módosítás: 2016. április 14.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A tevékenységkifejtő szerződések csoportjába azok a szerződések tartoznak, amelyek esetében a szolgáltatás egészében vagy meghatározó részében egy tevőleges magatartásból, a kötelezett részéről a jogosult érdekében kifejtett tevékenységből áll. Ebben a szerződés csoportban a vállalkozási, tervezési, építési és szerelési, valamint a kutatási és utazási szerződés szabályaival ismerkedhet meg az olvasó.

Cikk:

Utazási szerződés

Az utazásszervezői szerződés alanyai és tárgya
Az utazási szerződés létrejötte
A szolgáltatás díja
Az utas szerződés engedményezése és elállása a szerződéstől
Az utazási iroda elállása
Az utazási iroda felelőssége
Az utazást közvetítő szerződés

A tág értelemben vett utazási szerződésnek a magyar jog két típusát különbözteti meg, az utazási szerződést (jogszabályi megnevezés, ez lényegében az utazásszervezői szerződést jelenti) és az utazást közvetítő szerződést.

A Polgári Törvénykönyv utazási szerződés alatt a vállalkozási szerződésnek minősülő utazási szerződés fogalmát határozza meg. E szerint utazási szerződés alapján a vállalkozó utazási iroda köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggő részszolgáltatásokból - így különösen szállás, étkezés - álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendelő pedig köteles a szolgáltatásokat átvenni és a díjat megfizetni. § (Ez lényegében az utazásszervezői szerződés, a továbbiakban: utazásszervezői szerződés.)

A tág értelemben vett utazási szerződés másik típusa, az utazásközvetítői szerződés nem a vállalkozási, hanem a megbízási vagy bizományi szerződés jegyeit viseli. Az utazásközvetítői szerződés lényege, hogy az utazási iroda díj ellenében vállalja, hogy az utas részére - más utazást szervező által szervezett utazásra - utazási szerződést köt, illetőleg ellátja az utazással kapcsolatos ügyintézési (személyfuvarozás, szállásfoglalás) feladatokat.

Az utazásszervezői szerződés alanyai és tárgya

Az utazásszervezői szerződés alanya az utazási vállalkozó (utazásszervező) §, valamint a megrendelő (utas). Utazásszervezői tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (Kertv.), valamint a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendeletben előírt feltételeknek megfelel (ezek közül kiemeljük a megfelelő vagyoni biztosíték meglétét § §, illetve a tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítést és gyakorlatot §), és kérelme alapján e tevékenység folytatását számára a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (Hivatal) engedélyezte. §

A tevékenység végzésének feltétele, hogy a bejelentő az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozásmentes adózónak minősüljön. A köztartozás-mentességet a bejelentő - ha nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban - harminc napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolhatja. §

A tevékenységért felelős személy feladatait - az egyéni vállalkozó saját vállalkozásának kivételével - gazdálkodó szervezet nem láthatja el. § Utazási szerződést utasként bárki köthet, tehát természetes, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság egyaránt.

Az utazási szerződés létrejötte

Az utazási szerződést - annak valamennyi kikötésével együtt - írásban kell megkötni, és papíron vagy - ha a szerződést elektronikus dokumentumba foglalták - más tartós adathordozón az utas rendelkezésére kell bocsátani. § Az utazási szerződésben a jogszabályi rendelkezésektől - a 281/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-ában foglalt kivételekkel - az utas hátrányára nem lehet eltérni. § Az alakszerűségi szabályok megsértése a szerződés semmisségét vonja maga után. (Az utazási szerződés módosításakor a megkötésre irányadó szabályok szerint kell eljárni, vagyis a módosítást szintén írásba kell foglalni, és papíron vagy - ha a szerződést elektronikus dokumentumba foglalták - más tartós adathordozón az utas rendelkezésére kell bocsátani. §)

Az utazási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

  1. az utazásszervező, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítő nevét, székhelyét, telefonszámát,
  2. az utazásszervezőnek, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítőnek a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételi számát,
  3. az utas nevét és lakcímét, továbbá - elektronikus úton kötött utazási szerződés esetén - elektronikus levelezési címét,
  4. az utas által megrendelt szolgáltatást,
  5. a szolgáltatás igénybevételének idejét, helyét,
  6. a szolgáltatást nyújtó megjelölését,
  7. adott esetben a személyszállítás eszközét és a célállomást,
  8. a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díját (szolgáltatás díja), forintban meghatározva,
  9. a szolgáltatás díjában nem bennefoglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét,
  10. az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj forintban meghatározott összegét, továbbá annak megfizetése rendjét és módját, valamint a díj módosításának lehetőségére vonatkozó, a 281/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ában foglaltaknak megfelelő tájékoztatást,
  11. annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazásszervező a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendeletben előírt vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött,
  12. az arra való figyelemfelhívást, hogy az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos kifogását a 281/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles haladéktalanul közölni az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval, valamint
  13. ha az utazásszervező közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény korlátozza, az erre vonatkozó tájékoztatást, a vonatkozó nemzetközi egyezményt kihirdető jogszabály megjelölésével. §

Ha az utas az utazásszervező vagy az utazásközvetítő közreműködésével köt baleset-, betegség, illetve poggyászbiztosítást, valamint ha az utazásszervező az utas javára szóló - a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - biztosítást kötött, az utazásszervező, illetve az utazásközvetítő köteles a biztosítási kötvényt, az adott biztosítási termék szabályzatát, illetve a biztosítás igénybevételére jogosító bizonylatot az utazási szerződés szerinti szolgáltatás igénybevételére jogosító iratok átadásával egyidejűleg az utasnak átadni. §

Az utazásszervező által értékesített szolgáltatásokat és azok díját tartalmazó, az utas rendelkezésére bocsátott tájékoztatóban is meghatározott információk tekintetében az utazási szerződésben elegendő a tájékoztatóra utalni. §

A szolgáltatás díja

Az utazási szerződés visszterhes ügylet. Az utazási szerződés megkötésekor előleg címén a szolgáltatás díja (részvételi díj) legfeljebb negyven százalékának befizetése követelhető. Ettől a rendelkezéstől el lehet térni, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazásszervezőre. §

Az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj [a szolgáltatás díja (részvételi díj), valamint az esetleges adók, illetékek és egyéb kötelező terhek] teljes összegének megfizetését az utazásszervező legkorábban az utazás megkezdése előtt harminc nappal igényelheti, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés alapján ennél korábbi teljesítésre van szükség. §

Az utas által az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj nem emelhető, kivéve, ha a díjemelés lehetőségéről a szerződés rendelkezik. A díj emelésére kizárólag

  1. a szállítási költségek (ideértve az üzemanyagköltségeket),
  2. az utazási szerződésben vállalt részszolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték), vagy
  3. deviza - az utazásszervező közreműködőjével kötött szerződésben meghatározott mutató szerinti - forintárfolyamának

változása miatt kerülhet sor. §

A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével, és a szerződésben pontosan meg kell határozni a módosított díj számításának módját. §

A díjemelés indokát az utassal a díjemelés közlésével egyidejűleg közölni kell. §

Az utas által az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj az utazás megkezdését megelőző húsz napon belül semmilyen jogcímen nem emelhető. §

Az utas szerződés engedményezése és elállása a szerződéstől

Az utas az utazási szerződés szerinti utazásban való részvétel jogát jogosult olyan harmadik személy részére engedményezni, aki megfelel az utazási szerződésben meghatározott utazási feltételeknek.

Az engedményezésről az utas haladéktalanul köteles az utazásszervezőt tájékoztatni.

Az engedményezést megelőzően keletkezett szerződéses kötelezettségekért és az engedményezésből eredő igazolt többletköltségekért az engedményező és az engedményes egyetemlegesen felel. §

Az utas az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal az utazás megkezdése előtt bármikor elállhat.

Ha az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt rajta kívül álló okból kívánja jelentősen módosítani, így különösen, ha a díjemelés mértéke a nyolc százalékot meghaladja, köteles erről az utast haladéktalanul tájékoztatni. Ebben az esetben az utas

  1. elállhat a szerződéstől, vagy
  2. ha elfogadja a változtatásokat a szolgáltatás díja (részvételi díj) e változásokhoz kapcsolódó megváltoztatásával együtt, a felek módosítják a szerződést.

Az utas a fenti döntéséről köteles az utazásszervezőt haladéktalanul tájékoztatni.

Ha az utas a fenti okból eláll a szerződéstől, többlet jogosultságok illetik meg. §

Ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely - az utazási szerződés megkötését követően - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv honlapján az "utazásra nem javasolt" utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, az utazásszervező köteles azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást nyújtani. Ha helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazásszervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni. Ebben az esetben az utas

  1. ha elfogadja a helyettesítő szolgáltatást, a felek módosítják az utazási szerződést, vagy
  2. elállhat a szerződéstől. §

Ha az utas eláll a szerződéstől, az utazásszervező köteles a teljes befizetett díjat azonnal visszafizetni. §

Az utazási szerződésben az utas elállása esetére bánatpénz is kiköthető azzal, hogy az utasnak a fenti okból való elállása esetére bánatpénz nem követelhető. Egyéb esetekben az utas elállásának esetére kikötött bánatpénz mértéke a szolgáltatás díja (részvételi díj) összegét nem haladhatja meg. A bánatpénz a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) százalékában kifejezett átalány formájában is megállapítható. § Az utasnak az utazás megkezdését megelőző harmincöt napnál, szálláshely (apartman) igénybevételére irányuló utazási szerződés esetében pedig negyvenöt napnál korábbi elállása esetére bánatpénzként legfeljebb a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) tíz százaléka követelhető. Az utazás megkezdését megelőző hatvan napnál korábbi elállás esetére bánatpénz nem követelhető. §

Az utazási iroda elállása

Az utazásszervező legkésőbb az utazás megkezdése előtt húsz nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat az utazási szerződéstől. §

Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől,

  1. az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek nyújtására az utazásszervezőnek lehetősége van, és
  2. ha a fenti helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utas a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező a teljes befizetett díj azonnali visszafizetésére, és az után az utazási szerződés megkötésétől számított időre az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetésére köteles. §

Ha a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazásszervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni. §

Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, a fentiekben meghatározottakon túlmenően köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát (ideértve a nem vagyoni kárt is) megtéríteni, kivéve, ha

  1. az utazásszervező elállására általa nem befolyásolható (ellenőrzési körén kívül eső), ésszerűen el nem hárítható olyan külső körülmény miatt - ide nem értve valamely harmadik személy magatartását, illetve a túlfoglalás esetét - került sor, amelyet a szerződéskötés idején nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre (a továbbiakban: vis maior), vagy
  2. a jelentkezők száma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el, és az utazásszervező elállásáról az utast írásban, az utazási szerződésben megjelölt időtartamon belül tájékoztatták. §

Az utazási iroda felelőssége

Az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítéséért az utazásszervező felel. Ha az utazásszervező a vállalt szolgáltatást nem az utazási szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a szolgáltatás díját (a részvételi díjat) arányosan leszállítani. §

Az utazásszervező nem köteles a szolgáltatás díját (részvételi díjat) leszállítani, ha az utas a szolgáltatást vagy valamely részszolgáltatást saját elhatározásából vagy az érdekkörében felmerült okból nem veszi igénybe. §

Ha az utazás megkezdését követően az utazásszervező az utazási szerződésben meghatározott szolgáltatás jelentős részét nem tudja teljesíteni, köteles azokat más megfelelő, hasonló értékű részszolgáltatással pótolni. Ha az ilyen részszolgáltatás értéke a nem teljesített részszolgáltatás értékét meghaladja, a költségkülönbözet az utasra nem hárítható át. Ha az utazásszervező ilyen helyettesítő részszolgáltatást nem tud nyújtani, vagy az utas azt indokoltan nem fogadja el, az utazásszervező - amennyiben az utas erre igényt tart - köteles gondoskodni az utasnak az utazás kiinduló helyére vagy az utas által elfogadható, a célországban található más visszaérkezési helyre történő szállításáról, ennek költségeit viselni, és az igénybe vett részszolgáltatások értékével csökkentett befizetett díjat visszafizetni. §

Az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás hibás teljesítése esetén haladéktalanul köteles kifogását az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval közölni; a közlés késedelméből eredő kárért felelős. Az utaskísérő köteles gondoskodni a kifogásnak a helyszíni szolgáltatónak történő bejelentéséről. Az utaskísérő az utas bejelentését, illetve annak a helyszíni szolgáltatóval való közlésének tényét köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és ennek egyik példányát az utasnak átadni. Az utaskísérő köteles az utazásszervezőt haladéktalanul tájékoztatni, továbbá a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. Utaskísérő hiányában - ha a helyi szolgáltató a panaszt nem orvosolta - az utas az utazásszervezőt, illetve azt az utazásközvetítőt köteles tájékoztatni, akinél az utazási szerződést megkötötte. §

Ha az azonos időpontban, azonos útvonalon, azonos szolgáltatást igénybe vevő utasok létszáma eléri a tizenöt főt, az utazásszervező köteles gondoskodni arról, hogy a csoportot külföldön a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje. Nem kell idegenvezetésre jogosult csoportkísérőt biztosítani, ha a csoport tagjai erre nem tartanak igényt. §

Ha az utazást különjárati autóbusz igénybevételével bonyolítják le, az utazásszervező felel azért, hogy a külön jogszabályban előírt iratok (pl. utasjegyzék) az autóbusz vezetőjének rendelkezésére álljanak. §

Az utazásszervező felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem-teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza, így különösen

  1. ha a szerződés teljesítésében mutatkozó hiányosságok az utas magatartására vezethetők vissza,
  2. ha a hiba olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével nincs kapcsolatban, és a hibát az utazásszervező ésszerű elvárhatóság mellett sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy
  3. vis maior esetén. §

Az utóbbi két esetben az utazásszervező köteles segítséget nyújtani az utasnak, ha nehézségei támadnak. §

Az utazást közvetítő szerződés

Az utazási szerződések másik típusa az utazást közvetítő szerződés. Az utazást közvetítő szerződés alapján az utazásközvetítő - az utas által igényelt utazási szolgáltatások szerint - létrehozza az utazásszervező és az utas közötti utazási szerződést. Az utazásközvetítő az utazásszervező megbízottjaként, illetőleg közreműködőjeként jár el, ezért a jogviszonyra a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az utazásközvetítő az utazásszervezővel áll jogviszonyban, a közvetítésért járó díjat is az utazásszervezőtől kapja. Az utazásközvetítő felelősségére a közreműködőért való felelősség szabályait kell alkalmazni, tehát az általa okozott kárért az utazásszervező tartozik felelősséggel. Ha azonban az utas az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötötte, az utazási szerződés teljesítésével kapcsolatos szavatossági, kártérítési igényét az utazásközvetítőnél is bejelentheti. §

median