Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Tulajdonátruházási szerződések

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. május 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A tulajdonátruházási szerződések klasszikus formája az adásvétel, mely a tulajdonjog ellenérték fejében való átruházása, míg ingyenesség esetén ajándékozásról beszélünk. Az adásvétel különös nemei: a megtekintésre, mintára és próbára vétel, valamint az elővásárlási, visszavásárlási, vételi (opciós) jog és a részletvétel. Ebben a részben ismerkedhet meg az adásvétel önállósult fajtáival is, az ún. kereskedelmi vételekkel (szállítási és mezőgazdasági termékértékesítési szerződés).

Cikk:

Adásvételi szerződés tartalma

A tulajdonjog átruházása
Harmadik személy joga az adásvétel tárgyán
A vevő tulajdonszerzésének akadályoztatása
A birtokba adás
Költségek viselése
A vevő kötelezettségei

A tulajdonjog átruházása

Az adásvételi szerződés alapján az eladó egyik főkötelezettsége a tulajdonjog - ellenérték fejében történő - átruházása. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja. A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni. §

Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni.

Az ingó dologra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy ha az ingó dolog tulajdonjogát közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, a megfelelő lajstromba bejegyeztetni. Nyilvántartásba vétel hiányában

  1. a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát; és
  2. a vevő által az ingó dolgon harmadik személy javára alapított zálogjog a vevő rendelkezési joga hiányában is létrejön. §

Ez a megoldás a leggyakrabban az olyan ingatlan adásvételi szerződéseknél fordul elő, ahol a szerződés megkötésével egyidőben a vételárnak csak egy részét fizetik meg.

Az eladót feltétlen helytállási kötelezettség terheli azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga a dolgon, ami tulajdonjog megszerzését akadályozza vagy korlátozza (jogszavatosság) §, illetőleg azért, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog megfelel a szerződésben, illetőleg a jogszabályban meghatározott feltételeknek (kellékszavatosság) §.

Harmadik személy joga az adásvétel tárgyán

Ha tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog vagy követelés megszerzését harmadik személy joga akadályozza, a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el vagy adjon megfelelő biztosítékot. A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. Ha a kötelezett jóhiszemű volt, a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni. §

A vevő tulajdonszerzésének akadályoztatása

Ha a szavatossági hiba abban áll, hogy a dolgon a vevő korlátozott tulajdonjogot szerez, tehát ha harmadik személynek olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza vagy értékét csökkenti, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet.

A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult a tehermentesítést a kötelezett költségére elvégezheti.

Ha a tehermentesítés lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a jogosult a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében az ellenérték megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a jogosultat akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a jogosult nem kívánja a dolog tehermentesítését.

Ha a kötelezett jóhiszemű volt, a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni.

Nem illetik meg ezek a jogok a jogosultat, ha a szerződés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy korlátozástól mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést nem szerezhet, kivéve, ha a kötelezett a tulajdonjog, más jog vagy követelés korlátozásmentességéért kifejezetten szavatosságot vállalt. §

(Ez a helyzet például akkor, ha az átruházott ingatlant valamilyen tartozás biztosítékaként jelzálogjog terheli. Ilyenkor a gyakorlat általában az, hogy az eladó a kapott előlegből vagy foglalóból tehermentesíti az ingatlant, és ennek igazolása után fizeti meg a vevő a további vételár-részleteket.)

A birtokba adás

Az eladó másik főkötelezettsége - ingatlan adásvétele esetén - a dolog birtokának átruházása, amely a vevő számára a dolog feletti rendelkezés tényleges lehetőségét biztosítja. §

A birtokba adás megvalósulhat a dolog tényleges (fizikai) átadásával vagy történhet a dolog feletti hatalom átadásával is (pl. az adásvétel tárgyát képező ingatlan kulcsainak jelképes átadásával). A birtokba adás után a vevőt illetik meg a dolog hasznai és ő viseli a dologgal kapcsolatos kiadásokat, terheket és a vevőre száll a kárveszélyviselés kötelezettsége.

Ha az eladó az adásvétel tárgyát képező ingatlan birtokát a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vevőre átruházza, a vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. §

Költségek viselése

Az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. A dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik. §

A vevő kötelezettségei

A vevő köteles a szerződésszerűen felajánlott teljesítést elfogadni és a dolgot átvenni, valamint a vételárat megfizetni §. Az átvétel tehát jelenti a dolog birtokbavételét és a teljesítés szerződésszerűségének vizsgálatát.

A vételár megfizetése a szerződésben kikötött ellenérték megfizetését jelenti, melynek mértékét és a megfizetés módját - kivéve, ha az árat jogszabály rögzíti - a felek szabadon állapíthatják meg. Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. §

A dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik. §