Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Polgári peres eljárások (egyéb jogcselekmények)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. szeptember 30.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az egyéb jogcselekmények tömbben foglalkozunk többek között a polgári bíróság határozatainak joghatásaival, a határidők számításával, a mulasztás igazolásával, a per felfüggesztésével, szüneteltetésével és megszüntetésével, a beavatkozással, valamint az idézés és a kézbesítés szabályaival.

Cikk:

A tárgyalás elmulasztása

Az első tárgyalás elmulasztása
Folytatólagos tárgyalás elmulasztása

A tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei függenek attól, hogy melyik fél mulasztott, az első vagy a folytatólagos tárgyaláson történt-e a mulasztás, és a mulasztó fél kérte-e a tárgyalás távollétében történő megtartását. Ebből a szempontból első tárgyalásnak azt kell tekinteni, amelyre a keresetlevél benyújtását követően a bíróság a feleket első ízben szabályszerűen megidézte, és amelyet meg is tartott, illetve megtartásának helye lett volna.

Az első tárgyalás elmulasztása

Ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el és korábban nem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a bíróság a pert az alperes kérelmére megszünteti. §

  1. Ha a tárgyalást (nem csak az elsőt)
  2. mindkét fél elmulasztja, vagy
  3. a jelen lévő fél a per tárgyalását nem kívánja, illetve nyilatkozatot nem tesz,

akkor az eljárás szünetel, feltéve, hogy a távol lévő felperes előzőleg nem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását. § Hat hónapi szünetelés alatt a felek bármelyike kérheti a per folytatását, ellenkező esetben hat hónap után a per megszűnik. §

Ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és nem terjesztett elő írásbeli védekezést, a felperes kifejezett kérelmére a bíróság az alperest az idézésben közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi és egyben marasztalja a felperes költségeiben. § Nem lehet bírósági meghagyást kibocsátani, ha a per megszüntetésének van helye, illetve nincs helye bírósági meghagyásnak a különleges perekben (pl. a személyi állapottal kapcsolatos perekben, a közigazgatási perekben, valamint a sajtó-helyreigazítási perekben).

A bírósági meghagyásnak tartalmaznia kell

  1. a bíróság és az ügyszám megjelölését,
  2. a döntést,
  3. az eljárási költség megfizetésére való kötelezést,
  4. továbbá - ha ennek helye van - az előzetes végrehajthatóság kimondását,
  5. az ellentmondás lehetőségére való figyelmeztetést,
  6. és utalnia kell arra, hogy a jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.

A bírósági meghagyást a mulasztás tényének megállapításán túlmenően indokolni nem kell. §

A bírósági meghagyás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bármelyik fél szóban vagy írásban a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha az alperes a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy részletben való fizetést, illetőleg csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri.

Amennyiben olyan alperessel szemben került sor bírósági meghagyás kibocsátására, akinek a keresetlevelet az Európai Unión belül a 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, vagy egyébként a Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény alapján kellett kézbesíteni, a bírósági meghagyás megtámadására előírt határidő elmulasztása esetén a bírósági meghagyás kibocsátásától számított egy évig van helye igazolásnak. Az igazolási kérelemben érdemi védekezést is elő kell terjeszteni. E szabály nem alkalmazható a személyállapotra vonatkozó perekben.

Ha az ellentmondást kellő időben nyújtották be, a bíróság a per tárgyalására új határnapot tűz. Ha a jogi képviselet kötelező és az alperes az ellentmondás folytán új határnapra kitűzött tárgyaláson megjelenik vagy írásban érdemi ellenkérelmet terjeszt elő, a beszámítási kifogás és a viszontkereset szempontjából ez tekintendő az első tárgyalási napnak.

Ha az ellentmondással csak a bírósági meghagyás egy részét támadják, az ellentmondással meg nem támadott része jogerőre emelkedik, és az új tárgyalást csak a megtámadott részre vonatkozóan kell kitűzni. Az alperest az elmulasztott első tárgyalás költségében pernyertességétől függetlenül marasztalni kell. Az ellentmondás illetékét a másik félre áthárítani nem lehet. Ha az ellentmondás csak a perköltséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül, végzéssel határoz.

Ha az alperes az ellentmondás alapján kitűzött újabb határnapot is elmulasztja, és írásban érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, a bíróság az eredeti bírósági meghagyást hatályában fenntartja, és az alperest az újabban felmerülő költségekben is marasztalja. Ez ellen a meghagyás ellen sem ellentmondásnak, sem fellebbezésnek nincs helye. §

Folytatólagos tárgyalás elmulasztása

Ha a folytatólagos tárgyalást a felek bármelyike elmulasztja, a tárgyalást a bíróság a jelen lévő fél, illetve a távol lévő felperes előzetesen előterjesztett kérelmére tartja meg, de új határnapot is kitűzhet.

Ha a bíróság a tárgyalást megtartja a mulasztó felet az ellenfél olyan kérelmeiről, tényállításairól és bizonyítási indítványairól, amelyeket vele még nem közöltek, a tárgyalási jegyzőkönyvnek vagy az ellenfél előkészítő iratának megküldésével értesítheti és felhívhatja, hogy azokra észrevételeit előkészítő iratban vagy a tárgyaláson szóban tegye meg. Ebben az esetben a bíróság a tárgyalás folytatására új határnapot tűz ki.

A mulasztó féllel előzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetve a kívánt bizonyítást nem ellenzi, kivéve, ha az a perben korábban tett nyilatkozatával ellentétben állna. §