Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Speciális polgári peres eljárások

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. július 15.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A peres eljárások között találunk olyan speciális rendelkezéseket, amelyek sajátos életviszonyokra, élethelyzetekre vonatkoznak, így szabályozásuk is eltér az általános peres szabályoktól. Ebben a csoportosításban megismerkedhetünk a gondnoksággal kapcsolatos per, a munkaügyi és közigazgatási perek, valamint a sajtóhelyreigazítási és fizetési meghagyásos eljárás szabályaival.

Cikk:

Kisértékű perek

A kisértékű per fogalma
A kisértékű perekre vonatkozó különleges szabályok
Tárgyalás kitűzése
Bizonyítás a kisértékű perekben
Tárgyalás elmulasztása kisértékű perben
Keresetváltoztatás, viszontkereset, beszámítási kifogás kisértékű perben
Másodfokú eljárás kisértékű ügyekben

A kisértékű per fogalma

Kisértékű pernek számítanak a járásbíróság hatáskörébe tartozó, az egymillió forintot meg nem haladó pertárgyértékű, pénz fizetésére irányuló követelések érvényesítésére indított perek, amelyekben az eljárás fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás folytán alakult perré, vagy amelyek egyébként fizetési meghagyásos eljárást követnek (mert pl. a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a közjegyző hivatalból elutasította, vagy a fizetési meghagyásos eljárást a közjegyző végzéssel megszüntette, és ezt követően a jogosult a követelés érvényesítése végett a bíróságnál keresetet indít).

Nem minősül kisértékű pernek, ha a fizetési meghagyással érvényesíteni próbált követelés egymillió forint pertárgyértéket ugyan nem haladja meg, de az munkaviszonyból származik. Ekkor ugyanis a munkaügyi bíróságon, munkaügyi per lefolytatására kerül sor.

A per abban az esetben minősül kisértékű pernek, ha a per tárgyának a fizetési meghagyás iránti kérelem beadásakor fennálló értéke nem haladja meg az 1 millió forintot.

Nem lehet alkalmazni a kisértékű perek szabályait:

  1. ha az iratokat hirdetmény útján kell kézbesíteni, vagy
  2. ha a bíróság bármelyik fél részére ügygondnokot rendel, illetve
  3. ha a felek közösen előterjesztett kérelmükben a per általános szabályok szerinti elbírálását kérik,
  4. ha a per keresetváltoztatás folytán nem tartozik a kisértékű perek körébe.

Ez utóbbi két esetben, a kisértékű perekre vonatkozó szabályok szerint indult pert az általános szabályok szerint kell folytatni. A korábban megtett valamennyi perbeli cselekmény és nyilatkozat hatályos marad, azon perbeli jogok és kötelezettségek pedig, melyek gyakorlását vagy teljesítését a kisértékű perek szabályai határidőhöz kötötték, az általános szabályok szerint gyakorolhatók, illetve teljesítendők akkor is, ha a kisértékű perek szabályaiban meghatározott határidő már letelt. §

A kisértékű perekre vonatkozó különleges szabályok

A kisértékű perekben a peres eljárásra vonatkozó általános szabályokat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXVI. fejezetében írt eltérésekkel kell alkalmazni. Ezen eltérések lényege, hogy e perek a lehető legrövidebb időn belül jogerősen lezáruljanak. Ennek érdekében:

  1. a bíróságnak az első fokú tárgyalásokat rövid határidőkkel kell kitűznie,
  2. a feleknek megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettsége van, illetve mulasztásaik súlyos következményekkel (bírósági meghagyással, permegszüntetéssel) járnak,
  3. a bizonyítékokat - néhány kivételtől eltekintve - már az első tárgyaláson elő kell adni, késedelem esetén azokat a bíróság figyelmen kívül hagyja,
  4. keresetváltoztatásra, viszontkeresetre, beszámítási kifogásra csak szűk körben, határidőhöz kötötten van mód, azaz a felek ilyen módon sem húzhatják el a pert, viszonylag hamar ki kell alakítaniuk perbeli álláspontjukat,
  5. fellebbezésre csak szűk körben, lényeges jogszabálysértés esetén van mód,
  6. a fellebbezést - fő szabály szerint - tárgyaláson kívül bírálja el a másodfokú bíróság. §

Nézzük ezen szabályokat részletesen!

Tárgyalás kitűzése

A bíróság a felperes részletes tényelőadását és bizonyítékait legkésőbb a tárgyalásra szóló idézésben közli az alperessel.

A tárgyalásra szóló idézés részletes tájékoztatásokat tartalmaz:

  1. a bíróság a feleket tájékoztatja arról, hogy a pert a kisértékű perekre vonatkozó rendelkezések szerint bírálja el,
  2. hogy a feleknek megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettségük van, ezek elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár,
  3. a bizonyítási indítványok előterjesztésére, a keresetváltoztatásra, a viszontkereset-indításra és a beszámítási kifogás előterjesztésére vonatkozó határidők elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár.

A bíróságnak a tárgyalást úgy kell kitűznie, hogy az első tárgyalási nap az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a jogosult által beadott iratoknak (részletes tényállás, bizonyítékok, illetékkiegészítés, tanúk neve és idézhető címe), ha pedig a közjegyzői aktanyomat később érkezett meg a bírósághoz, akkor az aktanyomatnak a bírósághoz való érkezését követő legkésőbb negyvenöt napon belül megtartható legyen.

Ha a fizetési meghagyásos eljárást a közjegyzőnek a kérelmet hivatalból elutasító vagy az eljárást megszüntető végzése nyomán követi a peres eljárás, az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő legkésőbb hatvan napon belül megtartható legyen. A kisértékű perekben a perbehívásra és a perbehívott nyilatkozatára meghatározott határidő nyolc nap. §

Ha az ügy körülményei azt nem zárják ki, a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követően legkésőbb harminc napon belül megtartható legyen. §

Bizonyítás a kisértékű perekben

A fél a bizonyítási indítványait - főszabály szerint - legkésőbb az első tárgyalási napon terjesztheti elő. (Első tárgyalási napnak kell tekinteni azt a tárgyalási határnapot is, amelyre az alperes érdemi ellenkérelmének előadása előtt a bíróság a tárgyalást elhalasztotta.) E szabály alól kivételt csupán az alábbiak jelentenek:

  1. Keresetváltoztatás, illetve viszontkereset-indítás esetén a megváltoztatott keresettel, illetve a viszontkeresettel érvényesített jog bizonyítására vonatkozó indítványt a fél azon a tárgyalási napon is előterjesztheti, amelyen a keresetváltoztatás (viszontkereset-indítás) történt, ha pedig arra két tárgyalási nap között került sor, az azt követő tárgyalási napon. Ha a bíróság az alperesnek (viszontkereseti alperesnek) a tárgyalásra történő felkészülésre határidőt biztosít, az alperes bizonyítási indítványait ezen határidőn belül köteles előterjeszteni. Ezeket a rendelkezéseket az ellenbizonyításra is megfelelően alkalmazni kell.
  2. Beszámítási kifogás előterjesztése esetén a beszámítani kívánt követelés bizonyítására vonatkozó indítványt a kifogás előterjesztésével egyidejűleg kell előterjeszteni. Ezt a rendelkezést az ellenbizonyításra is megfelelően alkalmazni kell.
  3. A fél bizonyítási indítványát az ellenfél beleegyezésével a per folyamán bármikor előterjesztheti, kivéve, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő.
  4. Az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a fél akkor is előterjesztheti bizonyítási indítványát, ha abban oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az indítvány előterjesztésére egyébként nyitva álló határidő lejárta után jutott a tudomására, illetve amely jogerőre emelkedéséről önhibáján kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást, és ezt kellően igazolja.

Az e rendelkezésekkel ellentétesen előterjesztett bizonyítási indítványt a bíróság köteles figyelmen kívül hagyni. §

Tárgyalás elmulasztása kisértékű perben

A tárgyalások elmulasztásának is komoly következményei vannak:

  1. Amennyiben az alperes az első tárgyalást elmulasztotta, és ennek általános feltételei egyébként fennállnak, a bíróság bírósági meghagyással marasztalhatja. A bírósági meghagyás kibocsátásának nem akadálya, azaz nem minősül a perben benyújtott érdemi védekezésnek a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás.
  2. A bíróság a folytatólagos tárgyalás elmulasztása esetén a tárgyalást - az új határnap egyidejű kitűzésével - csak kivételesen indokolt esetben halaszthatja el, ennek hiányában a tárgyalást berekeszti és a határozatot a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg.

Ha a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, szünetelésnek - szemben az általános szabályokkal - nincs helye, hanem a bíróság a pert megszünteti. §

Keresetváltoztatás, viszontkereset, beszámítási kifogás kisértékű perben

A felperes a keresetét az alperes érdemi ellenkérelme előadása után csak egy ízben, az első tárgyaláson változtathatja meg.

Ezen időpont után csak akkor van helye a kereset megváltoztatásának, ha

  1. az alperes ehhez hozzájárult (az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig),
  2. a felperes olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az első tárgyalás után jutott a tudomására, illetve amelynek jogerőre emelkedéséről önhibáján kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást, és ezt kellően igazolja (az alperes hozzájárulása nélkül, az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig)
  3. az első tárgyaláson ehhez a felperes felkészülési időt kért és a bíróság kivételesen engedélyezte (az alperes hozzájárulása nélkül, legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában),
  4. a felperes
    • az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követel;
    • ugyanazon jogviszony alapján más jogkövetkezmény alkalmazását kéri;
    • a keresetét felemeli vagy leszállítja, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszti;
    • megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követel.

A bíróság a keresetnek ez utóbbi pont alapján történő megváltoztatását figyelmen kívül hagyja, ha nyilvánvaló, hogy a felperes azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa. §

Az alperes a felperes ellen - annak hozzájárulása nélkül - viszontkeresetet az első tárgyaláson indíthat.

Ezen időpont után viszontkeresetnek akkor van helye, ha

  1. a felperes ehhez hozzájárult (az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig),
  2. az első tárgyaláson ehhez az alperes felkészülési időt kért és a bíróság kivételesen engedélyezte (a felperes hozzájárulása nélkül, legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában),
  3. a felperes a keresetét megváltoztatta (a felperes hozzájárulása nélkül).

A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasítja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa.

A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasítja a viszontkeresetet, amelyben nem kizárólag pénzkövetelést érvényesítenek, vagy amelyben olyan pénzkövetelést érvényesítenek, melynek az értéke az egymillió forintot meghaladja. §

A kisértékű perekben beszámítási kifogást főszabály szerint az első tárgyaláson lehet előterjeszteni.

Az első tárgyalás után csak akkor lehet előterjeszteni, ha:

  1. a beszámítani kért követelést az ellenfél elismeri,
  2. a beszámítandó követelés fennállta közokirattal vagy teljes bizonyítóerejű magánokirattal bizonyítható,
  3. a beszámítani kért követelés ezen időpontot követően járt le, vagy
  4. a követelés fennálltáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett a fél tudomást és ezt valószínűsíti.

A bíróság kivételesen engedélyezheti, hogy a fél a fentiekkel ellentétben a beszámítási kifogást írásban az első tárgyalást követően, de legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában terjeszthessen elő, ha az első tárgyaláson ehhez felkészülési időt kért. A beszámítási kifogást az ellenféllel a folytatólagos tárgyalást megelőző nyolcadik napig kell kézbesítés útján közölni. §

Másodfokú eljárás kisértékű ügyekben

A feleket az ítéletben a rendelkező részt követően tájékoztatni kell, hogy ezen kisértékű perekben a fellebbezésnek melyek a kötelező tartalmi elemei, illetve az ezek hiányából adódó jogkövetkezményekről is. §

Fellebbezésnek kisértékű ügyekben kizárólag az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A fellebbezőnek legalább azt meg kell jelölnie, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek, illetve azt, hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát vagy jogos érdekét sérti. Ellenkező esetben - főszabály szerint - a fellebbezését hivatalból elutasítják.

A fellebbezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtására 60 napos jogvesztő határidő áll a fél rendelkezésére.

A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve ha erre az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. A keresetnek - egyébként keresetváltoztatásnak nem minősülő - "módosítására", ha az bizonyítási eljárás lefolytatását tenné szükségessé és bizonyításra más okból nem kerülne sor, a másodfokú eljárásban csak akkor van helye, ha az azokra okot adó körülmények a tárgyalás berekesztését követően álltak be. §

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidők elmulasztásának igazolására 60 napos jogvesztő határidő áll a fél rendelkezésére. §

Ha az elsőfokú bíróság ítélete a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása nem volt, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja.

Lényeges eljárási szabálysértés megállapítása esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

Ha az ítélet anyagi jogszabályt sért, és a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak, a bíróság a jogszabálysértő határozatot - mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között - megváltoztathatja, egyébként a jogszabálysértő határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A fellebbezés fentebb részletezett speciális szabályait nem lehet alkalmazni a végzések elleni fellebbezés esetén, valamint az ítélet elleni fellebbezés esetén sem, ha a per tárgya tartási vagy egyéb járadék jellegű követelés. §