Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Speciális polgári peres eljárások

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. február 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A peres eljárások között találunk olyan speciális rendelkezéseket, amelyek sajátos életviszonyokra, élethelyzetekre vonatkoznak, így szabályozásuk is eltér az általános peres szabályoktól. Ebben a csoportosításban megismerkedhetünk a gondnoksággal kapcsolatos per, a munkaügyi és közigazgatási perek, valamint a sajtóhelyreigazítási és fizetési meghagyásos eljárás szabályaival.

Cikk:

A fizetési meghagyásos eljárás

A fizetési meghagyás fogalma
A fizetési meghagyás kibocsátásának feltételei
A közjegyzői eljárás
A fizetési meghagyás iránti kérelem
Intézkedések a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján
A fizetési meghagyás kibocsátása
A fizetésis meghagyás elleni jogorvoslat - az ellentmondás
A fizetési meghagyás jogereje
A fizetési meghagyás végrehajtása
A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása
A fizetési meghagyásos eljárásban fizetendő díjak
A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények

A fizetési meghagyás fogalma

2010. június 1. napjától lépett hatályba a fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény, amelyet az ezt követően indult fizetési meghagyásos eljárásokban kell alkalmazni.

A fizetési meghagyásos eljárás célja a per megelőzése, a jogvita polgári peres eljárás nélküli elbírálása, illetőleg a per előkészítése.

A fizetési meghagyás kibocsátásának feltételei

Kizárt a fizetési meghagyásos eljárás, és a követelést csak polgári (vagy munkaügyi) per útján lehet érvényesíteni:

  1. ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (belföldi idézési címe);
  2. ha a munkaviszonyból (közalkalmazotti, köztisztviselői stb. jogviszonyból) származó követelés a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése, vagy a jogviszony vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, vagy fegyelmi jogkövetkezmény §;
  3. továbbá 2012. március 15. napjától nem érvényesíthető ilyen módon a négyszázmillió forintot meghaladó követelés, kivéve ha négyszázmillió forintot meg nem haladó részletekben történik az érvényesítése. §

A jogosult csak fizetési meghagyással vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesítheti igényét, ha a követelés az 1.000.000.- Ft pertárgyértéket (tőkeösszeget) nem haladja meg, feltéve hogy

  1. a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (azaz idézési címe) és
  2. a pénzkövetelés nem munkaviszonyból (közalkalmazotti, közszolgálati stb. jogviszonyból) ered. §

Ha a kötelezettnek nincs belföldi idézési címe, akkor 1 millió forint alatti követelést is csak perben lehet vele szemben érvényesíteni.

Ha a követelés munkaviszonyból ered, és nincs eleve kizárva a fizetési meghagyással érvényesíthető pénzkövetelési körből, akkor a jogosult ilyen kis pertárgy érték esetében is szabadon választhat a fizetési meghagyásos eljárás és a peres eljárás között.

Minden más esetben a pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető, nem feltétlenül kell tehát a jogosultnak peres eljárást indítania, de választhatja az igényérvényesítésnek azt az útját is.

A közjegyzői eljárás

A közjegyző eljárásának a fizetési meghagyás kibocsátása körében ugyanaz a hatálya, mint a járásbíróság eljárásának. A közjegyző által hozott végzés egy szinten helyezkedik el a járásbíróság végzésével. Ha a közjegyző által hozott végzés ellen van helye fellebbezésnek, azt a közjegyző székhelye szerinti törvényszék bírálja el.

A fizetési meghagyás kibocsátására valamennyi közjegyző az ország egész területére általános illetékességgel rendelkezik. § Az eljáró közjegyző "kiválasztása" attól függ, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelmet szóban, papír alapú űrlapon vagy elektronikus úton terjesztették elő.

Ha elektronikus úton nyújtották be a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó kérelmet, az eljáró közjegyzőt a számítógépes rendszer automatikus ügyelosztás alapján, egyenlő arányban jelöli ki (szignálás). §

Ha a jogosult szóban vagy papír alapú űrlapon terjeszti elő a kérelmét, az a közjegyző lesz illetékes, akihez a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet benyújtotta, illetve akinél a kérelmet előterjesztette. A kérelmet a fél a "szabadság miatt" mentesített közjegyzőt kivéve bármelyik közjegyzőnél benyújthatja vagy előterjesztheti. §

Lehetőség van kivételes esetben (szabadság vagy túlzott leterheltség esetén), hogy a közjegyző mentesítést kérjen a MOKK elnökétől meghatározott időtartamra az automatikus szignálás alól. §

A fizetési meghagyás iránti kérelem

A fizetési meghagyás iránti kérelmet három módon lehet benyújtani:

  1. Elektronikus úton - a jogi képviselővel (ügyvéddel) rendelkező fél, a vállalkozás és az egyéb jogi személy fél beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha ahhoz papír alapú mellékletet csatol. §
  2. Papír alapú nyomtatványon - ilyen űrlapok bármely közjegyzőnél igényelhetőek, de letölthetőek az internetről is. §
  3. Szóban.

A jogi képviselő által nem képviselt fél a fizetési meghagyás iránti kérelmét bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti. Ilyenkor a közjegyző nyomban rögzíti azt a MOKK elektronikus rendszerében és erről igazolást ad. §

A beadványokat egy példányban kell benyújtani. §

A kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel.

A kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának.

Intézkedések a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján

A közjegyző a kérelmet nyomban, de legkésőbb a fizetési meghagyás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e a felet a hiányok pótlására felhívni, nincs-e helye az ügy áttételének vagy a kérelem hivatalból történő elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követő munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében automatikusan kerülnek megtételre a szükséges intézkedések. §

A törvényben meghatározott esetekben a közjegyző a fizetési meghagyás iránti kérelmet hivatalból, végzéssel elutasítja. Így például, ha megállapítható, hogy

  1. az eljárásra a magyar közjegyző (bíróság) joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt;
  2. a jogosult követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, de a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 129. §-ának rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható;
  3. a fizetési meghagyás kibocsátásának a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 3. § vagy törvény egyéb rendelkezése alapján nincs helye;
  4. a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt közjegyző vagy bíróság előtt fizetési meghagyásos eljárás vagy per már folyamatban van, illetve annak tárgyában a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett vagy már jogerős ítéletet hoztak;
  5. a félnek nincs perbeli jogképessége;
  6. a jogosult az Fmtv. 15. § (1) bekezdése ellenére kézbesítési megbízottat nem jelölt meg, vagy a jogosult a fizetési meghagyás hirdetményi kézbesítését kéri;
  7. a kötelezettnek a meghagyást belföldi címen ismételten nem lehet kézbesíteni, mert meghalt (megszűnt), a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött;
  8. a jogosult követelése idő előtti vagy - az elévülés esetét ide nem értve - bírói úton nem érvényesíthető;
  9. külön jogszabály az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére határidőt állapít meg, amely határidő jogvesztő, és ezt a jogosult elmulasztotta, vagy amely határidő elmulasztása esetén a fél igazolással élhet, és a jogosult ezt a határidőt elmulasztotta, de igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a közjegyző elutasítja;
  10. a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza az Fmtv. 20. § (1) bekezdésében foglaltakat, a meghatalmazásáról szóló nyilatkozatot, vagy elmulasztották az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését;
  11. a jogi képviselővel rendelkező fél vagy a jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az egyéni cég kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő, és az Fmtv. 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn; kivéve ha a jogi képviselővel rendelkező természetes személy fél költségkedvezmény iránti kérelmet terjesztett elő; vagy
  12. a jogosult a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a kérelmet (annak a szükséges részét) nem, vagy ismételten hiányosan nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el. §

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek pedig meg kell küldeni. A végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.

Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasítják, a jogosult a követelés érvényesítése végett választása szerint ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszthet elő, vagy a bíróságnál keresetet indíthat, illetőleg követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesítheti. Ebben az esetben az Fmtv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

Ha a jogosult a követelését az előbbiek szerint érvényesíti, ezt a fellebbezési jogáról való lemondásnak, ha pedig már fellebbezést terjesztett elő, de azt még jogerősen nem bírálták el, a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni.

A kérelem beadásához fűződő joghatályok fennmaradnak, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül benyújtja vagy ajánlott küldeményként postára adja, illetőleg e határidőn belül követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelemben hivatkozni kell a kérelmet elutasító végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az elutasító végzést. §

A fizetési meghagyás kibocsátása

Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem hivatalból történő elutasításának vagy az ügy áttételének nincs helye, és ha nem kell a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a közjegyző az ellenfél meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül - papír alapon bocsátja ki. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan bocsátja ki és kézbesítteti a félnek, ha e törvény elektronikus kézbesítést ír elő.

A határidőbe nem számít bele hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő idő, valamint a kizárás, az igazolási kérelem és a költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában való döntéshez szükséges idő. Ha a kérelem csak a hiányok pótlása után válik alkalmassá a fizetési meghagyás kibocsátására, a fizetési meghagyást a hiányok pótlásának a MOKK rendszerén történő rögzítésétől (elektronikus beadvány esetén a benyújtástól) számított két munkanapon belül kell kibocsátani, ha az ügyintézési határidőből egyébként ennél kevesebb lenne hátra.

Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követő munkanapon a fizetési meghagyás a törvény erejénél fogva a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében automatikusan kerül kibocsátásra.

A közjegyző előzetes hozzájárulásával a MOKK rendszere útján az előbbiek szerinti meghatározott határidőn belül a közjegyző nevében és felelősségére automatikusan kerül kibocsátásra a fizetési meghagyás. E rendelkezést valamennyi, a fizetési meghagyásos eljárás során meghozandó határozatra alkalmazni lehet, a költségkedvezmények, az igazolási kérelem, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem tárgyában döntő határozat kivételével. A fizetési meghagyást a kérelemtől eltérően nem lehet kibocsátani. §

A fizetési meghagyás az alábbiakat tartalmazza:

  1. az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint az ügyszámot;
  2. a feleknek és képviselőiknek nevét és idézési címét;
  3. a követelés jogalapját, a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját, valamint a követelés összegét és a követelés járulékainak összegét vagy mértékét;
  4. a jogosult által megjelölhető adatokat (pl. természetes személy kötelezett születési helye, ideje, anyja neve stb., mely adatok a követelés későbbi végrehajtását segítik);
  5. azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg;
  6. azt a tájékoztatást, hogy a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben e törvény alapján nem vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent;
  7. azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett - ha a követelést alaptalannak tartja - a meghagyás ellen ellentmondással élhet;
  8. azt a figyelmeztetést, hogy ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti, az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik.

A fizetési meghagyást csak a kötelezettnek kell kézbesíteni. A kézbesítésnek ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának. §

A fizetésis meghagyás elleni jogorvoslat - az ellentmondás

A fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs helye, hanem a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül a kötelezett a kibocsátott fizetési meghagyással szemben a közjegyzőnél ellentmondással élhet. §

(Ez alól egy kivételt ismer a törvény: ha az fizetési meghagyás kézbesítési vélelem alapján emelkedett jogerőre [tehát ha a kötelezettnek a fizetési meghagyást kétszer, eredménytelenül kísérelték meg kézbesíteni és ezt követő öt munkanapon belül sem vette azt át a postán] a kötelezett később, a végrehajtási szakaszban, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül is élhet ellentmondással. §)

Ha az ellentmondás elkésett, vagy nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik, a közjegyző azt hivatalból elutasítja. Elutasításra kerül sor akkor is, ha a jogi képviselővel rendelkező fél, a jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe vagy az egyéni cég fél azt nem elektronikus úton terjesztette elő, és az Fmtv. 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn. §

Az ellentmondás határidejének - önhibán kívüli - elmulasztása esetén igazolásnak van helye. Az igazolási kérelemről az ügyben eljáró közjegyző dönt. §

Ellentmondásnak tekinthető a fizetési meghagyás bármilyen jogcímen való megtámadása. Ha a kötelezett csak a fizetési meghagyás egy részét támadja az ellentmondással, a fizetési meghagyás - ellentmondással meg nem támadott része - jogerőre emelkedik. §

Nem minősül ellenmondásnak, ha a kötelezettnek az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül benyújtott kérelme kizárólag részletfizetésre, kijavításra, vagy fizetési halasztásra vonatkozik. §

A fizetési meghagyás jogereje

Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, a közjegyző a meghagyás kiadmányát jogerősítési záradékkal látja el, és így kézbesítteti a jogosultnak. A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, azaz ennek alapján bírósági végrehajtásnak is helye van. §

A fizetési meghagyás végrehajtása

A jogerős fizetési meghagyás alapján a bírósági végrehajtás elrendelésére a végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani. (Vállalkozás, egyéb jogi személy, jogi képviselővel eljáró fél ezt a kérelmet is csak elektronikusan nyújthatja be.) §

Végrehajtási kérelem a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő 10 év után nem terjeszthető elő; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. §

A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult; a végrehajtás elrendelése iránti ügyek elosztására az Fmtv. 9. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell. Ha a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző valamely okból - ide nem értve a kizárás esetét - nem tud eljárni, az eljáró közjegyzőt a MOKK elnöke (elnökhelyettese) jelöli ki. §

A végrehajtási lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a MOKK rendszerén keresztül elektronikus közokiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektronikus úton, a MOKK és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus rendszerén keresztül kerül megküldésre a végrehajtónak. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít. §

A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás - az ellentmondással érintett részben - perré alakul át.

A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést az ellentmondás beérkezésétől számított nyolc napon belül kézbesíti a jogosultnak. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, az értesítés a határidő utolsó napját követő munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében automatikusan kerül kézbesítésre a jogosultnak. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az Fmtv. 30. és 31. §-aiban meghatározott esetekben is.

A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon a peres eljárás illetékét rója le és az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő és bizonyítékait terjessze elő. §

A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítésnek a jogosult részére történő kézbesítését követően a fizetési meghagyásos eljárás MOKK rendszerében rögzített iratainak, a MOKK rendszerén keresztül kinyomtatott példányát megküldi a fizetési meghagyás iránti kérelemben a jogosult által megjelölt bíróságnak. §

A fizetési meghagyásos eljárásban fizetendő díjak

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - az Fmtv.-ben megállapított díjat (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetni. §

A fizetési meghagyásos eljárásban - a következő kivételektől eltekintve - illetéket nem kell fizetni.

A külön törvényben meghatározott illetéket kell fizetni

  1. a fizetési meghagyásos eljárásnak az ellentmondás folytán történő perré alakulása, valamint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása, továbbá az eljárás megszüntetése okán történő perindítás esetén a peres eljárásban,
  2. a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban,
  3. a jogerős fizetési meghagyás elleni perújítási eljárásban. §

Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap); a díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesít a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.

Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, a pénzkövetelés értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. §

A díjalap után az eljárási díj mértéke:

  1. az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint;
  2. a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
  3. a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.

Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van. §

Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az eljárási díj megfizetéséről utólag kell határozni; az utóbbi esetben az eljárási díjat az viseli, akit a közjegyző, illetve a bíróság erre kötelez. A részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás engedélyezése iránti eljárás díját a kötelezett a kérelem előterjesztéskor köteles megfizetni; a díjat a kérelmező viseli. A kérelem elektronikus úton történő benyújtása vagy szóbeli előterjesztése esetén a kérelem mindaddig nem rögzíthető a MOKK rendszerén, amíg annak előterjesztője díjfizetési kötelezettségének eleget nem tett.

Több díjfizetésre kötelezett fél esetén a felek egyetemlegesen kötelesek az eljárási díjat megfizetni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a felek - az egymás közötti viszonyukban - az eljárási díjat érdekeltségük arányában osszák meg. E rendelkezéseket az eljárási költség viselésére is megfelelően alkalmazni kell. Ha azonban az eljárási díjat és az eljárás költségeit a kötelezettek viselik, rájuk a Pp. költségviselési szabályait kell alkalmazni. §

Az eljárási díj és a fél célszerű és jóhiszemű eljárása keretében az eljárásban felmerült másolati díj az eljárási költség részét képezik.

Az eljárási díjat - főszabály szerint - a jogosult az eljárás megindításakor köteles megfizetni, és azt majd a jogerős fizetési meghagyás alapján a kötelezettnek kell viselnie. §

A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a MOKK részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint (a továbbiakban: végrehajtási díj). Ha a végrehajtást kérő ugyanazon fizetési meghagyás alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a végrehajtási díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni; az így megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint. A díjat a biztosítási intézkedést kérő előlegezi és a biztosítási intézkedés elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli. A díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

A végrehajtás, valamint a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért további díj és illeték - ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét - nem számítható fel. §

A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények

Nem kötelezhető díj eljárás megindításakor történő megfizetésére (előlegezésére) az, aki az e törvény szerinti személyes költségkedvezményt élvez.

Nem részesíthető sem a személyes, sem a tárgyi költségkedvezményben az a fél, aki az eljárást megelőzően a MOKK-kal szemben díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget. §

Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségfeljegyzési jog illeti meg (személyes költségfeljegyzési jog).

Költségfeljegyzési joga alapján a fél részben vagy egészben mentes az eljárási díj előlegezése, valamint a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés és az ellentmondás folytán perré alakult eljárás illetékének viselése alól. §

Másolati díj alól mentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a közjegyző által készített egyszeri jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat.

Eljárási díj mentes a határozat kijavítása és kiegészítése iránti kérelem.

Az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 10%-a, de legalább 2000 forint - kettőnél több jogosult esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány jogosult van -, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmétől a meghagyás kibocsátása előtt eláll.

Az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 50%-a, de legalább 5000 forint - ötnél több fél esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van -, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása vagy az eljárás Fmtv. 34. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetése után az e tárgyban hozott végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül ismételten nyújtja be. §

Az Fmtv. 48. §-a szerinti költségkedvezmény (a továbbiakban: költségkedvezmény) esetén a díj megfizetéséről és viseléséről a közjegyző a fizetési meghagyásban, illetőleg az eljárást befejező határozatában rendelkezik, a fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán történő perré alakulása esetén pedig a bíróság kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak a MOKK részére való megfizetésére. A költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

A jogosult a költségkedvezmény iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmének előterjesztésével egyidejűleg terjesztheti elő. A kérelmet - ideértve ebben az esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet is - elektronikus úton nem lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket.

A közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerében történő rögzítését megelőzően dönt a költségkedvezmény iránti kérelemről. A kérelmet részben vagy egészben elutasító végzés ellen a jogosult a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez fellebbezhet. A fellebbezést észrevételezésre nem kell megküldeni a kötelezettnek. A felet költségkedvezményben részesítő jogerős végzés a peres eljárásra is hatályos, azonban a perben eljáró bíróság a végzést hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. A közjegyző az Fmtv. 11. § (3) bekezdése alapján elektronikus iratbenyújtásra köteles nem természetes személy jogosult költségkedvezmény iránti kérelmét azzal utasítja el, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét az Fmtv. 11. §-ában meghatározott módon terjessze elő. §

A kötelezett a költségkedvezmény iránti kérelmét leghamarabb az ellentmondással egyidejűleg terjesztheti elő, ennek tárgyában a perbíróság dönt. §

median