Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Speciális polgári peres eljárások (Különös polgári eljárások: házasság, szülői felügyelet, apaság)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. február 11.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A peres eljárások között találunk olyan speciális rendelkezéseket, amelyek sajátos életviszonyokra, élethelyzetekre vonatkoznak, így szabályozásuk is eltér az általános peres szabályoktól. Ebben a csoportosításban megismerkedhetünk a házassági per, az apaság megállapítása iránti per, valamint az apaság vélelmének megdöntése iránti per, továbbá a szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránti perek szabályaival.

Cikk:

Apaság megállapítása iránti per

Kit kell a gyermek apjának tekinteni?
Peres felek
Keresetindítás
Az eljárás menete

Kit kell a gyermek apjának tekinteni?

A gyermek apjának - ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény eltérően nem rendelkezik - azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. §

Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. §

Ha az apaság az anya házassági kötelékén alapuló vélelem alapján nem állapítható meg, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával - élettársi kapcsolatuk fennállása alatt - reprodukciós eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

Az anyának az eredményes reprodukciós eljárás lefolytatását követően a gyermek születéséig terjedő időszakban más férfival létrejött házassága a férj vonatkozásában apasági vélelmet nem keletkeztet.

Az anya élettársát kell az előbbiek szerint a gyermek apjának tekinteni akkor is, ha az anya korábbi házasságának megszűnésétől a reprodukciós eljárásból származó gyermek megszületéséig a vélelmezett fogamzási idő nem telt el. §

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el. §

Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani.

A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.

Ha az apaság bírósági megállapítására nagykorú gyermek esetén került sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli-e tovább. Nyilatkozat hiányában a gyermek nevét az apaság vélelme nem érinti.

Az apaságot megállapító ítélet mindenkivel szemben hatályos.

Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírói úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. §

Peres felek

Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti.

A kiskorú gyermek a perben a gyámhatóság hozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt.

Ha a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem jogosult perindításra az a férfi, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. §

Az apaság megállapítása iránt a pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a pert törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan akadályozott vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.

Ha a jogosult cselekvőképtelen, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg.

Az anya a perben gyermeke törvényes képviselőjeként eljárhat. §

Az apaság megállapítása iránti pert az apa ellen, az apának a gyermek ellen kell megindítania.

Ha az anya által indított perben a gyermek nem az anya pertársa, a pert az anyának a gyermek ellen is meg kell indítania. Ebben az esetben a gyermek képviseletére a gyámhatóság eseti gyámot rendel.

Ha az a személy, aki ellen a pert meg kellene indítani, nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. §

Előbbi szabályt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény tovább pontosítja. Ha az apa már nem él, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. Az egyenesági rokon ilyen esetben beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. Az ügygondnok kirendeléséről a bíróság értesíti a gyámhatóságot, és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenesági rokonokat a beavatkozás lehetőségeiről. §

A tárgyalás kitűzéséről a keresetlevél egy példányának megküldésével az anyát akkor is értesíteni kell, ha nem peres fél; az értesítésben az anyát figyelmeztetni kell beavatkozási jogára. §

Keresetindítás

Keresetindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek megszületése után hozható. § A gyermek megszületését követően a per megindítására bármikor sor kerülhet, e per megindításának nincs törvényben meghatározott határideje (szemben az apaság vélelmének megdöntése iránti perrel).

Az apaság megállapítására irányuló kereset - annak bírósága előtt - összekapcsolható a gyermek tartására irányuló keresettel is, illetőleg az apaság megállapítása iránt az elsőfokú bíróság előtt folyamatban levő perben a gyermek tartására irányuló kereseti kérelem utóbb is előterjeszthető. §

Az apaság megállapítása iránti per tárgyi költségfeljegyzési jogos §, azaz a felet megilleti az illetékfeljegyzés joga, valamint az eljárás során felmerülő költségeket (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) az állam előlegezi, kivéve a vértulajdonság-vizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költsége.

Az apaság és a származás megállapítása iránti egyéb pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani. §

Az eljárás menete

A tárgyalás előkészítésének és a tárgyalás lefolytatásának általános szabályai e perben is érvényesülnek az alábbi specialitásokkal:

Ha helye lehet annak, hogy az alperes a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerje el, az apaság megállapítására irányuló perben őt erre az első tárgyaláson és a bizonyítás lefolytatása után is figyelmeztetni kell.

Ha az apa a gyermeket a magáénak ismeri el, és azok az érdekeltek, akiknek hozzájárulására a nyilatkozat hatályához szükség van (pl. az anya, 14 évesnél idősebb gyermek), a tárgyaláson jelen vannak, figyelmeztetni kell őket, hogy hozzájárulásukat a tárgyaláson szóval is megadhatják. Az apa elismerő nyilatkozatát az egyéb érdekeltek hozzájárulásával együtt külön jegyzőkönyvbe kell foglalni s azt velük alá is kell íratni. A tárgyaláson jelen nem levő érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy hozzájáruló nyilatkozatukat a megszabott alakban mutassák be, vagy a bíróságnál mondják jegyzőkönyvbe. Elismerés esetében az apát fel kell hívni a törvényben megkívánt - 16 évnyi - korkülönbség igazolására. Az elismerésről felvett jegyzőkönyvet az előbbi rendelkezések szerint megszerzett okiratokkal kiegészítve - a per tárgyalásának egyidejű felfüggesztése mellett - át kell tenni az illetékes anyakönyvvezetőhöz. Ha az apát az anyakönyvbe bejegyezték, a pert meg kell szüntetni. §

Ha az alperes az első tárgyaláson nem tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, sor kerül a bizonyítási eljárás lefolytatására, azaz pl. tanúk kihallgatására, okiratok (szülészeti kórlap, terhesgondozási könyvecske, rendelőintézeti kezeléssel kapcsolatos adatok stb.) beszerzésére, illetve vértulajdonság vizsgálat, vagy a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat elrendelésére. Ilyen szakértői vizsgálat a vércsoport- és a HLA-vizsgálat, az ezek alapján adott összesített biostatisztikai szakvélemény, az antropológiai szakvélemény, a kromoszómavizsgálat, valamint a DNS-vizsgálat.

Az apasági perekben a tanúvallomás alól a közeli rokonok sem mentesülnek, és az orvos sem tagadhatja meg a tanúságtételt a titoktartás miatt.

A gyermek anyját, ha a perben beavatkozóként nem vesz részt, tanúként kell kihallgatni; kihallgatása csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen, vagy kihallgatásának más elháríthatatlan akadálya van. §

Abban az esetben, ha több "apa-jelölt" is felmerül, közülük csak egyikük alperesként történő megjelölésére van mód, a többiek tanúként kerülhetnek meghallgatásra. Ugyanakkor a perrendtartás lehetőséget ad arra, hogy ha a bíróság vértulajdonság vizsgálatot, vagy a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tűrésére bármelyik érdekeltet kötelezheti. Ha a bíróság a vizsgálatra olyan tanút kötelez, aki a per adatai szerint az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, ezt a személyt a bíróság végzésének közlésétől kezdődően a fél jogállása illeti meg. Ha a vértulajdonság vizsgálat nem az alperes, hanem pl. valamelyik tanú apaságának megállapítását alapozza meg, a felperes e személyt alperesként perbe vonhatja, a bíróság egyúttal az eredeti alperest a perből elbocsátja, és költségeiben a felperest marasztalja. §

Ha a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a bíróság felhívására nem nyilatkozik, vele szemben pénzbírság, az okozott költségekben való marasztalás, sőt elővezetés is alkalmazható. §

Ha a tárgyaláson a kiskorú felperesnek a gyámhatóság által kirendelt eseti gyámja nem jelenik meg, a per megszüntetésének nincs helye. Ilyen esetben a bíróság felhívja a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtételére, illetőleg új eseti gyám kirendelésére. §

Ha az érdekelt a kijelölt szakértőnél (orvosnál) vizsgálat vagy vérvétel céljából nem jelenik meg, illetőleg a vizsgálatot vagy a vérvételt nem engedi meg, vele szemben pénzbírságot, az okozott költségekben való marasztalást kell alkalmazni, de elővezetésnek helye nincs. Ugyanez a rendelkezés irányadó a kiskorú gyermek törvényes képviselőjével szemben is, ha a gyermeket vizsgálat vagy vérvétel végett nem állítja elő, vagy a vizsgálatot, illetve a vérvételt ő nem engedi meg. §