Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szerzői jog

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. november 17.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A szellemi alkotások jogának egyik fő területe a szerzői jog, amely egyrészt elidegeníthetetlen személyhez fűződő jogokat, másrészt forgalomképes vagyoni jogokat foglal magában. A szerzői jogi törvény védelemben részesít a szerzői alkotó munkával szomszédos más tevékenységeket is, mint például az előadóművészek tevékenységét is. A témában a szerzői jogviszony tartalmáról, a szerzői jogok korlátairól és védelméről, valamint a szerzői művek felhasználási szerződéseiről olvashat az olvasó.

Cikk:

Szerzői jogi jogviszony

A szellemi alkotások joga a jogrendszerben
A szerzői jogviszonyról általában
A szerzői jogviszony alanya
A szerzői jogviszony tárgya
A szerzői jogviszony tartalma: a személyhez fűződő jogok
A szerzői jogviszony tartalma: a szerző vagyoni joga

A szellemi alkotások joga a jogrendszerben

A szellemi alkotások joga a polgári jognak az a viszonylag új keletű, ám rohamosan fejlődő részterülete, amely törvényileg garantálja és védelemben részesíti az alkotó személyiség autonómiáját, önmegvalósítását, a tudományos gondolkodás és a művészi önkifejezés szabadságát. A szellemi alkotások jogának két fő részterülete a szerzői jog és az iparjogvédelem.

A szellemi alkotások jogviszonyait is két fő csoportba soroljuk:

  1. az abszolút szerkezetű alapjogviszonyok, amelyek minden kívülállóval szemben védelemben részesítik az alkotók személyhez fűződő jogait, és biztosítják részükre az alkotás tárgya feletti kizárólagos rendelkezési jogot (az abszolút szerkezetű jogviszonyok esetén csak a jogosított fél meghatározott, mindenki más vele szemben kötelezett, ilyen szerkezetű jogviszony keletkezik például tulajdonjog esetén is);
  2. a relatív szerkezetű jogviszonyok, amelyek vagy szellemi alkotások létrehozására vagy felhasználására irányulnak (relatív szerkezetű jogviszonyok esetén a jogosult és a kötelezett is pontosan meghatározható, tehát például szellemi alkotások esetén a szerző, szabadalmas, védjegyjogosult mint meghatározott jogosult mellett a kötelezett személye is konkretizálódik).

Ez a felosztás a vagyoni viszonyok dologi és kötelmi jellegű szabályozásának mintáját követi. Az alkotók vagyoni jogain belül az alapjogviszonyokat ezért szokásos a szellemi tulajdon viszonyainak is nevezni, míg a relatív jogviszonyok ezek hasznosítási szerződéseit jelentik (pl. kiadói, megfilmesítési, licencia szerződések stb.). A magyar jog az alapjogviszonyok körében az alkotók személyiségi és vagyoni jogait nem szakítja el egymástól, hanem ezek szoros egységét vallja. Amíg azonban az alkotók személyiségi jogai nem ruházhatók át másra, addig a vagyoni jogaik forgalomképesek, másra átruházhatók (és örökölhetők).

A szerzői jogviszonyról általában

A szellemi alkotások joga egyik fő területe a szerzői jog. A szerzői jogra vonatkozó szabályozás alapjait a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) tartalmazza.

A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. §

A szerzői jog egy gazdag tartalommal bíró alanyi jog, mely egyfelől elidegeníthetetlen, forgalomképtelen személyhez fűződő jogokat, másfelől forgalomképes vagyoni jogokat foglal magában. A szerzői jog és ezzel együtt az abszolút szerkezetű szerzői jogviszony a szerzői alkotás létrehozásával, a szerzői mű megalkotásával a törvény erejénél fogva (ex lege) keletkezik, létrejöttéhez sem hatósági engedélyre, sem nyilvántartásba vételre, sem más jogi tényre nincs szükség. §

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak. §

A szerzői jogviszony alanya

A szerzői jogviszony alanya, jogosultja a szerző §. Szerzőnek az tekintendő, aki a szerzői művet megalkotta (a regényt megírta, a képet megfestette, a szobrot kifaragta stb.). A szerzői alkotómunka általában különleges szellemi összpontosítást, erőfeszítést igényel, amihez a szerző sajátos adottságaira, képességére van szükség. Az alkotómunkához való jog mindenkinek alanyi joga, ebben a tekintetben a törvény semmiféle feltételt vagy mértéket nem szab, mert nem is képes szabni.

Egy művet több szerző közösen is megalkothat. Ilyen esetben különbséget teszünk szerzőtársak és társszerzők között az alapján, hogy a közös mű egyes részei önállóan felhasználhatók-e. A több szerző szerzőtársnak minősül akkor, ha a közös mű egységes és oszthatatlan, önálló művekre nem választható szét, a szerzők az alkotó munkát közösen végezték, egymás akaratára és tudatára kölcsönösen hatottak (pl. Ilf és Petrov: Tizenkét szék c. regénye esetén) §. Az egységes szerzői jog a szerzőtársakat együttesen illeti meg, egymás közti viszonyukban az alkotásban való közreműködés arányában (ha ez nem állapítható meg: egyenlő arányban). Ha a közös mű önállóan is felhasználható részekre szétválasztható, társszerzőkről beszélünk, ebben az esetben a mű összekapcsolt műnek minősül. A társszerzőket a szerzői jog külön-külön, az egyes részekre önállóan illeti meg (pl. egy tanulmánykötet esetén) §.

Együttesen létrehozott műről beszélünk akkor, ha a közös mű megalkotásában együttműködők hozzájárulásai a létrejött műben nem állapíthatóak meg, nem határolhatók le, és ennek megfelelően nem határozható meg az egyes szerzők jogainak konkrét terjedelme. Együttesen létrehozott műre példa lehet a szoftverfejlesztés (ha azonban megállapítható, hogy a szoftver egyes részeit mely szerző alkotta meg, a fentieknek megfelelően összekapcsolt műnek minősül). Együttesen létrehozott művek esetén a szerzői jogok jogosultja ex lege az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.

Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak jogait §.

A szerzői jogviszony tárgya

A szerzői jogviszony tárgya: a szerzői mű. Az Szjt. értelmében a szerzői műnek az irodalmi, művészeti vagy tudományos alkotások körébe kell tartoznia. Szerzői jogi védelem azt az alkotást illeti meg, mely egyéni, eredeti jellegű, azonban a jogi védelem megléte mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Ez azt jelenti, hogy az egyéni, eredeti jelleg kritériumán túl az Szjt. nem fűz további követelményeket a szerzői mű minőség megszerzéséhez abból fakadóan, hogy ezek szükségképpen szubjektívek lennének, így a társadalmi (piaci) értékítélet, illetve a bírói mérlegelés körébe tartozik annak eldöntése, hogy az adott alkotás a jogi szabályozás szempontjából szerzői műnek minősül-e.

Tipikus szerzői művek: a regények, versek, drámák, egyéb irodalmi művek, festmények, rézkarcok, fotóművészeti alkotások, szobrok és más képzőművészeti alkotások, természet- és társadalomtudományi művek, a táncjáték, pantomim és más színpadi művek, zeneművek és dalszövegek, a filmalkotás és más audiovizuális mű, a számítógépi program (szoftver), a nyilvánosan tartott beszédek, az építészeti alkotás és annak terve stb. §.

Nem minősül szerzői alkotásnak a törvény értelmében a nyersfordítás, § a jogszabály szövege, a hatósági határozat, bírósági ítélet szövege, az ügyirat, a jogszabállyal kötelezővé tett szabvány, a hivatalos közlemény, stb., így ezek nem állnak szerzői jogi oltalom alatt §. A szerzői jogi védelem nem terjed ki továbbá ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai műveletre.

A szerzői jogi jogviszony tartalmát tekintve személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok összessége.

A szerzői jogviszony tartalma: a személyhez fűződő jogok

A szerző személyhez fűződő jogai a következők:

A szerzői névjog alapján követelheti a szerző, hogy művén, a műve részletének átvétele, idézése vagy ismertetése során nevét feltüntessék (vagy fordítva, hogy ne tüntessék fel),át-vagy feldolgozás, valamint fordítás esetén az alapul szolgáló mű szerzőjét is megilleti ez a jog. A szerzőnek joga van ahhoz is, hogy álnevet (szerzői, írói álnév) használjon. Ha neve korábbi azonos nevű szerzővel összetéveszthető, akkor a másik szerző névjogának védelme érdekében a szerző a saját nevét csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja. §

A szerzői minőség elismeréséhez való joga alapján a szerző bárkivel szemben felléphet e minőségének bármilyen kétségbevonása esetén. §.

A szerzőt megilleti a nyilvánosságra hozatal joga valamint ennek fordítottja is, a mű titokban tartásának joga. A szerzők általában a nyilvánosság számára alkotnak, a nyilvánosságra hozatal egy elvi lehetőség arra, hogy a művet bárki megismerhesse. A mű nyilvánosságra hozatala előtt csak a szerző (vagy az ő engedélyével más) adhat a nyilvánosság számára tájékoztatást a mű lényeges tartalmáról. Ha egy elhunyt szerző hagyatékából kerül elő egy mű, úgy ellenkező bizonyításig (például erre vonatkozó eltérő nyilatkozatok) vélelmezni kell, hogy a szerző a művét nyilvánosságra szánta.

A már nyilvánosságra hozott művek esetén a szerzőt megilleti a nyilvánosságra hozatali engedély visszavonásának és a további felhasználás megtiltásának joga is, ezt azonban csak alapos okból (pl. a mű hibája, nézeteinek lényeges megváltozása miatt), írásban és kártalanítási kötelezettség terhe mellett gyakorolhatja. §

A mű egységéhez (torzításmentességéhez) való joga alapján a szerző tiltakozhat művének bármely jogosulatlan megváltoztatása ellen, ha az becsületére vagy hírnevére sérelmes. §

A szerző személyhez fűződő joga a mű felhasználása, valamint felhasználásának engedélyezése. Bármely jogosulatlan felhasználás a szerző személyhez fűződő jogát (is) sérti.

A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. §A szerző személyhez fűződő jogai elvileg időben korlátlanok, bár a nyilvánosságra hozatal jogát csak egy alkalommal, a visszavonás jogát pedig csak életében gyakorolhatja. A szerzői személyiségi jogok védelmében amíg él, maga a szerző jogosult fellépni, halála után pedig az oltalmi időn belül az általa kijelölt személy (a "szellemi hagyaték gondozója"), ilyen személy hiányában az örököse, az oltalmi időn túl pedig a szerzők érdekvédelmére hivatott szervezetek a szerző emlékének megsértése címén §.

A szerzői jogviszony tartalma: a szerző vagyoni joga

A szerző elsődleges vagyoni joga: a szerzői műnek, a mű bármely azonosítható részének bármilyen felhasználása és a felhasználás engedélyezése. A felhasználás elsősorban többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, sugárzással, vagy más módon nyilvánossághoz közvetítés és továbbközvetítés, átdolgozás és kiállítás lehet. §

A vagyoni jogok időben nem korlátlanok, csak a szerző életében és a halálát követő év első napjától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A határidőt közös művek esetén külön-külön, szerzőtársak esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. A vagyoni jogokkal életében a szerző, halála után a jogutódja (örököse) rendelkezhet. Az oltalmi idő leteltével a művet díjazás nélkül, szabadon lehet felhasználni.

Főszabály szerint a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - ha a felek a felhasználási szerződésükben ettől eltérően nem állapodnak meg - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.

Munkaviszony alapján, munkaköri kötelezettség keretében alkotott mű (szolgálati mű) esetén a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogaira speciális jogszabályi előírások vonatkoznak. Így például eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg §.

median