Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szerzői jog

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. november 17.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A szellemi alkotások jogának egyik fő területe a szerzői jog, amely egyrészt elidegeníthetetlen személyhez fűződő jogokat, másrészt forgalomképes vagyoni jogokat foglal magában. A szerzői jogi törvény védelemben részesít a szerzői alkotó munkával szomszédos más tevékenységeket is, mint például az előadóművészek tevékenységét is. A témában a szerzői jogviszony tartalmáról, a szerzői jogok korlátairól és védelméről, valamint a szerzői művek felhasználási szerződéseiről olvashat az olvasó.

Cikk:

Szerzői jog korlátai és védelme

A szerzői jog korlátai
Szabad felhasználás kulturális, tudományos és tájékoztatási célra
A szabad felhasználás egyes egyéb esetei
A szerzői jogsértés (szerzői jogbitorlás)
A szerzői jog megsértésének objektív alapú szankciói
A szerzői jog megsértésének egyéb szankciói

A szerzői jog korlátai

Ahogy más abszolút jogok, a szerzői jog sem korlátlan jog: a szerző is köteles tiszteletben tartani mások alanyi jogait, különösen más szerzők jogait, és eltűrni a közérdekű törvényes korlátokat. A közérdekű korlátok indoka kettős. Az első indok az, hogy mielőtt egy szerző szerzővé, azaz alkotóképessé válna, bőségesen merít (merítenie kell) az egész társadalom addig felhalmozott és éppen aktuális tudásából. A társadalom - az államon keresztül - jelentős anyagi ráfordításokkal támogatja a közoktatást, a kultúrát és a tudományt, méltányos és igazságos tehát, hogy valamennyit vissza is kapjon abból, amit már előzőleg adott. A második indok az, hogy a szerzők is a társadalmi közösség tagjai, így nekik is, miként a társadalom minden egyes tagjának elemi érdeke az egész társadalom kulturális színvonalának emelése, a "kiművelt emberfők" sokaságának gyarapítása, a felhalmozott társadalmi tudás bővítése. A törvényi korlátok általában a szerző vagyoni jogait érintik (de például a szolgálati művek szabályozásánál a szerző személyhez fűződő jogait korlátozó rendelkezések is találhatók, ugyanis ebben az esetben a szerző a mű átadásával hozzájárul a nyilvánosságra hozatalhoz, és a mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat joghatása is korlátozott: nem eredményezi a mű visszavonását, a munkáltató csak a szerző neve feltüntetésének mellőzésére kötelezett §): a törvény által meghatározott esetekben a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül szabad a művet felhasználni. Ezeket az eseteket nevezzük a szabad felhasználás eseteinek. Fontos kiemelni, hogy a szabad felhasználás csak annyiban megengedett és díjtalan, amennyiben nem károsítja a mű rendes felhasználását és nem károsítja a szerző jogos érdekeit. A szabad felhasználás joga csak nyilvánosságra hozott művek tekintetében gyakorolható. A szabad felhasználás eseteire a törvény kifejezetten is rögzíti a joggal való visszaélés tilalmát: a szabad felhasználás nem irányulhat rendeltetésével ellentétes célra. §.

Szabad felhasználás kulturális, tudományos és tájékoztatási célra

A szerzői mű szabadon idézhető a forrás, valamint a szerző nevének feltüntetése mellett, de csak az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben, a mű torzítása nélkül §.

Iskolai oktatás és tudományos kutatás céljára az idézés terjedelmét meghaladóan is megengedett a mű részleteinek (vagy kisebb terjedelmű mű egészének) átvétele (azaz idézést meghaladó terjedelmű felhasználása), természetesen a szerző nevének és a forrásnak a megjelölésével §.

A tömegtájékoztatási eszközök, csakis információ nyújtása céljából, az időszerűség és az alkalomszerűség figyelembevételével tájékoztatást adhatnak: tény- és híranyagot tartalmazó közleményeket - a forrás megjelölésével átvehetnek; a nyilvános tárgyalások és beszédek tartalmát felhasználhatják; gazdasági és politikai cikkeket - a forrás és a szerző megnevezésével - átvehetnek, ha az átvételt az eredeti közzétételkor nem zárták ki §.

A nyilvánosságra hozott művek előadhatók műkedvelő csoportok előadásán, iskolai oktatási célokra és iskolai ünnepélyeken, vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein, valamint a szociális és időskori gondozás keretében, feltéve hogy az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban (tehát például nincs belépődíj, a szereplők sem díjazottak). Ugyanilyen feltétellel a művek alkalomszerű, zártkörű előadás (pl. konferencia, kongresszus) keretében is előadhatók §. Emellett ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken - ebben az esetben a különbség az, hogy a közreműködők díjazásának elmaradása nem feltétel §.

A nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum számára a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) biztosítja a másolatkészítés jogát, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja (ez az úgynevezett kedvezményezett intézményi szabad felhasználás esete). §

A szabad felhasználás egyes egyéb esetei

Nyilvánosságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha az nem szolgálja sem a forgalomba hozatal, sem a jövedelemszerzés célját, és nem sérti a szerző jogos érdekeit (építészeti műveket és műszaki létesítményeket azonban tilos lemásolni, ugyanígy nem vonatkozik e rendelkezés a szoftverekre és az elektronikus adatbázisokra) §. A magáncélú másolás korlátjaként az Szjt. kimondja, hogy teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.

Szabad felhasználásnak minősül a mű magánművelődés (olvasás, tanulás) céljára történő felhasználása is.

Ugyancsak megengedett a művek saját tulajdonú, egyes példányainak haszonkölcsönbe adása, ingyenes, szívességi használata, ez azonban nem vonatkozik a szoftverekre, továbbá a filmalkotásokra és más audiovizuális művekre (hanglemezekre, CD-kre, műsoros audio- és videó-kazettákra). Az utóbbiak ingyenes használata azonban költségvetési szervként működő nyilvános közkönyvtárakban megengedett.

Az Szjt. az infokommunikációs technológiák elterjedésére tekintettel tartalmazza, hogy abban az esetben is szabad felhasználásról van szó, ha a mű többszörözése a műszaki folyamat sajátosságaira tekintettel szükségszerű, azonban ennek feltétele, hogy e többszörözés csak időleges, önálló gazdasági jelentőség nélküli eleme lehet a felhasználásra irányuló folyamatnak. §

A szerzői jogsértés (szerzői jogbitorlás)

A szabad felhasználás jogszerű esetein kívül minden egyéb engedély nélküli vagy a szerző jogait sértő felhasználás jogellenesnek minősül. A jogellenes felhasználás eseteit és minden más, a szerzői jogot sértő magatartást összefoglaló elnevezéssel szerzői jogbitorlásnak nevezzük (pl. "kalózkiadás", más művének saját név alatti kiadása, torzítás stb.). A jogsértés megvalósulhat a szerző személyhez fűződő jogainak megsértésével (például a szerző neve feltüntetésének elmulasztása), vagy a vagyoni jogok megsértésével (például a mű olyan felhasználása, mely nem tartozik a szabad felhasználás esetei közé, és arra felhasználási szerződést sem kötöttek a felek, vagy a felhasználási szerződésben meghatározott kereteket túllépi a szerzővel szerződő fél).

A szerzői jog megsértésének objektív alapú szankciói

Szerzői jogbitorlás esetén a szerző (vagy annak jogutóda) a következő objektív alapú (a jogsértő vétkességétől, azaz szándékosságától vagy gondatlanságától független, a jogsértés tényén alapuló) polgári jogi igényeket támaszthatja:

  1. kérheti a jogsértés tényének bírósági megállapítását (ami önmagában elegendő elégtételt jelenthet a sértett fél számára, de lehet további igényeinek az alapja is);
  2. kérheti a jogsértés, vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyására kötelezést, illetőleg a jogsértő jövőre nézve szóló eltiltását a jogsértéstől;
  3. megfelelő elégtételadást kérhet (esetleg nyilvánosság előtt);
  4. követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról (elsősorban hangkazetták és szoftverek illegális másolása és terjesztése esetén);
  5. kérheti a jogsértő helyzet megszüntetését (pl. dolog megsemmisítését, jogsértő mivoltától való megfosztását), illetve a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és, anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;
  6. követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését (ezen belül a jogszerűen járó díjat is) §.

A szerzői jog megsértésének egyéb szankciói

A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet. §

Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg. §

Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti

  1. a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
  2. a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  3. azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
  4. a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
  5. azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. §

A szerzői jogok megsértésének súlyosabb eseteit - a szerzői jog fokozottabb védelme érdekében - a büntető törvénykönyv bűncselekménnyé nyilvánította és büntetni rendeli a következő tényállások meghatározásával: szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása, jogkezelési adat meghamisítása §. A polgári jogi és a büntetőjogi szankciók egyidejűleg, párhuzamosan is alkalmazhatók.

median