Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szerzői jog

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. november 17.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A szellemi alkotások jogának egyik fő területe a szerzői jog, amely egyrészt elidegeníthetetlen személyhez fűződő jogokat, másrészt forgalomképes vagyoni jogokat foglal magában. A szerzői jogi törvény védelemben részesít a szerzői alkotó munkával szomszédos más tevékenységeket is, mint például az előadóművészek tevékenységét is. A témában a szerzői jogviszony tartalmáról, a szerzői jogok korlátairól és védelméről, valamint a szerzői művek felhasználási szerződéseiről olvashat az olvasó.

Cikk:

Szomszédos és kapcsolódó jogok védelme

I. A szerzői joggal szomszédos jogok
Az előadóművészek védelme
A hangfelvétel előállítóinak védelme
A rádió- és televízió-szervezetek védelme
A filmek előállítóinak védelme
A szomszédos jogok díjának megfizetése
II. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) a szerzői alkotásokon kívül védelemben részesít a szerzői alkotó munkához szorosan kapcsolódó más tevékenységeket is, úgy mint az előadóművészek, a hangfelvételt előállítók, illetve a rádió-és televízió-szervezetek, valamint a filmelőállítók tevékenységét is (szomszédos jogok), emellett az adatbázis-előállítók teljesítményei is védelemben részesülnek (szerzői joghoz kapcsolódó jog). §

I. A szerzői joggal szomszédos jogok

A szomszédos jogok védelme a szerzői alkotások sajátos felhasználási módozatainak, illetőleg a felhasználásra jogosultak (jogtulajdonosok) érdekeinek a védelmét valósítja meg. Hangsúlyozni kell, hogy a szomszédos jogosultak jogvédelme nem befolyásolhatja a szerzői jogok védelmét, nem sértheti, korlátozhatja, akadályozhatja a szerzői érdekek érvényesülését. §

Az előadóművészek jogvédelmét az indokolja, hogy bár ők nem alkotják a szerzői műveket, de alkotó módon, egyéni, eredeti jelleggel képesek azokat közvetíteni a nyilvánosság felé.

A szomszédos jogok védelmi ideje eltér a szerzői jogvédelem idejétől:

  1. a hangfelvételek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
  2. a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven évig,
  3. a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok (pl. rádió- és televízióműsor) az első sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;
  4. a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától (illetve ha ezalatt nem hozták forgalomba, a film elkészítését követő év első napjától) számított ötven évig

részesülnek jogi oltalomban. §

Az előadóművészek védelme

Az előadóművész hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy:

  1. rögzítetlen előadását rögzítsék;
  2. rögzített előadását többszörözzék, terjesszék;
  3. előadását sugározzák, vagy más módon közönséghez közvetítsék;
  4. vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg (ez utóbbi eset az ún. on demand felhasználás vagy lehívásra hozzáférhetővé tétel, amelynek lényege, hogy a hozzáférés helyét és idejét a felhasználó egyedileg határozhatja meg, tehát például az audiovizuális médiaszolgáltatók által a honlapjukon elhelyezett videótárak tartalmának megtekintése tartozhat ide).

Hozzájárulás esetén is megilleti az előadóművészt az a személyhez fűződő jog, hogy nevét feltüntessék, és hogy a felhasználás mentes legyen az olyan jellegű torzítástól, amely a becsületére vagy hírnevére sérelmes (ez az előadóművészi teljesítmény integritásához fűződő jog). Vagyoni jogként az előadóművészt is díjazás illeti meg (a szabad felhasználás eseteit kivéve). Előadóművészek együttese a hozzájárulási jogot képviselője útján gyakorolhatja, a név feltüntetésének joga pedig az együttest, az együttes vezetőjét és a főbb közreműködőket illeti meg §.

A hangfelvétel előállítóinak védelme

A hangfelvételek előállítóinak védelme először a hanglemezgyártók jogainak védelmét jelentette, ma már bármely más hangrögzítési technika idetartozik.

A hangfelvétel előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a hangfelvételt

többszörözzék;

terjesszék;

vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.

A hozzájárulás fejében a hangfelvétel előállítóját díjazás illeti meg. Ha a kereskedelmi forgalomban kapható hangfelvételt (vagy másolatát) közvetlenül sugározzák (pl. egy helyi rádióadó), vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítik (pl. strandon, üzletben, vendéglátóhelyen stb.), a mű szerzőjét, az előadóművészt és a hangfelvétel előállítóját egyaránt díjazás illeti meg. Az említett jogosultak hozzájárulása szükséges a hangfelvételek egyes példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adásához és bérbeadásához, valamint más módon történő terjesztéséhez (pl. az Internetre feltöltéshez) is, szintén díjazás fejében. A hangfelvétel előállítóját is megilleti a névjog §.

A rádió- és televízió-szervezetek védelme

A szerzői műveket és a hangfelvételeket egyre nagyobb arányban - természetesen ellenérték fejében - a rádió- és televízió-szervezetek használják fel, a felhasznált művekből egyéni-eredeti műsorokat állítanak össze.

Ezért főszabály szerint a rádió- vagy a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát:

  1. más rádió- vagy televízió-szervezetek sugározzák, illetve a nyilvánossághoz átvigyék (pl. kábelen);
  2. rögzítsék;
  3. rögzítés után többszörözzék (bizonyos feltételek mellett);
  4. olyan helyiségben közvetítsék, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a közönség számára;
  5. vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.

A felsorolt esetekben a hozzájárulásért díjazás jár. A rádió- és televízió-szervezetekre vonatkozó szabályokat a kábeles műsorszolgáltatás (saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő átvitele) esetén is megfelelően alkalmazni kell. A rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt is megilleti a névjog §.

A filmek előállítóinak védelme

A film előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet

  1. többszörözzék;
  2. terjesszék, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;
  3. vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.

A felsorolt esetekben a film előállítóját díjazás illeti meg §.

A szomszédos jogok díjának megfizetése

A szerzőket, előadóművészeket, hangfelvétel-előállítókat és a rádió- vagy televízió-szervezeteket megillető díjak beszedése és felosztása jogszabályban meghatározott módon történik (a szabad felhasználás esetei itt is kivételt képeznek). Díjat kell fizetni a rádió- vagy televízió műsorokba belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek magáncélú másolásáért is. Ezeket a díjakat az üres kép- és hanghordozók vételárába beépítve ezek vásárlói fizetik meg, beszedésükről és felosztásukról szintén az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület gondoskodik.

II. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme

Az adatbázis előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét

  1. másolat készítése útján többszörözzék (kimásolás);
  2. a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy a nyilvánossághoz való közvetítéssel (újrahasznosítás).

A felsorolt esetekben az adatbázis előállítóját díjazás illeti meg. Az adatbázis előállítójaként a védelem jogosultja az a természetes személyt, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról. Az Szjt. kimondja, hogy e védelem független attól, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e, mivel a védelem ebben az esetben a ráfordításra, befektetésre tekintettel áll fenn, tárgya pedig az adatbázis tartalma, vagy annak jelentős része (a jelentéktelen részére ismételt és rendszeres felhasználás esetén is csak akkor terjed ki a védelem, ha az sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az előállító jogos érdekeit).

Az Szjt. ehhez kapcsolódóan a szabad felhasználás további eseteit is meghatározza.

Az adatbázis kapcsolódó jogi védelmével kapcsolatban megjegyzendő, hogy egy adatbázis szerzői jogi védelemben is részesülhet §. Ebben az esetben a védelem tárgya az a rendszer vagy módszer, alkalmazott kiválasztási, szerkesztési elv, amely alapján az adatbázist összeállították. A védelem alanya a szerkesztő. §.

Abban az esetben, ha egy adatbázis mind a szerzői jogi védelem, mind a kapcsolódó jogi védelem kritériumainak megfelel, ún. kumulált jogvédelem áll fenn, a kétféle jogvédelem párhuzamos.

median