Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vásárlói jogok

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. április 14.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az alábbiakban segítséget kívánunk nyújtani, hogy a vásárlókat milyen jogok illetik meg, amennyiben hibás terméket vásárolnak. Szó lesz a blokkban többek között a hibás teljesítésről és a szavatosságról, a kötelező jótállás eseteiről és a levásároltatásról.

Cikk:

Fogyasztási cikkekkel kapcsolatos reklamáció

Amennyiben a fogyasztási cikk minősége nem megfelelő, úgy a fogyasztó szavatossági illetőleg jótállási szabályok alapján érvényesítheti igényét. A szavatosság szabályait a Ptk. 6:168. §-a §, míg a jótállás szabályait a Ptk. 6:171. §-a §, kötelező jótállás esetén ehhez kapcsolódóan az egyes kormányrendeletek tartalmazzák. [Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet, a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet és az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet.]
A forgalmazó megkeresése, a panasz rögzítése
Kinek kell bizonyítania a hibát?
A fogyasztó igényének teljesítése
A kijavítás szabályai
Reklamáció a fogyasztóvédelmi és szakmai szerveknél
A békéltető testületek közreműködése
A békéltető testületek eljárásának megindítása
A békéltető testületek határozata
Kapcsolódó anyagok:

Amennyiben a fogyasztási cikk minősége nem megfelelő, úgy a fogyasztó szavatossági illetőleg jótállási szabályok alapján érvényesítheti igényét. A szavatosság szabályait a Ptk. 6:168. §-a § , míg a jótállás szabályait a Ptk. 6:171. §-a § , kötelező jótállás esetén ehhez kapcsolódóan az egyes kormányrendeletek tartalmazzák. [Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet, a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet és az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet.]

A forgalmazó megkeresése, a panasz rögzítése

Amennyiben a vásárlást követően a jótállási vagy a szavatossági idő (a 2003. július 1. után a szavatossági idő fogyasztói szerződés keretében vásárolt termékek esetében 2 év) még nem telt el, a fogyasztónak a forgalmazót, vagyis azt az üzletet kell felkeresnie panaszával, ahol a terméket vásárolta.

A kifogás érvényesítéséhez szükséges az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat (számla, blokk) vagy a jótállási jegy és maga a termék is. A forgalmazó azonban nem követelheti a fogyasztótól, hogy a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - vigye vissza. Ezeket az üzemeltetés helyén kell megjavítani. § §

A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti § §:

  1. a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
  2. a fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru) megnevezését, vételárát,
  3. a vásárlás időpontját,
  4. a hiba bejelentésének időpontját,
  5. a hiba leírását,
  6. a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
  7. a kifogás rendezésének módját (ha ez eltér a fogyasztó igényétől, ezt meg is kell indokolni), vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasítása esetén annak indokát, továbbá,
  8. az elvégzett szolgáltatás megnevezését, díját,
  9. a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját,
  10. az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

A fogyasztónak meg kell kapnia a jegyzőkönyv másolatát §, mert egyrészt ezen ellenőrizhetjük a panasz felvételét, másrészt könnyebb a kifogás bejelentésének igazolása.

Ha a forgalmazó - jogszabályi kötelezettségének ellenére - nem akar jegyzőkönyvet felvenni, a vásárlók könyvébe tehetünk bejegyzést, és ezzel a regionális fogyasztóvédelmi felügyelőséghez fordulhatunk.

Amennyiben a forgalmazó azonnal nem tud a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről nyilatkozni, a jogszabály alapján három munkanapon belül köteles értesíteni álláspontjáról a fogyasztót. §

Kinek kell bizonyítania a hibát?

A vásárlást követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén úgy kell tekinteni, hogy a hiba már a teljesítés (vásárlás) időpontjában megvolt, kivéve, ha a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ezért a hat hónapon belüli hiba esetén a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a vásárláskor még nem volt hibás a termék. § A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a forgalmazó nem fogadja el a vásárló panaszát, elutasítja az igényét, úgy a vásárló által - esetlegesen - indított bírósági eljárásban a forgalmazónak kell bizonyítania igazát. Fontos tudni, hogy a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni (a forgalmazók gyakran arra hivatkoznak, hogy a fogyasztó elkésett a hiba bejelentésével). §

Ha a vásárlástól már hat hónap már eltelt (de a jótállási vagy szavatossági határidő még nem), a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy a hiba már a vásárlás időpontjában is fennállt. A bizonyítást a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy más feljogosított intézmény által kiadott szakvéleménnyel teheti meg. A szakvélemény költségét (vizsgálati díj, a termék elküldésének postai költsége stb.) ebben az esetben a fogyasztó viseli, és a kereskedőt csak bírósági döntés kötelezheti ennek megtérítésére. Fontos tudni, hogy a szakvélemény alapján a kereskedő nem köteles teljesíteni a vásárló kérését, akkor sem, ha az a fogyasztó állítását igazolja. Azonban, ha az ügy bírósági útra terelődik, a szakvélemény bizonyítékként felhasználható a tárgyaláson. A fogyasztóvédelmi felügyelőségeknél érdeklődhetünk arról, hogy milyen intézmények végzik az ügyben érintett termékre vonatkozó vizsgálatokat.

A fogyasztó igényének teljesítése

Amennyiben a forgalmazó elfogadja a kifogás jogosságát, a fogyasztó a szavatossági szabályok szerint, a törvényi sorrendben - és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott feltételekkel - az alábbiak teljesítését kérheti a forgalmazótól:

  1. elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet;
  2. másodsorban megfelelő árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől. §

A szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy a fogyasztónak vissza kell kapnia az áru ellenértékét, és nem azt, hogy az üzletben levásároltatják vele az összeget. A levásároltatásra a fogyasztó nem kötelezhető, ilyen igényérvényesítési lehetőséget a jogszabályok nem ismernek.

Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. §

Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó akkor is köteles azt kicserélni, ha ez számára aránytalan többletköltséggel jár, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. (Például, ha egy tévé már a második napon meghibásodott és nem működött, ám az egyszerűen, alacsony költséggel kijavítható, a vevő nem köteles várni a megjavításra, új készülékre jogosult.) §

A kijavítás szabályai

A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést - az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. A jogszabály pontos javítási határidőt nem határoz meg. §

A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a forgalmazó köteles gondoskodni a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról. § §

A kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részére nézve a jogosultat visszatartási jog illeti meg, vagyis a kijavításig nem kell megfizetnie a vételár még fennmaradó részét. Ha a kötelezett a kijavítást nem megfelelő határidőre vállalja, illetve ha nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga is kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja. §

Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni:

  1. a fogyasztó nevét és címét,
  2. az áru azonosításához szükséges adatokat,
  3. az áru átvételének idejét, és
  4. azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti. §

Ha a jogosult például kijavítást kér, erről áttérhet árleszállításra vagy kicserélésre stb., de az áttéréssel okozott kárt köteles megtéríteni a kötelezettnek, kivéve, ha az áttérésre éppen a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. §

A szavatossági igény érvényesítésével és a kötelezettség teljesítésével, azaz a szerződésszerű állapot megteremtésével összefüggő költségek a kötelezettet terhelik (pl. az anyag-, a munka- és a szállítási költségek). Fogyasztói szerződésben a felek ettől eltérő megállapodása semmis. A dolog kicserélése vagy elállás esetén az addig eltelt időre a jogosult sem használati díjat, sem értékcsökkenést nem köteles fizetni (feltételezve a rendeltetésszerű használatot). §

Reklamáció a fogyasztóvédelmi és szakmai szerveknél

Amennyiben a kereskedő nem fogadja el a minőségi kifogást, vagy elfogadja, de semmit sem tesz, a fogyasztó a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál vagy az illetékes jegyzőnél tehet panaszt, illetve megkeresheti a termékhez kapcsolódó szakmai szervet, vagy egy fogyasztói jogokat védő társadalmi szervezetet (pl. Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület). Ezek a konkrét ügyben nem hozhatnak határozatot (tehát pl. nem kényszeríthetik a cipő kicserélésére a kereskedőt), de jó esély van arra - ha egyébként jogos a reklamáció -, hogy a forgalmazó mégis hajlandó lesz a fogyasztói kérést teljesíteni. (A tapasztalatok szerint a fogyasztók a legritkább esetben állnak ki érdekeikért, és a forgalmazó általában nem is tart a következményektől.)

A békéltető testületek közreműködése

A fogyasztó és a forgalmazó közötti vitás ügy (fogyasztói vita) tényleges lezárására a békéltető testületek vagy a bíróság eljárását lehet kezdeményezni. A békéltető testület határozata nem mindig kötelező a forgalmazó számára. §

A békéltető testület a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testület, célja, hogy egyezséget hozzon létre a felek között. Egyezség hiányában az ügyet a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében dönti el. § A békéltető testület eljárása lehetőséget biztosít arra a feleknek, hogy a vitát peren kívül rendezzék.

A békéltető testület hatáskörébe tartozik:

  1. a termék minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, valamint
  2. a szerződések megkötésével és teljesítésével

kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése. §

A békéltető testületek eljárásának megindítása

A fogyasztóvédelmi törvény szerint a békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, határozatainak típusairól, kikényszerítésének módjáról, a rendelkezésre álló jogorvoslatokról, a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét. §

A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. §

A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul. § A kérelmet a fogyasztó lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. § Amennyiben a fogyasztó nem rendelkezik belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a békéltető testület illetékességét az érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg. § Az eljárásra - a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes. §

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  1. a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
  2. a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
  3. ha a fogyasztó más béltető testület eljárását kéri, a kérelmezett testület megjelölését,
  4. a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
  5. a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy megkísérelte a vitás ügy rendezését a vállalkozással,
  6. a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást nem indított, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
  7. a testület döntésére irányuló indítványt,
  8. a fogyasztó aláírását. §

A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozásnak az írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről. §

Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást. §

Ha a kérelem nem felel meg a fenti feltételeknek, a békéltető testület elnöke a hiány megjelölésével - a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - pótlásra hívja fel a kérelmezőt. §

Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az minősül, amikor a kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik, hiánypótlásra történő felhívás esetén az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak eleget tett. §

A békéltető testület három tagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok listájáról. Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a békéltető testület elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy az eljáró tanács egy tagja rendelkezzen jogi végzettséggel, továbbá arra, hogy legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, egy másik tag pedig a kamara vagy a megyei (fővárosi) agrárkamarák által kijelölt testületi tagok közül kerüljön ki, valamint minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan testületi tag kijelölését. Nem jelölhető ki az eljáró tanács tagjának az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott. E követelmény érvényesüléséről a békéltető testület elnöke az eljáró tanács tagjainak hivatalbóli kijelölése során is gondoskodik.

Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél - az általa jelölhető testületi tag megjelölésével - azt kéri, a békéltető testület ebben az esetben is háromtagú tanácsban jár el. §

A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. §

Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a fél - az elnök erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított - tizenöt napon belül nem nyilatkozik. §

Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket az eljáró tesületet tagjai közé jelölhető személyek listájának egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik. § Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Az értesítés kiterjed az együttműködési kötelezettségről történő tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor. §

A vállalkozás válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át. §

Ha a vállalkozás válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené. §

A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a válasziratát megküldeni a békéltető testület számára. A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével a vállalkozás a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. §

Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja. §

Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja. §

Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. §

A tanács az eljárást megszünteti, ha

  1. a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
  2. a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
  3. az eljárás folytatása lehetetlen,
  4. az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve a kérelem megalapozatlanságát is - nincs szükség, vagy
  5. a meghallgatás kitűzése nélküli megszüntetés valamely esete áll fenn. §

A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt. §

A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. §

A békéltető testületek határozata

Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

  1. kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás - a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt - általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy
  2. ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott. §

A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja. §

A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra. A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről. § Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben - a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel - igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.). A jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének. § Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte. §

A kötelezést tartalmazó határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint - a határozat kézbesítését követő naptól számított - tizenöt napos határidőt kell szabni. §

A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb harminc napon belül meg kell küldeni a feleknek. §

A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. §

A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól. §

A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha

  1. a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
  2. a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
  3. a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. §

A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a fentieken kívül - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik. § A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti. § A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat. § A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I-XIV. fejezetének rendelkezései irányadók. § Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni. Az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult. §

Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett. §

Kapcsolódó anyagok:

Javítás, csere és a vételár visszafizetése EU tagországban vásárlás esetén

median