Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vásárlói jogok

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. április 14.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az alábbiakban segítséget kívánunk nyújtani, hogy a vásárlókat milyen jogok illetik meg, amennyiben hibás terméket vásárolnak. Szó lesz a blokkban többek között a hibás teljesítésről és a szavatosságról, a kötelező jótállás eseteiről és a levásároltatásról.

Cikk:

Kötelező jótállás esetei

A szerződéses és a jogszabályi (kötelező) jótállás
A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása
Az újonnan épített lakások kötelező jótállása
A javító és karbantartó szolgáltatások kötelező jótállása
Kapcsolódó anyagok:

A szerződéses és a jogszabályi (kötelező) jótállás

Jótállást (vagy köznapi elnevezéssel garanciát) bármelyik szerződő fél vállalhat általában a szerződésszerű teljesítésért. Ezekben az esetekben a jótállás tartalmát a felek maguk határozzák meg, így például akár 10 éves jótállás is vállalható egy termék használhatóságáért, minőségéért. A jótállási kötelezettség akkor is létrejön, ha azt a fél a szerződésben nem, csak a termékre vonatkozó reklámban vállalta, illetve akár szóban is megállapodhatnak erről a felek.

A jogszabályi (kötelező) jótállás eseteiben a jogalkotó határozza meg, hogy milyen termékekre köteles garanciát vállalni a gyártó, forgalmazó, és milyen feltételekkel. Ezektől a feltételektől csak a fogyasztó javára lehet eltérni, a jogszabály még közös megegyezés esetében sem teszi lehetővé például a jogszabályi jótállási idő csökkentését.

A kötelező jótállást előíró hatályos jogszabályok:

  1. az egyes tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a jótállási idő: 1 év) §,
  2. a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet (a jótállási idő: 3 év) §,
  3. az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet (a jótállási idő: 6 hónap). §

A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása

A tartós fogyasztási cikkek közül - a 2003. november 21-e óta hatályos - 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott termékekre vonatkozik kötelező jótállás.

Kizárólag 10 000 Ft bruttó vételár felett van kötelező jótállás az alábbi termékek esetében:

  1. hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény;
  2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;
  3. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek;
  4. varrógép, kötőgép;
  5. villanybojler, szivattyú;
  6. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;
  7. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi;
  8. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja;
  9. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések;
  10. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk;
  11. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek;
  12. egészségmegőrző termékek és eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz;
  13. közlekedési eszközök, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;
  14. motoros vízi járművek;
  15. gyermekgondozási cikkek, így különösen pelenkázó-, illetve mosdató-állvány, babakocsi, magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;
  16. gyermekmegfigyelő berendezések, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző;
  17. gyermekhinták, csúszdák és hasonló tevékenységet igénylő gyermekjátékok bel- és kültéri, otthoni használatra;
  18. világítástechnikai termékek, így különösen lámpatest, fényforrás;
  19. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések;
  20. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.);
  21. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek;
  22. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók;
  23. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók;
  24. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvévők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók;
  25. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek;
  26. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák;
  27. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók;
  28. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek;
  29. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok;
  30. írógépek és szövegszerkesztők;
  31. irodatechnikai berendezések, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló, laminálógép;
  32. írásvetítők és filmtechnikai berendezések, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;
  33. hangszerek;
  34. órák;
  35. bútorok;
  36. mérőműszerek, generátorok, tápegységek;
  37. lőfegyverek;
  38. sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök;
  39. villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva;
  40. nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek 50 000 Ft eladási ár felett;
  41. az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei. §

A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. § A jótállásról a forgalmazó jótállási jegyet állít ki, amelyet köteles a fogyasztó kérése nélkül is a termékkel együtt átadni, olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. § Fontos tudnunk azonban, hogy önmagában a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. § Amennyiben nem kaptunk jótállási jegyet, mindenképpen kérjük ezt a kereskedőtől. Minden esetben gondosan őrizzük meg az ellenérték kifizetését igazoló dokumentumot (számlát, blokkot).

A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez, vagyis a forgalmazót. § A jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás az e rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára. § Ha a gyártó a fogyasztási cikkre a rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. § Ezen rendelkezésektől a felek a fogyasztó hátrányára nem térhetnek el, az ilyen megállapodás semmis. §

A 2003. november 21-e után vásárolt fogyasztási cikkek esetében a jótállás időtartama egységesen egy év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az új jogszabály a 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendeletet váltotta fel. A jelenleg hatályos rendelet már nem rendelkezik egyebek mellett a tehergépkocsikhoz, autóbuszokhoz, építőipari gépekhez és bútorokhoz kapcsolódó jótállási kötelezettségről. § Korábban a központi fűtéshez tartozó kazánok, folyadékszivattyúk, építőanyag-előkészítő gépek és háztartási hűtőgépek jótállási ideje 24 hónap volt, illetve az értékhatárt bizonyos áruk esetében alacsonyabban határozták meg (pl. 3 000 forint távcső, fényképészeti eszközök és alkatrészei, órák, valamint 2 000 forint számológép, zsebszámológép esetében). Ki kell emelnünk, hogy a 2003. november 21-e előtt vásárolt termékekre a 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

Az újonnan épített lakások kötelező jótállása

A 2003. december 5-e után kötött építési szerződésekre, illetve szerződés hiányában az ezt követően megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kötelező jótállás szabályait a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet tartalmazza, a korábbi előírásokat a 3/1987. (X. 24.) MT rendelet határozza meg. Mindkét jogszabály egységes abban, hogy csak az új lakásokhoz, épületekhez rendel jótállási kötelezettséget, a felújításokhoz, renoválásokhoz nem. §

Kötelező jótállás vonatkozik:

  1. az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt épületszerkezeteire, valamint a kiszolgáló helyiségeire és részeire;
  2. a lakás- és épületberendezések esetében csak azok beépítésére, illetve beszerelésére;
  3. meghatározott lakás- és épületberendezésekre (pl. tűzhely, főzőlap, redőny, a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak, a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés, a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés) esetében magára a berendezésre is, ha azok a lakás alkotórészének minősülnek. §

Új szabály, hogy jótállási jogokat lehet gyakorolni az épület szigetelésére és külső vakolására, a garázsra és a teremgarázsra, valamint az elektromos vezetékekhez tartozó kapcsolók, csatlakozóaljak és a klímaberendezés beszerelésére, beépítésére is.

A jótállás mindkét jogszabály szerint az építési szerződéssel építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (vállalkozó) terheli. §

A vállalkozó a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat. §

Semmis az a megállapodás, amely a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. §

A jótállás időtartama alapvetően továbbra is 3 év, amelyet az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától kell számítani. §

A 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározottakra a jótállás időtartama öt év, a 4. mellékletben meghatározottakra tíz év. Valamennyi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. § A jótállási jogokat érvényesítheti §:

  1. a lakás (lakóépület) tulajdonosa,
  2. a tulajdonba adásig pedig a megrendelő

a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben (a régi jogszabály szerint a lakás, lakóépület kezelője is jogosult volt erre). §

A jótállási igényt a kibővített tartalmú jótállási jeggyel lehet érvényesíteni, § amelyet a vállalkozó köteles lakásonként külön-külön kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni. §

A jótállási jegynek tartalmaznia kell

  1. a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását,
  2. a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit,
  3. a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét,
  4. a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját. §

A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a jogosult jogszabályból eredő jogait nem érinti. §

A vállalkozónak külön jótállási szabályzatot nem kell készítenie.

A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. §

A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. §

A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza. §

A javító és karbantartó szolgáltatások kötelező jótállása

A legkevésbé ismert jogszabályi jótállást az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozóan a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet határozza meg. A Korm. rendelet 2004. szeptember 1-jén lépett hatályba, és a 16/1976. (VI. 4.) MT rendeletet váltotta fel (vagyis az augusztus 31-ig megkötött szerződésekre még az MT rendeletet kell alkalmazni). §

A jogszabály az alábbi szolgáltatásokra állapít meg kötelező jótállást, de csak abban az esetben, ha a szolgáltatás - az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló - díja meghaladja a húszezer forintot:

  1. lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások,
  2. háztartási gépek és készülékek javítása,
  3. barkács- és kerti szerszámok javítása,
  4. személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása,
  5. audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása,
  6. gyógyászati segédeszközök javítása,
  7. telefon- és telefax-berendezések javítása,
  8. hangszerek javítása,
  9. órák javítása. §

A vállalkozó megteheti, hogy alacsonyabb javítási díj vagy a jogszabályban fel nem sorolt termékek javítása, szerelése után is jótállást vállal, azonban a rendeletben foglaltaknál a fogyasztóra nézve kedvezőtlenebb jótállási feltételeket nem állapíthat meg. §

Abban az esetben nincs jótállási kötelezettség, ha a javító-karbantartó szolgáltatást a szolgáltatás tárgyát képező dologra vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették. §

A jótállás időtartama: hat hónap. Ez a határidő jogvesztő, tehát igazolásnak nincs helye. §

A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy - ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik. §

A vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni, olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. § A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

  1. a vállalkozó nevét és címét;
  2. az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;
  3. a szolgáltatás díját;
  4. a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti;
  5. a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását. §

A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti, de akkor is van a szolgáltatásra jótállás, ha a jótállási jegyet szabálytalan állították ki, vagy azt nem adták át fogyasztónak. §

A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek. §

A vállalkozó a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

  1. a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
  2. a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
  3. az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját,
  4. a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját,
  5. a hiba bejelentésének időpontját,
  6. a hiba leírását,
  7. a kifogás rendezésének módját, vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasítása esetén annak indokát, továbbá
  8. az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. §

Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását is le kell írni a jegyzőkönyvben. § A vállalkozó köteles a fogyasztónak haladéktalanul, igazolható módon átadni a jegyzőkönyv másolatát. §

Ha a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról - az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is - öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. §

A vállalkozás a kijavítás vagy a munka újbóli elvégzésének határidejét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (4) bekezdésére figyelemmel köteles megállapítani és a fogyasztót a vállalt határidőről a bejelentéskor vagy a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ott megjelölt időtartamon belül tájékoztatni. § §

A vállalkozás a fogyasztó jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni. §

Kapcsolódó anyagok:

Szavatosság és jótállás EU tagországban vásárlás esetén

median