Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vásárlói jogok

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. január 5.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az alábbiakban segítséget kívánunk nyújtani, hogy a vásárlókat milyen jogok illetik meg, amennyiben hibás terméket vásárolnak. Szó lesz a blokkban többek között a hibás teljesítésről és a szavatosságról, a kötelező jótállás eseteiről és a levásároltatásról.

Cikk:

Levásároltatás

A fogyasztói jogok

Az ún. levásároltatás nem ismeretlen a magyar vásárlók körében, azonban ennek a gyakorlatnak mindkét lényeges előfordulási formája jogszabályba ütközik

  1. az üvegbetéttel és
  2. a minőségi kifogások rendezésével

kapcsolatos eljárásokban.

A levásároltatás egyik általános területe az üvegvisszaváltás, amikor az üzletben csak azzal a feltétellel veszik át a visszaváltható üveget, műanyag palackot, ha a betét árát a vevő levásárolja, vagy az érte kapott utalványt az üzletben meghatározott időn belül (általában azonnal) beváltja. Olyan eset is előfordul, hogy a vevőt arról győzködik, hogy a készpénzes visszaváltás csak a külön erre kialakított helyiséggel rendelkező szupermarketekben működik. Azonban még az ennél jobban hangzó magyarázat sem állja meg a helyét: az üzlet nem kötelezheti a vevőt a betét árának megfelelő vásárlásra. A forgalmazó a betétdíjas termék felhasználótól való visszaváltását a termék forgalmazásának feltételeivel azonos módon, folyamatosan, és teljes nyitvatartási időben köteles biztosítani a betétdíjas termék forgalmazásának helyén, illetve az erre kijelölt helyen. A legalább 200 négyzetméter alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó a forgalmazás helyén köteles a betétdíjas termék visszaváltását biztosítani. § Amennyiben a betétdíjas termék visszaváltására kijelölt hely nem azonos a forgalmazás helyével, a visszaváltásra kijelölt hely nyitvatartási idejére egy forgalmazó által kijelölt hely esetén a betétdíjas terméket forgalmazó üzlet nyitvatartási ideje szerinti, több forgalmazó által kijelölt hely esetén a betétdíjas terméket forgalmazó üzletek nyitvatartási idején belül, munkanapokon legalább 6 óra időtartamot kell biztosítani oly módon, hogy helyének felkeresése se okozzon jelentős nehézséget a felhasználók számára. § A forgalmazó köteles továbbá az általa forgalmazottal azonos jellemzőkkel bíró, azonos rendeltetésű, egy terméktípusba tartozó betétdíjas termék betétdíját a termék visszaváltójának megfizetni. § A betétdíjat a forgalmazó készpénzben köteles megfizetni, a betét árának levásárlására csupán a fogyasztó kérésére kerülhet sor. §

A betétdíj összegét a számlán, a betétdíjas termék árától elkülönítve kell feltüntetni. §

Amennyiben a gyártó felhagy a betétdíjas termék gyártásával, a változás előtt legalább három hónappal közzétett tájékoztatást követően legalább egy hónapig köteles a forgalmazótól a betétdíjas terméket visszaváltani. §

A minőségi kifogások rendezése során is gyakran előfordul, hogy a kereskedő azzal a feltétellel veszi vissza a hibás árut, ha annak értékét a vevő az üzletben levásárolja. Nagyon fontos tudni, hogy a Ptk. mind a jótállási, mind a szavatossági időn belül történő igényrendezés alapján csak kijavításra, cserére, árleszállításra és - a szerződéstől történő elállás esetében - a vételár visszafizetésére ad lehetőséget. § Természetesen a panasz gyors és hatékony rendezése érdekében a vevő által is elfogadott levásárlásra is sor kerülhet (pl. a hibás cipő helyett egy másikat kapunk a kereskedőtől), de az eladó nem ragaszkodhat ehhez a megoldáshoz, ha a vevő ettől elzárkózik. (A gyakorlat azt mutatja, hogy a vevők az esetek döntő többségében "belemennek" ebbe a lehetőségbe, egyrészt azért, mert nem ismerik a jogaikat, másrészt azért mert - jogosan - attól tartanak, hogy jelentősen megnehezül a vita rendezése, ha nem fogadják el a kereskedő ajánlatát.)

Ha a levásároltatás bármilyen formájával találkozik a vevő, lehetősége van panaszt tenni szóban vagy a vásárlók könyvébe, értesítheti a felügyeleti szerveket (pl. jegyző, fogyasztóvédelmi felügyelőségek), vagy nem vállalva a hosszas procedúrát, beletörődhet a veszteségbe. A jogszabállyal ellentétes gyakorlat főként a szavatossági vagy jótállási igények érvényesítése során érintheti érzékenyen a fogyasztót.

A fogyasztói jogok

A fogyasztóvédelem célja, hogy a fogyasztók jogait a leghatékonyabban védje a gyártókkal, kereskedőkkel szemben. Amikor fogyasztói jogokról hallunk, általában kizárólag a jótállási és szavatossági jogok jutnak eszünkbe, ezek azonban igényérvényesítési lehetőségek.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény az alábbi fogyasztói jogokat nevesíti:

  1. a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz való jog,
  2. a megfelelő tájékoztatáshoz való jog,
  3. a megfelelő oktatáshoz való jog (iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében meg kell ismertetni az igényérvényesítéshez szükséges jogszabályokat, a fogyasztóval meg kell ismertetni a jogait és kötelezettségeit, az igényérvényesítési lehetőségeit) §,
  4. a gyors, hatékony, egyszerű és költséghatékony jogérvényesítéshez való jog (békéltető testületek működtetése) §,
  5. a fogyasztói érdekek képviseletéhez való jog (fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek működésének állami támogatása). §

A fogyasztói jognak minősül még ezek mellett például:

  1. a választáshoz való jog (a különböző áruk és szolgáltatások közül a fogyasztó szabad döntése szerint, tisztességtelen befolyásolástól mentesen választhasson),
  2. a jogorvoslathoz való jog (a nem megfelelő áru, szolgáltatás esetében a fogyasztó hatékony eszközökkel tudja a jogos igényeit, kártérítési követelését érvényesíteni),
  3. az alapszükségletek kielégítéséhez való jog,
  4. a tiszta környezethez való jog.

2016. december 31-i hatállyal megszűnt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Az NFH általános jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, valamint a másodfokú ügyekben országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

Ezzel egyidejűleg 197 járásban jelenik meg fogyasztóvédelmi elsőfokú hatósági feladatkör, így tehát a fogyasztók 2017. január 1-jétől panaszaikkal elsősorban a területileg illetékes járási hivatalokhoz fordulhatnak.