Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálhoz és az Ügyfélkapuhoz kapcsolódóan 2017.07.24-én (hétfő) 22:00 órától 2017.07.25-én (kedd) 02:00 óráig infrastruktúra karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu alá tartozó honlapok és szolgáltatások nem lesznek elérhetőek.

Szíves megértését és türelmét köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:A közigazgatási hatósági eljárás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A közigazgatási hatósági eljárás olyan eljárási cselekmények összessége, amelyben a közigazgatási hatóság az állampolgárt (ügyfelet) érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. Közigazgatási hatósági ügy továbbá a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - a fegyelmi és etikai ügyek kivételével - ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. Ebben a blokkban szó lesz a közigazgatási hatósági eljárás megindításáról és menetéről a felek jogairól és kötelezettségeiről.

Cikk:

Jogorvoslati rendszer

A jogorvoslathoz való jog
A fellebbezés
Milyen formában és hol kell a fellebbezést benyújtani?
Mit tehetünk, ha letelt a fellebbezési idő?
Milyen esetekben nem lehet fellebbezni?
Milyen hatással van a fellebbezés a határozat végrehajtására?
A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján
Fellebbezési eljárás
A fellebbezés elbírálására jogosult szerv
A bírósági felülvizsgálat
Melyik bíróság hatáskörébe tartozik a határozat felülvizsgálata?
A közigazgatási per indítása
Mulasztás igazolása
Soronkívüliség
A bíróság döntése
Az újrafelvételi eljárás
A döntés módosítása vagy visszavonása
A felügyeleti eljárás
Az ügyészi fellépés

A jogorvoslathoz való jog

A jogorvoslathoz való jog az ügyfél alapvető joga. A közigazgatási hatósági eljárás és a hozott döntések jogszerűsége és szakszerűsége alkotmányos követelmény. § Érvényesülését az állam jogszabályi garanciákkal biztosítja. A közigazgatási hatósági ügyintézés első szakasza az alapeljárás, második (nem minden ügyben szerepet kapó) szakasza a jogorvoslati eljárás.

A közigazgatási hatósági eljárás során előforduló jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárások (a jogorvoslati eljárások kérelemre, a döntés felülvizsgálat hivatalból indul meg):

  1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások:
    • a fellebbezési eljárás,
    • a bírósági felülvizsgálat,
    • az újrafelvételi eljárás,
    • az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás.
  2. Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára:
    • a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében,
    • a felügyeleti eljárás keretében,
    • ügyészi felhívás nyomán. §

A fellebbezés

A fellebbezés az arra jogosultnak az általa sérelmesnek tartott első fokú döntés (határozat, végzés), illetve egyes rendelkezései ellen, a döntés megváltoztatása, vagy megsemmisítése érdekében benyújtott rendes jogorvoslata.

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. §

Végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve az alábbi eseteket. Törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti.

Önálló fellebbezésnek van helye

  1. az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
  2. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
  3. az eljárást megszüntető,
  4. az eljárás felfüggesztését kimondó vagy a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasító,
  5. a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos,
  6. az eljárási bírságot kiszabó,
  7. a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
  8. az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és
  9. a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen.

Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. §

A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. §

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. §

Milyen formában és hol kell a fellebbezést benyújtani?

A fellebbezést - alaki kötöttségek és tartalmi követelmények nélkül - a döntés közlésétől számított 15 napon belül annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtják be, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az első fokú döntést hozó hatóság részére. De a fellebbezés elkésettség címén nem utasítható el, ha azt a fellebbezési határidőben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál terjesztik elő. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. §

Mit tehetünk, ha letelt a fellebbezési idő?

A fellebbezési határidő lejárta után, elkésetten benyújtott fellebbezés igazolási kérelemmel orvosolható.

Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A fellebbezésre megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az első fokú döntést hozó hatóság, a keresetindításra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el.

Ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. E rendelkezés megfelelően irányadó a bírósági felülvizsgálatot kezdeményező keresetindítással kapcsolatos igazolásra is.

A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak.

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. §

Fontos, hogy az igazolási kérelemmel egyidejűleg a fellebbezést is be kell nyújtani. §

Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.

Amennyiben a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet, akkor az elutasító határozat ellen is lehet fellebbezni. §

Milyen esetekben nem lehet fellebbezni?

Nincs helye fellebbezésnek

  1. a döntés ellen, ha az ügyben törvény azt kizárja,
  2. az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen,
  3. jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben,
  4. ha az elsőfokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,
  5. törvény eltérő rendelkezése hiányában, ha az elsőfokú döntést központi államigazgatási szerv vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője hozta,
  6. a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen,
  7. a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen,
  8. a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén.

Az 1., 3-8. pontjában meghatározott esetben az elsőfokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye. §

Milyen hatással van a fellebbezés a határozat végrehajtására?

A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a döntés e törvény alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, vagy a hatóság nyilvánította a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak. §

A döntésben foglaltakat a fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást - ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást - tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik.

Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

Az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a döntés fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezése tekintetében.

A döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha

  1. életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
  2. nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos közrendvédelmi okból szükséges,
  3. a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével járna,
  4. a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik,
  5. azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos, továbbá közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföld-, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi, vagy
  6. a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.

A hatóság a döntésében a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön kimondja, és megindokolja, valamint a döntésben rendelkezik a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról. Ha az ilyen döntésben a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás megindítására csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor. §

A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján

Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja.

A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

Ha a fellebbezés alapján a szakhatóság megállapítja, hogy a szakhatósági állásfoglalás jogszabályt sért, állásfoglalását módosítja.

A szakhatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

A fellebbezés nyomán hozott döntést közölni kell a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték.

A visszavonó, illetve módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt. §

Fellebbezési eljárás

Ha a fellebbezésnek megfelelően a hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult hatóság dönt. §

A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt. §

A másodfokú döntés végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítható, ha a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítás feltételei fennállnak. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánításra a 101. § (6) bekezdése alkalmazandó. §

Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. §.

Ha a másodfokú döntést hozó hatóság megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti. §

A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta. §

A másodfokú döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az első fokú döntést közölték. §

A fellebbezés elbírálására jogosult szerv

Azokban a hatósági ügyekben, ahol törvény alapján fellebbezésnek van helye,

  1. az első fokú döntést hozó hatóság és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság nem lehet ugyanazon szerv,
  2. a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és annak vezetője - feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével - az első fokú döntést hozó hatóság vezetőjét vagy ügyintézőjét akkor sem utasíthatja, ha erre egyébként külön jogszabály alapján hatásköre van. §

Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hatóság döntése ellen irányuló fellebbezést a döntést hozó hatóság döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítására jogosult irányító, felügyelő vagy szakmai irányító személy vagy szerv bírálja el. §

Önkormányzati hatósági ügyben a fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha az elsőfokú döntést nem a képviselő-testület hozta.

Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon államigazgatási hatósági ügyben a járási (fővárosi kerületi) hivatal, a kormányablak, a polgármester vagy főjegyző, jegyző, a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője járt el. §

A köztestület hatáskörébe utalt ügyben a fellebbezést törvényben meghatározott köztestületi szerv bírálja el, ilyen szerv hiányában az első fokú döntést hozó köztestület döntésével szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. §

A bírósági felülvizsgálat

A törvényben meghatározott esetekben az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője az önállóan nem fellebbezhető végzések kivételével a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság, képviselő-testület által hozott határozat esetében a helyi önkormányzat elleni kereset indításával. §

Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az első fokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti, kivéve, ha a másodfokú döntést a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította. §

Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével - nincs helye új eljárásnak. §

A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el. §

Melyik bíróság hatáskörébe tartozik a határozat felülvizsgálata?

A közigazgatási perben a bíróság a polgári perrendtartás (1952. évi III. törvény) szabályai szerint jár el, a közigazgatási perekre vonatkozó speciális szabályokat a törvény XX. fejezete tartalmazza. §

Fő szabály szerint a megyei (fővárosi) bíróságok közül az jár el, amelynek területén az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye található. §

A közigazgatási per indítása

A közigazgatási pert keresetlevéllel lehet megindítani. A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél - a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított 30 napon belül - kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. §

A közigazgatási per indítására jogosult:

  1. az ügyfél,
  2. a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője.

A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. Ha a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az első fokú közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja. A perben fél lehet az is, akit a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.

Ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbe vonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét - a per megindítása előtt - bármelyik közigazgatási és munkaügyi bíróságnál előterjesztheti. A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani. §

Mulasztás igazolása

Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. § A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. §

Soronkívüliség

Kiskorú felperes által indított közigazgatási perben, valamint a helyi illetékességgel eljáró gyámhatóság által hozott olyan határozat felülvizsgálata iránt indított perben, amelyben a gyermek védelme érdekében a gyámhatóság

  1. elhelyezi a gyermeket a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél - ha ezekre nincs mód -, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben,
  2. megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését,
  3. dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről vagy megváltoztatásáról,
  4. nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
  5. dönt a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,
  6. dönt a gyermek nevelésbe vételének megszüntetéséről,

a bíróság a törvényben meghatározottak szerint soron kívül jár el. §

A bíróság a keresetlevelet nyomban megvizsgálja és nyolc napon belül intézkedik a tárgyalás kitűzése iránt. Amennyiben nincs szükség hiánypótlásra, az ügy áttételére, illetőleg a keresetlevél idézés nélküli elutasítására, a bíróság az első tárgyalást a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belüli időpontra tűzi ki. §

A bíróság a határozat felülvizsgálatáról harminc napon belül érdemben dönt, ha a bíróságnak a megtámadott határozat tekintetében megváltoztató jogköre nincs. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe. §

A bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül írásba kell foglalni, és további nyolc napon belül a felek részére kézbesíteni kell. §

A bíróság döntése

A bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. Törvény rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja. § §

A bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi, ha más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak. §

A bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. §

A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek - az alábbiakban meghatározott kivétellel - nincs helye. §

A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan elsőfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek és e határozatot a bíróság törvény alapján megváltoztathatja. E rendelkezést közbeszerzési ügyekben a közbeszerzésekről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. §

Az újrafelvételi eljárás

Az ügyfélnek lehetősége van a jogerős határozattal lezárt ügyben az eljárást újból megindítani. Az újrafelvételi eljárásra azonban több feltétel együttes bekövetkezése esetén van lehetőség:

  1. az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására
  2. a határozat meghozatala előtt már meglévő,
  3. az eljárásban még el nem bírált és
  4. az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, feltéve, hogy
  5. elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A kérelmet a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani. §

A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

  1. az a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,
  2. az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bírósági felülvizsgálat során a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott,
  3. a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt,
  4. azt törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet kizárja. §

Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el. Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a jogerős döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye. §

Ha a hatóság az újrafelvételi kérelemnek helyt ad, az ügyfelet olyan eljárásjogi helyzetbe kell hozni, mint amilyenben akkor lenne, ha már a korábbi határozat meghozatalakor ismerte volna az újrafelvételi eljárás alapjául szolgáló tényt, adatot vagy bizonyítékot. Az újrafelvételi kérelem alapján hozott döntésnek nem akadálya a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme. §

Ha az újrafelvételi eljárásban a kötelezettséget megállapító jogerős határozat megváltoztatása vagy visszavonása várható, a hatóság hivatalból intézkedik a folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztéséről. §

Ha az újonnan ismertté vált tények alapján a jogerős határozatban megállapított kötelezettség elrendelésének - részben vagy egészben - nem lett volna helye, az újrafelvételi eljárásban intézkedni kell a kérelem benyújtásáig, illetve a végrehajtás felfüggesztéséig történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről, a kötelezettnek alaptalanul okozott joghátrány megszüntetéséről, az okozott kár és eljárási költség megtérítéséről, valamint a személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetéséről. §

A döntés módosítása vagy visszavonása

Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést közölték.

A fenti eljárás lefolytatására - az Alkotmánybíróság határozata vagy ügyészi felhívás alapján indított eljárás kivételével - a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza a döntését.

A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

A döntés módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja vagy feltételhez kötheti.

A döntés ügyészi felhívás nyomán történő módosítására vagy visszavonására a Ket. 120. §-ában foglaltak irányadók.

A hatóság döntésének semmisségi ok alapján történő visszavonására a Ket. 121. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. §

A felügyeleti eljárás

A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, gyakorolja - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a felügyeleti jogkörét. §

Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot. A döntést közölni kell azzal, akivel a jogszabálysértő döntést közölték. §

A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha

  1. azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta,
  2. semmisségi ok esetén a törvény 121. § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt,
  3. semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,
  4. kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,
  5. azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn. §

A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a felügyeleti eljárásban intézkedni kell a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. A jogszabálysértő döntést megsemmisítő vagy megváltoztató döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az eljárást fel kell függeszteni. §

A hatóság döntésének megsemmisítése az alábbi esetekben kötelező (semmisségi okok): ha

  1. a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt,
  2. az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe (az azonnali intézkedést igénylő esetek kivételével),
  3. a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,
  4. a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
  5. a döntést hozó testületi szerv nem volt jogszabályszerűen megalakítva, nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány, a döntés tartalma a Ket. 109. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel ellentétes.

Törvény valamely meghatározott forma mellőzését, illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést is semmisségi okká minősíthet.

A döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha

  1. az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés jogerőre emelkedése óta három év eltelt;
  2. kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt. §

Az ügyészi fellépés

Ha az ügyész a Ket. hatálya alá tartozó ügyben lép fel a törvénysértés orvoslása érdekében, annak elbírálására az ügyészségről szóló törvénynek az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló fejezetében foglaltak az irányadók. §