Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2019. április 20. 14:00 órától április 23. 07:30 óráig az elektronikus ügyintézés az informatikai rendszerek karbantartása miatt szünetel.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük

MORZSÁK

TARTALOM:Munka, jogviszony a közszférában

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. március 1.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A témakörben arra kap választ az olvasó, hogy ki minősül köztisztviselőnek és ki közalkalmazottnak. Hogyan keletkezik, módosul és szűnik meg a közszolgálati jogviszony. Milyen felelősség terheli a közszférában dolgozókat, melyek az összeférhetetlenségi szabályok és kiknek kell tenni vagyonnyilatkozatot.

Cikk:

Összeférhetetlenség

Köztisztviselői összeférhetetlenségi szabályok
Az összeférhetetlenség bejelentése
Közalkalmazotti összeférhetetlenségi szabályok
Közalkalmazotti összeférhetetlenség bejelentése

Köztisztviselői összeférhetetlenségi szabályok

Közérdekű jelentősége miatt a közigazgatás működésének függetlensége és pártatlansága megőrzése érdekében hozzátartozók nem állhatnak egymással irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatban. Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony, ha a kormánytisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. §

Bizonyos igazgatási területeken az együttalkalmazás tilalma megnehezítené, adott esetben megbénítaná a közigazgatás működését. E körbe sorolhatók például a külképviseleti intézmények (nagykövetség, konzulátus, kulturális intézet).

A külpolitikáért felelős miniszter a külszolgálati hálózat tekintetében, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter az Állandó Képviselet tekintetében az együttalkalmazás tilalma alól - különösen indokolt esetben - felmentést adhat. §

A hatalmi ágak elválasztásának elvéből fakadó fontos követelmény, hogy a kormánytisztviselő ne kötődjék más hatalmi ághoz, szakmai függetlenségét pályája során mindvégig megőrizze. Ennek megfelelően a kormánytisztviselő nem lehet helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó államigazgatási szerv illetékességi területén működik. §

A központi államigazgatási szerv és a fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője nem lehet

  1. helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,
  2. országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
  3. nemzetiségi önkormányzat képviselője. §

Az államigazgatási szerv alapvető érdeke, hogy a kormánytisztviselő teljes munkaerejét, tehetségét, teljes munkaidőben az általa ellátott munkaköri feladatainak folyamatos (hivatásszerű) végrehajtására fordítsa. Ennek érdekében a törvény korlátozza a kormánytisztviselő által létesíthető további jogviszonyok körét. A gyakorolható tevékenységek köre a következő: tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. Ezeket a tevékenységeket mind a nem vezető munkakört betöltő kormánytisztviselő, mind pedig a vezető munkakört betöltő szabadon gyakorolhatja. Abban az esetben van mind a vezetőnek, mind a nem vezető munkakört betöltő kormánytisztviselőnek bejelentési kötelezettsége a munkáltatói jogkör gyakorlója felé, ha a tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg. Abban az esetben, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a nem vezető munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével, a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye szükséges ilyen tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítéséhez. §

A kormánytisztviselő

  1. nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;
  2. pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat;
  3. nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy a 87. § (2) bekezdés f) pontja szerinti szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék. §

Nem keletkeztet összeférhetetlenséget ugyanakkor az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági, audit bizottsági tagság, amelynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra. §

A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a gyakorolható tevékenység, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 85. § (4) bekezdés c) pontja szerint kivételesen folytatható tevékenység végzésére irányuló jogviszony kivételével további jogviszonyt nem létesíthet.

További összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a vezető munkakört betöltő kormánytisztviselőre. A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a gyakorolható tevékenység, valamint a Kttv. 85. § (4) bekezdés c) pontja szerint kivételesen folytatható tevékenység végzésére irányuló jogviszony kivételével további jogviszonyt nem létesíthet. Ettől eltérően a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján

  1. viselhet egyesületben, érdek-képviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,
  2. folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,
  3. lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,
  4. elláthat edzői, versenybírói játékvezetői tevékenységet,
  5. folytathat tanszékvezetői tevékenységet,
  6. lehet állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítványban felügyelő bizottsági tag,
  7. lehet felsőoktatási intézmény oktatási feladatokat is ellátó belső szervezeti egységének vezetője,
  8. létesíthet önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyt. §

Az összeférhetetlenségi szabályokat köztisztviselők esetében is alkalmazni kell azzal az eltérésekkel, hogy a községi önkormányzat képviselő-testülete - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a hozzátartozói együttalkalmazás tilalma alól - különösen indokolt esetben - felmentést adhat. §

Polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője nem lehet az őt foglalkoztató helyi önkormányzatnál helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja.

Az illetékes helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője nem lehet

  1. helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,
  2. országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
  3. nemzetiségi önkormányzat képviselője. §

Az összeférhetetlenség bejelentése

Ha az összeférhetetlenség bekövetkezik, akkor az összeférhetetlenségi okot a kormánytisztviselő haladéktalanul köteles írásban bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles felszólítani az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a felszólítástól számított 30 napon belül a megszüntetésre nem kerül sor, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. Felmentésre, végkielégítésre ilyen esetben természetesen nem kerülhet sor. Hozzátartozók együttalkalmazása esetén az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselőnek szűnik meg a kormánytisztviselői jogviszonya. §

A 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet alapján a Közszolgálati Alapnyilvántartás adatai közt szerepeltetni kell a kormánytisztviselő összeférhetetlenséggel összefüggő részletes adatait. §

Közalkalmazotti összeférhetetlenségi szabályok

A közalkalmazotti összeférhetetlenség eseteit korábban egy tucat jogszabály, kormányrendelet, miniszteri rendelet szabályozta. 2009. január 1-jétől garanciális okokból az összeférhetetlenség szabályai törvényi szintre kerültek, ezentúl a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) tartalmazza azokat. Eszerint a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.

A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen

  1. ha közeli hozzátartozójával [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,
  2. a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

A 2. pont az egészségügyi szolgáltatónál, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó egészségügyi közszolgáltatások ellátására létesített, továbbá az egészségügyért felelős miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél létesített közalkalmazotti jogviszonyra, jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, magasabb vezetői, vezetői megbízásra nem alkalmazható.

A 2. ponttól eltérően a költségvetési kutatóhely által foglalkoztatott közalkalmazott a hasznosító vállalkozásnak - a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával - tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet.

A felsőoktatási intézményben a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen az intézményi gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság. §

A Kjt. további összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési szerveknél foglalkoztatott magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás ellátásával kapcsolatban, valamint a katasztrófavédelmi, nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltatónál létesített közalkalmazotti jogviszonyokra és a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervénél fennálló közalkalmazotti jogviszonyokra. §

A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet, vagyis például saját tanárral az iskola nem köthet szerződést a gondnoki vagy szerelési munkák időszakos elvégzésére. §

A munka törvénykönyvének a munkáltató jogos gazdasági érdekét védelmező általános szabályát a közalkalmazottaknál is alkalmazni kell, eszerint a közalkalmazott a jogviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amely veszélyeztetné a munkáltató jogos gazdasági érdekét. Az e szabállyal ellentétes közalkalmazotti magatartás összeférhetetlen helyzetet eredményez. §

A jogalkalmazási gyakorlatban a közalkalmazott munkáltatójával azonos tevékenységet folytató munkáltatónál történő munkavégzés, illetve gazdasági társaságban munkavégzést is igénylő részvétel általában ennek minősül.

Ha a közalkalmazottnak van másodállása, mellékállása, megbízási jogviszonya, azt elég a munkáltatónak bejelentenie, aki csak akkor tilthatja meg ezt, ha fennáll az összeférhetetlenség. Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető, vagyis ilyenkor akár indokolás nélkül is megtiltható a mellékállás, ez ellen jogorvoslat sem kezdeményezhető.

Például a tanár leadja az első két óráját, aztán két lyukasóra következik, majd megint két tanóra. Ha a lyukasórákon rendszeresen szórólapot akar terjeszteni, vagy bárhol munkát végezni, ehhez feltétlenül kell az írásbeli igazgatói hozzájárulás.

Közalkalmazotti összeférhetetlenség bejelentése

A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja. A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.

Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem a közalkalmazott bejelentése alapján szerez tudomást, - a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül - felszólítja a közalkalmazottat az össszeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a közalkalmazott a tiltás vagy felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti. §