Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Nemzetközi kötelezettségek

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2013. október 2.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ebben a blokkban az EU, a NATO és az ENSZ felé fennálló kötelezettségeinket taglaljuk.

Cikk:

EU kötelezettségek

Mi az Európai Unió?
Ki lehet tagja az Európai Uniónak?
Milyen feltételei vannak az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak?
Milyen szakaszai vannak a csatlakozási tárgyalásoknak?
Mi az aquis communautaire?
Mi a jogharmonizáció?
Mit jelent az egységes belső piac?
Mit jelent a kölcsönös elismerés?
Mi az Európai Unió közös valutája?
Melyek az ún. konvergencia kritériumok?
Mi a közös agrárpolitika (KAP)?

Mi az Európai Unió?

Az Európai Unió (EU) részben kormányközi, részben pedig nemzetek fölötti (szupranacionális) integráció, amely jelenleg 28 európai országból áll. Célja a nemzetek feletti Európa megteremtése. Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre az Európai Unióról szóló szerződéssel [Maastrichti Szerződés], amelyet 1992. február 7-én írtak alá és a tagállami ratifikációkat követően 1993. november 1-jén lépett életbe. A legújabb módosítás a 2007-évben elfogadott lisszaboni szerződés volt, amely megszüntette a korábbi hárompilléres Európai Uniót (Európai Közösségek, közös kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés) és az egységesen az Európai Unióba, külön jogi személyiség alatt egybeolvasztotta a különálló intézményeket. A lisszaboni szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, az Európai Parlament megnövelt szerepe a döntéshozásban, a pillérrendszer megszüntetése, új tisztségek létrehozása (az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) egy egységes álláspont képviseletének megkönnyítésére. A szerződés két jelenlegi és egy jövőbeli kivétellel jogilag kötelezővé tette az Alapjogi Chartát.

Ki lehet tagja az Európai Uniónak?

Az Európai Unió tagjainak sorába bármely európai ország kérheti a felvételét. Kérelmét az Európai Tanácshoz kell benyújtania, amely - a Bizottság meghallgatása és az Európai Parlament hozzájárulásának elnyerése után - a tagfelvétel kérdésében egyhangú szavazással dönt.

Milyen feltételei vannak az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak?

1993-ban a koppenhágai Európai Tanács (EU-csúcsértekezlet) kinyilvánította: "csatlakozásra akkor kerül sor, amikor egy társult ország a szükséges gazdasági és politikai feltételeknek való megfeleléssel képes a tagság kötelezettségeit vállalni".

A csúcsértekezlet egyben meghatározta a tagság feltételeit, az ún. koppenhágai kritériumokat is, amelyek a következők:

  1. a demokráciát garantáló stabil intézményrendszer, jogállamiság,
  2. az emberi jogok biztosítása,
  3. a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme,
  4. egy működő piacgazdaság megléte, képesség az Unión belüli versennyel és piaci erőkkel való megbirkózásra,
  5. a tagsággal járó kötelezettségek vállalása, beleértve a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseivel való azonosulást is.

Az 1995-ös madridi csúcsértekezlet kimondta: minden tagjelölt ország úgy köteles igazgatási szerkezetét alakítani, hogy az uniós joganyagot ne csupán átültessék a nemzeti szintre, hanem a megfelelő adminisztratív és jogi eszközökkel hatékonyan végre is hajtsák. Ez az EU-tagság által igényelt kölcsönös bizalom előfeltétele.

Az Amszterdami Szerződés a fentieket azzal egészíti ki, hogy a tagállammá válás az EU alapelveinek a tiszteletben tartásától is függ. Ezek: "a szabadság, demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása".

Milyen szakaszai vannak a csatlakozási tárgyalásoknak?

Az érdemi tárgyalások megkezdéséhez három előfeltétel teljesülése szükséges. Először is az Európai Bizottság a tagállamokkal lefolytatja az átvilágítási eljárást az EU vívmányait (acquis communautaire) tartalmazó 31 témakör mindegyikére vonatkozóan.

Az EU vívmányait tartalmazó 31 témakör:

  1. Áruk szabad áramlása
  2. Személyek szabad áramlása
  3. Szolgáltatások szabad áramlása
  4. Tőke szabad áramlása
  5. Vállalati jog
  6. Verseny jog
  7. Mezőgazdaság
  8. Halászat
  9. Közlekedéspolitika
  10. Adózás
  11. Gazdasági és Monetáris Unió
  12. Statisztika
  13. Szociálpolitika és foglalkoztatás
  14. Energia
  15. Iparpolitika
  16. Kis- és középvállalatok
  17. Tudomány és kutatás
  18. Oktatás és képzés
  19. Távközlés és információs technológiák
  20. Kultúra és audiovizuális politika
  21. Regionális politika és strukturális eszközök koordinációja 22. Környezetvédelem
  22. Fogyasztóvédelem és a fogyasztók egészségének védelme 24. Bel- és igazságügyi együttműködés
  23. Vámunió
  24. Külgazdasági kapcsolatok
  25. Közös kül- és biztonságpolitika
  26. Pénzügyi ellenőrzés
  27. Pénzügyi és költségvetési előírások
  28. Intézmények
  29. Egyéb

Ezt követően a tagjelölt ország elkészíti és átadja az Európai Uniónak az egyes, már átvilágított fejezetekre vonatkozó tárgyalási álláspontját (az ún. pozíciós papírt). Harmadik lépésként pedig az unió tagállamai készítik el a tagjelölt által benyújtott tárgyalási álláspontról saját közös álláspontjukat (ez az ún. "common position").

A csatlakozási tárgyalások miniszteri szintű kormányközi konferencia keretében zajlanak. Az Európai Parlament folyamatos tájékoztatást kap a tárgyalások előhaladásáról és hozzájárulását adja a létrejövő csatlakozási szerződésekhez.

A Bizottság szoros kapcsolatot tart fenn a kérelmező országokkal annak érdekében, hogy megoldást keressenek a tárgyalások során felmerülő problémákra. A Bizottság a munka összpontosítása érdekében létrehozta a Csatlakozási Tárgyalásokért Felelős Különbizottságot.

Az új belépő tagállamoknak vállalniuk kell, hogy a csatlakozás pillanatától vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idő után átveszik és alkalmazzák az EU vívmányait.

A csatlakozási szerződéseket valamennyi tagállamnak és csatlakozó országnak ratifikálnia kell. A legtöbb esetben ehhez a parlament eljárása szükséges. Egyes csatlakozó országokban népszavazást is tartanak a csatlakozási szerződések végleges jóváhagyásáról.

A magyar csatlakozási tárgyalások megnyitására 1998 márciusában került sor. Az érdemi csatlakozási tárgyalások 1998. november 10-én kezdődtek az Európai Unióval és 2002. december 12-én az Európai Tanács koppenhágai ülésen zárták le a felvételi tárgyalásokat a további 9 tagjelölt országgal együtt. A felvételi tárgyalások eredményeképp Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz.

Mi az aquis communautaire?

A francia eredetű kifejezés magyar jelentése: közösségi vívmányok. A közösségi jog forrásai:

  1. az alapszerződések és az azokat módosító további szerződések, valamint
  2. a Közösség tagállamai között létrejött egyéb nemzetközi szerződések (elsődleges joganyag) - a Közösség jogi aktusai (másodlagos joganyag) továbbá
  3. a közösségi jog általános elvei
  4. a Közösség harmadik államokkal kötött nemzetközi egyezményei.

A felsorolt jogforrások kötelező erővel bírnak, azonban a Közösség által kibocsátott szabály- és intézkedéstömeg ennél sokkalta kiterjedtebb. A kötelező erővel nem rendelkező ajánlások, vélemények, célkitűzések és a jogilag kötelező erővel bíró jogforrásokkal (irányelv, rendelet, határozat) együtt alkotják az ún. acquis communautaire-t (közösségi vívmányokat).

Mi a jogharmonizáció?

A jogharmonizációt olyan jogalkotói tevékenységként határozhatjuk meg, amelynek célja a nemzeti (tagállami) jogrendszer és a közösségi jog rendelkezései közötti összhang megteremtése. A közösségi jogharmonizáció az Unió minden tagállamában folyamatosan zajló tevékenység, amely azt a célt szolgálja, hogy az adott állam jogrendszere az Európai Unió jogával összeegyeztethető legyen. A közösségi jog ugyanis önálló jogrendszert alkot, amelyet a közösségi intézmények (Európai Bizottság, Tanács, Európai Parlament) alkotnak meg a közösségi jog által szabályozott döntéshozatali eljárások során - szemben a nemzetközi joggal -, amely önálló államok önkéntes megállapodásain alapul. Emellett meghatározó szerepük van egyes közösségi intézményeknek is (Európai Bizottság, Európai Bíróság, Számvevőszék) az így meghozott jogszabályok végrehajtásában, annak ellenőrzésében.

A közösségi jog be kell épüljön az Európai Unió tagállamainak jogrendszereibe: ez a folyamat a jogharmonizáció. A jogharmonizációs kötelezettség jogalapját az Európai Közösség Alapító Szerződése (a többször módosított Római Szerződés) tartalmazza és az Európai Bíróság által kidolgozott jogelvek szabályozzák (pl. a közösségi jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben, a közvetlen alkalmazhatóság, a közvetlen és közvetett hatály). A jogharmonizáció eszközei: irányelvek, rendeletek, határozatok, ajánlások.

Mit jelent az egységes belső piac?

Az egységes belső piac olyan belső határok nélküli térség, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az integráció a közös piac olyan magasabb fokát jelöli, amikor a vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetésén túl az egyéb, nem vámjellegű korlátok is felszámolásra kerülnek.

Mit jelent a kölcsönös elismerés?

A kölcsönös elismerés a jogharmonizáció egyik sajátos esete. A kölcsönös elismerés annak megnyilvánulása, hogy a tagállamok minőségi, egészségügyi és egyéb jogi előírásai egyenrangúak. A kölcsönös elismerés alapján írta elő az Európai Bíróság, hogy egy olyan terméket, amelyet valamelyik tagországban jogszerűen állítanak elő, akkor is forgalomba lehet hozni egy másik tagországban, hogyha e termék az ottani előírásoknak nem felel meg. A kölcsönös elismerés révén úgy is elérhetők az egységes belső piac céljai, hogy a tagországoknak nem kell hosszadalmas jogszabályalkotással bajlódniuk.

Mi az Európai Unió közös valutája?

A közös valuta bevezetéséről szóló döntést az Európai Unió tagországainak képviselői 1992 februárjában írták alá Maastrichtban. 1995 decemberében született döntés arról, hogy a közös pénz neve euró lesz. Az eurót, mint számlapénzt 1999. január 1-jén vezették be azokban az európai uniós tagországokban, amelyek megfeleltek a Maastrichtban megszabott pénzügyi feltételeknek. 2002. január 1-jén a nemzeti valuták helyébe lépve a 12 régi EU tagállam hivatalos fizetőeszközévé vált. Az eurózónából a régi tagállamok közül az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország maradt ki.

Melyek az ún. konvergencia kritériumok?

Az új tagállamokban az euró bevezetésének feltételeit az úgynevezett konvergencia kritériumok tartalmazzák, amelyek az alábbi követelmények teljesítését jelentik:

  1. az infláció nem lehet több mint a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező tagország inflációja plusz 1,5%.
  2. a hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2 százalékkal haladhatják meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam hasonló mutatóinak átlagát
  3. az államháztartási deficit nem lépheti túl a GDP 3 százalékát
  4. az államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát
  5. az euró-zónába történő belépés előtt legalább két évig a nemzeti valutának bizonyítania kell árfolyam-stabilitását.

Mi a közös agrárpolitika (KAP)?

Az 1962-ben létrehozott közös agrárpolitika az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszerének a neve. Lényege, hogy a mezőgazdaság teljes kérdéskörét a tagállamok hatásköréből kivonták és közösségi szintre emelték. A KAP elsődleges célja a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdaságból élők életszínvonalának emelése, az agrárpiacok stabilitása, a mezőgazdasági ellátás megfelelő mennyiségű, minőségű és árszínvonalú biztosítása továbbá a vidék fejlesztése. A szubvenciós rendszer a termelőknek egy minimális felvásárlási árat garantál és közvetlen kifizetéseket az ültetett növények után. Ez az uniós gazdáknak pénzügyi biztonságot teremt, így gondoskodva a mezőgazdasági javak kellő mennyiségű előállításáról.