Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:A hulladékkezelés engedélyezése

  • Aktív elem: Ügyleírás
  • Kapcsolódó anyagok
  • Letölthető dokumentumok
  • Szolgáltatások
  • Lépésről lépésre
  • Segítség
  • Jogszabályok

Létrehozva: 2011. június 10.
Módosítás: 2011. június 10.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A hulladékkezelési tevékenység mint hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenység részletes szabályairól olvashatnak e cím alatt az olvasók.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

A hulladékkezelés engedélyezése

A települési hulladékkezelési engedély kérelem
A hulladékkezelési engedélyezési eljárás
A hulladékkezelési engedély, az engedély érvényességi idejének meghosszabbítása, az engedély módosítása, visszavonása
A veszélyes hulladék kezelésének engedélyezése
A hulladékok behozatalára, kivitelére és az országon át történő szállítására vonatkozó engedélyezési eljárás

A települési hulladékkezelési engedély kérelem

A hulladékkezelés engedélyezésére a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.), valamint az alább jelzett külön jogszabályok vonatkoznak.

A hulladékkezelési tevékenység hulladékkezelési engedélyhez kötött, vagyis az csak jogerős engedély birtokában végezhető! §

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet engedélyezéssel kapcsolatos szabályait értelemszerűen alkalmazza a hatóság más hulladék kezelésének engedélyezési eljárásában is, ha külön jogszabály az adott hulladék vonatkozásában másként nem rendelkezik. §

Az engedély kérelem tartalmi elemei:

  1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján:
    • a kérelmező neve, cégneve, címe (lakcím vagy tartózkodási hely, székhely);
    • amennyiben a kérelmező nevében képviselője jár el, a képviselő neve és címe, a képviselet alapjának megjelölésével;

megadható még a kérelmező, illetve a képviselő egyéb elérhetősége (levélcím, elektronikus levélcím, fax, telefon). §

  1. A környezetvédelmi alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 5. §-a értelmében:

A kérelmező Környezetvédelmi Ügyfél Jele, illetve a kérelemmel érintett telephelyre, objektumra vonatkozó Környezetvédelmi Területi Jel, ha a kérelmező azzal már rendelkezik. §

  1. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján:
    • A kérelmező KSH kódja;
    • A tervezni kívánt tevékenység megnevezése;
    • A kezelni kívánt (települési) hulladék megnevezése, tervezett összetétele és teljes mennyisége (utóbbinál a hulladékkezelő létesítmény kapacitásának figyelembe vételével), kezelési technológiája, annak műszaki és környezetvédelmi jellemzői;
    • A kezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információk;

A tevékenységgel érintett település megnevezése. §

A kérelemmel egyidejűleg, a kérelmezőnek meg kell fizetnie a hulladékkezelési engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját, amelynek összege:

  1. Hulladék begyűjtés engedélyezése [Hgt. 15. § (3) bek.] 72 000 Ft
  2. Hulladék szállítás engedélyezése a 9. pont kivételével [Hgt. 16. § (3) bek.] 96 000 Ft
  3. Hulladék előkezelés engedélyezése [Hgt. 14. § (2) bek.] 120 000 Ft
  4. Hulladék tárolás engedélyezése [Hgt. 14. § (2) bek.] 144 000 Ft
  5. Hulladék hasznosítás engedélyezése [Hgt. 18. § (4) bek.] 318 000 Ft
  6. Hulladék ártalmatlanítás engedélyezése [Hgt. 19. § (2) bek.] 318 000 Ft

Veszélyes hulladék kezelésével kapcsolatos tevékenység engedélyezése [98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 8. §] A 3-10. pontban megállapított díjtétel 150%-a §

A hivatkozott jogszabály értelmében, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot a kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell! Az igazgatási szolgáltatási díjat postai készpénzfizetési megbízással, vagy banki átutalással kell, az engedélyezési eljárást lefolytató környezetvédelmi hatóság számlájára megfizetni.

A hulladékkezelési engedélyezési eljárás

A hulladékkezelési engedélyezési eljárásokban - ideértve a környezetvédelmi engedélyhez, illetve egységes környezethasználati engedélyhez kötött hulladékkezelési tevékenységek engedélyeztetését is - az eljárási határidő három hónap, amelybe nem számít bele többek között a hiánypótlás, valamint a szakhatóságok eljárásnak időtartama. Az engedélyezési eljárást a környezetvédelmi hatóság a Ket. szabályai alapján folytatja le.

Az eljárásban ügyfélnek minősül a kérelmező, valamint - amennyiben ez az adott eljárásban értelmezhető - a hatásterületen élő ingatlan tulajdonosa, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója. § Tekintettel arra, hogy a hulladékkezelési engedélyezési eljárás környezetvédelmi hatósági ügy, annak során alkalmazni kell a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvt.) foglaltakat, tehát a hulladékkezelési engedélyezési eljárásban ügyfél a működési területén működő, a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott civil szervezet is, amely nem érdekképviselet vagy politikai párt. §

A fent jelzettek szerint, az engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az ország egész területén végzett tevékenység esetén az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség.

A hulladékkezelési engedélyezési eljárásban eljáró szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. Ennek megfelelően, az eljárásba minden esetben bevonandó szakhatóság az ÁNTSZ kistérségi, illetve fővárosi kerületi intézete, a Korm. rendeletben meghatározott egészségügyi szakkérdésben. Ha a tevékenység helyi védettségű természetvédelmi területet érint, akkor az eljárásban szakhatóság a települési önkormányzat jegyzője, amennyiben a tevékenység termőföldön valósul meg, akkor a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve, amennyiben a tevékenység ásványi nyersanyag-lelőhelyet, bányatelket érint, ásványi nyersanyag kitermelése és annak használata, hasznosítása, értékesítése kapcsán valósul meg, akkor az illetékes bányakapitányság a szakhatóság. §

A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyhez kötött hulladékkezelési tevékenységek engedélyezésére vonatkozó eljárásban bevonandó szakhatóságok körét a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. §

A hulladékkezelési engedély, az engedély érvényességi idejének meghosszabbítása, az engedély módosítása, visszavonása

A hulladékkezelési engedélyben a hatóság meghatározza az egyes engedélyezett hulladékkezelési tevékenységek, létesítmények körét, valamint az üzemeltetés feltételeit. Az engedély tartalmazza (értelemszerűen, attól függően, hogy melyik kezelési tevékenység engedélyezéséről van szó):

  1. Az engedélyes KSH-kódját;
  2. A kezelhető hulladék megnevezését, EWC-kódját, a hulladékkezelő létesítményben összesen kezelhető hulladékmennyiséget, hulladéklerakás esetén a lerakóban ártalmatlanítható, biológiailag lebomló hulladék mennyiségét, a csökkentés ütemének meghatározása mellett;
  3. Az engedélyezett kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzőit;
  4. A kezelési telephelyre vonatkozó műszaki követelményeket;
  5. A hulladékkezelő telep bezárásának feltételeit;
  6. Az engedélyezett tevékenység végzésének helyszínét, település(ek) szerint;
  7. Az engedélyes hulladékkezelést szolgáló eszközeit, személyi feltételeit;
  8. Az engedély időbeli hatályát, területi elhatárolását.

Az engedély mindig határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól, kivéve az ártalmatlanítással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó engedélyeket, amelyek szintén határozott időre, de legalább tíz évre adhatók ki. A környezetvédelmi engedélyhez kötött hulladékkezelési tevékenységek esetén, az engedély érvényességi ideje a vonatkozó Korm. rendelet szerint legfeljebb 5 év, illetve új módszerek, termékek kifejlesztése, kipróbálása esetén legfeljebb két év, azonban jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek engedélyének érvényességi ideje legfeljebb öt év.

Természetesen, amennyiben a kérelmező kérelme az engedély jogszabályban meghatározott érvényességi idejénél rövidebb időre szól, akkor az engedély e rövidebb időre is kiadható.

A hatóság a kiadott hulladékkezelési engedélyekről, illetve az engedéllyel rendelkező hulladékkezelőkről nyilvántartást vezet, amelynek egyes adatai az interneten nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetők.

Az engedélyben meghatározott feltételekben beállt változásokat 15 napon belül, a hulladékkezelési tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak (annak, amelyik az engedélyt kiadta).

A hulladékkezelő telep bezárásának feltételeit a hatóság határozatban állapítja meg, amelyet a hulladékkezelő kérelmére állít ki a hatóság. A bezárásra vonatkozó eljárást a hatóság a létesítési engedélyezési eljárás - fentiekben bemutatott - szabályai szerint folytatja le. A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a hulladékkezelési tevékenység megkezdésére vonatkozó kérelemhez csatolt - a fentiekben felsorolt - adatokat, továbbá be kell mutatnia a telep működése következtében, a környezetet ért hatások becslését, amely alapján a hatóság megállapítja az üzemeltető által elvégzendő további vizsgálatokat, valamint az utógondozás, a tájrendezés feltételeit.

A lejáró hulladékkezelési engedélyt a hatóság az engedélyes kérelmére akár több alkalommal is meghosszabbítja, de a meghosszabbítás minden esetben legfeljebb az új engedély érvényességi időtartamáig terjedhet. Az engedély meghosszabbítása iránti kérelemhez ugyanazokat az adatokat kell megadni, illetve ugyanazt a dokumentációt kell benyújtani, mint az új hulladékkezelési engedély iránti kérelemhez.

Amennyiben a hatóság hulladékkezelési engedély meghosszabbítását megtagadja, vagy azt nem kérik, és az engedély lejár, akkor az engedélyes köteles a tevékenységét a környezet szennyezését, veszélyeztetését kizáró módon beszüntetni, a birtokában lévő hulladék hasznosításáról, hasznosítási lehetőség hiányában az ártalmatlanításáról gondoskodni, illetve az engedély meghosszabbítását megtagadó határozatban leírtak szerint eljárni.

A hatóság az engedély az érvényességi idejének lejártát megelőzően visszavonja, ha:

  1. Megállapítja, hogy az engedélyes a kérelemben valótlan adatokat tüntetett fel;
  2. Az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn;
  3. Az engedélyes az engedélyezett tevékenységet az engedély lejárta előtt megszünteti;
  4. Az engedélyes az engedélyezett tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja.

Az engedély visszavonható akkor is, ha az engedélyes nem tesz eleget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének, továbbá akkor is, ha az engedélyes akadályozza a hatóságot a hulladékkezelési tevékenység ellenőrzésében.

A környezetvédelmi engedélyhez, valamint az egységes környezethasználati engedélyhez kötött hulladékkezelési tevékenységek engedélyének módosításával, meghosszabbításával kapcsolatban a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásai irányadóak. §

A veszélyes hulladék kezelésének engedélyezése

A veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó engedély, illetve az engedélyezési eljárás speciális szabályait a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. Az engedélyezési eljárás szabályai nem térnek el lényegesen a nem veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárás - fent rögzített - szabályaitól, a különbség inkább a hulladékkezelési tevékenység végzéséhez kapcsolódó szigorúbb követelményekben áll fenn. §

A veszélyes hulladék kezelésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

  1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján:
    • a kérelmező nevét, cégnevét, címét (lakcím vagy tartózkodási hely, székhely);
    • amennyiben a kérelmező nevében képviselője jár el, a képviselő nevét és címét, a képviselet alapjának megjelölésével;

megadható még a kérelmező, illetve a képviselő egyéb elérhetősége (levélcím, elektronikus levélcím, fax, telefon). §

  1. A környezetvédelmi alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 5. §-a értelmében:

A kérelmező Környezetvédelmi Ügyfél Jelét, illetve a kérelemmel érintett telephelyre, objektumra vonatkozó Környezetvédelmi Területi Jelet, ha a kérelmező azzal már rendelkezik. §

  1. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján:
    • a kérelmező statisztikai azonosító jelét, telephelyének címét, helyrajzi számát, tevékenysége műszaki és környezetvédelmi szempontból lényeges leírását;
    • a folytatni tervezett kezelési tevékenységet, amelynek engedélyezését kéri;
    • a kezelni kívánt veszélyes hulladék összetételét, környezeti veszélyességi jellemzőit, mennyiségét, kezelési technológiáját;
    • a kezelési technológia, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, az elérhető legjobb technika jellemzőivel összevetve;
    • a kezelési létesítmény üzemszerű működéséhez szükséges tartalék veszélyeshulladék-mennyiség megadását;
    • a kezelés telephelyére vonatkozó információkat, és szükség esetén a jogerős építésügyi hatósági engedélyt;
    • a létesítmény várható kibocsátásának összetételét és becsült mennyiségét (a levegőbe, a vizekbe, a talajba történő kibocsátások), a kibocsátások hatásainak azonosítására alkalmas információkat;
    • a külön jogszabályban meghatározott környezetbiztonságra vonatkozó terveket, ideértve a szennyezés megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, a csökkentésére javasolt technológiai intézkedések leírását;
    • a kezelés során keletkező hulladék keletkezésének megelőzésére és kezelésére tervezett intézkedések leírását;

az engedélyt kérőnek a hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközeit, személyi feltételeit. §

A veszélyes hulladék szállítására vonatkozó engedély kérelem csak a kérelmező statisztikai azonosító jelét, telephelyének címét, helyrajzi számát, tevékenysége műszaki és környezetvédelmi szempontból lényeges leírását; a folytatni tervezett kezelési tevékenység bemutatását; valamint az engedélyt kérő hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközeinek, személyi feltételeinek bemutatását kell tartalmaznia.

A veszélyes hulladék kezelésére irányuló engedély iránti kérelmet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a hulladékgazdálkodás részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti.

Veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó engedély kérelem esetén is, az engedélyezési eljárás - fent jelzett mértékű - igazgatási szolgáltatási díját a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell az engedélyezési eljárást lefolytató környezetvédelmi hatóság számlájára megfizetni, postai készpénzfizetési megbízással, vagy banki átutalással. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását a kérelemhez csatolni kell!

A veszélyes hulladékkezelési engedély tartalmazza:

  1. az engedélyes statisztikai azonosító jelét;
  2. telephelyének címét és helyrajzi számát;
  3. az engedélyezett kezelési tevékenység megnevezését;
  4. a veszélyes hulladék összetételét, mennyiségét, azonosító számát;
  5. az engedélyezett kezelési technológia megnevezését, valamint lényeges környezetvédelmi jellemzőit (kibocsátások, kezelési hatásfok stb.);
  6. az üzemeltetés (a tevékenység) végzésének egyéb feltételeit (személyi, tárgyi);
  7. a hulladékkezelési létesítménynek az engedélyben rögzített előírásoktól eltérő, valamint a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében a hibás működés esetére irányadó rendelkezések;
  8. az engedély területi és időbeli hatályát (a környezetvédelmi érdekből történő visszavonhatóság feltételével).

Az engedély a fentieken túl további feltételeket is előírhat, amennyiben azok a hulladékkezelési létesítmény biztonságos működése szempontjából indokoltak. A veszélyes hulladék szállítására vonatkozó engedély csak az engedélyes statisztikai azonosító jelét; telephelyének címét és helyrajzi számát; az engedélyezett kezelési tevékenység megnevezését; az üzemeltetés (a tevékenység) végzésének egyéb feltételeit (személyi, tárgyi); valamint az engedély területi és időbeli hatályát (a környezetvédelmi érdekből történő visszavonhatóság feltételével) tartalmazza.

A veszélyes hulladékkezelési engedély hat évre szól, kivéve, ha külön jogszabály ettől eltérő időtartamot ír elő, vagy ha a kérelem kifejezetten rövidebb időtartamra irányul.

Az engedéllyel rendelkező veszélyes hulladékkezelőket a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi, amely tartalmazza az engedély számát, az engedélyes nevét, címét, a telephely címét, ha nem azonos az engedélyes címével. A nyilvántartást a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon naprakészen közzéteszi.

Az engedélyezett veszélyes hulladék kezelési tevékenységek végzését a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek 5 évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az engedélyes is kérheti a fentiekben, a veszélyes hulladék kezelési engedélyhez csatolandó adatok benyújtásával.

Az engedély meghosszabbítására irányuló kérelem elutasítása, illetve a működési engedély visszavonása esetén a korábbi engedélyes, illetve tevékenységet folytató köteles a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet a környezet szennyezését, illetőleg veszélyeztetését kizáró módon beszüntetni, és a birtokában levő veszélyes hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni.

A veszélyes hulladék kezelési tevékenység engedélyezésére egyebekben a nem veszélyes hulladék kezelésének engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A hulladékok behozatalára, kivitelére és az országon át történő szállítására vonatkozó engedélyezési eljárás

Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékokat három csoportba - ún. zöldlistás, sárgalistás és vöröslistás hulladékok csoportjába - sorolja.

Az ún. zöldlistás hulladékok körét az uniós rendelet III. melléklete tartalmazza, ezek a hulladékok előzetes bejelentés és hatósági engedély nélkül szállíthatók az országhatárokon át, azonban az egyes szállítmányokat az uniós rendelet VII. számú mellékletében [a 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet szerinti 3. számú mellékletben] megjelölt kísérődokumentummal kell kísérni. § Amennyiben a magyar fél az országhatáron átlépő hulladékszállítás címzettje volt, tehát a hulladék behozatala esetén, a hulladékszállítmányról szóló, előbbiek szerinti kísérődokumentum másolatát a szállítmány beérkezését követő 5 munkanapon belül meg kell küldenie az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, azaz az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek. Amennyiben a magyar fél az országhatárt átlépő hulladékszállítás kezdeményezője volt, tehát a hulladék kivitele esetén, az előbbi kötelezettséget a negyedévet követő hónap 30-ig kell teljesítenie a magyar félnek (akkor is, ha az adott hónap 31 napos!).

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a "zöldlistás" hulladék egyes, uniós országokba történő kivitele meghatározott határidőig engedélyköteles (pl. Románia: 2015. december 31., Lengyelország: 2012. december 31.). Továbbá a zöldlistás hulladékok szállítását is csak abban az esetben nem terheli engedélyeztetési kötelezettség, ha a szállításra hasznosítási művelet elvégzése céljából kerül sor.

Egyéb esetben, a hulladék országhatárt átlépő szállítása engedélyköteles, amelyre vonatkozóan a bejelentést az ún. bejelentő teszi meg (az uniós rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott személy, tkp. a hulladék termelője, birtokosa). A bejelentéshez csatolni kell az uniós rendelet IA. mellékletében [a 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében] meghatározott bejelentőlapot, valamint az IB. mellékletében [a 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében] meghatározott, megfelelően kitöltött kísérődokumentumot. §

A bejelentést megelőzően, a bejelentőnek és a címzettnek (az, akihez a hulladékot hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából szállítják) szerződést kell kötnie, amelynek a bejelentés pillanatában érvényesnek kell lennie, és a szállítás teljes időtartamára kell szólnia. A szerződésnek az uniós rendelet 5. cikkében felsorolt tartalmi elemekkel kell rendelkeznie.

A szerződés bizonyítékát, vagy a létezését tanúsító nyilatkozatot a bejelentéssel egyidejűleg át kell adni a hatóságnak, továbbá a hatóság kérésére, a szerződés másolatát is be kell nyújtani.

A fentieken túl, a hulladék országhatárt átlépő szállításának engedélyeztetése során eljáró hatóságok kiegészítő dokumentumokat kérhetnek a bejelentőtől, amelyek felsorolását az uniós rendelet II. melléklet 3. része tartalmazza, az alábbiak szerint:

  1. Annak az engedélynek a típusa és érvényességi időtartama, amely alapján a hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény működik.
  2. A 96/61/EK irányelv 4. és 5. cikkével (összhangban kiadott engedély másolata IPPC-engedély).
  3. Információ szolgáltatása a szállítás biztonsága érdekében meghozandó intézkedésekről.
  4. A bejelentő és a létesítmény közötti szállítási távolság(ok), beleértve az esetleges alternatív útvonalakat az előre nem látható körülmények esetére is, és intermodális szállítás esetében az átrakás helye.
  5. A bejelentő és a létesítmény közötti szállítás költségeire vonatkozó információ.
  6. A fuvarozó(k) hulladék szállítására jogosító nyilvántartásbavételi okiratának másolata.
  7. A hulladék összetételének kémiai elemzése.
  8. A hulladék keletkezési eljárásának leírása.
  9. A hulladékot fogadó létesítmény kezelési eljárásának leírása.
  10. A pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás, vagy ezek másolata.
  11. A pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás számítása, a 4. cikk 5. pontjának második albekezdése és a 6. cikk rendelkezései szerint.
  12. Az 1. rész 22. és 23. pontjában említett szerződések másolata.
  13. Harmadik fél felelősségbiztosítási szabályainak másolata.
  14. Bármilyen egyéb információ, amely fontos a bejelentés elbírálásához e rendelettel, továbbá a nemzeti jogszabályokkal összhangban.

Egyéb dokumentáció a bejelentőtől nem kérhető.

A bejelentő továbbá megfelelő pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítást [a 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet szerint: biztosíték] köteles lekötni. A biztosítékot a bejelentőnek, vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személynek kell nyújtania, a bejelentéssel egyidejűleg, vagy, ha a hatóság ehhez a bejelentő kérelmére hozzájárul, akkor a szállítás megkezdése előtt.

A biztosítékot a küldő ország illetékes hatóságánál kell benyújtani, a szállítás csak a biztosíték hatósági jóváhagyását követően kezdhető meg! A biztosíték felett a jóváhagyást követően a hatóság rendelkezik, és szükség szerint felhasználhatja azt a hulladék kezelésének befejezésére, vagy - jogellenes szállítás esetén - visszavételére. A biztosítéknak olyan mértékűnek kell lennie, hogy az alkalmas legyen a fuvarozási költségek, a hasznosítás vagy ártalmatlanítás költsége, illetve 90 napig terjedően tárolás költségének fedezetére.

A bejelentést a küldő ország illetékes hatóságánál kell megtenni, amely azt három munkanapon belül továbbítja a célország és a tranzitországok illetékes hatóságainak. Ha a bejelentést nem az előírásokkal összhangban tették meg, a küldő ország illetékes hatósága annak továbbítása helyett, további információkat kér a bejelentőtől, három munkanapon belül. Ebben az esetben a hatóság a bejelentést a kiegészítő információk kézhezvételét követően három munkanapon belül továbbítja a célország, valamint a tranzitország(ok) illetékes hatóságainak.

A küldő ország a bejelentés továbbítása helyett három munkanapon belül dönthet úgy is, hogy nem foglalkozik a bejelentéssel, amennyiben a tervezett szállítással szemben, az uniós rendeletben meghatározott kifogásai vannak. Erről a döntésről és a kifogás(ok)ról haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt.

Amennyiben a hatóság a bejelentést harminc napon túl nem továbbította a többi illetékes hatóságnak, és a fentiek szerinti intézkedéseket sem alkalmazta, akkor az eljárását a bejelentő kérésére írásban indokolni köteles.

A bejelentés küldő ország illetékes hatósága általi megküldését, a célország illetékes hatósága a bejelentés kézhezvételét követő három munkanapon belül visszaigazolja a küldő ország illetékes hatóságának. Amennyiben a célország illetékes hatósága a visszaigazolást a bejelentés kézhezvételét követő harminc napon belül nem küldte el a bejelentőnek, az eljárását a bejelentő kérésére írásban indokolni köteles.

Ha a bejelentés továbbítását követően, az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a bejelentéssel kapcsolatban kiegészítő információkra és dokumentációra van szükségük, annak benyújtására a bejelentés kézhezvételét követően felhívják a bejelentőt, a többi illetékes hatóság értesítése mellett. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a bejelentés megfelelő, erről három munkanapon belül visszaigazolást küldenek a bejelentőnek és a többi illetékes hatóságnak.

A küldő ország, a célország, valamint a tranzitország(ok) illetékes hatóságainak a bejelentés kézhezvételét követő harminc napon belül kell meghozniuk a döntésüket, amely lehet az engedély feltétel nélküli megadása, az engedély feltételekhez kötött megadása, valamint a kifogás. Amennyiben a hatóság a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, az engedélyt feltételek nélkül megadottnak kell tekinteni. Az engedélyt a hatóságok a bejelentőlap vagy másolatainak lebélyegzésével, aláírásával és keltezésével adják meg. Az engedély egy évre szól (ez hallgatólagos engedély esetén a harminc napos határidő leteltétől számítandó), kivéve, ha valamelyik illetékes hatóság az engedély érvényességi idejét ennél rövidebb határidővel állapította meg. A szállításnak az engedély érvényességi idejének lejártára be kell fejeződnie, továbbá a hulladékot a szállítás befejezését követő egy éven belül hasznosítani, illetve ártalmatlanítani kell.

Az illetékes hatóságok visszavonják az engedélyt, amennyiben a tudomásukra jut, hogy a hulladék összetétele nem azonos azzal, amit bejelentettek; vagy a szállításra előírt feltételeket nem tartották be; vagy a hulladékot nem a műveletet végrehajtó létesítményre szóló engedéllyel megegyező módon hasznosították vagy ártalmatlanították; vagy a hulladék szállítására, hasznosítására vagy ártalmatlanítására nem a bejelentőlapon és a kísérődokumentumban szereplő, vagy azokhoz csatolt információnak megfelelően kerül vagy került sor. Az engedély visszavonását hivatalos értesítés formájában kell a bejelentő tudomására hozni, egyidejűleg másolat küldésével a többi érintett illetékes hatóságnak és a címzettnek.

Az engedély kiadását a hatóság feltételekhez kötheti, amelyek nem lehetnek diszkriminatívak (a teljes mértékben belföldi szállítások feltételeihez képest), továbbá azokat a bejelentővel és a többi hatósággal közölni kell. Az engedélyezési feltételek a kifogásolási indokokon alapulhatnak, illetve ilyen feltétel lehet pl. az, hogy az engedély visszavontnak tekinthető, ha a pénzügyi biztosíték legkésőbb a szállítás megkezdésekor nem áll rendelkezésre; illetve a célország illetékes hatósága részéről, hogy a hulladékot fogadó létesítmény a hulladékkezelési tevékenységet megfelelően dokumentálja.

Az ártalmatlanításra, illetve hasznosításra szánt hulladékkal szembeni kifogásolási okokat az uniós rendelet 11.-12. cikke tartalmazza.

A bejelentésnek az uniós rendelet szerint mindig egy meghatározott hulladékra kell vonatkoznia, azonban létezik a több szállítmányra vonatkozó, általános bejelentés is, amely akkor alkalmazható, ha a hulladék lényegében hasonló fizikai vagy kémiai jellemzőkkel rendelkezik, és a hulladékot ugyanannak a címzettnek és ugyanabba a létesítménybe szállítják, továbbá a bejelentőlapon feltüntetett szállítási útvonal azonos.

Az uniós rendelet továbbá lehetővé teszi, hogy a hasznosítói létesítmények felett hatáskörökkel rendelkező illetékes hatóságok, előzetes engedélyt adjanak ki ezen létesítményekkel kapcsolatban, de ennek kereteit az adott jogszabály nem részletezi.

A fenti szabályok a hulladék Európai Közösségen belüli, a tagállamok közötti szállítására vonatkoznak, amelytől a hulladék Közösség területére történő behozatalának, illetve a Közösség területéről történő kivitelének engedélyezési szabályai kis mértékben eltérnek.

A fenti, országhatárt átlépő hulladékszállítással kapcsolatos ügyekben magyar részről az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség az illetékes hatóság, a hulladék behozatalának, kivitelének, átszállításának engedélyezése igazgatási szolgáltatási díjhoz kötött eljárás. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, a természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet mellékletének 9. pontja értelmében, 128.000,- Ft, veszélyes hulladék esetében 192.000,- Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjat minden esetben meg kell fizetni, ha az eljárásban a Főfelügyelőség illetékes hatóságként közreműködik, vagyis akkor is, ha a Főfelügyelőség az adott eljárásban nem a küldő ország, hanem a tranzit- vagy a célország illetékes hatósága. §