Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Hajózási tevékenység

Létrehozva: 2011. június 1.
Módosítás: 2018. február 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

E cím alatt tárgyaljuk a hajózási tevékenységgel kapcsolatos szabályokat, így olvashatnak az engedélyköteles és nem engedélyköteles hajózási tevékenységekről, a hajózási engedély megszerzésének, érvényességének, visszavonásának szabályairól. Itt kerülnek ismertetésre továbbá a hajózási engedély típusai is.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Hajózási tevékenység

A nem engedélyköteles hajózási tevékenységek
A hajózási engedély
Szakmai alkalmassági követelmény
Pénzügyi teljesítőképesség
A hajózási engedély iránti kérelem benyújtása
A hajózási engedély érvényessége
A hajózási engedély visszavonása
A hajózási engedély típusai

A nem engedélyköteles hajózási tevékenységek

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerint a hajózási tevékenység a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítménynek vízen való vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítmény működtetése a vízen nem kedvtelési célból (pl. halászat, kutatás, vendéglátás, vízi munkavégzés) való működtetését foglalja magában - a kedvtelési célú hajózás kivételével. §

A hajózási tevékenység csak engedély birtokában végezhető, azonban fontos tudni, hogy nem kell a hajózási hatóság engedélye (a továbbiakban: hajózási engedély):

  1. a nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszólétesítményekkel végzett hajózási tevékenységhez,
  2. a központi költségvetési szervek jogszabályban előírt feladatainak saját eszközökkel való ellátásához,vízijármű kedvtelési célú használatához, kivéve az oktatási céllal folytatott hajózási tevékenységet,
  3. úszómű szálláshelyként vagy kikötő, hajózási létesítmény elemeként történő üzemeltetéséhez, kivéve a gazdasági célból történő üzemeltetést,
  4. az EGT-államok hajózási hatóságai által kiállított hajózási engedély alapján végzett hajózási tevékenységhez. §

A hajózási engedély

A hajózási tevékenység engedélyezési rendjét a 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet (a továbbiakban: rendelet) passzusai szabályozzák átfogóan.

Annak a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetnek adható hajózási engedély, aki, vagy amelynek a vezetője vagy hajózási üzemeltetési vezetője igazolja

  1. személyes megbízhatóságát,
  2. a hajózási tevékenység végzéséhez szükséges szakmai alkalmasságát.

A gazdasági célú hajózási tevékenység végzésére engedélyt kérő gazdálkodó szervezetnek igazolnia kell a pénzügyi teljesítőképességét is. §

A személyes megbízhatóság kritériumának nem felel meg a személy, ha

  1. vízijármű vezetésétől eltiltó jogerős bírósági vagy szabálysértési határozat hatálya alatt áll,
  2. a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül hajózási bírsággal sújtották,
  3. vagy a kérelem benyújtása után történt meg vele valamelyik eset. §

Szakmai alkalmassági követelmény

A rendelet természetesen szakmai alkalmasságot is megkövetel a majdani engedélyesektől: ezt a közlekedésért felelős miniszter által működtetett vizsgabizottság előtt tett vizsga eredményeként kiadott vizsgabizonyítvány tanúsítja. A vizsga tárgyait a rendelet 1. számú melléklete sorolja fel; a vizsgabizonyítvány mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza. §

A vizsga követelményszintjét és tananyagát, a vizsgáztatás módszereit és a vizsgakérdéseket a közlekedésért felelős miniszter vizsgaszabályzatban állapítja meg, amelyet a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és az közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. §, §

Fontos tudni, hogy nem kell vizsgát tenniük bizonyos személyeknek, így például a belvízi fedélzeti tiszti, a hajóvezető "A", a tengerésztiszti és az ezeknél magasabb képesítésű személyeknek, a hajózási szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségűeknek, valamint a rendelet hatálybalépése (2001. január 1-je) előtt tíz éven belül legalább öt évig hajózási vállalkozásnál hajózási felügyelői beosztásban dolgozott személyeknek. §

Pénzügyi teljesítőképesség

Feltétele még a hajózási engedély megszerzésének az ún. pénzügyi teljesítőképesség fennállása is. E követelménynek a hajózási vállalkozás akkor felel meg, ha

  1. nincs 6 hónapnál régebbi adó-, vám- és járuléktartozása,
  2. a veszélyes áruk szállításával foglalkozó vállalkozás 2500 Ft/tonna, de legalább 5 és legfeljebb 20 millió forint összegű, a hatóság javára lekötött és elkülönítetten kezelt vagyoni biztosítékkal rendelkezik, amely - a hatóság rendelkezésével, legfeljebb 40 napos visszapótlással - kizárólag a veszélyes áruk szállításával összefüggő kártérítési kötelezettségek teljesítésére használható fel. §

A hajózási engedély iránti kérelem benyújtása

A hajózási engedély iránti kérelmet a hajózási hatósághoz kell benyújtani. §

A kérelemben meg kell adni:

  1. a kérelmező telefonszámát, cégjegyzékben nyilvántartott kérelmező esetében továbbá cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,
  2. azoknak az úszó létesítményeknek a fajtáját, lajstromszámát, nevét, jelét, összes vízkiszorítását és főgépteljesítményét, amelyekkel a kérelmező a hajózási tevékenységet folytatni kívánja.

A kérelemhez csatolni kell:

  1. a nem gazdasági társaságként működő jogi személyeknél a tevékenység végzésének jogszerűségét bizonyító okirat (pl. alapító okirat) hiteles másolatát, és az aláírásra jogosult közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát,
  2. a vezető szakmai alkalmasságát igazoló okiratot,
  3. a pénzügyi teljesítőképességet igazoló okiratokat,
  4. a vezető nyilatkozatát arról, hogy nem áll vízijármű vezetésétől eltiltó jogerős bírósági vagy szabálysértési határozat hatálya alatt. §

A hajózási engedély érvényessége

A hajózási engedélyt öt évre adják ki. Az engedély érvényességét annak lejárta előtt benyújtott kérelem alapján a hatóság meghosszabbítja, feltéve persze, hogy a meghosszabbításnak jogszabályi akadálya nincs, és a hajózási engedély kiadásának feltételei továbbra is fennállnak. §

A hatóság a hajózási engedélyt

  1. Magyarország államhatárain belüli vizekre, illetve azok meghatározott területére, vagy
  2. Magyarország államhatárán belüli és kívüli vizekre, illetve azok meghatározott területére

adja ki. §

A hatóság a kiadott hajózási engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvános, tehát bárki által megtekinthető. A hatóság a nyilvántartást a honlapján közzéteszi. Annak érdekében, hogy ez a nyilvántartás a valós viszonyokat tükrözze, az engedélyes 8 napon belül köteles a hajózási engedély adataiban bekövetkezett változásokat a hatóságnak írásban bejelenteni, a hajózási tevékenység megszüntetésekor pedig a hajózási engedélyt a hatóság részére visszaszolgáltatni. §

A hajózási engedély visszavonása

A hatóság visszavonja a hajózási engedélyt, ha

  1. a kérelmező a kérelemben valótlan adatokat adott meg,
  2. a hajózási engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn,
  3. az engedélyes az engedélyezett hajózási tevékenységet megszünteti,
  4. az engedélyes a hajózási tevékenységet a hajózási engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja.

Ezzel szemben visszavonható az engedély (az ilyen tartalmú döntés tehát a hatóság mérlegelésén alapszik), ha

  1. az engedélyes az őt terhelő változásbejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget,
  2. akadályozza a hajózási hatóságnak a hajózási tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását. §

A hajózási engedély típusai

A rendelet az általánostól valamilyen módon eltérő hajózási engedélyeknek több fajtáját is ismeri (ún. egyedi engedélyek):

  1. a kabotázs-engedélyt §,
  2. a harmadik lobogós vagy harmadik országos forgalomban való részvételre vonatkozó engedélyt,
  3. a különleges szállításra vagy hajózási kísérletre adott engedélyt,
  4. a munkavégzési engedélyt. §, §