Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Igazságügyi szakértői névjegyzék

  • Aktív elem: Ügyleírás
  • Kapcsolódó anyagok
  • Letölthető dokumentumok
  • Szolgáltatások
  • Lépésről lépésre
  • Segítség
  • Jogszabályok

Létrehozva: 2011. június 10.
Módosítás: 2011. június 10.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

E cím alatt olvashatnak a szakértővé válás feltételeiről, valamint az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételi eljárás szabályairól.

Cikk:

Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvétel szabályai

Az érintett jogszabályok
A szakértővé válás feltételei
A névjegyzékbe vételi eljárás iránti kérelem
A névjegyzékbe vételi eljárás

Ha polgári vagy büntető perben, hatósági eljárás során jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság vagy hatóság nem rendelkezik, szakértőt rendel ki. Szakértőként főszabály szerint csak igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő rendelhető ki, vagyis igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő természetes személy, illetve gazdasági társaság.

Az igazságügyi szakértő köteles a bírósági, hatósági kirendelésnek eleget tenni, emellett azonban piaci alapú szolgáltató tevékenységet is folytathat.

Az érintett jogszabályok

  1. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Igszaktv.),
  2. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
  3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.),
  4. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. Törvény,
  5. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény,
  6. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet,
  7. Az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet,
  8. Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: Iszr.),
  9. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 4/2006. (I. 26.) IM rendelet.

A szakértővé válás feltételei

Igazságügyi szakértő az lehet, aki

  1. büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt,
  2. az általa megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott képesítéssel és - ha az Iszr. eltérően nem rendelkezik - a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,
  3. a szakterületén működő szakmai kamara tagja, ha a tevékenység folytatásához a kötelező kamarai tagságot jogszabály előírja.

A kérelmezőnek emellett kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a hatósági kirendelésnek - a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - eleget tesz. A szakértővé válás másik lényeges velejárója, hogy kérelmező a névjegyzékbe való felvételét követően automatikusan tagja lesz a lakóhelye szerint illetékes területi igazságügyi szakértői kamarának.

Az Iszr. állapítja meg, hogy mely szakterület esetében milyen képesítési és egyéb speciális követelményeknek (például kamarai tagság) kell megfelelnie a kérelmezőnek, továbbá azt, hogy mennyi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie a névjegyzékbe vételhez. Hangsúlyozandó, hogy a kérelem csak olyan szakterületre nyújtható be, amit a hivatkozott Iszr. kifejezetten tartalmaz, különben a kérelmet elutasítja az eljáró hatóság, az igazságügyi és rendészeti miniszter.

Az Igszaktv. értelmében öt évnél rövidebb gyakorlati idő akkor állapítható meg, ha

  1. a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot,
  2. a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik vagy
  3. a kérelmező a kérelemben megjelölt szakterületen szakértőjelöltként a rendeletben megjelölt szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.

Az utolsó pontban meghatározott eset nem vonatkozik arra az esetre, ha a kérelmező a szakterülethez előírt képesítés megszerzésétől számított legalább három évig igazságügyi szakértői intézményben szakértőjelöltként dolgozott, és tevékenységét alkalmazotti vagy más jogviszonyban legalább napi hatórás munkavégzés keretében végezte. Ilyen esetben a képesítés megszerzésétől számított három év elteltével kérhető a felvétel a névjegyzékbe.

A korábbi szabályozással ellentétben 2009. október 1-jétől a jogi vizsga letétele nem feltétele az igazságügyi szakértővé válásnak, elegendő a vizsgát a névjegyzékbe való felvételt követő egy éven belül letenni - ha azonban ezt szakértő elmulasztja, törölni kell a névjegyzékből.

Nem vehető fel a névjegyzékbe az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül az a személy, akit azért töröltek a névjegyzékből, mert a bírósági, hatósági kirendelésnek jogellenesen ismételten nem tett eleget, vagy mert szakértői kamarai tagsága kizárás miatt szűnt meg. Egy évig nem vehető fel az, akit azért töröltek, mert a jogi vizsgát vagy a szakértés alapismereteiről szóló vizsgát határidőben nem tette le és a vizsga alóli mentességet nem igazolta, vagy az Igszaktv. alapján fennálló képzési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, továbbá akit a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása vagy késedelem miatt zártak ki a szakértői kamarából.

Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe az a gazdasági társaság vehető fel, amelynek van olyan igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. Kérelem ebben az esetben is csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be, értelemszerűen olyanra, amely tekintetében a gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja az adott szakterületre bejegyzett szakértőként szerepel.

A névjegyzékbe vételi eljárás iránti kérelem

Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételről az igazságügyi és rendészeti miniszter dönt, hozzá kell benyújtani a névjegyzékbe vétel iránti kérelmet, és magát a névjegyzéket is ő vezeti.

Természetes személy kérelmező esetén a kérelemnek tartalmaznia kell:

  1. a kérelmező
    • nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,
    • oklevelének számát és keltét (szak, kar megnevezésének feltüntetésével),
    • tudományos fokozatát (amennyiben ilyennel rendelkezik),
    • szakképzettségét (szakorvosi képesítését stb.),
    • jelenlegi foglalkozását, beosztását, munkakörét,
    • munkáltatójának megnevezését és címét,
    • szakmai működésének főbb adatait (a szakágazatok és munkakörök részletes megjelölése a munkáltató megnevezésével és az időtartamnak naptár szerinti feltüntetésével; orvosoknál és gyógyszerészeknél az orvosi nyilvántartásba-vétel adatai);
  2. az engedélyezni kért szakterület(ek) megnevezését.

A kérelemhez emellett csatolni kell:

  1. az Iszr.-ben megjelölt képesítési feltétel meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát (honosított vagy elismert okirat esetében ennek hiteles másolatát),
  2. három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,
  3. a szakmai működés részletes leírását (a kérelmező - a pontos naptári időtartam szerinti meghatározással - mikor, hol, milyen munkakört töltött be, milyen időtartamú szakmai gyakorlattal és képesítéssel rendelkezik; a szakmai működés, a szaktudás megítéléséhez szükséges egyéb adatokat pl. a szakmai cikkek, értekezések megjelenésének időpontját és helyét stb.),
  4. az előzetes szakhatósági hozzájárulást, ha azzal a kérelmező rendelkezik,
  5. 2 db felismerésre alkalmas színes arcképet (igazolványképet),
  6. a névjegyzékbe történő felvételi eljárásért fizetendő díj, és a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték megfizetéséről szóló igazolást (ha az eljárásban a gyakorlati idő szakirányúságának igazolása szükséges),
  7. a szakmai gyakorlati idő meglétének igazolását (ha az eljárásban a gyakorlati idő szakirányúságának igazolása szükséges),
  8. a kérelmező korábbi foglalkoztatójának jogutód nélküli megszűnése esetében a szakmai gyakorlat időtartamát alátámasztó szerződést vagy a munkavégzés igazolására alkalmas egyéb dokumentumot (ha az eljárásban a gyakorlati idő szakirányúságának igazolása szükséges),
  9. az igazságügyi szakértői személyi lapot.

A 4. pont kapcsán: az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság szakhatósági állásfoglalást szerez be. Azt, hogy mely szakterület esetében melyik hatóság jár el szakhatóságként, valamint az egyes eljárási szabályokat az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet határozza meg. Főszabály szerint az igazságügyi és rendészeti miniszter a névjegyzékbe vételi eljárás során keresi meg az érintett szakhatóságot (tehát nem az ügyfél köteles arról gondoskodni), lehetőség van azonban arra is, hogy előzetesen az ügyfél szerezze be a szakhatósági állásfoglalást. Ennek előnye, hogy előre tisztázódik, hogy érdemes-e az ügyfélnek a névjegyzékbe vétel iránti kérelmet benyújtania, vagy még nem rendelkezik a szükséges gyakorlati idővel. Az előzetes szakhatósági hozzájárulás egy évig használható fel. Az ügyfélnek a szakhatósági eljárásért az általános tételű illetéket, 2200 Ft-ot kell fizetnie függetlenül attól, hogy azt előzetesen kérelmezi, vagy csak a névjegyzékbe vétel iránti kérelmet nyújt be.

Igazolványképet azért kell benyújtani, mivel a névjegyzékbe vételt követően az igazságügyi szakértő igazolványt kap e minőségének igazolására. Az igazolvány személyesen vehető át az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (a továbbiakban: IRM) a névjegyzékbe vételt követően.

A névjegyzékbe vételi eljárásért fizetendő díj összege 7400 Ft. A díjat az IRM 10032000-01483305-00000000 számú számlájára, a SZAK technikai azonosító kód feltüntetésével átutalással vagy postai készpénzátutalási megbízással kell befizetni. A díj megfizetését az 1. § szerinti eljárások lefolytatása iránti kérelem benyújtásakor a fizetési számla megterhelését tartalmazó napi kivonattal, a postai készpénzátutalási megbízás feladást igazoló szelvényrészével vagy ezek másolatával kell igazolni.

A szakmai gyakorlat idejére az alábbi igazolások fogadhatók el:

  1. munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató vagy a korábbi munkáltató,
  2. megbízási jogviszonyban végzett tevékenység esetén a megbízó,
  3. gazdasági társaság tagjaként, illetve alkalmazottjaként végzett tevékenység esetén a gazdasági társaság,
  4. igazságügyi szakértői intézményben szakértőjelöltként dolgozó kérelmező esetében az intézmény vezetője,
  5. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzett tevékenység esetében a foglalkoztató

által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza

  • a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,
  • a kérelmező által betöltött munkakör megnevezését és részletes leírását,
  • a jogviszony fennállásának pontos naptári időtartamát (naptári év, hónap, nap szerinti megjelöléssel),
  • a 4. pont szerinti kérelmező esetén az igazságügyi szakértői intézmény vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező legalább napi 6 órás időtartamban végzi a tevékenységét.

A szakmai gyakorlati idő igazolása egyéni vállalkozó kérelmező esetén hatósági bizonyítvány arról, hogy az egyéni vállalkozó tevékenységi köre mely időponttól terjed ki az igazolni kívánt szakirányú tevékenységre.

A személyi lapot az Igszaktv. 1. számú melléklete tartalmazza: lényegében egy jogszabály által rendszeresített formanyomtatványról van szó, amelyen minden kérelmező számára egységes formátumban kell megadni a szakértőre vonatkozó legfontosabb adatokat. A személyi lap az IRM honlapjáról is letölthető az alábbi linken: http://www.irm.gov.hu/Igazsagugyi_szakertoi_nevjegyzekbe_valo_felvetel/cikk/Nevjegyzekbe_valo_felvetel.htm.

A kérelmet írásban papír alapon lehet benyújtani, a természetes személy ügyfél kérelmét személyesen szóban is előterjesztheti, a szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyv készül. Az eljárás során lehetőség van az elektronikus ügyintézésre is, ehhez ügyfélkapun történő azonosítás szükséges, önmagában azonban az elektronikus levél (e-mail) nem minősül kérelemnek, így azzal a hatóság érdemben nem foglalkozik. Telefaxon és telefonon nem terjeszthető elő a kérelem.

Nincs akadálya annak, hogy kérelmező egy kérelemben több szakterületre is kérje a névjegyzékbe való felvételét, ilyenkor a hatóság rendszerint szintén egybefoglalt döntést hoz arról, hogy az egyes szakterületek tekintetében felveszi-e a névjegyzékbe, így előfordulhat az, hogy részben engedélyezést, részben elutasítást tartalmazó határozatot kap kézhez a kérelmező.

Gazdasági társaság kérelmező esetén a kérelemben meg kell jelölni

  1. a társaság cégnevét, cégjegyzékszámát és székhelyét,
  2. a társaság azon igazságügyi szakértő tagjának vagy alkalmazottjának nevét és nyilvántartási számát, aki a társaság nevében el kíván járni és
  3. a 2. pontban megjelölt igazságügyi szakértő azon szakterületét (szakterületeit), amelyre a társaság a névjegyzékbe való felvételét kéri.

A kérelemhez csatolni kell a társaság kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a hatósági kirendelésnek eleget tesz, valamint a névjegyzékbe való felvételi eljárásért fizetendő díj megfizetéséről szóló igazolást.

A névjegyzékbe vételi eljárás

Az eljárást a kérelem hatósághoz történő megérkezésétől számított 30 munkanapon belül kell lefolytatni, amely indokolt esetben még a határidő letelte előtt 22 munkanappal meghosszabbítható. A közigazgatási hatósági eljárások általános szabályai szerint ténylegesen meghosszabbítja az eljárást, hogy egyes eljárási cselekmények időtartama nem számít bele az eljárásba. Ilyen különleges időtartam például a szakhatósági eljárás, amelyet jelen ügyben 22 munkanap alatt kell lefolytatni, vagy ilyen például ha hiánypótlásra vagy szakértő kirendelésére kerül sor, valamely iratot le kell fordítani. Az ügyfél értesítést kap minden egyes ilyen, az ügyintézést meghosszabbító cselekményről, így folyamatosan nyomon tudja követni ügyének alakulását.

Megjegyzendő, hogy bár a szakértői névjegyzékbe vétel a Szolgtv. hatálya alá tartozik, az igazságügyi szakértői tevékenység közérdekű jellege miatt jelen eljárásban nem érvényesül a "hallgatás beleegyezés" elve. Vagyis ha a hatóság vagy a szakhatóság nem jár el határidőben és ezért nem születik döntés, az ügyfelet nem illeti meg a tevékenység gyakorlásának joga, hanem a miniszter mulasztása esetén irányadó eljárást kell kezdeményeznie. Jelen esetben a kérelmező személy lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye - gazdasági társaság székhelye - szerinti megyei bíróságnál kérelmezheti, hogy a bíróság kötelezze a hatóságot az eljárás lefolytatására. Ha a kérelmezőnek belföldi lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye nincs, a minisztérium székhelye szerinti fővárosi bíróság illetékes. Az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. §-a irányadó.

A névjegyzékbe vételről a miniszter formális döntést hoz, amelyet közöl a kérelmezővel, emellett névjegyzékbe veszi, illetve kiállítja az igazságügyi szakértői igazolványt. A névjegyzék egyes adatai nyilvánosak, az adatokban bekövetkezett változást 8 napon belül be kell jelenteni.

A névjegyzékbe vételről szóló döntés ellen az Igszaktv. értelmében bírósági nemperes eljárás kezdeményezhető, amelyre lényegében a közigazgatási perekre vonatkozó, a polgári perrendtartásban foglalt rendelkezések alkalmazandók.