Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Egyéb szálláshely üzemeltetése

Létrehozva: 2011. december 1.
Módosítás: 2013. január 16.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az ügyleírás az egyéb szálláshelyek üzemeltetési feltételeit tárgyalja.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Egyéb szálláshely üzemeltetése

1. A szolgáltatási tevékenység leírása
2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei
2.1. Az egyéb szálláshelyekre vonatkozó anyagi jogi követelmények §
2.1.1. Az egyéb szálláshely-szolgáltatás megkezdésének (engedélyezésének) anyagi jogi feltételei
2.1.2. Az egyéb szálláshely-szolgáltatás folytatásának (üzemeltetés) anyagi jogi feltételei
2.2. A szálláshelyek kategóriába sorolása
3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások
3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság
3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti eljárás)
3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja
3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
3.2.4. Az engedélyezési eljárás lefolytatása
3.2.5. Ügyintézési határidő
3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei
3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása
3.4. A szálláshely-szolgáltató bejelentési kötelezettsége
3.5. A szálláshely-szolgáltatás megszüntetése
3.6. Összevont engedélyezési eljárások, bejelentések
3.7. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
3.8. Jogorvoslatok

1. A szolgáltatási tevékenység leírása

Az egyéb szálláshely üzemeltetésére irányuló szolgáltatási tevékenység a szálláshely-szolgáltatások körébe tartozik. A szálláshely-szolgáltatás üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása. A szálláshely-szolgáltatás olyan kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység, amely e célból létesített vagy használt épületben, épületrészben vagy területen (pl. kempingben) valósul meg, ezeket összefoglaló néven nevezzük szálláshelynek. §

A szálláshely lehet szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely, falusi szálláshely vagy egyéb szálláshely. § A különböző szálláshely-kategóriákra különböző anyagi és eljárásjogi követelmények vonatkoznak.

Az egyéb szálláshely üzemeltetésére irányuló szálláshely-szolgáltatás a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) az 55 Szálláshely-szolgáltatás ágazatba, amelyen belül az 55.9 (55.90) Egyéb szálláshely-szolgáltatás szakágazatba tartozik.

2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei

A szálláshely-szolgáltatás megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei a szálláshely korábban említett típusaitól függnek. Az alábbiakban az egyéb szálláshely üzemeltetésére vonatkozó követelményeket tárgyaljuk. Kiemelendő ugyanakkor, hogy egy szálláshelyre csak egy típusú szálláshely-üzemeltetési engedély adható. § Ennek megfelelően egy egyéb szálláshely nem tartozhat egyszerre más szálláshely-kategóriába is.

A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan meg kell felelnie az alábbiakban tárgyalt engedélyezési és üzemeltetési követelményeknek, nem elegendő azokat csupán az engedélyezéskor igazolni, azokat a hatóság bármikor ellenőrizheti. §

2.1. Az egyéb szálláshelyekre vonatkozó anyagi jogi követelmények §

Egyéb szálláshely az a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a fenti kategóriákba nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat lehet. §

2.1.1. Az egyéb szálláshely-szolgáltatás megkezdésének (engedélyezésének) anyagi jogi feltételei

Az egyéb szálláshelyeken biztosítandó szobák nagysága:

  1. az egyágyas szobáknak legalább 8 négyzetméteresnek kell lenniük,
  2. két- vagy háromágyas szobáknak legalább 12 négyzetméteresnek kell lenniük,
  3. a harmadik ágytól - a 12 négyzetméter felett - ágyanként további 4 négyzetmétert kell biztosítani.

Egyéb szálláshelyeken ugyanakkor legfeljebb 4 ágyas (ekkor tehát legalább 16 négyzetméteres) szobákat kell kialakítani. A gyermekek számára azonban emeletes ágy használata is megengedett.

Az egyéb szálláshelyen a vendégek számára elkülönített fürdőszobát, zuhanyozót vagy mosdót, továbbá elkülönített WC-t (WC-kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, higiéniai hulladéktárolóval) kell biztosítani.

Az egyéb szálláshelyen kávé-, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény használattal rendelkező kávékonyhát kell kialakítani.

2.1.2. Az egyéb szálláshely-szolgáltatás folytatásának (üzemeltetés) anyagi jogi feltételei

Az egyéb szálláshelyen a szállásadónak vagy megbízottjának a helyszínen vagy ügyeleti telefonszám megadásával ügyeletet kell biztosítania. A helyszíni ügyeleti időszakon kívül a vendégek számára biztosítani kell a belépés lehetőségét.

A vendégszobákat legalább hetente egyszer, ágyneműhuzat- és törülközőcserével egyidejűleg. (ágynemű: 1 db paplan, 1 db párna személyenként, törülköző: 1 db kéztörlő, 1 db nagyméretű törülköző személyenként), az új vendégek érkezése előtt pedig minden esetben takarítani kell. A közösen használt helyiségek takarításáról minden nap gondoskodni kell.

2.2. A szálláshelyek kategóriába sorolása

Az egyéb szálláshely üzemeltetéséhez nem szükséges annak kategóriába sorolása.

3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások

3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság

A szálláshely-szolgáltatás tekintetében

  1. az üzemeltetési engedélyt kiadó,
  2. a szálláshelyekről nyilvántartást vezető,
  3. a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet ellenőrző, valamint
  4. a szálláshely-szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó

hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - egyaránt szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője jár el. §

3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti eljárás)

Szálláshely-szolgáltatás kizárólag a szálláshely fekvése szerinti jegyző szálláshely-üzemeltetési engedélyével rendelkező szálláshelyen folytatható. §

Tekintettel arra, hogy a szálláshely-szolgáltatás feltételezi az erre a célra szolgáló szálláshely meglétét, a tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatása gyakorlatilag kizárt. Ennek megfelelően akár Magyarországon, akár az Európai Gazdasági Térség más tagállamában, akár harmadik országban élő vagy regisztrált személy kíván Magyarországon szálláshely-szolgáltatást nyújtani, ezt azonos feltételek szerint, a jegyző engedélyével teheti meg.

3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja

Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek meglétének ellenőrzése útján biztosítsa a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők számára azt, hogy minőségi szolgáltatáshoz jussanak. Emellett az adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy a szálláshelyekről megfelelő adatok álljanak a jegyző rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladatai ellátásához, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez.

3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmet személyesen szóban vagy írásban, továbbá postai úton írásban lehet benyújtani a szálláshely fekvése szerint illetékes jegyzőnél (polgármesteri hivatalban).

Az elektronikus ügyindítás jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni

  1. a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét,
  2. a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,
  3. a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát,
  4. a szálláshely befogadóképességét: a vendégszobák, továbbá - kemping esetén - területegységek száma, és az ágyak száma szerint,
  5. a szálláshely használatának jogcímét,
  6. a szálláshely elnevezését,
  7. azt, hogy a szálláshely-szolgáltató mely szálláshelytípusra kéri az üzemeltetési engedélyt,
  8. azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni,
  9. azt, ha a szálláshely-szolgáltató helyszíni szemle tartását kéri. §

A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

  1. nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,
  2. haszonélvezettel terhelt szálláshely esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,
  3. közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot, §
  4. az eljárásért fizetendő illetéket illetékbélyegben leróva.

3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

Az egyéb szálláshely engedélyezése iránti eljárásban szakhatóságok nem működnek közre.

3.2.4. Az engedélyezési eljárás lefolytatása

Az engedélyezési eljárás megindításáról a hatóság a kérelmezőt értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell az adott ügyfajtára irányadó jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó rövid tájékoztatást is, továbbá - ha alkalmazásának feltételei fennállnak - arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt és a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, másik hatóság vagy szakhatóság az eljárásra nem jelölhető ki, és az ügyfelet megilleti a kérelmezett tevékenység folytatásának joga. §

A jegyző az eljárás során a szálláshely-ingatlannal rendelkezni jogosultak adatait, és a szálláshely tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot hivatalból, az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be, azt a kérelemhez csatolni nem kell. §

3.2.5. Ügyintézési határidő

A kérelmet a jegyzőnek az általános, 30 napos ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia, ezt a határidőt a jegyző egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. §

Ha a jegyző az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a szálláshely-szolgáltatóval. A szálláshely-szolgáltatót az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról. §

Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban az elsőfokú eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a jegyző a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet - külön döntés nélkül is - megilleti a kérelmezett tevékenység megkezdésének és folytatásának joga. §

3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei

Ha a kérelem, illetve a szálláshely nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, a jegyző a kérelmet elutasítja.

Ha a kérelem, illetve a szálláshely bizonyos feltételekkel felel meg a jogszabályi követelményeknek, a jegyző vagy felhívja az ügyfelet a hiányosságok pótlására vagy feltételes engedélyt ad. A feltételes engedély alapján a szolgáltatási tevékenység csak a feltételek megtartásával folytatható.

Ha a kérelem és a szálláshely is megfelel a jogszabályi feltételeknek, a jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedélyt kiadja.

A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a szolgáltató részére erről külön igazolást is kiállít. §

A jegyző az engedélyt közli a fogyasztóvédelmi és munkaügyi szervekkel is. E szervek a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül ellenőrzést folytatnak le a szálláshelyen, melynek eredményéről a jegyzőt tájékoztatják. §

3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek

A jegyzőnek az eljárásért az általános tételű eljárási illetéket, azaz 3 000 Ft-ot kell megfizetni.

Az illetéket a kérelem benyújtásakor a kérelemre ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni. §

3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása

Az engedélyezési eljárás során - vagy hallgatás-beleegyezés esetén az ügyintézési határidő lejártakor - a jegyző a szálláshelyet és a szolgáltatót hivatalból nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza

  1. a szálláshely szolgáltató nevét, lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  2. az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését (szálláshely-szolgáltatás), §
  3. a szálláshely címét, helyrajzi számát,
  4. a szálláshely elnevezését,
  5. a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,
  6. a szálláshely-szolgáltatási tevékenység típusának megjelölését,
  7. a szálláshely befogadóképességét,
  8. a szálláshely-üzemeltetési engedély számát és az engedély kiadásának dátumát,
  9. a szálláshely esetleges ideiglenes bezárásának tényét és időtartamát,
  10. a szálláshely esetleges megszűnésének időpontját és a megszűnés okát. §

A jegyző az általa vezetett nyilvántartás valamennyi adatát közzéteszi az interneten. § Kérem, keresse az érintett önkormányzat honlapján!

A jegyző törli a nyilvántartásból azt a szálláshely-szolgáltatót, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult. §

A jegyző ugyanakkor egy elkülönített nyilvántartást vezet azon szálláshely-szolgáltatókról, amelyek tekintetében a szolgáltatási tevékenység folytatását megtiltotta. A jegyző az eltiltott szolgáltatókról szóló nyilvántartást is közzéteszi az önkormányzat honlapján. §

3.4. A szálláshely-szolgáltató bejelentési kötelezettsége

A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedély megadását követően az engedély iránti kérelemben megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek.

A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.

A szálláshely-üzemeltetési engedély tartalmát is érintő adatokban történő változás esetén a jegyző a nyilvántartásba történt bejegyzésről, valamint a korábban kiadott üzemeltetési engedély visszavonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásáról egy határozattal dönt. Ha a változás a korábban kiadott igazolás adattartalmát is érinti, a jegyző az igazolás bevonásával egyidejűleg új igazolást állít ki.

A szálláshelyen szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosult személyében történő változás esetén a fenti eljárást azzal kell alkalmazni, hogy a változást, annak megfelelő igazolása mellett, az új jogosult köteles bejelenteni.

Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban - személyes adatokat nem tartalmazó, kizárólag statisztikai célokat szolgáló - adatszolgáltatást teljesíteni a következőkről:

  • a fogadott vendégek száma, és
  • a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma. §

A bejelentési kötelezettségek teljesítése mellett illetéket, illetve díjat nem kell leróni.

3.5. A szálláshely-szolgáltatás megszüntetése

A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő nyolc napon belül - az igazolás leadásával egyidejűleg - bejelenteni. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja az engedélyt és törli a szálláshelyet a nyilvántartásból. §

3.6. Összevont engedélyezési eljárások, bejelentések

Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb engedélyköteles kereskedelmi tevékenységet is kíván folytatni, a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg a külön engedély iránti kérelmét a jegyzőhöz is benyújthatja.

Ebben az esetben a jegyző a külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységhez szükséges külön engedély kiadására irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el. §

A kérelemhez a külön engedélyhez szükségek adatokat, kérelmet és mellékleteket is be kell nyújtani, illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat is be kell fizetni. Ezek hiánytalan benyújtása, valamint a külön engedélyre előírt feltételek megléte esetén azonban az ügyfélnek nem kell más hatóságokkal felvennie a kapcsolatot. Az engedélyező hatóságok a jegyző irattovábbítását követően elbírálják a kérelmet, és a döntést közvetlenül a kérelmezőnek küldik meg. §

Hasonló a helyzet, ha a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen más, bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységet is kíván folytatni. Ebben az esetben a bejelentését a szálláshely-üzemeltetési engedélyével egyidejűleg a jegyzőnél is benyújthatja, és a tevékenységet megkezdheti. A bejelentésnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz való továbbításáról a jegyző gondoskodik. §

Szintén egy ablakban, a jegyzőnél nyújthatja be a szálláshely-szolgáltató a természetes gyógytényezőkről szóló jogszabály szerinti, az intézmény gyógyászati jellegére utaló megnevezésének engedélyezése iránti kérelmét is. §

3.7. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések

A szálláshely-szolgáltatás ellenőrzése során a szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző - hivatalból indított hatósági eljárásban - az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg:

  1. ha a szálláshely nem felel meg a szálláshely-típusra meghatározott anyagi jogi követelményeknek, határidő kitűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására, és a jogsértő állapot megszüntetéséig, illetve a jogszerű állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely ideiglenes bezárását,
  2. ha szálláshely-üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező szálláshelyet észlel, azonnali hatállyal megtiltja annak üzemeltetését és pénzbírságot szab ki,
  3. más szabálysértés esetén határidő tűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására, ha a szálláshely-szolgáltató az a jegyző végzésében meghatározott határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra ismételt határidő kitűzésével felszólítja a szolgáltatót és egyidejűleg pénzbírságot szab ki,
  4. ha az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató egy éven belül ismételten olyan jogsértő magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben a pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli a szálláshely bezárását, és visszavonja a szálláshely-üzemeltetési engedélyt, egyidejűleg törli a szolgáltatót a nyilvántartásból. §

A kiszabható pénzbírság szabálytalanul üzemeltetett egyéb szálláshely esetén legfeljebb 50 ezer Ft. §

Engedély nélkül üzemeltetett egyéb szálláshely esetén a fenti bírságösszeg duplája fizetendő. §

3.8. Jogorvoslatok

A jegyző fellebbezéssel megtámadható döntései ellen a jegyzőnél előterjesztett, de a jegyző székhelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. §

Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 000 forint. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Az illetéket illetékbélyegben, a fellebbezést tartalmazó iratra felragasztva kell leróni. §

A másodfokú határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében pedig a közigazgatási ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságon lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt jegyző útján, de a döntést hozó hatóság elleni keresetlevélben. §

A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. §

4. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok

  1. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, §
  2. a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet, §
  3. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, §
  4. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény. §