Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Utántölthető gázpalack forgalmazása

Létrehozva: 2011. december 1.
Módosítás: 2013. január 16.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az ügyleírás az utántölthető gázpalack forgalmazásának feltételeit tárgyalja.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Utántölthető gázpalack forgalmazása

1. A szolgáltatási tevékenység leírása
2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei
2.1. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének anyagi jogi feltételei
2.1.1. A palackos gázforgalmazás megkezdésének anyagi jogi követelményei
2.1.2. A tartályos gázforgalmazás megkezdésének anyagi jogi követelményei
2.1.3. A turista használatú palackba történő pébégáz átfejtése megkezdésének anyagi jogi követelményei
2.2. A szolgáltatási tevékenység folytatásának anyagi jogi feltételei
2.2.1. A szolgáltató fogyasztók tájékoztatásával és érdekvédelmével kapcsolatos kötelezettségei
2.2.2. A pébégáz cseretelepre vonatkozó tűzvédelmi előírások
3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások
3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság
3.2. A gázforgalmazási szolgáltatási tevékenység engedélyezése
3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja
3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
3.2.4. Ügyintézési határidő
3.2.5. Az eljárás lehetséges eredményei
3.2.6. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
3.3. A gázforgalmazói szolgáltatási tevékenység nyilvántartása
3.4. A gázforgalmazói tevékenység megszüntetése
3.5. A turista használatú palackba történő pébégáz átfejtésének engedélyezése
3.5.1. Az engedélyezési eljárás célja
3.5.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.5.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
3.5.4. Ügyintézési határidő
3.5.5. Az eljárás lehetséges eredményei
3.5.6. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
3.6. Az utántölthető gázpalack forgalmazása határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatásának a bejelentése
3.6.1. A bejelentési kötelezettség célja
3.6.2. A bejelentés benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.6.3. A szolgáltatás felügyeletét hatóság feladatai a bejelentés alapján
3.6.4. A bejelentésért fizetendő illeték
3.7. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
3.7.1. Az engedéllyel rendelkező gázforgalmazók felügyelete
3.7.2. A turista használatú palackba történő pébégáz átfejtése tevékenységet engedéllyel végzők felügyelete
3.7.3. A határon átnyúló szolgáltatást folytatók felügyelete
3.8. Jogorvoslatok

1. A szolgáltatási tevékenység leírása

A cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei (a továbbiakban: pébégáz) tartályban vagy palackban történő forgalmazása (a továbbiakban: utántölthető gázpalack forgalmazása) magában foglalja a pébégáz belföldi

  • tartályban vagy palackban történő kereskedelmi forgalomba hozatalát, viszonteladónak vagy fogyasztónak történő eladását,
  • tartályban vagy palackban gázkiskereskedőnek - értékesítés céljából - történő bizományba adását,

e célokat szolgáló beszerzését, tárolását és töltését. §

Nem tartozik e szolgáltatási tevékenység körébe a pébégáz egyszer tölthető és felhasználható palackban történő forgalmazása. §

A hazai szabályozás sajátos szabályokat tartalmaz a turista használatú palackba történő pébégáz átfejtésére irányuló szolgáltatási tevékenységre. Turista használatú palack az a legfeljebb 5 kg töltettömegű, pébégázzal töltött palack, amely turisztikai célú (főzés, fűtés, világítás) gázüzemű készülékek tüzelőanyag-ellátására szolgál. §

Az újratölthető gázpalack forgalmazása a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08)

  • kiskereskedelmi tevékenységként a 47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) ágazatba, azon belül a 47.7 Egyéb m.n.s. áru kiskereskedelme alágazatba és a 47.78 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme szakágazatba tartozik,
  • nagykereskedelmi tevékenységként a 46 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) ágazatba, azon belül a 46.7 Egyéb szakosodott nagykereskedelem alágazatba és a 46.71 Üzem-, tüzelőanyag nagykereskedelme szakágazatba tartozik.

2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei

2.1. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének anyagi jogi feltételei

Pébégáz forgalmazására az a jogi személyiségű gazdasági társaság jogosult, amely a következő feltételeknek megfelel:

  1. a cégjegyzékbe a pébégáz forgalmazási tevékenységét bejegyezték,
  2. a pébégáz forgalmazási tevékenységet végző tagja, munkavállalója vagy alvállalkozója rendelkezik az általa ellátott pébégáz forgalmazási tevékenység végzéséhez előírt szakmai képesítéssel vagy személyzet tanúsítással,
  3. rendelkezik a tervezett pébégáz forgalmazáshoz szükséges gázbeszerzési forrással, és palacktöltő telepenként legalább 300 m3 térfogatú belföldön telepített tárolókapacitással vagy határozott idejű bérleti szerződés alapján annak használatával,
  4. a pébégáz forgalmazására olyan üzletszabályzattal rendelkezik, amely figyelembe veszi a fogyasztók érdekeit, biztosítja a gázfelhasználás során az élet és vagyon biztonságát, továbbá meghatározza a gázforgalmazó, a kiskereskedő és a fogyasztó jogait, kötelezettségeit és felelősségét,
  5. érvényes vagyon- és környezeti, valamint a harmadik személyeknek okozott károkra is kiterjedő felelősségbiztosítása van, és a biztosítási fedezet összege legalább 300 millió forint,
  6. a tevékenység megkezdésétől számított egy éven belül, akkreditált minőségbiztosítási szervezet által tanúsított minőségbiztosítási rendszerben működteti a pébégáz forgalmazási tevékenységet,
  7. rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges telephellyel vagy annak használatára vonatkozó, határozott idejű bérleti szerződéssel, továbbá a tartályos gázfelhasználás során esetleg bekövetkezett vészhelyzet-elhárítás személyi és tárgyi feltételeivel vagy erre vonatkozó szerződéssel. §

2.1.1. A palackos gázforgalmazás megkezdésének anyagi jogi követelményei

Palackos gázforgalmazás esetén az (1) bekezdésben előírt követelményeken túlmenően a gázforgalmazónak rendelkeznie kell:

  1. belföldön létesített és a bányafelügyelet által engedélyezett pébégáz töltőteleppel vagy a pébégáz belföldi, illetve külföldi töltésére vonatkozó, határozott idejű szerződéssel,
  2. az általa évente forgalmazott mennyiség 6%-át meghaladó kapacitású, a palackok időszakos biztonsági ellenőrzésére szolgáló belföldi létesítménnyel vagy az említett létesítmények használatára, illetve tevékenységek végzésére vonatkozó, határozott időre szóló hasonló méretű tevékenységet lehetővé tevő szerződéssel,
  3. az éves pébégáz forgalmának legalább 5%-át kitevő saját tulajdonú palack készlettel. §

2.1.2. A tartályos gázforgalmazás megkezdésének anyagi jogi követelményei

Tartályos pébégáz forgalmazás esetén, az általános követelmények teljesítésén túlmenően, a gázforgalmazónak rendelkeznie kell két darab, a pébégáz szállítására alkalmas, legalább 5 tonna szállítókapacitású közúti tartányjárművel vagy ennek megfelelő szállítókapacitást biztosító, határozott idejű szerződéssel. §

2.1.3. A turista használatú palackba történő pébégáz átfejtése megkezdésének anyagi jogi követelményei

Turista használatú palackba történő pébégáz átfejtését az a gázkiskereskedő végezheti, aki

  1. maga vagy a tevékenységet ténylegesen végző alkalmazottja
    • a 18. életévét betöltötte,
    • rendelkezik propán-bután cseretelep kezelő vizsgával, propán-bután gázlefejtő és töltőberendezés kezelői vizsgával, tűzvédelmi szakvizsgával, valamint
    • ismeri az átfejtő berendezés használatára vonatkozóan elkészített technológiai utasításban foglaltakat, §
  2. rendelkezik
    • a pébégáz általa történő értékesítéséhez szükséges cseretelep kiszolgálására vonatkozóan a rendelet pébégáz-forgalmazási engedéllyel rendelkező gázforgalmazóval megkötött, legalább egyéves időtartamra szóló szerződéssel,
    • hitelesített ellenőrző mérleggel,
    • a turista használatú palackba történő pébégáz átfejtésére alkalmas, saját tulajdonú vagy minimum egyéves időtartamra szóló bérleti szerződéssel bérelt átfejtő berendezéssel, §
    • az átfejtő berendezés használatára vonatkozóan elkészített, kellően részletes technológiai utasítással, §
    • munkavédelmi szakértővel elvégeztetett, a berendezés és a technológia vizsgálatára vonatkozó munkahelyi kockázatértékeléssel. §

2.2. A szolgáltatási tevékenység folytatásának anyagi jogi feltételei

A palackban vagy tartályban kereskedelmi forgalomba hozott pébégáz és a gázt tartalmazó palack, illetve tartály töltés időpontjában való megfelelőségéért az azokba pébégázt betöltő gázforgalmazó a felelős. §

A tartályok és palackok időszakos ellenőrzését az azokba pébégázt betöltő gázforgalmazó - mint a tulajdonos törvényes képviselője -, a turista használatú palack esetén a palack tulajdonosa köteles biztosítani. §

A gázkiskereskedő köteles megtagadni a turista használatú palackba történő átfejtést, ha a palacknak, illetve a palack tartozékainak műszaki állapota kifogásolható. §

Külföldi töltésre, nyomáspróbázás elvégzésére vagy palackjavításra vonatkozó külkereskedelmi szerződés esetén a gázforgalmazónak a szerződésben biztosítania kell, hogy a fogyasztók biztonsága érdekében, a gázforgalmazói engedély kiadása előtt, valamint azt követően bármikor a bányafelügyelet - nemzetközi szerződés alapján - a külföldi társhatóság bevonásával vagy önállóan végzett ellenőrzés keretében meggyőződhessék arról, hogy a hazai műszaki biztonságtechnikai feltételeknek is megfelelő végtermék kerül kibocsátásra. E palackok vonatkozásában a palacktulajdonos törvényes képviselője a külföldi féllel szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó. Külföldön palackba töltött pébégázt csak és kizárólag a hatályos hazai jogszabályok valamennyi vonatkozó feltételét kielégítő gázforgalmazó jogosult belföldön forgalomba hozni a hazai jogszabályi előírásoknak megfelelő gázpalackban. §

A pébégáz forgalmazási tevékenység végzéséhez előírt létesítmények, eszközök, gépek, berendezések és egyéb feltételek folyamatos biztosítása érdekében a szerződéseket legalább egy évre kell megkötni. A gázforgalmazó az előírt feltételeket a szerződés megszűnése előtt harminc nappal újabb, legalább egy évre szóló szerződés megkötésével köteles folyamatosan teljesíteni. §

2.2.1. A szolgáltató fogyasztók tájékoztatásával és érdekvédelmével kapcsolatos kötelezettségei

A gázforgalmazók és a gázkiskereskedők - tevékenységüknek megfelelően - kötelesek gondoskodni arról, hogy a fogyasztók a pébégáz vásárlásával és használatával kapcsolatos tájékoztatásokat megkapják.

A palackos gázforgalmazó köteles gondoskodni arról, hogy

  1. a gázpalack - a külön jogszabályok rendelkezései szerinti - veszélyességi címkével és az előírt jelöléseket tartalmazó feliratokkal kerüljön forgalomba;
  2. a töltött gázpalackot olyan csomagolásban hozzák forgalomba, amely csak roncsolással teszi lehetővé a pébégáz elvételét (pl. szelepzáró fólia), és amelyen feltüntették a gázpalack utolsó töltésének helyét, a sértetlen csomagolású palack töltetének tömegét, a gázpalack töltését végző gazdasági társaság nevét és a töltőüzemet.

A gázkiskereskedő köteles az árusítás helyén:

  1. a palackos gáz használatára vonatkozó útmutatót, valamint a gázforgalmazó által biztosított, hatóságilag engedélyezett tömítő elem vásárlásának lehetőségét folyamatosan biztosítani,
  2. a palackba töltött, illetve a turista használatú palackba átfejtett pébégáz fogyasztói árát, továbbá ha gázpalack értékesítésével is foglalkozik az üres gázpalack árát is az árusítás helyén jól látható módon feltüntetni.

A gázfogyasztói tartályt, ha az a gázforgalmazó tulajdonában van, kizárólag a tartály tulajdonosa, fogyasztói tulajdonú tartály esetében kizárólag a fogyasztóval szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó töltheti meg. A töltésre jogosult gázforgalmazó köteles a tartály minden egyes feltöltését követően roncsolás útján eltávolítható záró elemet (plomba, fólia) elhelyezni a tartályon és ennek megtörténtét nyilvántartásba venni. A záró elemet kizárólag a töltésre jogosult gázforgalmazó távolíthatja el, ezzel meggátolva a tartály illetéktelen feltöltését, illetve a nem szabályszerűen feltöltött tartályból történő gázfogyasztást. A záró elem illetéktelen által történő eltávolítását, ha ennek következménye az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, illetve a nem rendeltetésszerű gázfelhasználás, a gázforgalmazó köteles a tevékenységének felügyeletét ellátó hatóságnak visszaellenőrizhető módon jelenteni.

A fogyasztóvédelmi előírások érvényre juttatása érdekében a gázforgalmazó és a gázkiskereskedő abban az esetben is kötelesek megállapodásukat írásba foglalni, ha a gázkiskereskedő a palackos pébégázt nem viszonteladóként, hanem a gázforgalmazó önálló kereskedelmi ügynökeként értékesíti a fogyasztónak.

A pébégázfogyasztó használaton kívüli pébégáz palackját a kijelölt pébégáz cseretelep köteles ártalmatlanításra átvenni.

Az átvételre kijelölt cseretelepek listájáról a gázkiskereskedő köteles az árusítás helyén a fogyasztót írásban - a listát jól látható és olvasható helyen kihelyezve - tájékoztatni. §

2.2.2. A pébégáz cseretelepre vonatkozó tűzvédelmi előírások

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a pébégáz cseretelep "Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes" tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyre vonatkozóan a tűzvédelmi szabályozás az alábbi sajátos követelményeket fogalmazza meg:

  1. a cseretelep dolgozóit a munkáltató köteles munkába állás előtt, továbbá évenként tűzvédelmi oktatásban részesíteni, és azt dokumentálni,
  2. a cseretelep kezelését, palackok visszavételét, kiadását, vizsgával nem rendelkező személyre átruházni nem lehet,
  3. az "1"-"2" kategóriájú cseretelepek kivételével a palackok kiadását és bevételezését csak testhezálló, az üzemeltető által beszerzett védőruhában, fedett fővel és szikrát nem okozó bőr lábbeliben szabad végezni, ennek során műszálból készült alsó- és felső ruházat nem viselhető,
  4. a cseretelephez tartozó irodahelyiségben szilárd tüzelőanyaggal fűteni tilos,
  5. "1" kategóriájú cseretelepek 5 m-es körzetén belül - konyhakerti és dísznövény, valamint szőlő, gyep és élőfa kivételével - növényzet nem lehet, egyéb kategóriájú cseretelepeken növényzet, élőfa, gyep kivételével nem lehet,
  6. "2"-"4" kategóriájú cseretelepeket szükségvilágítás céljára el kell látni legalább 1 db, a "kategórián felülit" legalább 2 db robbanásbiztos védettségű hordozható kézilámpával,
  7. azokon a cseretelepeken, ahol acél palackok tárolása és forgalmazása is történik, csak szikrát nem okozó szerszámokkal lehet dolgozni, acél szerszámok használata tilos,
  8. a cseretelepen villamos szerelési tevékenységet csak szakképzett személy végezhet, aki csak akkor kezdheti el, ha előzetesen írásban igazolta a robbanásveszély tudomásulvételét; a munka elvégzése után a robbanásbiztos szerelés hibátlanságáról meg kell győződni és azt dokumentálni,
  9. a veszélyességi övezeten belül csak feszültségmentesítés után lehet munkát végezni, a munkavégzést naplóban kell rögzíteni,
  10. a cseretelepeket tűzoltó készülékkel kell ellátni, tűzoltó készülékeket a cseretelepek közelében - a tárolón, konténer ketrecen kívül - jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni,
  11. a cseretelepen a tűzoltóság telefonszámát jól látható helyen és időt álló kivitelben el kell helyezni,
  12. a cseretelepeken keletkező tűz eloltására, a tűz közelében levő palackok védelmére vonatkozóan az üzemeltető írásban - ha kötelezett tűzvédelmi szabályzat készítésére, akkor annak mellékleteként - intézkedik, és szükség esetén az ebben foglaltak szerint jár el.

PB-gáz cseretelepen - turista használatú palack kivételével - csak a külön jogszabályoknak megfelelően PB-gáz palacktöltő üzemben töltött és ellenőrzött, az engedélyes gázforgalmazótól értékesítésre átvett PB-gáz palack tárolható és értékesíthető. A gázpalack mechanikai igénybevételnek (ütésnek, dobásnak) nem tehető ki. A padozathoz lefagyott gázpalack legfeljebb 40 °C-os (kézmeleg) vízzel lazítható fel, majd gondoskodni kell a padozat víztelenítéséről. §

3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások

3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság

A turista használatú palackba történő pébégáz átfejtés tekintetében

  1. az engedélyt kiadó,
  2. a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében a tevékenységet folytatók által megtett bejelentést fogadó,
  3. az engedélyezett, illetve bejelentett forgalmazókról nyilvántartást vezető,
  4. az utántölthető gázpalack forgalmazását ellenőrző, valamint
  5. az utántölthető gázpalack forgalmazására irányuló szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó

hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - az ország egész területére kiterjedő illetékességgel a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatósága jár el. §

Az egyéb utántölthető gázpalackok forgalmazása tekintetében az engedélyezett, illetve bejelentett szolgáltatókról nyilvántartást vezető hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, valamint

  1. az engedélyt kiadó,
  2. a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében a tevékenységet folytatók által megtett bejelentést fogadó,
  3. az utántölthető gázpalack forgalmazását ellenőrző, valamint
  4. az utántölthető gázpalack forgalmazására irányuló szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó

hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - a bányakapitányság jár el. §

3.2. A gázforgalmazási szolgáltatási tevékenység engedélyezése

Cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása tevékenység folytatásához a műszaki-biztonsági hatóság engedélye szükséges. §

3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja

Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek meglétének ellenőrzése útján biztosítsa az utántölthető gázpalack forgalmazó szolgáltatásait igénybe vevők (akár kiskereskedők, akár fogyasztók) számára azt, hogy minőségi szolgáltatáshoz jussanak, a szolgáltatási tevékenység biztonságos folytatásának feltételei biztosítottak legyenek. Emellett az adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy a forgalmazókról és a forgalmazás helyszíneiről, körülményeiről megfelelő adatok álljanak a jegyző rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladatai ellátásához, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez.

3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

A gázforgalmazó a tevékenység tervezett megkezdését megelőzően legalább 90 nappal előbb köteles kérni a székhelye szerint illetékes bányakapitányságtól a gázforgalmazási tevékenységének engedélyezését. §

A kérelmet személyesen szóban vagy írásban, továbbá postai úton írásban lehet benyújtani. Az elektronikus ügyindítás jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

A kérelemben meg kell jelölni

  1. a kérelmező és - ha a kérelmet képviselő útján nyújtja be - képviselője nevét, székhelyét,

a gázforgalmazási szolgáltatási tevékenység engedélyezésére irányuló kifejezett kérelmet, §

  1. a gázforgalmazási tevékenység végzéséhez előírt feltételek teljesítéséről szóló tájékoztatást,
  2. a pébégáz forgalmazási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját,

az első három évben tervezett pébégáz forgalom mennyiségét. §

3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

Az eljárásban szakhatóságok nem működnek közre.

3.2.4. Ügyintézési határidő

A kérelmet a bányakapitányságnak 30 napos általános ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia. Ezt a határidőt a bányakapitányság vezetője egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. §

Ha a bányakapitányság vezetője az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a kérelmezővel. A kérelmezőt az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról. §

Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban az elsőfokú eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a bányakapitányság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet - külön döntés nélkül is - megilleti a gázforgalmazás joga. §

3.2.5. Az eljárás lehetséges eredményei

Az engedélyezési eljárásban a bányakapitányság ellenőrzi, hogy a kérelmező a gázforgalmazóra előírt feltételeknek megfelel-e, és ennek eredményétől függően határozatban dönt a gázforgalmazási tevékenység engedélyezéséről. §

Ha a kérelem vagy a kérelmező nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, a bányakapitányság a kérelmet elutasítja.

Ha a kérelem, illetve a kérelmező bizonyos feltételekkel felel meg a jogszabályi követelményeknek, a bányakapitányság vagy felhívja az ügyfelet a hiányosságok pótlására vagy feltételes engedélyt ad.

Ha a kérelem és a kérelmező is megfelel a jogszabályi feltételeknek, a bányakapitányság az engedélyt kiadja.

3.2.6. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek

Az eljárásért az általános tételű eljárási illetéket, azaz 3 000 Ft-ot kell fizetni.

Az illetéket a kérelem benyújtásakor a kérelemre ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni. §

3.3. A gázforgalmazói szolgáltatási tevékenység nyilvántartása

A bányakapitányság a gázforgalmazási tevékenység engedélyezését tartalmazó határozatát jogerőre emelkedése után - vagy hallgatás-beleegyezés esetén az ügyintézési határidő lejártakor - nyilvántartásba vétel végett felterjeszti a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal a gázforgalmazót nyilvántartásba veszi, és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményként közzéteszi a nyilvántartásba vett gázforgalmazó cég nevét, székhelyét és a tevékenység megkezdésének engedélyezett időpontját. §

A nyilvántartás tartalmazza

  1. a gázforgalmazó nevét,
  2. a gázforgalmazó szolgáltató lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  3. az engedélyezett szolgáltatások megjelölését, valamint

az engedély számát és a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának az engedélyben foglalt területi és időbeli korlátait. §

A Hivatal nyilvántartást vezet azon szolgáltatókról, amelyek tekintetében a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását jogerősen megtiltotta. §

A Hivatal a nyilvántartások adatait az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhetővé teszi. § A nyilvántartás itt érhető el: engedéllyel rendelkező gázforgalmazók. A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó szolgáltatók nyilvántartása pedig itt: határon átnyúló szolgáltatást nyújtó gázforgalmazók.

3.4. A gázforgalmazói tevékenység megszüntetése

A gázforgalmazó köteles minden külön intézkedés nélkül tevékenységét azonnali hatállyal megszüntetni, ha az engedély kiadásakor a töltésre, a nyomáspróbázásra, a palackjavításra, a telephely, a tartányjármű, illetve a tárolókapacitás bérletére vonatkozó szerződés bármilyen okból megszűnik vagy ha a szerződésben meghatározott tevékenységet szüneteltetik. §

Minden egyéb esetben a gázforgalmazó köteles a bányafelügyeletet, valamint a szakmai érdek-képviseleti szervezetet legalább 30 nappal korábban írásban értesíteni arról, ha a pébégáz forgalmazási tevékenysége megszüntetését határozta el. § A Hivatal a tevékenységének megszüntetését bejelentő szolgáltatót törli a nyilvántartásból.

A gázforgalmazói tevékenység megszüntetésének bejelentéséért illetéket, illetve díjat nem kell leróni.

3.5. A turista használatú palackba történő pébégáz átfejtésének engedélyezése

3.5.1. Az engedélyezési eljárás célja

Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek meglétének ellenőrzése útján biztosítsa a turista használatú palackba történő pébégáz átfejtési szolgáltatásait igénybe vevők számára azt, hogy minőségi szolgáltatáshoz jussanak, a szolgáltatási tevékenység biztonságos folytatásának feltételei biztosítottak legyenek. Emellett az adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy a szolgáltatási tevékenységről, annak körülményeiről megfelelő adatok álljanak a jegyző rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladatai ellátásához, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez.

3.5.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

A gázkiskereskedő a tevékenység tervezett megkezdését megelőzően köteles kérni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatóságától e tevékenységének engedélyezését.

A kérelmet személyesen szóban vagy írásban, továbbá postai úton írásban lehet benyújtani. Az elektronikus ügyindítás jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

A kérelemben meg kell jelölni

  1. a kérelmező és - ha a kérelmet képviselő útján nyújtja be - képviselője nevét, székhelyét,

a gázforgalmazási szolgáltatási tevékenység engedélyezésére irányuló kifejezett kérelmet, §

  1. a tevékenység végzésének helyét (címét).

A kérelemhez csatolni kell

  1. propán-bután cseretelep kezelő vizsgával, propán-bután gázlefejtő és töltőberendezés kezelői vizsga, valamint tűzvédelmi szakvizsga letételét igazoló dokumentumokat eredetiben vagy másolatban,
  2. a pébégáz gázkiskereskedő által történő értékesítéséhez szükséges cseretelep kiszolgálására pébégáz-forgalmazási engedéllyel rendelkező gázforgalmazóval kötött szerződés másolatát,

a turista használatú palackba történő pébégáz átfejtő berendezés műszaki-biztonsági szempontból történt felülvizsgálatát bizonyító dokumentumot eredetiben vagy másolatban. §

3.5.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

Az eljárásban szakhatóságok nem működnek közre.

3.5.4. Ügyintézési határidő

A kérelmet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatóságának 30 napos általános ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia. Ezt a határidőt a hatóság vezetője egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. §

Ha a hatóság vezetője az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a kérelmezővel. A kérelmezőt az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról. §

Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban az elsőfokú eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet - külön döntés nélkül is - megilleti az átfejtési tevékenység joga. §

3.5.5. Az eljárás lehetséges eredményei

Ha a kérelem vagy a kérelmező nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatósága a kérelmet elutasítja.

Ha a kérelem, illetve a kérelmező bizonyos feltételekkel felel meg a jogszabályi követelményeknek, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatósága vagy felhívja az ügyfelet a hiányosságok pótlására vagy feltételes engedélyt ad.

Ha a kérelem és a kérelmező is megfelel a jogszabályi feltételeknek, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatósága az engedélyt kiadja.

3.5.6. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek

Az eljárásért az általános tételű eljárási illetéket, azaz 3 000 Ft-ot kell fizetni.

Az illetéket a kérelem benyújtásakor a kérelemre ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni. §

3.6. Az utántölthető gázpalack forgalmazása határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatásának a bejelentése

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása, valamint turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtés tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a műszaki-biztonsági hatóságnak, azaz

  1. turista használatú palackba történő pébégáz átfejtése esetén a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatóságának,
  2. egyéb gázforgalmazási tevékenység esetén az illetékes bányakapitányságnak

bejelenteni. §

3.6.1. A bejelentési kötelezettség célja

A 2009-ben bevezetett bejelentési kötelezettség célja, hogy a rendkívül sok adminisztratív teherrel járó engedélyezési eljárás helyett egyszerűbb, gyorsabb, a hatósági ellenőrzésen és a szolgáltató felelősségén alapuló megoldással legyen biztosítható egyes tevékenységek hatósági ellenőrzése, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevők védelme.

A bejelentés ugyan közvetlenül nem feltétele a tevékenység megkezdésének, azaz a bejelentés nélkül utántölthető gázpalack forgalmazása tevékenységet folytató szolgáltató tevékenysége önmagában nem lesz jogellenes, a bejelentési kötelezettség elmulasztása azonban önállóan szankcionálható jogszabálysértésnek minősül.

Ehhez hasonlóan, a bejelentés megtétele nem mentesíti a szolgáltatót a tevékenység megkezdésére, illetve folytatására jogszabályban meghatározott anyagi jogi következmények teljesítése alól. Vagyis, ha a szolgáltató szabályszerű bejelentés ellenére jogellenesen folytat tartós szálláshasználati tevékenységet, a műszaki biztonsági hatóság a szolgáltatóval szemben felügyeleti jogkörében szankciókat alkalmazhat, végső soron akár törölheti is a szolgáltatót a szolgáltatók nyilvántartásából, és megtilthatja számára a tartós szálláshasználati tevékenység folytatását.

A bejelentés határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző szolgáltatók esetében öt évre szól. §

3.6.2. A bejelentés benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

Az utántölthető gázpalack-forgalmazási tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő megkezdését a szolgáltató a műszaki-biztonsági hatóságnál, azaz

  1. turista használatú palackba történő pébégáz átfejtése esetén a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatóságánál,
  2. egyéb gázforgalmazási tevékenység esetén az illetékes bányakapitányságnál

személyesen szóban vagy írásban, illetve postai úton írásban jelentheti be.

A tartós szálláshasználati tevékenység megkezdése bejelentésének tartalmaznia kell

  1. a tartós szálláshasználati tevékenységet folytató szolgáltató nevét, székhelyét,
  2. azt, hogy a szolgáltató milyen szolgáltatási tevékenységet kíván folytatni, §
  3. a szolgáltató állampolgárságát, más EGT-államban honos, ott nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a honossága szerinti EGT-állam nyilvántartásának megnevezését és a szolgáltató nyilvántartási számát,
  4. a szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-állam megjelölését,
  5. a szolgáltató nyilatkozatát, hogy a tartós szálláshasználati tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kívánja folytatni, valamint
  6. az engedélyező vagy nyilvántartást vezető hatóság megnevezését és a szolgáltató engedélyének számát vagy nyilvántartási számát, ha a szolgáltató szolgáltatási tevékenysége a szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-államban engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött. §

A tartós szálláshasználati tevékenység bejelentéséhez mellékelni kell az eljárásért fizetendő illeték megfizetését igazoló illetékbélyeget.

3.6.3. A szolgáltatás felügyeletét hatóság feladatai a bejelentés alapján

A műszaki biztonsági hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e az anyagi jogi követelményeknek, és legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül,

  1. ha a bejelentés megfelel a követelményeknek, és az eljárási illetéket megfizették, a bejelentést tevőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti;
  2. ha a bejelentés nem felel meg követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt eljárási illetéket nem fizették meg, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire. §

Ha a bejelentés megfelel a követelményeknek, és az eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat megfizették, a műszaki biztonsági hatóság igazolást küld, amely tartalmazza

  1. az eljáró hatóság megnevezését, a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét,
  2. a szolgáltató nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  3. a bejelentett szolgáltatási tevékenység megjelölését,
  4. a bejelentés előterjesztésének napját, valamint
  5. azt, hogy a bejelentés öt naptári évre szól. §

3.6.4. A bejelentésért fizetendő illeték

A fenntartónak az eljárásért az általános tételű eljárási illetéket, azaz 3 000 Ft-ot kell megfizetnie. §

Az illetéket a bejelentés benyújtásakor illetékbélyeggel a bejelentést tartalmazó iraton kell megfizetni. §

3.7. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések

A műszaki biztonsági hatóság, azaz

  1. turista használatú palackba történő pébégáz átfejtése esetén a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatósága,
  2. egyéb gázforgalmazási tevékenység esetén az illetékes bányakapitányság

ellenőrzi, hogy a gázforgalmazási tevékenység megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, valamint az engedélyben (illetve a bejelentésben) foglaltaknak. §

3.7.1. Az engedéllyel rendelkező gázforgalmazók felügyelete

Ha a bányakapitányság a gázforgalmazási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi feltételek hiányát állapítja meg

  1. felszólítja a gázforgalmazót a hiány pótlására, és annak teljesítésére határidőt állapít meg,
  2. a határidő eredménytelen eltelte esetén a gázforgalmazási engedélyt visszavonja és az erről szóló jogerős határozatát a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak megküldi, amelynek alapján a Hivatal a gázforgalmazót a nyilvántartásából törli, és az erről szóló tájékoztatást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményként közzéteszi. §

3.7.2. A turista használatú palackba történő pébégáz átfejtése tevékenységet engedéllyel végzők felügyelete

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatósága az engedélyt visszavonja, ha kiadásának feltételei már nem állnak fenn. §

3.7.3. A határon átnyúló szolgáltatást folytatók felügyelete

A szolgáltatási tevékenység ellenőrzése alapján, a jogszabályi előírások megsértése esetén a műszaki biztonsági hatóság - hivatalból indított hatósági eljárásban - az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg:

  1. ha megállapítja, hogy a szolgáltató tartós szálláshasználati szolgáltatást bejelentés nélkül nyújt, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki, és
    • ha a szolgáltató egyébként megfelel tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó anyagi jogi feltételeknek, hivatalból nyilvántartásba veszi, vagy az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi; vagy

ha a szolgáltató nem felel meg tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó anyagi jogi előírásoknak, az annak megkezdésére és folytatására való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását. §

A műszaki biztonsági hatóság törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, ha

  1. az adott szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt jogerősen megtiltották számára az adott szolgáltatási tevékenység folytatását, vagy
  2. a bejelentés lejárt. §

A bejelentési és változásbejelentési kötelezettség elmulasztásáért fizetendő bírság összege 50 000 Ft-ig terjedhet. Ha a szolgáltató ugyanazon szolgáltatási tevékenység tekintetében bejelentési kötelezettségét ismételten elmulasztja, a bírság összege a fenti bírságösszeg másfélszeresének megfelelő összeg, azaz 75 000 Ft. §

3.8. Jogorvoslatok

A bányakapitányságnak

  1. az engedély iránti kérelmet elutasító,
  2. az engedélyt visszavonó,
  3. a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást megtiltó, valamint
  4. a bírságot kiszabó

határozata ellen a bányakapitányságnál előterjesztett, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. §

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatóságának

  1. az engedély iránti kérelmet elutasító,
  2. az engedélyt visszavonó,
  3. a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást megtiltó, valamint
  4. a bírságot kiszabó

határozata ellen a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságnál előterjesztett, de a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szervének címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. §

Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 000 forint. Végzés elleni fellebbezésért 3 000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Az illetéket illetékbélyegben, a fellebbezést tartalmazó iratra felragasztva kell leróni. §

A másodfokú határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében pedig a közigazgatási ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságon lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt hatóság útján, de minden esetben a döntést hozó hatóság elleni keresetlevélben. §

A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. §

4. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok

  1. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, §
  2. a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet, §
  3. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet, §
  4. a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, §
  5. a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet §
  6. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, §
  7. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, §
  8. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, §
  9. az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet. §