Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Vendéglátó-ipari termék házhozszállítása

Létrehozva: 2011. december 1.
Módosítás: 2013. január 16.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az ügyleírás a vendéglátó-ipari termékek házhozszállításának feltételeit tárgyalja.

Cikk:

Vendéglátó-ipari termék házhozszállítása

1. A szolgáltatási tevékenység leírása
2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei
2.1. Élelmiszer-jelölési követelmények
2.2. Felelősség az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért
2.3. Az élelmiszer-vállalkozó kötelezettségei
2.4. A Magyar Élelmiszerkönyv
2.5. Az élelmiszerek forgalomba hozatalára vonatkozó közösségi jogi követelmények
3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások
3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok
3.2. A vendéglátó-ipari termék házhozszállítása szolgáltatási tevékenység engedélyezése
3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja
3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
3.2.4. Ügyintézési határidő
3.2.5. Az élelmiszer-ellenőrző hivatal sajátos feladatai az eljárás során
3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei
3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása
3.4. A vendéglátó-ipari termék házhozszállítása határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatásának a bejelentése
3.4.1. A bejelentési kötelezettség célja
3.4.2. A bejelentés benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.4.3. A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatai a bejelentés alapján
3.4.4. A bejelentésért fizetendő illeték
3.5. Más, tevékenységek megkezdéséhez szükséges engedélykérelmek, illetve bejelentések egyablakos ügyintézése
3.6. Az élelmiszer-vállalkozók változásbejelentési kötelezettsége
3.7. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
3.8. Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
3.8.1. A felügyeleti díj mértéke
3.8.2. A felügyeleti díjhoz kapcsolódó bevallás és a felügyeleti díj megfizetése
3.9. Jogorvoslatok

1. A szolgáltatási tevékenység leírása

A szolgáltatási tevékenység vendéglátó-ipari termék, azaz étel, cukrászati, hidegkonyhai készítmény házhoz szállítva történő, végső fogyasztó számára, csomagküldő kereskedelem keretében történő értékesítését foglalja magában. § Ennek során a kereskedő a vendéglátó-ipari termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt vendéglátó-ipari terméket szállítja vagy szállíttatja a vásárló által megjelölt címre. §

A vendéglátó-ipari termék házhozszállítása a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) az 53 Postai, futárpostai tevékenység ágazatba, ezen belül az 53.2 Egyéb postai, futárpostai tevékenység alágazatba, valamint az 53.20 Egyéb postai, futárpostai tevékenység szakágazatba tartozik.

Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy jelen ügyleírás kizárólag a vendéglátó-ipari termék kiszállítására vonatkozik, nem terjed ki a vendéglátó-ipari termékek előállítására.

2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei

A hatályos joganyag a szolgáltatási tevékenység megkezdésére vonatkozó külön követelményeket nem állapít meg, ugyanakkor a tevékenység folytatásának követelményeit részletesen szabályozza:

2.1. Élelmiszer-jelölési követelmények

Az élelmiszer - és ezen belül a vendéglátó-ipari termék - csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan, valamint az élelmiszer-jelölési előírásoknak (lásd: §) megfelelően tartalmazza az élelmiszerre vonatkozó információkat. §

Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, továbbá az élelmiszerek megjelenítése (formája vagy alakja, csomagolása, bemutatásának módja, kellékei) nem tévesztheti meg a végső fogyasztót

  1. az élelmiszer tulajdonságai - így különösen az élelmiszer természete, azonossága, jellemzői, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete, illetve előállítási vagy termelési módja - tekintetében,
  2. azáltal, hogy az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot tulajdonít, amelyekkel az valójában nem rendelkezik,

annak állításával vagy olyan benyomás keltésével, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik. §

Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer - főszabály szerint - nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti e tulajdonságok meglétének benyomását. §

2.2. Felelősség az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért

Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért - a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig -

  1. az élelmiszer előállítója,
  2. nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó szolgáltató

a felelős, kivéve, ha a hibát a javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett. Az élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi, takarmánybiztonsági, illetve takarmányminőségi előírásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya esetén ugyanakkor vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hozatalt kizáró hibát felismerhette. §

A fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idő lejárta után az élelmiszer nem hozható forgalomba. §

2.3. Az élelmiszer-vállalkozó kötelezettségei

A házhozszállítást végző élelmiszer-vállalkozó működése során

  1. a külső és a belső környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszer-összetevők biztonságosságának, minőségének, az alkalmazott csomagolóanyagok és fertőtlenítőszerek megfelelőségének, illetve biztonságos alkalmazásának, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására;
  2. olyan önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomon követhetősége;

az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy - élelmiszer-biztonsági szaktudással rendelkező - azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek. §

Az élelmiszer-vállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha tudomására jut, hogy az általa forgalomba hozott termék megbetegedést okozott, vagy ennek gyanúja áll fenn, és köteles a hatósági vizsgálatokhoz szükséges élelmiszereket, takarmányt, más egyéb anyagokat a vizsgálatig megőrizni, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel a kivizsgálásban együttműködni. §

2.4. A Magyar Élelmiszerkönyv

A Magyar Élelmiszerkönyv az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó élelmiszer-minőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági (élelmiszer-higiéniai), valamint az élelmiszerek vizsgálata során alkalmazandó módszerekre vonatkozó kötelező előírások, valamint irányelvek gyűjteménye.

A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásait lásd: §

A Magyar Élelmiszerkönyv irányelveit lásd: magyar élelmiszerkönyv.

Az élelmiszerkönyvi irányelvek alkalmazása nem kötelező, azonban az élelmiszerkönyvi irányelvben szereplő megnevezés használata esetén az élelmiszernek az irányelvben foglaltaknak meg kell felelnie. Az élelmiszerkönyvi irányelveknek való megfelelés esetén az ellenkező bizonyításáig - az adott irányelvben szabályozott tárgykörben - vélelmezni kell a jogszabályi előírások betartását. §

2.5. Az élelmiszerek forgalomba hozatalára vonatkozó közösségi jogi követelmények

Az élelmiszerek, és így a vendéglátó-ipari termékek forgalomba hozatalára, ennek körében házhozszállítására vonatkozóan is alkalmazni kell az európai parlamentnek és a tanácsnak az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, közvetlenül alkalmazandó, 2002. január 28-i, 178/2002/EK rendeletét (a továbbiakban: Rendelet).

A Rendelet rögzíti, hogy nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. Az élelmiszer akkor nem biztonságos, ha az egészségre ártalmas vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Annak eldöntése során, hogy az élelmiszer biztonságos-e, figyelembe kell venni

  1. az élelmiszer fogyasztásának, illetve forgalmazás egyes szakaszaiban az élelmiszer felhasználásának szokásos feltételeit, valamint
  2. a fogyasztóval közölt információkat, többek között a termék címkéjén feltüntetett információkat, illetve a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb információkat egy adott élelmiszer vagy élelmiszercsoport egészségkárosító hatásainak megelőzéséről.

Annak eldöntése során, hogy az élelmiszer ártalmas-e az egészségre, figyelembe kell venni

  1. az élelmiszert elfogyasztó személy egészségét károsító, azonnal, rövidtávon, vagy hosszútávon jelentkező hatások mellett a következő generációknál jelentkező egészségkárosító hatásokat;
  2. az esetleg jelentkező, halmozottan toxikus hatásokat;
  3. a fogyasztók egy bizonyos kategóriájának élelmiszer-érzékenységét abban az esetben, ha az élelmiszert ennek a fogyasztói csoportnak szánják.

Egy élelmiszer emberi fogyasztásra való alkalmatlanságának megállapítása során figyelembe kell venni, hogy az élelmiszer az eredeti rendeltetése szerint alkalmatlan-e emberi fogyasztásra, vagy azért, mert idegen anyagok által vagy egyéb módon szennyezett, vagy azért, mert rothadásnak vagy bomlásnak indult, illetve romlott.

Abban az esetben, ha egy nem biztonságos élelmiszer része egy azonos élelmiszerekből álló tételnek, küldeménynek és szállítmánynak, abból kell kiindulni, hogy a tétel, küldemény és szállítmány többi része sem biztonságos, hacsak a tétel, küldemény vagy szállítmány részletes átvizsgálása során a tétel, küldemény és szállítmány többi részében az élelmiszer nem biztonságos voltára utaló bizonyítékot nem találnak. (Rendelet 14. cikk)

Ha egy élelmiszeripari vállalkozó úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy egy élelmiszer, amelyet a vállalkozás forgalmazott, nem felel meg az élelmiszerbiztonsági követelményeknek, és a kérdéses élelmiszer már kikerült az élelmiszeripari vállalkozó közvetlen ellenőrzése alól, az élelmiszeripari vállalkozó haladéktalanul kezdeményezi az élelmiszer kivonását a piacról és erről tájékoztatja az illetékes hatóságot (a fővárosi, megyei kormányhivatal igazgatóságának állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző kerületi hivatalát). Ha a termék eljuthatott a fogyasztóhoz, a vállalkozó hatékony eszközökkel és pontosan tájékoztatja a fogyasztókat a kivonás okáról, valamint szükség esetén - amennyiben egyéb intézkedések nem elegendőek a magas szintű egészségvédelem megvalósításához - vissza kell hívnia a fogyasztóhoz már leszállított terméket.

Az az élelmiszeripari vállalkozó pedig, aki az élelmiszerek csomagolása, címkézése, biztonsága és egysége megváltoztatása nélkül kiskereskedelmi és forgalmazási tevékenységet lát el, saját tevékenységeinek keretein belül kivonja a piaci forgalomból azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg az élelmiszerbiztonsági követelményeknek, és az élelmiszerek útjának nyomon követéséhez szükséges információk átadásával, a termelők, feldolgozók, gyártók, valamint illetékes hatóságok által kezdeményezett intézkedésekben együttműködve hozzájárul az élelmiszerek biztonságához.

Az élelmiszeripari vállalkozó haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságokat, ha úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott élelmiszer ártalmas lehet az egészségre. A vállalkozó bejelenti az illetékes hatóságoknak a végső fogyasztót fenyegető veszély megelőzésére tett intézkedéseket, és nem akadályozhat meg senkit abban, hogy a tagállam jogrendszerével és joggyakorlatával összhangban együttműködjön az illetékes hatóságokkal, amennyiben ezzel megelőzhető, csökkenthető vagy megszüntethető egy élelmiszerrel kapcsolatos veszély. (Rendelet 19. cikk)

3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások

3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok

A vendéglátó-ipari termék házhozszállítása tekintetében

  1. az engedélyt kiadó,
  2. az engedéllyel rendelkező élelmiszer-vállalkozókról szóló nyilvántartást vezető,
  3. a vendéglátó-ipari termék házhozszállítását ellenőrző, valamint
  4. a vendéglátó-ipari termék házhozszállítása szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó

hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - a fővárosi, illetve megyei kormányhivatalnak az élelmiszer-vállalkozó székhelye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága, valamint a járási állat-egészségügyi hivatal (a továbbiakban: élelmiszer-ellenőrző hivatal) jár el. §

A vendéglátó-ipari termék házhozszállítása határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatása tekintetében

  1. a bejelentést fogadó,
  2. a bejelentett élelmiszer-vállalkozókról nyilvántartást vezető,
  3. a vendéglátó-ipari termék házhozszállítását ellenőrző, valamint
  4. a vendéglátó-ipari termék házhozszállítása szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó

hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - a fővárosi, illetve megyei kormányhivatalnak az élelmiszer-vállalkozó székhelye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóság) jár el. §

3.2. A vendéglátó-ipari termék házhozszállítása szolgáltatási tevékenység engedélyezése

Az italok kivételével a vendéglátó-ipari termékek - akár házhozszállítás keretében történő - forgalomba hozatalához az élelmiszer-ellenőrző hivatal engedélye szükséges. §

3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja

Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek meglétének ellenőrzése útján biztosítsa a házhozszállítást igénybe vevők számára azt, hogy minőségi és biztonságos termékhez jussanak, hogy az élelmiszer-vállalkozó által nyújtott szolgáltatás megfeleljen a közegészségügyi követelményeknek, és ne sértsen más közérdeket. Emellett az adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy az élelmiszer-vállalkozókról megfelelő adatok álljanak az élelmiszer-ellenőrző hatóságok rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladataik ellátásához, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez.

3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

Az engedély iránti kérelmet személyesen szóban vagy írásban, továbbá postai úton írásban lehet benyújtani az élelmiszer-vállalkozó székhelye szerinti élelmiszer-ellenőrző hivatalnál.

Az elektronikus ügyindítás jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

A házhozszállítási tevékenység engedélyezése iránti kérelem kötelező tartalmi elemei:

a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység (vendéglátó-ipari termék házhozszállítása) engedélyezése iránti kifejezett kérelem, §

  1. a kereskedő (élelmiszer-vállalkozó) neve, címe, illetve székhelye,
  2. - ha a kérelmet képviselő útján nyújtja be - képviselője neve, székhelye,
  3. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma,
  4. a kereskedő statisztikai számjele,
  5. a működési terület jegyzéke, a működési területtel érintett települések, vagy - ha a tevékenység egy vagy több egész megyére vagy az ország egészére kiterjed - a megyék, illetve az országos jelleg megjelölése,
  6. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája (csomagküldő kereskedelem);
  7. az egyes kereskedelmi helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt termékek megnevezése és sorszáma; lásd: §
  8. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege (kiskereskedelem). §

A kérelemhez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum (banki átutalásról kiállított igazolás vagy csekkszelvény) másolatát.

3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

Az engedélyezési eljárásban szakhatóságok nem működnek közre.

3.2.4. Ügyintézési határidő

A kérelmet az élelmiszer-ellenőrző hivatalnak 30 napos (általános) ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia. Ezt a határidőt az élelmiszer-ellenőrző hivatal vezetője egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. §

Ha az élelmiszer-ellenőrző hivatal vezetője az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a kérelmezővel. A kérelmezőt az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról. §

Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban az elsőfokú eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és az élelmiszer-ellenőrző hivatal a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet - külön döntés nélkül is - megilleti a vendéglátó-ipari termék házhozszállításának a joga. §

3.2.5. Az élelmiszer-ellenőrző hivatal sajátos feladatai az eljárás során

Az engedélyezési eljárás megindításáról a hatóság a kérelmezőt értesíti, amely értesítésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó rövid tájékoztatást is. Az értesítésnek tartalmaznia kell az adott ügyfajtára irányadó jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó rövid tájékoztatást is, továbbá - ha alkalmazásának feltételei fennállnak - arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt és a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, másik hatóság vagy szakhatóság az eljárásra nem jelölhető ki, és az ügyfelet megilleti a kérelmezett tevékenység folytatásának joga. §

Az élelmiszer-ellenőrző hivatal az engedély iránti kérelem alapján helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemlén a kerületi hivatal eljáró tisztviselője jegyzőkönyvben rögzíti a megállapításokat. Amennyiben a helyszíni szemle alapján megállapítható, hogy az élelmiszer kiskereskedelmi forgalomba hozatala nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, az élelmiszer-vállalkozónak lehetősége van az általa vállalt határidőn belül a hiányosságok pótlására. §

3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei

Ha a kérelem, a kérelmező vagy a folytatni kívánt tevékenység nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, az élelmiszer-ellenőrző hatóság a kérelmet elutasítja.

Ha a kérelem, a kérelmező vagy a folytatni kívánt tevékenység csak bizonyos feltételek mellett felel meg a jogszabályi követelményeknek, az élelmiszer-ellenőrző hatóság vagy felhívja az ügyfelet a hiányosságok pótlására vagy feltételes engedélyt ad.

Ha a kérelem, a kérelmező és a folytatni kívánt tevékenység is megfelel a jogszabályi feltételeknek, az élelmiszer-ellenőrző hatóság az engedélyt kiadja.

Az engedély határozatlan időre - azaz visszavonásig - szól. Az engedélynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

  1. az engedélyező hatóság megnevezését és címét,
  2. az engedély számát,
  3. az élelmiszer-vállalkozó nevét,
  4. az élelmiszer-vállalkozó címét (székhelyét),
  5. az élelmiszer kiskereskedelmi forgalomba hozatali helyének címét,
  6. a kiskereskedelmi forgalomba hozni kívánt élelmiszerek megnevezését. §

3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek

Az eljárásért ugyan igazgatási szolgáltatási díjat kell az élelmiszer-ellenőrző hatóság számára megfizetni, § annak mértékét azonban a 2013. január 1-től hatályos szabályozás nem határozza meg. (A korábban hatályos szabályozás szerint ennek mértéke 15 000 Ft volt.)

3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása

Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszer-ellenőrző hatóság nyilvántartásba veszi az engedéllyel rendelkező élelmiszer-vállalkozókat. §

Az élelmiszer-ellenőrző hatóság az engedély megadásával egyidejűleg - vagy hallgatás-beleegyezés esetén az ügyintézési határidő lejártakor - hivatalból nyilvántartásba veszi az élelmiszer-vállalkozót. §

Az élelmiszer-vállalkozók nyilvántartása tartalmazza

  1. az élelmiszervállalkozó nevét,
  2. az élelmiszervállalkozó lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  3. az engedélyezett szolgáltatás megjelölését, valamint

az engedély számát és a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának az engedélyben foglalt területi korlátait. §

Az élelmiszer-ellenőrző hatóság nyilvántartást vezet azon szolgáltatókról, amelyek tekintetében a tevékenység folytatását jogerősen megtiltotta. §

Az élelmiszer-ellenőrző hatóság köteles a nyilvántartások adatait az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhetővé tenni. §

3.4. A vendéglátó-ipari termék házhozszállítása határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatásának a bejelentése

A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a vendéglátó-ipari termék házhozszállítása határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az élelmiszer-vállalkozó székhelye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságnak bejelenteni. §

3.4.1. A bejelentési kötelezettség célja

A 2009-ben bevezetett bejelentési kötelezettség célja, hogy a rendkívül sok adminisztratív teherrel járó engedélyezési eljárás helyett egyszerűbb, gyorsabb, a hatósági ellenőrzésen és a szolgáltató felelősségén alapuló megoldással legyen biztosítható egyes tevékenységek hatósági ellenőrzése, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevők védelme.

A bejelentés ugyan közvetlenül nem feltétele a tevékenység megkezdésének, azaz a bejelentés nélkül vendéglátó-ipari termék házhozszállítását végző élelmiszer-vállalkozó tevékenysége önmagában nem lesz jogellenes, a bejelentési kötelezettség elmulasztása azonban önállóan szankcionálható jogszabálysértésnek minősül.

Ehhez hasonlóan, a bejelentés megtétele nem mentesíti a szolgáltatót a tevékenység megkezdésére, illetve folytatására jogszabályban meghatározott anyagi jogi következmények teljesítése alól. Vagyis, ha a szolgáltató szabályszerű bejelentés ellenére jogellenesen szállít házhoz vendéglátó-ipari terméket, az élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóság a szolgáltatóval szemben felügyeleti jogkörében szankciókat alkalmazhat, végső soron akár törölheti is a szolgáltatót a szolgáltatók nyilvántartásából, és megtilthatja számára a házhozszállítási tevékenység folytatását.

A bejelentés határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző szolgáltatók esetében öt évre szól. §

3.4.2. A bejelentés benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

A vendéglátó-ipari termék házhozszállítása határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékot a szolgáltató az élelmiszer-vállalkozó székhelye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságnál személyesen szóban vagy írásban, illetve postai úton írásban jelentheti be.

A bejelentésének tartalmaznia kell

  1. a tartós szálláshasználati tevékenységet folytató szolgáltató nevét, székhelyét,
  2. azt, hogy a szolgáltató milyen szolgáltatási tevékenységet kíván folytatni, §
  3. a természetes személy élelmiszer-vállalkozó természetes személyazonosító adatait, §
  4. a szolgáltató állampolgárságát, más EGT-államban honos, ott nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a honossága szerinti EGT-állam nyilvántartásának megnevezését és a szolgáltató nyilvántartási számát,
  5. a szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-állam megjelölését,
  6. a szolgáltató nyilatkozatát, hogy a tartós szálláshasználati tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kívánja folytatni, valamint
  7. az engedélyező vagy nyilvántartást vezető hatóság megnevezését és a szolgáltató engedélyének számát vagy nyilvántartási számát, ha a szolgáltató szolgáltatási tevékenysége a szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-államban engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött. §

A bejelentésre fel kell ragasztani az eljárásért fizetendő illeték megfizetését igazoló illetékbélyeget.

3.4.3. A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatai a bejelentés alapján

Az élelmiszerlánc-biztonsági igazgatósága bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e az anyagi jogi követelményeknek, és legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül,

  1. ha a bejelentés megfelel a követelményeknek, és az eljárási illetéket megfizették, a bejelentést tevőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti;
  2. ha a bejelentés nem felel meg követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt eljárási illetéket nem fizették meg, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire. §

Ha a bejelentés megfelel a követelményeknek, és az eljárási illetéket megfizették, az élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóság igazolást küld, amely tartalmazza

  1. az eljáró hatóság megnevezését, a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét,
  2. a szolgáltató nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  3. a bejelentett szolgáltatási tevékenység megjelölését,
  4. a bejelentés előterjesztésének napját, valamint

azt, hogy a bejelentés öt naptári évre szól. §

3.4.4. A bejelentésért fizetendő illeték

Az élelmiszer-vállalkozónak az eljárásért az általános tételű eljárási illetéket, azaz 3 000 Ft-ot kell megfizetnie. §

Az illetéket a bejelentés benyújtásakor illetékbélyeggel a bejelentést tartalmazó iraton kell megfizetni. §

3.5. Más, tevékenységek megkezdéséhez szükséges engedélykérelmek, illetve bejelentések egyablakos ügyintézése

Ha az ügyfél a vendéglátó-ipari termék házhozszállítása mellett más engedélyhez vagy bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységet is meg kíván kezdeni, valamennyi bejelentését, illetve engedélykérelmét egyszerre benyújthatja a kereskedelmi hatóságnál (jegyző). Ebben az esetben a kereskedelmi hatóság az eljárásban közreműködő hatóságként jár el, és maga keresi meg a hatáskörrel és illetékkel rendelkező hatóságokat. §

Az ügyfél - az engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg - az élelmiszer-ellenőrző hivatalnál is teljesítheti a más kereskedelmi tevékenység bejelentését és a bejelentésért fizetendő illeték megfizetését. Az az élelmiszer-ellenőrző hivatal a bejelentést haladéktalanul továbbítja a kereskedelmi hatóságnak. §

A fenti esetekben az ügyfélnek a többi hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot nem kell megkeresnie ügyindítás céljából.

3.6. Az élelmiszer-vállalkozók változásbejelentési kötelezettsége

Az engedéllyel rendelkező élelmiszer-vállalkozó az engedély megadását követően

  1. az élelmiszer-vállalkozó nevében,
  2. az élelmiszer-vállalkozó címében (székhelyében),
  3. az élelmiszer kiskereskedelmi forgalomba hozatali helyében, valamint
  4. a kiskereskedelmi forgalomba hozni kívánt élelmiszerekben

bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszer-ellenőrző hivatalnak.

A kiskereskedelmi forgalomba hozatal helye, illetve a kiskereskedelmi forgalomba hozni kívánt élelmiszerek megváltozása esetén új engedélyezési eljárást kell lefolytatni, erre az engedélyezési eljárás szabályait kell alkalmazni. Egyéb esetekben az élelmiszer ellenőrző hivatal új engedélyt állít ki, és a változást átvezeti a nyilvántartáson. §

A tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytató élelmiszer-vállalkozó a bejelentést követően a bejelentésben foglalt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságnak.

Az élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóság az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi. §

A változásokat a szolgáltató a hatóságnál személyesen szóban vagy írásban, illetve postai úton írásban jelentheti be.

A változások bejelentéséért, ha új engedélyezésre nincs szükség, illetéket vagy díjat nem kell fizetni.

3.7. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek ellenőrzik, hogy a tevékenység megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, valamint az engedélyben, illetve bejelentésben foglaltaknak. §

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésre feljogosított köztisztviselője jogosult

  1. az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni;
  2. berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni;
  3. az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, adathordozókat - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni;
  4. eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni;
  5. eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni;
  6. hatósági mintavétel esetén az ügyfél kérésére - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott kivételek figyelembevételével - ellenmintát venni;
  7. élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket ellenőrizni.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzés során próbavásárlást (ideértve az interneten történő vásárlást is) végezhet. Próbavásárlás esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni. Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül. §

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:

  1. a tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;
  2. az élelmiszer-vállalkozó engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;
  3. az élelmiszer-vállalkozás nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást törölheti nyilvántartásából;
  4. az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;
  5. termék forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;
  6. elrendelheti a termék forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását;
  7. élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök használatát megtilthatja;
  8. szállítóeszköz engedélyét visszavonhatja, használatát megtilthatja;
  9. élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíthet;
  10. elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zár alá vételét, ártalmatlanítását, szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a szállítmányával kapcsolatos zárolási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül,

bírságot szabhat ki. §

Az élelmiszer-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege

  1. ha az eljárás alá vont - számviteli törvény hatálya alá tartozó - személy százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás, az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig;
  2. egyéb esetben 500 ezer forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 5%-áig,
  3. a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy esetében ötmillió forintig

terjedhet. §

Ha az eljárás alá vont személy a tevékenységét engedély nélkül végezte, az élelmiszer-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege pedig - minden esetben - százmillió forint, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén kétmilliárd forint lehet. §

Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét. §

3.8. Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátásának fedezése érdekében az élelmiszer-vállalkozás szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni. §

A felügyeleti díj bevallására kötelezettnek - kivéve, ha fix összegű felügyeleti díj megfizetésére kötelezett - olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a felügyeleti díj alapjának, mértékének számítása egyértelműen megállapítható. §

3.8.1. A felügyeleti díj mértéke

A felügyeleti díj mértéke - főszabály szerint - a felügyeleti díj fizetésére kötelezett élelmiszer-forgalmazási tevékenységéből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított

  1. előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy
  2. - személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy - előző évi jövedelmének 0,1%-a.

A felügyeleti díj mértéke élelmiszert kizárólag a végső fogyasztó számára értékesítő felügyeleti díj fizetésére kötelezett

  1. mikrovállalkozás és kistermelő esetén évi húszezer forint;
  2. kisvállalkozás esetén évi hétszázezer forint.

Az élelmiszer-kisvállalkozás ugyanakkor választása alapján a felügyeleti díjat az általános szabályok szerint is bevallhatja, illetve fizetheti meg.

Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a mezőgazdasági kistermelő kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában. §

3.8.2. A felügyeleti díjhoz kapcsolódó bevallás és a felügyeleti díj megfizetése

A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét, illetve jövedelmét. A bevallási kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. A díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem pótolja. Nem kell megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem éri el az ezer forintot.

A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig. A határidőig meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) előírásai irányadók. A meg nem fizetett felügyeleti díj és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. §

3.9. Jogorvoslatok

Az élelmiszer-ellenőrző hivatalnak

  1. a házhozszállítási tevékenység engedélyezése iránti kérelmet elutasító, valamint
  2. a szolgáltatásfelügyeleti jogkörében hozott

határozata és fellebbezéssel megtámadható végzése ellen az élelmiszerlánc-biztonsági igazgatósághoz címzett, de az élelmiszer-ellenőrző hivatalnál benyújtott fellebbezésnek van helye. §

Az élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóság szolgáltatásfelügyeleti jogkörében hozott határozata és fellebbezéssel megtámadható végzése ellen a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatalhoz címzett, de az élelmiszerlánc-igazgatóságnál benyújtott fellebbezésnek van helye. §

A másodfokú határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében a közigazgatási ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságon lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt hatóság útján, de minden esetben a döntést hozó hatóság elleni keresetlevélben. §

Az engedély iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezésért ugyan igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, § annak mértékét azonban a 2013. január 1-től hatályos szabályozás nem határozza meg. (A korábban hatályos szabályozás szerint ennek mértéke 4 500 Ft volt.)

4. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok

  1. az európai parlamentnek és a tanácsnak az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, közvetlenül alkalmazandó, 2002. január 28-i, 178/2002/EK rendelete,
  2. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, §
  3. az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet, §
  4. az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet, §
  5. a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet, §
  6. a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, §
  7. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, §
  8. a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, §
  9. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, §
  10. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, §
  11. a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet. §