Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Kedvtelésből tartott állatokkal való kereskedés

Létrehozva: 2011. december 1.
Módosítás: 2013. január 16.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az ügyleírás a kisállat-kereskedés létesítésének feltételeit tárgyalja.

Cikk:

Kedvtelésből tartott állatokkal való kereskedés

1. A szolgáltatási tevékenység leírása
2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei
2.1. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének anyagi jogi követelményei
2.2. A szolgáltatási tevékenység folytatásának anyagi jogi követelményei
2.2.1. Általános követelmények
2.2.2. Nem forgalmazható állatok
2.2.3. Feltételesen forgalmazható állatok
2.2.4. A vevő tájékoztatása
2.2.5. A forgalmazásra szánt állatok elhelyezése
2.2.6. Az állatok élelmezése
2.2.7. Az állatokkal való bánásmód
3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások
3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság
3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (állatkereskedés tevékenységi engedélye iránti eljárás)
3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja
3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
3.2.4. Az engedélyezési eljárás lefolytatása
3.2.5. Ügyintézési határidő
3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei
3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartásba vétele
3.4. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
3.5. Jogorvoslatok
4. A tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatása

1. A szolgáltatási tevékenység leírása

A kedvtelésből tartott állatokkal való kereskedés állatkereskedésben megvalósuló szolgáltatási tevékenység. Kedvtelésből tartott állat - rendszertani besorolásától függetlenül - minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat. Állatkereskedés a kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, kivéve a kizárólag saját állományból származó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyéről közvetlen értékesítés keretében történő forgalmazását. §

A gázszerelés a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) a 47 Kiskereskedelem ágazatba tartozik, melyen belül a 47.7 Egyéb m.n.s. áru kiskereskedelme alágazatba, és a 47.76 Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, valamint a 47.78 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme szakágazatba tartozik.

2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei

2.1. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének anyagi jogi követelményei

Állatkereskedés akkor működtethető, ha az állatkereskedés

  1. az állomány ellátására magánállatorvossal szerződést kötött,
  2. rendelkezik jóváhagyott működési szabályzattal, valamint

biztosítani tudja az állatok megfelelő tartási körülményeit. §

Az üzlethelyiségnek könnyen takarítható, mosható, fertőtleníthető oldalfallal és padozattal, nyílászárókkal és berendezési tárgyakkal kell rendelkezni. Biztosítani kell az üzlet megfelelő szellőzését, a szükséges víznyerő helyet és hideg-melegvizes kézmosási lehetőséget, valamint megfelelő méretű hulladéktárolót. §

A tevékenység kizárólag az Országos Képzési Jegyzék szerinti hobbiállat-tenyésztő és forgalmazó, vagy e szakiránynak megfelelő azonos, illetve magasabb szintű szakképesítés birtokában kezdhető meg, illetve folytatható. §

2.2. A szolgáltatási tevékenység folytatásának anyagi jogi követelményei

2.2.1. Általános követelmények

A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék (állat, állateledel) eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal. A kereskedő az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat öt napon belül bemutatni.

A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenőrizhesse az üzletben vagy - egyéb kereskedési formák esetében - ha a termék rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedő vagy annak képviselője, mind pedig a vásárló jelen van.

Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.

A vásárlók könyvét a használatba vétel előtt a kereskedelmi hatóság hitelesíti, feltüntetve a vásárlók könyve megnyitásának időpontját. §

Az üzletben működő állatkereskedelem esetén a kereskedő köteles

  • az üzlet nyitvatartási idejét az üzlet a működési engedély iránti kérelemben, illetve az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni;
  • az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.

December 24-én a kedvtelésből tartott állatot forgalmazó üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.

A kedvtelésből tartott állatot forgalmazásához kapcsolódóan nem használható hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára olyan hanghatást okozó eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár. §

Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalmazó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állatorvosi leletről és véleményről. §

Csomagküldő kereskedelem útján kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható. §

2.2.2. Nem forgalmazható állatok

Még a fenti feltételek mellett sem forgalmazható kedvtelésből tartott állatként, állatkereskedésben sem

  1. olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti,
  2. az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes fajok, lásd: §
  3. főemlős, § valamint
  4. állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésből tartott állat, §
  5. a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedei kivételével olyan állat mely szülőjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre, vagy melynek utódai nem képesek önálló életre, kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik, §

2.2.3. Feltételesen forgalmazható állatok

Ebet állatkereskedésben forgalmazni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellékletének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt. §

Ha jogszabály a kedvtelésből tartott állatfaj esetében kötelező immunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalmazható, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelő igazolt kötelező immunizálással. §

Veszélyes állat csak azon személy részére forgalmazható, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély másolatát átadja a forgalmazó, illetve az átruházó részére. A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát köteles az átruházást követően 15 napon belül az azt kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megőrizni. §

2.2.4. A vevő tájékoztatása

A forgalmazásra szánt állat

  1. fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését,
  2. - ha ismert - az egyed nemét és korát,
  3. eladási árát, továbbá
  4. veszélyes állat, illetve az EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást

az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni, valamint értékesítéskor az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani. §

A forgalmazásra szánt állat értékesítésekor az új tulajdonosnak át kell adni továbbá:

  1. A kötelező immunizálásra vonatkozó adatokat és dokumentumokat.
  2. Egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokat és dokumentumokat.
  3. Az állatfaj - a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család - tartásának minimális feltételeit, annak emberre vonatkozó veszélyeit, illetve egészségügyi ártalmait tartalmazó írásos ismertetőt, amelynek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek az állat egészségének és jólétének, valamint a tartó személy egészségének biztosításához szükségesek, de minimálisan a következőket:
    • az állat faja és tudományos neve,
    • az állat neme, amennyiben ez külső jegyek vagy egy egyszerű vizsgálat alapján megállapítható,
    • a faj származási országa és természetes előfordulási helyei,
    • a fajra jellemző kifejlett kori méret,
    • a fajra jellemző elérhető életkor,
    • a fajra természetes körülmények között jellemző aktivitás és szociális szerveződés,
    • hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni,
    • hogyan lehet az állat hely, klíma, fény és egyéb igényeit kielégíteni,
    • hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni,
    • hogyan lehet az állat elhelyezését szökésbiztosan megoldani,
    • bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni,
    • a minimális tartási követelmények,
  4. az állat milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet megelőzni. §

Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is, ezeket az állatkereskedőnek az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátania. §

Az Európai Unió Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 1996. december 9-i 338/97/EK rendelete (EK rendelet) hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor át kell adni a vevő részére a származási igazolást, tenyésztői bizonyítványt, eredetigazolást, illetve az EK rendelet szerinti bizonyítványt is. §

2.2.5. A forgalmazásra szánt állatok elhelyezése

Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon, úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen. §

Az állatot állatkereskedésben is úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. §

Az állatkereskedésben az állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását. §

Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok - kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát.

Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani. §

2.2.6. Az állatok élelmezése

Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani. § Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzésektől és szennyezésektől. §

2.2.7. Az állatokkal való bánásmód

A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad. §

A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

A kedvtelésből tartott állatot forgalmazás céljából tartó személy köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során

  • az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,
  • az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.

A kedvtelésből tartott állatot forgalmazási célból tartó személynek is meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve. §

Az egyes állatok tartására vonatkozó sajátos követelmények itt olvashatóak: § és §

3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások

3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság

A kedvtelésből tartott állatok forgalmazása tekintetében

  1. a tevékenységi engedélyt kiadó,
  2. az állatkereskedésekről nyilvántartást vezető,
  3. a forgalmazási tevékenységet ellenőrző, valamint
  4. a szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó

hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - egyaránt a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságainak önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeiként működő kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal) jár el. §

3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (állatkereskedés tevékenységi engedélye iránti eljárás)

Kedvtelésből tartott állatok kereskedésének létesítéséhez és működtetéséhez a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal engedélye szükséges. §

3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja

Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek (képesítés és gyakorlat) meglétének ellenőrzése útján biztosítsa a kedvtelésből tartott állatok forgalmazásának a biztonságos, a forgalmazott állatok védelmét is biztosító folytatását, valamint azt, hogy az azt igénybe vevő vásárlók minőségi szolgáltatáshoz jussanak. Emellett az adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy a kereskedőkről megfelelő adatok álljanak a hatóság rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladatai ellátásához, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez.

3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

A kedvtelésből tartott állatok kereskedésének létesítése iránti kérelmet személyesen szóban vagy írásban, illetve postai úton írásban lehet benyújtani a kereskedés fekvése szerint illetékes kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalnál.

Az elektronikus ügyindítás jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

A kérelemben meg kell jelölni:

  1. a kérelmező nevét, lakcímét, nem természetes személy esetén székhelyét,
  2. a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölését (kedvtelésből tartott álatokkal való kereskedés), §
  3. veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó fajok, továbbá - rágcsálók és nyulak kivételével - az emlősök esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát. §
  4. A kérelemhez csatolni kell
  5. az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát,
  6. a kereskedés működési szabályzatát, amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlanítására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi előírások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat. §

3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

Az eljárásban szakhatóságok nem működnek közre.

3.2.4. Az engedélyezési eljárás lefolytatása

Az engedélyezési eljárás megindításáról a hatóság a kérelmezőt értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell az adott ügyfajtára irányadó jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó rövid tájékoztatást is, továbbá - ha alkalmazásának feltételei fennállnak - az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt és a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, másik hatóság vagy szakhatóság az eljárásra nem jelölhető ki, és az ügyfelet megilleti a kérelmezett tevékenység folytatásának joga. §

Az engedélyezési eljárásra további sajátos követelmények nem vonatkoznak.

3.2.5. Ügyintézési határidő

A kérelmet a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalnak az általános, 30 napos ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia, ezt a határidőt a hatóság vezetője egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. §

Ha a hatóság vezetője az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a kérelmezővel. A kérelmezőt az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról. §

Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban az elsőfokú eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet - külön döntés nélkül is - megilleti a kereskedelmi tevékenység megkezdésének és folytatásának joga. §

3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei

Ha a kérelem, a kérelmező, a kereskedés vagy működési szabályzata nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal a kérelmet elutasítja.

Ha a kérelem, a kérelmező, a kereskedés vagy működési szabályzata csak bizonyos feltételekkel felel meg a jogszabályi követelményeknek, a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal vagy felhívja az ügyfelet a hiányosságok pótlására vagy feltételes engedélyt ad.

Ha a kérelem, a kérelmező, a kereskedés és működési szabályzata is megfelel a jogszabályi feltételeknek, a hatóság a tevékenységi engedélyt kiadja.

A kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal az állatkereskedés működési szabályzatának jóváhagyásáról is az engedélyben dönt, azt külön jóváhagyatni nem kell. §

3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek

Az eljárásért az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 Ft-ot kell fizetni.

Az illetéket a kérelem benyújtásakor a kérelemre ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni. §

3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartásba vétele

A kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal az engedély megadásával egyidejűleg - vagy hallgatás-beleegyezés esetén az ügyintézési határidő lejártakor - hivatalból nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. §

A nyilvántartás tartalmazza:

  1. a szolgáltató (kereskedő) nevét, lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  2. az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését (kedvtelésből tartott állatok kereskedelme),
  3. az engedély számát. §

A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság nyilvántartást vezet azon szolgáltatókról is, amelyek tekintetében a kedvtelésből tartott állatokkal való kereskedés folytatását jogerősen megtiltotta. §

A kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon, naprakészen közzéteszi a nyilvántartások adatait. Ezek az adatok közérdekből nyilvánosak. §

3.4. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések

A kedvtelésből tartott állatok forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal ellenőrzi, eljár ezek megsértése esetén. §

A tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a kereskedelmi hatóság:

  1. elrendeli az üzlet ideiglenes bezárását,
  2. elrendeli az üzlet azonnali bezárását,
  3. ha a kereskedő tevékenysége veszélyes mértékű környezeti zajjal jár, az üzlet környezetében, illetve a kereskedelmi tevékenység hatókörében lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében
    • korlátozza 22 óra és 6 óra között a kereskedelmi tevékenységet, illetve az üzlet kötelező éjszakai zárva tartását rendeli el,
    • korlátozza vagy megtiltja a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet,
    • korlátozza vagy megtiltja a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát,
  4. megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését,
  5. ha az adott tevékenység végzése engedélyhez kötött, visszavonja az engedélyt,
  6. bírságot szab ki. §

3.5. Jogorvoslatok

A kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalnak

  1. az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő,
  2. a veszélyes mértékű környezeti zaj miatt hozott,
  3. az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését megtiltó,
  4. az engedélyt visszavonó, valamint
  5. a bírságot kiszabó

döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. §

A kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal fellebbezéssel megtámadható döntései ellen a jegyzőnél előterjesztett, de a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal székhelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságához címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. §

Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke 5000 forint. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Az illetéket illetékbélyegben, a fellebbezést tartalmazó iratra felragasztva kell leróni. §

A kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal fentiek szerint fellebbezéssel meg nem támadható döntése, valamint a másodfokú határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében pedig a közigazgatási ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságon lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal útján, de minden esetben a döntést hozó hatóság elleni keresetlevélben. §

A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. §

4. A tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatása

A kedvtelésből tartott állatok kereskedelmére vonatkozó szolgáltatási tevékenységet az, aki a letelepedése szerinti (EU, EGT) tagállamban jogszerűen folytatja, külön engedély vagy bejelentés nélkül folytathatja Magyarországra irányuló határon átnyúló - azaz letelepedés nélküli, alkalmi vagy átmeneti jellegű - szolgáltatásnyújtás keretében. §

Szükséges azonban kiemelni, hogy a tevékenység folytatására vonatkozó anyagi jogi követelmények ilyen szolgáltatásnyújtás körében értelmezhető részének a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó kereskedőnek is meg kell felelnie. §

5. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok

  1. az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, §
  2. a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, §
  3. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, §
  4. a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, §
  5. a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, §
  6. az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, §
  7. az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet, §
  8. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, §
  9. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, §
  10. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. §