Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Közúti közlekedési szakember képzésére irányuló tevékenység

Létrehozva: 2011. december 1.
Módosítás: 2012. május 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az ügyleírás a közúti közlekedési szakemberek képzésének feltételeit tárgyalja.

Cikk:

Közúti közlekedési szakember képzésére irányuló tevékenység

1. A szolgáltatási tevékenység leírása
2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei
2.1. A jó hírnév követelménye
2.2. A szakmai alkalmasság feltételei
2.3. A csak elméleti vagy csak gyakorlati képzést végző képző szervekre vonatkozó sajátos követelmények
2.4. A képzési tevékenység folytatásának anyagi jogi feltételei
3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások
3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság
3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (a szaktanfolyami képző szerv engedélyezésére irányuló eljárás)
3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja
3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
3.2.4. Az engedélyezési eljárás lefolytatása
3.2.5. Ügyintézési határidő
3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei
3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartásba vétele
3.4. A közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatást végző engedéllyel kapcsolatos kötelezettségei
3.5. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
3.5.1. A képzési tevékenység ellenőrzése
3.5.2. A képzési tevékenység szakfelügyelete
3.5.3. Az engedély felfüggesztése és visszavonása
3.5.4. Szolgáltatásfelügyeleti bírság
3.6. Jogorvoslatok
4. A tevékenység határon átnyúló szolgáltatás keretében történő folytatása

1. A szolgáltatási tevékenység leírása

A közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatási tevékenység a közúti közlekedési szakemberek szervezett formában való képzésének és továbbképzésének végzésére, illetve iskolavezetői, szakoktató, valamint vizsgabiztosi tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek elsajátításának jogszabályi feltételek szerinti intézményi, tárgyi és személyi feltétek melletti biztosítására irányul.

A szolgáltatási tevékenység a közúti közlekedési szakemberek, azaz a szakoktatók, az iskolavezetők, valamint a vizsgabiztosok képzését foglalja magában. §

Szakoktató a közúti járművezető képzésben erre a tevékenységre irányuló engedéllyel rendelkező oktatóként részt vevő személy. §

Iskolavezető a képző szerv szakmai irányításáért felelős személy, aki a képző szerv tagja vagy munkavállalója, és akit az iskolavezetői névjegyzékbe felvettek. §

Vizsgabiztos a közúti járművezetők vizsgáztatását végző személy, valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásában tanúsító szervezetként közreműködő személy. §

A szaktanfolyami oktatás a közúti közlekedési szakemberek szervezett formában való képzését és továbbképzését jelenti. A szaktanfolyam a képzési engedélynek megfelelően elméleti (tantermi vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás), és gyakorlati képzési részekből állhat. §

Képzési engedély adható a szaktanfolyami képzés csak elméleti vagy csak gyakorlati tantárgyainak oktatására is. §

A közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatási tevékenység a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) a 85 Oktatás ágazatban a 85.5 Egyéb oktatás alágazaton belül a 85.59 M.n.s. egyéb oktatás szakágazatba tartozik.

2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei

A közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatási tevékenységet az végezhet, aki teljesíti az alábbiakban részletesen bemutatott anyagi jogi feltételeket.

Az iskolavezetők képzése engedély alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézményekben történik. §

Az iskolavezetők kivételével a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyam keretében szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben zajlik. §

Szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény: olyan felsőoktatási intézmény, amelyben a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által akkreditált közlekedésmérnöki vagy járműmérnöki BSc alapszakokon a szakindítási engedély alapján képzés folyik, valamint az intézmény pedagógusképzést is folytat. §

Figyelem! 2015. január 1-jétől a járművezetői vizsgabiztosok és az iskolavezetők képzésére, továbbképzésére engedélyt szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény kaphat, a szakoktatók képzése pedig szakirányú műszaki felsőoktatási intézményben, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által akkreditált BSc alapszakon végezhető. §

Szaktanfolyamot az a szaktanfolyami képző szerv végezhet, amely

  1. eleget tud tenni a jó hírnév jogszabályi követelményeinek,
  2. rendelkezik a szakmai alkalmasság feltételeivel. §

2.1. A jó hírnév követelménye

Nem felel meg jó hírnév követelményének az a szaktanfolyami képző szerv, amelyben a szaktanfolyami képzésért felelős iskolavezető

  1. a szaktanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat két éven belül ismételten megsértette, és ezért a közlekedési hatóság jogerősen elmarasztalta;
  2. irányítása mellett a szaktanfolyam tartására való jogosultságát a szaktanfolyami képző szerv - az előírások ismételt megsértése miatt - két éven belül elvesztette. §

2.2. A szakmai alkalmasság feltételei

A szakmai alkalmasság feltételeinek az a szaktanfolyami képző szerv felel meg, amelynél igazolt az adott szaktanfolyam megtartásához szükséges:

  1. - a közlekedési hatóság által meghatározott, a szaktanfolyamokon oktató személyekkel szemben támasztott képesítési, végzettségi követelmények mint - személyi és
  2. - a tanfolyami képzés ügyfélfogadó helyiségre vonatkozó és az elméleti tárgyak oktatásához szükséges tárgyi feltételek; a képzés, továbbképzés és a vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és műszaki követelmények; valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti szaktanfolyamra vonatkozó jogszabály szerint meghatározottak mint - tárgyi
  3. feltételek megléte. §

A szaktanfolyami képzésre és továbbképzésre vonatkozó személyi és tárgyi feltételeket, továbbá a képzések szervezésére vonatkozó egyéb kérdéseket a jogszabályi követelmények alapján az Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke határozza meg. § A vonatkozó követelmények a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján elérhetőek. Lásd: közlekedési szakemberek képzése.

2.3. A csak elméleti vagy csak gyakorlati képzést végző képző szervekre vonatkozó sajátos követelmények

A csak elméleti képzést végző képző szervnek a tanuló számára biztosítania kell a gyakorlati képzésben történő részvétel lehetőségét is az erre jogosult képző szervvel kötött szerződés útján. A csak gyakorlati képzést végző képző szervnek a tanuló számára biztosítania kell az elméleti képzésben történő részvétel lehetőségét is az erre jogosult képző szervvel kötött szerződés útján. §

2.4. A képzési tevékenység folytatásának anyagi jogi feltételei

A képző szervnek az engedély szerinti kategóriára, alkategóriára, kombinált kategóriára, a rendeletben meghatározott elméleti és gyakorlati részből álló, a teljes képzési szolgáltatás feltételeit folyamatosan biztosítania kell.

A képző szervnek a képzési engedélyben foglaltak szerinti - elméleti vagy gyakorlati - képzés feltételeit folyamatosan biztosítania kell. §

3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások

3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság

A közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatási tevékenység tekintetében

  1. a tevékenységi engedélyt kiadó,
  2. az szolgáltatókról nyilvántartást vezető,
  3. a képzési tevékenységet ellenőrző, valamint
  4. a szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó

közlekedési hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal jár el. §

A fentiekhez kapcsolódóan kiemelendő mindazonáltal, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala ellenőrzési feladatként országos illetékességgel jogosult hatósági ellenőrzést végezni, valamint a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőségek ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos koordinációs feladatokat látja el, illetve összeállítja az országos ellenőrzési tervet. Ehhez képest területi szinten közlekedési hatóságként első fokon a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség jár el a képzési tevékenységet ellenőrző hatóságként. §

A fentieken túl további - az engedélyezéssel összefüggő - feladatokat lát el a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke a tevékenység vonatkozásában azzal, hogy meghatározza:

  1. a tanterveket, a tantárgyakat, tantervi óraszámokat,
  2. az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat, vizsgahelyszíneket és vizsgaútvonalakat,
  3. az alkalmazható tansegédleteket,
  4. a képzések, vizsgák lebonyolításának, ellenőrzésének, szakfelügyeletének rendjét, ügyvitelét és módszereit,
  5. az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerek minősítésének és tanúsításának módját a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel,
  6. az e-learning tananyagok minősítésének és tanúsításának módját a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel,
  7. az e-learning rendszerű oktatásban való részvétel dokumentálásának módját, különös tekintettel az adatrögzítésre, az archiválásra és az adattartalomra,
  8. a képzés, vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és műszaki követelményeket,
  9. az egyes tantárgyak hallgatása, vagy vizsgatárgyak teljesítése alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések, végzettségek körét,
  10. az elméleti és gyakorlati vizsgáztatás ellenőrzéséhez szükséges adatok körét és tartalmát, ezek közlekedési hatóság részére történő továbbításának rendjét. § lásd még: §

3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (a szaktanfolyami képző szerv engedélyezésére irányuló eljárás)

A közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatási tevékenység végzéséhez a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal szükséges. §

3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja

Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek meglétének ellenőrzése útján biztosítsa a közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatási tevékenység biztonságos folytatását, valamint azt, hogy az azt igénybe vevők minőségi szolgáltatáshoz jussanak. Emellett az adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy a közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatási tevékenységet végző képző szervekről megfelelő adatok álljanak a hatóság rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladatai ellátásához, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez.

3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

A közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló kérelmet írásban vagy személyesen szóban lehet benyújtani a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalnál.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján az engedélyezéssel kapcsolatosan elérhetők tájékoztató dokumentumok, információk. Lásd: közlekedési szakemberek képzése.

Az elektronikus ügyindítás jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

A kérelemben meg kell jelölni

  1. a szaktanfolyami képző szerv megnevezését, az iskolavezető nevét,
  2. a kérelmező székhelyét, telephelyét, az egyéni vállalkozó azonosító adatait,
  3. a kérelmezett képzési tevékenységet. §

A kérelemhez csatolni kell

  1. azokat az okiratokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező teljesíti a képző szerv által végezni kívánt tanfolyami képzéshez előírt - fentiekben részletezett - személyi és tárgyi feltételeket,
  2. az eljárásra vonatkozó igazgatási szolgálatási díj megfizetését igazoló okiratot,
  3. a képzésre vonatkozó írásos tájékoztatót, lásd: §
  4. a képző szerv vállalkozási feltételeit. §

3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

Az eljárásban szakhatóságok nem működnek közre.

3.2.4. Az engedélyezési eljárás lefolytatása

Az engedélyezési eljárás megindításáról a hatóság a kérelmezőt értesíti, amely értesítésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó rövid tájékoztatást is, továbbá arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt és a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, másik hatóság vagy szakhatóság az eljárásra nem jelölhető ki, és az ügyfelet megilleti a kérelmezett tevékenység folytatásának joga. §

Az engedélyezési eljárásra további sajátos követelmények nem vonatkoznak.

3.2.5. Ügyintézési határidő

A Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalnak a kérelmet az általános, 30 napos ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia, ezt a határidőt a hatóság vezetője egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. §

Ha a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a kérelmezővel. A kérelmezőt az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról. §

Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet - külön döntés nélkül is - megilleti a tevékenység megkezdésének és folytatásának joga. §

3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei

A Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal képzési engedélyt ad annak a képző szervnek, amely

  1. teljesíti a képző szerv által végezni kívánt tanfolyami képzéshez előírt személyi és tárgyi feltételeket,
  2. az eljárásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan megfizette,
  3. a képzésre vonatkozó írásos tájékoztatót és a vállalkozási feltételeit a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalnak bemutatta, valamint

minden szempontból a jogszabályi követelményeknek megfelelő kérelmet nyújt be. §

A képzési engedély alapján az ország egész területén végezhető képzés. §

A közlekedési hatóság a képzési engedélyt meghatározott kategóriára, alkategóriára, kombinált kategóriára adhatja ki. Ennek alapján a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése irányuló tevékenységet az "A", "A korl.", "A2", "B", "C", "D", "M", "AM", "T", "K", "Trolibusz" kategóriákban, valamint az "A1", "C1", "D1" alkategóriákban, továbbá a "BE", "CE", "C1E", "DE", "D1E" (a továbbiakban, sorrendben: a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E") kombinált kategóriákban végezhet a szolgáltató. § E kategóriák szerinti járműbesorolás tartalmát a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet állapítja meg. lásd: §

Figyelem! A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2011. december 1-jével hatályba lépett módosításával érintett kategóriák kapcsán a rendelet az alábbi alkalmazási szabályokat állapította meg. (A leírás tehát tartalmazza már az új kategóriákat, viszont alkalmazásukra az alábbi időpontok irányadók.) Ennek alapján tehát a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendeletnek

  1. az "AM", "A2" vezetői engedély kategóriákra vonatkozó rendelkezéseit 2013. január 19. napjától kell alkalmazni,

az "M" és az "A korl." vezetői engedély kategóriákra vonatkozó rendelkezéseket 2013. január 18. napjáig lehet alkalmazni. §

Képzési engedély adható a tanfolyami képzés csak elméleti vagy csak gyakorlati tantárgyainak oktatására is. Elméleti képzésre vonatkozó engedélyben meg kell jelölni, hogy az engedély tantermi vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatási képzésre vagy mindkét képzési formára vonatkozik. §

Ha a kérelem, illetve a képző szerv bizonyos feltételekkel felel meg a jogszabályi követelményeknek, a hatóság vagy felhívja az ügyfelet a hiányosságok pótlására.

Ha a kérelem, illetve a képző szerv nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal a kérelmet elutasítja.

3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek

Az engedélyezési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni A díj mértéke

  1. az első engedély három kategóriáig, közúti közlekedési szakember képesítés fajtáig 67 500 forint,
  2. a további engedélyek esetében kategóriánkét vagy fajtánként 22 500 forint. §

A díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára történő átutalással vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál működő pénzkezelő helyeken kell megfizetni. §

3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartásba vétele

A közúti közlekedési szakember képzésére engedéllyel rendelkező képző szervekről a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal nyilvántartást vezet. §

A nyilvántartás tartalmazza a közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatási tevékenységet végző vonatkozásában

  1. a képző szerv megnevezését, székhelyét,
  2. az engedélyezett képzési tevékenység megjelölését (közúti közlekedési szakember képzésére irányuló tevékenység),
  3. az engedély számát, valamint azt, hogy az engedély az ország egész területén jogosít képzési tevékenységre. §

A hatóság a képző szervet az engedély visszavonása, valamint a tevékenységvégzés szolgáltató általi megszüntetése esetén törli a nyilvántartásból.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján elérhető a nyilvántartás: közúti járművezetői névjegyzék.

A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság köteles külön nyilvántartást vezetni azon szolgáltatókról, amelyek tekintetében a szolgáltatási tevékenység folytatását jogerősen megtiltotta. § E nyilvántartás a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján jelenleg - a jogszabályi követelmény ellenére - nem elérhető.

3.4. A közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatást végző engedéllyel kapcsolatos kötelezettségei

A képző szerv a nyilvántartott adatainak változását az adatváltozást követő 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalnak. §

Az adatokban bekövetkezett változást írásban vagy személyesen szóban lehet benyújtani a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalnak. Az elektronikus változásbejelentés jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

Az adatokban bekövetkezett változásokra vonatkozó bejelentési kötelezettségek teljesítése mellett nem kell illetéket vagy díjat fizetni.

A képző szervnek a jogszabályi változások miatt szükséges módosításokat a vállalkozási feltételeken és az írásos tájékoztatón - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogszabály hatálybalépését követő 30 napon belül át kell vezetnie. E kötelezettség teljesítésének elősegítése érdekében a változásokról a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala tájékoztatást ad. §

3.5. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések

3.5.1. A képzési tevékenység ellenőrzése

A közúti közlekedési szakemberek képzése során a közlekedési hatóság több szerve ellenőrzi a tevékenység végzéséhez előírt feltételek megtartását. A 3.1. pontban jelzett többes ellenőrzési jogosultságokból fakadóan az érintett hatóságok - az ellenőrzéshez szükséges adatok továbbítása, koordinált feladatellátás révén - együttműködnek. §

A jogszerű vizsgálat és ellenőrzés, illetve a visszaélések kiszűrése és a megfelelő felelősségre vonás kezdeményezése érdekében a közlekedési hatóság jogosult

  1. a járművek műszaki vizsgálata,
  2. a közúti járművek telephelyi ellenőrzése

során a vizsgálatról és ellenőrzésről - adatrögzítés nélkül - elektronikus berendezéssel közvetlen kép- és hangmegfigyelést végezni.

A fentiek szerinti közvetlen megfigyelésről a közlekedési hatóság köteles mindenki számára jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó személyek tájékozódását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, tájékoztatást elhelyezni a megfigyelőrendszer alkalmazásáról, a rendszert üzemeltetőről, valamint az érintettek jogairól és azok érvényesíthetőségének rendjéről. §

3.5.2. A képzési tevékenység szakfelügyelete

A Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal szakfelügyelet gyakorlása révén ellenőrzi a képző szervek tevékenységét. Ez a szakfelügyelet a személyi és tárgyi feltételek, az ügyvitel, valamint a közlekedési hatóság által megállapított minőségbiztosítási szabályok érvényesítésének ellenőrzését, továbbá a szakmai iránymutatás adását foglalja magában. §

A szakfelügyelet előre bejelentett és soron kívüli lehet. A szakfelügyelő tapasztalatairól az érintett iskolavezetőt, valamint a közlekedési hatóságot tájékoztatja.

A szakfelügyelő megállapításától függően javaslatot tehet

  1. visszatérő szakfelügyeletre, a képzési tevékenységet érintő tematikus szakfelügyelet megtartására;
  2. a képző szerv, illetőleg az iskolavezető, a szakoktató és a vizsgabiztos szankcionálására;
  3. a képzési engedély felfüggesztésére, visszavonására.

A szakfelügyelő haladéktalanul felfüggeszti

  • ha életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegető balesetveszély áll fenn,
  • ha a szakfelügyeletet az ellenőrzés alá vont gátolja, akadályozza;

a képzést, ha a feltételek hiánya vagy a körülmények miatt a képzés az előírásoknak és a tantervnek megfelelő módon nem tartható meg,

a vizsgát, ha a feltételek hiánya, a vizsgakörülmények, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése miatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhető. §

A szakfelügyelő nem gyakorolhat szakfelügyeletet annál a képző szervnél, amelyhez a szakfelügyelőt vagy közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont] munkaviszony, megbízási jogviszony vagy társasági szerződésen alapuló anyagi érdekeltség köti. §

3.5.3. Az engedély felfüggesztése és visszavonása

Ha a képző szerv

  1. a jogszabályban meghatározott feltételeknek az előírt rendelkezések súlyos vagy ismételt megsértése miatt nem felel meg, a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal a képzési engedélyt - legfeljebb egy év időtartamra - visszavonja,
  2. a szaktanfolyami képzésre a Nemzeti Közlekedési Hatóság által előírt szakmai követelményekre vonatkozó rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti, a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal a képzési engedély időbeli hatályát - legfeljebb egy évi időtartamra - felfüggeszti.

A képzési engedély visszavonása esetén a képzési engedély ismételt megadása a képzési engedély visszavonására meghatározott időtartam letelte után lehetséges. §

A hatóság a képző szerv engedélyét visszavonja a fenti eseten túl akkor is, ha

  1. a képző szerv a felfüggesztő határozatban meghatározott feltételeknek - az abban meghatározott időtartamon belül - nem tesz eleget;
  2. a képző szerv a képzési tevékenység gyakorlására vonatkozó előírásokat megszegte.
  3. A hatóság a képző szerv engedélyét visszavonhatja, ha a képző szervet a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal jogerős határozatával elmarasztalta.

A képzési engedély visszavonása után az érintett képző szerv részére két évig újabb képzési engedély nem adható. §

3.5.4. Szolgáltatásfelügyeleti bírság

A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatási tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végző képző szervet 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A bírság a tevékenység felfüggesztése, illetve az engedély visszavonása mellett is kiszabható. §

A bírságolási eljárást a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség folyatja le. §

A kivetett bírság összegét a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, az eljáró hatóság jogszabályban meghatározott, Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni. § a számlaszámok tekintetében lásd: §

3.6. Jogorvoslatok

A Nemzeti Közlekedési Hatóság elsőfokú szerveként működő Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal - valamint a hatósági ellenőrzéssel összefüggésben a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek - fellebbezéssel megtámadható döntései ellen a hatóságnál előterjesztett, de a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervének címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. §

Az első fokon eljáró hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés díja megegyezik a hatósági eljárás díjával, amelyet a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell 3.2.7. pontban jelzett számlára befizetni. §

A másodfokú határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében pedig a közigazgatási ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes törvényszéken lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt hatóság útján, de a döntést hozó hatóság elleni keresetlevélben. §

4. A tevékenység határon átnyúló szolgáltatás keretében történő folytatása

A közúti járművezetők képzésére irányuló szolgáltatási tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében nem végezhető. §

Ebből következően tehát az, aki e tevékenységet a letelepedése szerinti (EU, EGT) tagállamban jogszerűen folytatja, a fentiek szerinti engedély megszerzésére köteles a Magyarországra irányuló határon átnyúló - azaz letelepedés nélküli, alkalmi vagy átmeneti jellegű - szolgáltatásnyújtás esetében. §

5. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok

A közúti közlekedési szakember képzésére irányuló szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra elsődlegesen vonatkozó ágazati jogszabályok:

  1. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, §
  2. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet, §
  3. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet, §
  4. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet, §
  5. az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet, §
  6. a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, §
  7. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, §
  8. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény. §