Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Magán-munkaközvetítői tevékenység

Létrehozva: 2011. december 1.
Módosítás: 2012. május 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az ügyleírás a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételeit tárgyalja.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Magán-munkaközvetítői tevékenység

1. A szolgáltatási tevékenység leírása
2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei
2.1. A magán-munkaközvetítői tevékenység megkezdésének anyagi jogi követelményei
2.1.1. Szakmai képesítési követelmények
2.1.2. Vagyoni biztosíték
2.2. A magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának anyagi jogi feltételei
2.2.1. A tevékenység folytatásának korlátai
2.2.2. A magán-munkaközvetítő tájékoztatási és egyéb kötelezettségei
2.2.3. A magán-munkaközvetítő adatszolgáltatási kötelezettsége
2.2.4. Együttműködés a munkaügyi központtal
3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások
3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság
3.2. A szolgáltatási tevékenység bejelentése
3.2.1. A bejelentési kötelezettség célja
3.2.2. A bejelentés benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.2.3. A szolgáltatás felügyeletét hatóság feladatai a bejelentés alapján
3.2.4. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása
3.4. A szolgáltató változásbejelentési kötelezettsége
3.5. Az üzletszerű ingatlankezelői tevékenység végzésére irányuló szolgáltatás megszüntetése
3.6. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
3.7. Jogorvoslatok
4. A tevékenység határon átnyúló szolgáltatás keretében történő folytatása

1. A szolgáltatási tevékenység leírása

A magán-munkaközvetítői tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerinti olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, a külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is. §

Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység esetében figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy az csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat. §

A magán-munkaközvetítés szempontjából foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem csupán a szűk értelemben vett munkaviszony, hanem minden más olyan jogviszony is, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka (így például közalkalmazotti, köztisztviselői, bedolgozói jogviszony, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszony), ideértve a gyermeknevelő (au-pair) tevékenységet is. §

Fontos annak kiemelése, hogy nem minősül magán-munkaközvetítői tevékenységnek a fővárosi és megyei kormányhivatalon belül működő munkaügyi központok munkaközvetítői tevékenysége, továbbá körébe az a közvetítői tevékenység sem, amelynek keretében az oktatási intézmény a vele tanulói, hallgatói jogviszonyban állók részére, álláskeresés céljából a munkaadókkal találkozót szervez (állásbörze); illetve amelynek során színházi és művészeti ügynökség művészeket közvetít. §

Az ingatlankezelés a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) a 78 Munkaerő-piaci szolgáltatás ágazatban a 78.1 Munkaközvetítés alágazaton belül a 78.10 Munkaközvetítés szakágazatba tartozik.

2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei

A magán-munkaközvetítői tevékenységet az folytathatja, aki teljesíti az alábbiakban részletesen bemutatott anyagi jogi feltételeket.

2.1. A magán-munkaközvetítői tevékenység megkezdésének anyagi jogi követelményei

A magán-munkaközvetítői szolgáltatási tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának feltétele, hogy rendelkezzen a magán-munkaközvetítő - vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy - :

  1. a tevékenység végzéséhez kötelezően előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, valamint
  2. letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal. §

2.1.1. Szakmai képesítési követelmények

A magán-munkaközvetítői szolgáltatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt szakmai képesítésként a következők fogadhatók el: §

  1. szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében
    • egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán,
    • egyetemek állam- és jogtudományi karán,
    • egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon,
    • egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán
    • szerzett oklevél, valamint
    • egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány;
  2. felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat:
    • az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,
    • munkaköri követelmények meghatározása,
    • a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,
    • munkaerő-kiválasztás,
    • munkaerő-közvetítés,
    • munkaerő-felvétel,
    • a belső utánpótlás tervezése,
    • a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,
    • teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása (ezen belül bérezési alapelvek kialakítása, hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése),
    • teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,
    • munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,
    • személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése,
    • munkakörülmények vizsgálata;
  3. középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, az előző pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy
  4. az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott munkaerő-piaci ügyintéző és munkaerő-piaci menedzser szakképesítés. Lásd: §

2.1.2. Vagyoni biztosíték

A magán-munkaközvetítői szolgáltatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt vagyoni biztosíték mértéke magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása esetén, amennyiben a közvetítés

  1. belföldre vagy az Európai Gazdasági Térség többi tagállamának területére irányul ötszázezer forint,
  2. az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam területére irányul egymillió forint.

A vagyoni biztosíték a bejelentő által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál (a továbbiakban: pénzügyi intézménynél) lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét azzal, hogy vagyoni biztosítékként csak olyan letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

  1. a letét kizárólag a magán-munkaközvetítés során keletkezett, a munkavállaló vagy a munkát kereső részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,
  2. a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát kereső részére az előző pont szerinti kártérítést a magán-munkaközvetítő kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,
  3. a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a magán-munkaközvetítőt nyilvántartó állami foglalkoztatási szervet, továbbá a magán-munkaközvetítőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kártérítési igények kielégítése tekintetében kifizetést a magán-munkaközvetítés érdekében elhelyezett letét mértékéig, tevékenységenként külön-külön kell teljesíteni. Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, a biztosítékok összegét külön kell letétbe helyezni.

A magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján az állami foglalkoztatási szervnél igazolnia kell.

Ha a magán-munkaközvetítőt az állami foglalkoztatási szerv a nyilvántartásból törli, illetve a tevékenységtől eltiltja, a letéti szerződés a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a magán-munkaközvetítéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a magán-munkaközvetítő ellen a munkavállaló vagy a munkát kereső kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről az állami foglalkoztatási szerv a pénzügyi intézményt tájékoztatja. Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, bármelyik tevékenysége megszüntetése esetén csak az ennek érdekében elhelyezett letét szüntethető meg. §

2.2. A magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának anyagi jogi feltételei

Amellett, hogy a 2.1. pontban meghatározott feltételeknek a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása alatt folyamatosan fenn kell állnia, a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának egységessége és jogszerű végzése érdekében az alábbiak szerinti tevékenységgyakorlási követelményeknek is eleget kell tenni e szolgáltatás folytatása során.

2.2.1. A tevékenység folytatásának korlátai

Ennek megfelelően a magán-munkaközvetítés során tilos

  1. a munkát keresők között hátrányos megkülönböztetést tenni nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt azzal, hogy nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkülönböztetés,
  2. a munkát keresőt jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre közvetíteni,
  3. a munkát keresőt nem létező állásba közvetíteni, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba), ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,
  4. olyan munkaerőigényt kielégíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz,
  5. olyan személyi adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben,
  6. magán-munkaközvetítői tevékenységéért a munkát keresővel szemben díjat, költséget felszámolni,
  7. a magán-munkaközvetítői tevékenységet olyan munkavállalás érdekében folytatni, amely nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, és amellyel kapcsolatos munkaközvetítői tevékenységre a nemzetközi szerződés alapján állami szerv jogosult,
  8. a külföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása során annak az országnak - a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó - jogszabályaiba ütköző módon folytatni a tevékenységet, amelyben történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítői tevékenység irányul. §

2.2.2. A magán-munkaközvetítő tájékoztatási és egyéb kötelezettségei

A fenti tilalmakon túl az alábbi kötelezettségeknek is eleget kell tennie a magán-munkaközvetítőnek:

  1. a magán-munkaközvetítőnek a munkát keresőt tájékoztatnia kell a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, várható kereseti lehetőségről;
  2. ha a magán-munkaközvetítői tevékenység külföldi munkavállalásra irányul, a magán-munkaközvetítőnek a fogadó ország jogszabályairól - különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról - a közvetítést megelőzően a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően tájékoztatnia kell azzal, hogy a tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik;
  3. külföldi állampolgár magyarországi munkavégzésre csak a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályok figyelembevételével közvetíthető. §

2.2.3. A magán-munkaközvetítő adatszolgáltatási kötelezettsége

A magán-munkaközvetítőt a tevékenységével összefüggő éves adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Ennek alapján a magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell telephelyenként elkészítenie:

  1. a magán-munkaközvetítő cégre vonatkozó adatok:
    • irodák száma Magyarországon,
    • alkalmazottak száma,
    • nettó árbevétel (millió forintban), állománycsoport (a közvetített munkavállalókra vetítve) és nemzetgazdasági ágazat szerint,
    • az adatbázis nagysága;
  2. a magyar állampolgárok belföldre történt munkaközvetítéseinek száma (fő);
  3. a külföldre történt közvetítések száma országonként, állampolgárság szerint (fő);
  4. a külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzésre történő közvetítésének száma állampolgárság szerint (fő).

Az adatokat - a külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzésre történő közvetítése számának kivételével -a következő bontásban kell megadni, az összes munkaközvetítésen belül:

  1. az eredményes közvetítések száma;
  2. a sikertelen közvetítések száma;
  3. a folyamatban lévő közvetítések száma;
  4. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusai szerinti közvetítettek létszáma (fő);
  5. a közvetítettek száma foglalkozásonként, nemenként, állomány-, korcsoport, valamint nemzetgazdasági ágazat szerint;
  6. a közvetítést megelőzően munkával rendelkező és nem rendelkező munkanélküliek száma, állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, iskolai végzettség, nemzetgazdasági ágazatok szerint. §

A fenti adatszolgáltatást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közzétett adatlap kitöltésével kell teljesíteni évente. adatlap adatgyűjtéshez.

2.2.4. Együttműködés a munkaügyi központtal

Fontos végül kiemelni, hogy a munkaközvetítési feladatok ellátása hatékonyságának növelése, valamint a hazai foglalkoztatás növelésének elősegítése érdekében a munkaügyi központ és a magán-munkaközvetítő tevékenységük során együttműködik. Az együttműködés eszközei különösen

  1. a rendszeres szakmai kapcsolattartás,
  2. a munkaerőpiacra vonatkozó információk cseréje,
  3. a 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethető és közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje,
  4. a munkatársak közös képzési lehetőségeinek biztosítása,
  5. megállapodások a munkaerő-piaci helyzete javítása érdekében. §

3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások

3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság

A magán-munkaközvetítői tevékenység tekintetében

  1. a bejelentés fogadásával,
  2. a tevékenységet végzőkről való nyilvántartás vezetésével,
  3. a szolgáltatási tevékenység ellenőrzésével, valamint
  4. a szolgáltatási tevékenység felügyeletével

járó hatósági feladatokat állami foglalkoztatási szervként - a Kormány kijelölése alapján - a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő munkaügyi központok megyei (fővárosi) szervezetei (a továbbiakban: munkaügyi központ) látják el. § Az eljárásra az a munkaügyi központ illetékes, amelynek a területén az ügyfél székhelye található. §

3.2. A szolgáltatási tevékenység bejelentése

Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. §

3.2.1. A bejelentési kötelezettség célja

A 2009-ben bevezetett bejelentési kötelezettség célja, hogy a rendkívül sok adminisztratív teherrel járó engedélyezési eljárás helyett egyszerűbb, gyorsabb, a hatósági ellenőrzésen és a szolgáltató felelősségén alapuló megoldással legyen biztosítható egyes tevékenységek hatósági ellenőrzése, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevők védelme. A magán-munkaközvetítői tevékenység esetében a jogalkotó úgy döntött, hogy a közérdek érvényesítése, sérelmének megakadályozása megfelelően biztosítható azáltal, hogy a hatóság a tevékenységre és a szolgáltatóra vonatkozó megfelelő információk birtokában hatékonyan képes ellenőrizni a szolgáltatót, valamint az általa folytatni kívánt tevékenységet.

A bejelentés ugyan közvetlenül nem feltétele a tevékenység megkezdésének, azaz a bejelentés nélkül a magán-munkaközvetítői tevékenység önmagában nem lesz jogellenes, a bejelentési kötelezettség elmulasztása azonban önállóan szankcionálandó jogszabálysértésnek minősül.

Ehhez hasonlóan, a bejelentés megtétele nem mentesíti a szolgáltatót a tevékenység megkezdésére, illetve folytatására jogszabályban meghatározott anyagi jogi követelmények teljesítése alól. Vagyis, ha a szolgáltató szabályszerű bejelentés ellenére jogellenesen végzi a magán-munkaközvetítői tevékenységet, a jegyző a szolgáltatóval szemben felügyeleti jogkörében szankciókat alkalmaz, végső soron akár törölheti is a szolgáltatót a szolgáltatók nyilvántartásából, és megtilthatja számára a szolgáltatási tevékenység folytatását.

3.2.2. A bejelentés benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

A magán-munkaközvetítői tevékenység megkezdésére és folytatására irányuló bejelentést - az e célra rendszeresített, az alábbiak szerint meghatározott adattartalmú formanyomtatványon- személyesen szóban vagy írásban lehet benyújtani a munkaügyi központnál. § A hatályos szabályozás szerint lehetőség van a bejelentés elektronikus űrlapon történő benyújtására is, ez azonban jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

Az egyes munkaügyi központok honlapján elérhető a bejelentéssel kapcsolatos tájékoztató információk mellett az adott munkaügyi központban rendszeresített formanyomtatvány. Kérem, keresse az érintett fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve munkaügyi központ honlapján! Az elektronikus ügyindítás jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

A magán-munkaközvetítői tevékenység megkezdésére és folytatására irányuló bejelentésben meg kell jelölni

a szolgáltató nevét, §

ha a bejelentő egyéni vállalkozó, természetes személyazonosító adatait, §

a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölését, §

  1. a szolgáltató székhelyét,
  2. a szolgáltató cégszerű aláírását,
  3. a szolgáltató szervezet formáját,
  4. a szolgáltató képviseletére jogosult személy(ek) nevét, címét,
  5. a magán-munkaközvetítői tevékenység végzésének irányát (csak belföldre, csak külföldre vagy belföldre és külföldre is),
  6. a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának helyét, az irodahelyiség(ek) címét, telefonszámát, felszereltségét (telefon, telefax, számítógép, egyéb). §

A szolgáltatást nyújtónak bejelentésében foglalt feltételek meglétének igazolásához az alábbi okmányokat kell csatolnia:

  1. három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés igazolását,
  2. a 2.1.1. pont szerinti, a tevékenység végzéséhez kötelezően előírt szakmai képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát, illetve az egyes képesítések esetében meghatározott szakterületen eltöltött gyakorlati időre vonatkozó igazolást, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt,

a 2.1.2. pont szerinti vagyoni biztosítékra vonatkozó kötelezettség teljesítését tanúsító, a bejelentő által pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét létrehozásáról szóló, pénzügyi intézménnyel kötött letéti szerződést. §

A szolgáltatónak a bejelentéséhez - a bejelentés tartalmazó iratra felragasztva -mellékelnie kell az eljárásért fizetendő illeték megfizetését igazoló illetékbélyeget az eljárási illeték megfizetésének igazolásaként. §

A bejelentés határozatlan időre szól, amely tényről a munkaügyi központ a bejelentés alapján kiállított igazolásban tájékoztatja a bejelentőt. §

3.2.3. A szolgáltatás felügyeletét hatóság feladatai a bejelentés alapján

A munkaügyi központ a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 3.2.2. pontban meghatározott követelményeknek, és legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül,

  1. ha a bejelentés megfelel a követelményeknek, és az eljárási illetéket megfizették, a bejelentést tevőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti;
  2. ha a bejelentés nem felel meg követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt eljárási illetéket nem fizették meg, és a szolgáltató nem részesült költségmentességben, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire. §

Ha a bejelentés megfelel a követelményeknek, és az eljárási illetéket megfizették, a munkaügyi központ igazolást küld, amely tartalmazza

  1. az eljáró hatóság (munkaügyi központ) megnevezését, a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét,
  2. a szolgáltató nevét, valamint székhelyét,
  3. a bejelentett szolgáltatási tevékenység megjelölését (magán-munkaközvetítői tevékenység),
  4. a bejelentés előterjesztésének napját, valamint
  5. azt, hogy a bejelentés határozatlan időre szól. §

3.2.4. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek

A bejelentési eljárásért általános tételű eljárási illetéket, azaz 3 000 Ft-ot kell megfizetnie a bejelentőnek. §

Az illetéket a bejelentés benyújtásakor illetékbélyeggel a bejelentést tartalmazó iraton kell megfizetni. §

3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása

A bejelentéssel összefüggő eljárásban a szolgáltatás felügyeletét ellátó munkaügyi központ az magán-munkaközvetítőt a bejelentés megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi, kivéve, ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében megállapította, hogy a szolgáltató nem felel meg a tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó anyagi jogi követelményeknek. §

A munkaügyi központ a tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet. §

Az üzletszerű ingatlankezelői tevékenységet folytató szolgáltatásnyújtókról vezetett nyilvántartás a következő adatokat és a tevékenységgel összefüggő egyes tényeket tartalmazza:

a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölése (magán-munkaközvetítő), §

ha a bejelentő egyéni vállalkozó, természetes személyazonosító adatait, §

  1. a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét,
  2. a magán-munkaközvetítő nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét,
  3. a képviseletre jogosultak nevét, címét,
  4. a vagyoni biztosíték mértékét,
  5. a magán-munkaközvetítői tevékenység az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam vagy ezen megállapodásban nem részes állam területére irányultságát,
  6. a nyilvántartásból való törlést, illetve a tevékenység folytatásától való eltiltást elrendelő határozat számát, keltét, a törlés, illetve eltiltás indokát. §

Ha a magán-munkaközvetítő a tevékenységét több munkaügyi központ illetékességi területén lévő telephelyein folytatja, a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vételére illetékes munkaügyi központ a telephely szerint illetékes munkaügyi központot a nyilvántartásba vételről, a bejegyzett adatok változásáról, a nyilvántartásból való törlésről, valamint a magán-munkaközvetítői tevékenységtől történő eltiltásról tájékoztatja. §

Ha a magán-munkaközvetítő székhelyét más munkaügyi központ illetékességi területére helyezi át, ezt a korábbi székhely szerint illetékes munkaügyi központnál kell bejelenteni. Az illetékesség hiánya miatt áttett iratok alapján az új székhely szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba veszi a magán-munkaközvetítőt. §

A munkaügyi központ a 2.2.3. pont szerinti adatszolgáltatás alapján összesített adatokat, valamint az általa a tárgyév december 31-én nyilvántartott magán-munkaközvetítők számát, szervezeti formáját, a tárgyévben nyilvántartásba vett és törölt magán-munkaközvetítők számát a tárgyévet követő március 31-éig továbbítja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal részére elemzés, feldolgozás és nyilvánosságra hozatal céljából. §

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a magán-munkaközvetítőkről nyilvános, a Szolgálat honlapjáról hozzáférhető országos nyilvántartást vezet (a munkaügyi központok által vezetett nyilvántartások összesített adattartalommal). § Lásd: magán-munkaközvetítők listája.

A munkaügyi központ hivatalból törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, ha

  1. a szolgáltató a szolgáltatási tevékenység megszüntetését bejelentette,
  2. az adott szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt megtiltották számára a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását, vagy §
  3. jogutód nélkül megszűnt, §
  4. nem rendelkezik a 2.1. pontban felsorolt képesítési és vagyoni biztosítékra vonatkozó feltételekkel,
  5. a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,
  6. a 2.2.3. pontban részletezett adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, vagy

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, illetve egyébként a tevékenység végzésére vonatkozó ágazati jogszabályok többszöri megszegésével folytatja tevékenységét. §

  1. A törlésről a munkaügyi központ
  2. a magán-munkaközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságot bejegyző cégbíróságot,
  3. egyéb jogi személyt nyilvántartó bíróságot, a vállalkozói nyilvántartást vezető szervet, valamint
  4. a letétet kezelő pénzügyi intézményt

értesíti. §

A munkaügyi központ elkülönített nyilvántartást vezet azon személyekről, amelyek tekintetében a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását megtiltotta. A munkaügyi központ az eltiltott szolgáltatókról szóló nyilvántartást is közzéteszi a honlapján. § Keresse a munkaügyi központok honlapján!

3.4. A szolgáltató változásbejelentési kötelezettsége

A magán-munkaközvetítői tevékenységet folytató szolgáltató a bejelentést követően a bejelentésben foglalt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a munkaügyi központnak. §

A tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó követelmények tekintetében bekövetkezett változások kapcsán - a változás jellege alapján - a munkaügyi központ dönt a korábban bejegyzett adatok módosítása vagy a magán-munkaközvetítő nyilvántartásból való törlése, illetve a magán-munkaközvetítő e tevékenységétől való eltiltása felől. §

Ha a magán-munkaközvetítő székhelyét más munkaügyi központ illetékességi területére helyezi át, ezt a korábbi székhely szerint illetékes munkaügyi központnál kell bejelenteni. Az illetékesség hiánya miatt áttett iratok alapján az új székhely szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba veszi a magán-munkaközvetítőt. §

A magán-munkaközvetítői tevékenység megkezdésére és folytatására irányuló bejelentés adataiban bekövetkezett változást írásban vagy személyesen szóban lehet benyújtani a munkaügyi központnál. Az elektronikus változásbejelentés jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

A munkaügyi központ által vezetett nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó bejelentési kötelezettségek teljesítése mellett nem kell illetéket vagy díjat fizetni.

3.5. Az üzletszerű ingatlankezelői tevékenység végzésére irányuló szolgáltatás megszüntetése

A szolgáltatási tevékenység megszüntetését a magán-munkaközvetítői tevékenységet folytató szolgáltató köteles a munkaügyi központnak a megszűnést követő nyolc napon belül bejelenteni. A munkaügyi központ a bejelentést követően haladéktalanul törli a szolgáltatót a nyilvántartásból. §

A magán-munkaközvetítői tevékenység megszüntetésének bejelentését írásban vagy személyesen szóban lehet benyújtani a munkaügyi központnál. Az elektronikus bejelentés jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

A munkaügyi központ által vezetett nyilvántartásból való törlésre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítése mellett nem kell illetéket vagy díjat fizetni.

3.6. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések

A munkaügyi központ a magán-munkaközvetítés feltételeinek fennállásával és a tevékenység folytatásával kapcsolatban hatósági ellenőrzést végez. §

A hatósági ellenőrzéssel összefüggésben a munkaügyi központok, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdek-képviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek. §

A magán-munkaközvetítői tevékenység ellenőrzése során a jogszabályi előírások megsértése esetén a munkaügyi központ - hivatalból indított hatósági eljárásban - az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg:

  1. ha megállapítja, hogy a magán-munkaközvetítői tevékenységet bejelentés nélkül végzik, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki, és
    • ha a szolgáltató egyébként megfelel tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó anyagi jogi feltételeknek, hivatalból nyilvántartásba veszi, vagy az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi; vagy
  2. ha a szolgáltató nem felel meg tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó anyagi jogi előírásoknak, az annak megkezdésére és folytatására való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását, §
    • megtiltja - a Munka Törvénykönyvében, illetve az ágazati jogszabályokban foglaltak többszöri megszegése miatti tiltás esetén a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 1 évre, egyéb esetben a feltétel teljesítéséig - a szolgáltatási tevékenység végzését annak a szolgáltatásnyújtónak, aki:
    • nem rendelkezik a 2.1. pontban felsorolt képesítési és vagyoni biztosítékra vonatkozó feltételekkel
    • a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,
    • a 2.2.3. pontban részletezett adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, vagy
  3. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, illetve egyébként a tevékenység végzésére vonatkozó ágazati jogszabályok többszöri megszegésével folytatja tevékenységét. §

A munkaügyi központ rendbírság fizetésére kötelezi azt a magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, egyéni vállalkozót, aki

  1. a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, illetve
  2. a magán-munkaközvetítői tevékenységgel összefüggő egyéb kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon, továbbá hiányos vagy valótlan adattartalommal tett eleget. §

A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. §

A rendbírság összegét az eljárás során elbírált kötelezettségszegés súlyának, az elkövetés körülményeinek figyelembevételével, a fokozatosságot szem előtt tartva kell megállapítani. Egy eljárásban elbírált több kötelezettségszegés esetén a rendbírságot előfordulása gyakoriságának figyelembevételével kötelezettségszegésenként kell kiszabni. Ebben az esetben a rendbírság mértékét kötelezettségszegésenként kell alkalmazni. A rendbírság alapjául szolgáló kötelezettségek ismételt elmulasztása esetén a rendbírság újból kiszabható.

A rendbírságot megállapító határozat elleni fellebbezés a rendbírság alapjául szolgáló kötelezettség teljesítése, valamint a hatósági ellenőrzés tűrése alól nem mentesít.

A rendbírságot a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a határozatot hozó szerv Magyar Államkincstárnál vezetett - határozatban rögzített - számlájára kell befizetni.

A rendbírságról szóló jogerős határozatokról és a befizetések teljesítéséről a határozatot hozó szerv zártkörű analitikus nyilvántartást vezet. §

3.7. Jogorvoslatok

A munkaügyi központ fellebbezéssel megtámadható döntései ellen a munkaügyi központnál előterjesztett, de a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. §

A jogorvoslati eljárásért általános tételű eljárási illetéket kell megfizetni. Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. §

A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. §

Az illetéket a jogorvoslati kérelem benyújtásakor illetékbélyeggel a kérelmet tartalmazó iraton kell megfizetni. §

A másodfokú határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében pedig a közigazgatási ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes törvényszéken lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt munkaügyi központ útján, de a döntést hozó hatóság elleni keresetlevélben. §

4. A tevékenység határon átnyúló szolgáltatás keretében történő folytatása

A magán-munkaközvetítői tevékenység kapcsán nincs olyan ágazati szabály, amely alapján az, aki e tevékenységet a letelepedése szerinti (EU, EGT) tagállamban jogszerűen folytatja, külön engedély vagy bejelentés megtételére lenne köteles a Magyarországra irányuló határon átnyúló - azaz letelepedés nélküli, alkalmi vagy átmeneti jellegű - szolgáltatásnyújtás esetében. §

5. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok

A magán-munkaközvetítői tevékenységre és az eljárásokra elsődlegesen vonatkozó ágazati jogszabályok:

  1. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, §
  2. a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet, §
  3. a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, §
  4. a rendbírságról szóló 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet, §
  5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, §
  6. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény. §