Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység

Létrehozva: 2011. december 1.
Módosítás: 2012. május 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az ügyleírás a természetes fürdőhelyek üzemeltetési feltételeit tárgyalja.

Cikk:

Természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység

1. A szolgáltatási tevékenység leírása
2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei
2.1. A fürdőhely kialakítása
2.2. A fürdőhely tisztántartása és higiéniai követelménynek
2.3. A fürdőzők tájékoztatását és biztonságát szolgáló követelmények
2.4. A kijelölt fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység folytatásának követelményei
2.4.1. Mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok
2.4.2. A fürdővíz minőség-ellenőrzése, mintavétel
2.4.3. Szennyvízkezelés védőterületen
2.3.4. A nyilvánosság tájékoztatása a fürdővíz minőségéről
3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások
3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság
3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység)
3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja
3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
3.2.4. Az engedélyezési eljárás lefolytatása
3.2.5. Ügyintézési határidő
3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei
3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartásba vétele
3.4. A kijelölt fürdőhelyek felosztása és összevonása
3.5. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
3.5.1. A természetes fürdőhelyek ellenőrzése
3.5.2. A fürdővizek osztályba sorolása és a "kifogásolt" osztályba sorolás következményei
3.5.3. A fürdőhely üzemeltetése szünetelésének elrendelése
3.5.4. A fürdőhely üzemeltetési engedély visszavonása
3.5.5. A fürdőzés tartós tilalmának elrendelése
3.5.6. A fürdőhelyekre vonatkozó adatok nyilvánosságának biztosítása
3.5.7. Fürdővízminőség felügyelet
3.5.8. Hatósági bírságolás
3.6. Jogorvoslatok
4. A tevékenység határon átnyúló szolgáltatás keretében történő folytatása
5. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok

1. A szolgáltatási tevékenység leírása

A természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység fürdési célra engedélyezett víz és a hozzá tartozó vízparti területen folytatott engedélyköteles szolgáltatási tevékenység, amely keretében a szolgáltató az általa fürdőhelyként üzemeltetett kijelölt helyen fürdés lehetőségét biztosítja.

Fürdőhely üzemeltetője: a fürdőhely tulajdonosa vagy akire a tulajdonos a fürdőhely üzemeltetéséhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítését írásbeli megállapodásban átruházta. §

  • A természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) a 93 Sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység ágazatban a 93.2 Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység alágazaton belül a 93.29 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység szakágazatba sorolható.

2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei

Természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenységet az végezhet, aki teljesíti az alábbiakban részletesen bemutatott anyagi jogi feltételeket:

A fürdőhely üzemeltetője köteles az alábbi üzemeltetési feltételek folyamatos biztosítására:

2.1. A fürdőhely kialakítása

Fürdőhelynél a várható legnagyobb vendégszámra vonatkozóan egy főre számítva 10 m2 pihenést szolgáló területet kell biztosítani. A terület egy részét füvesíteni, parkosítani kell, fák, bokrok ültetésével árnyas pihenőrészt kell kialakítani.

A 6 éven aluli gyermekek részére célszerű külön fürdőhelyet biztosítani.

A gépjárművek számára megfelelő nagyságú és kiképzésű parkolóhelyet kell létrehozni.

A sportolási lehetőség elősegítésére alkalmas területrészt biztosítani kell úgy, hogy az a vendégek nyugalmát ne zavarja, és ne legyen balesetveszélyes.

A vízi sporteszközök tárolására a fürdőhely elkülönített területén vagy annak közelében alkalmas területet kell kijelölni. §

2.2. A fürdőhely tisztántartása és higiéniai követelménynek

A pihenő-, sport- és egyéb területet állandóan tisztán és rendben kell tartani. A terület nagyságához és a vendégek számához viszonyítva megfelelő számú, méretű és elhelyezésű hulladékgyűjtő edényről kell gondoskodni. A hulladékgyűjtőket naponta, illetve szükség szerint üríteni kell, és a hulladékot zárt szállító járművel engedélyezett ártalmatlanító helyre kell elszállítani.

Naponta gondoskodni kell a fürdésre igénybe vett vízfelület, a vízpart tisztán tartásáról. Az építményeket - szükség szerint - a fürdési idény kezdete előtt kell felújítani, valamint folyamatosan karbantartani.

Az építmények helyiségeit naponta, illetve szükség szerint nagyobb gyakorisággal takarítani és az üzemeltetési szabályzatban rögzített módon fertőtleníteni kell. Gondoskodni kell a helyiségek és a terület rovar- és rágcsálóirtásáról.

Gondoskodni kell megfelelő számú öltözési (vetkőzési) lehetőségről.

A várható legnagyobb vendégszám figyelembevételével nemenként elkülönített, kézmosási lehetőséggel felszerelt, díjmentesen igénybe vehető, a vízparttól 100 m távolságon belül elhelyezett illemhelyet kell létesíteni. Ha a szennyvíz elvezetése közcsatornába nem lehetséges, akkor az illemhelyekhez csak zárt rendszerű szennyvízgyűjtőt szabad telepíteni. A zárt rendszerű szennyvízgyűjtőben összegyűlt szennyvíz elszállításáról vagy ártalommentes elhelyezéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.

Állatot a fürdőhely területére bevinni - a kistérségi népegészségügyi intézet által engedélyezett őrkutyás biztonsági szolgálat, illetve a vakvezető kutya kivételével - tilos.

A fürdőhely területén a fürdési szezonban horgászni nem szabad.

Gondoskodni kell a fürdőközönség számára zuhanyozási lehetőségről. 1000 főnél nagyobb vendégszám esetén 200 fő/l db, de legkevesebb 4 db zuhanyállást kell biztosítani.

Gondoskodni kell fürdőhely területén megfelelő minőségű ivóvíz ingyenes hozzáférhetőségéről vagy ennek hiányában a folyadékpótlásra alkalmas egyéb lehetőségről. §

2.3. A fürdőzők tájékoztatását és biztonságát szolgáló követelmények

A fürdőzőket írásos formában (lehetőség szerint hangjelzéssel is) tájékoztatni kell:

  • a víz minőségéről és annak megőrzésével kapcsolatos használati szabályokról,
  • a levegő és a víz aktuális hőmérsékletéről, a víz mélységéről,
  • a fürdő rendeltetésszerű használatával összefüggő kötelezettségekről,
  • egyéb közérdekű információkról.

A fürdőhely üzemeltetője köteles elsősegélynyújtó felszerelést és kötszereket tartani a helyszínen bármikor elérhető helyen, és gondoskodni a felszerelések, gyógy- és kötszerek pótlásáról.

A fürdési idényben 500 főt elérő vagy meghaladó átlagos napi vendéglétszámot meghaladó fürdőhely üzemeltetője köteles

  • a nyitva tartás időtartama alatt biztosítani vízi mentésben jártas úszómesteri ügyeletet; továbbá 1000 fő/nap átlagos vendégszám esetén elsősegélynyújtó helyet, és legalább egy, mentőtiszti szakképesítéssel rendelkező személy vagy olyan orvos jelenlétét, aki az Országos Mentőszolgálat által szervezett oxyologiai tanfolyamot elvégezte, tanfolyamzáró vizsgát tett, és az előírt gyakorlatokat teljesítette;
  • az ügyeleti helyet feltűnő jelzéssel a fürdőzők tudomására hozni;
  • üzemeltetési naplót vezetni a vendégforgalom napi adatairól, balesetekről, a vízminőséggel összefüggő változásokról és egyéb rendkívüli eseményekről.

Az úszómesteri ügyeletre, az elsősegélynyújtó helyre, valamint az üzemeltetési napló vezetősére vonatkozó fenti kötelezettségek a fürdési idényre eső munkaszüneti- és ünnepnapokra korlátozva vonatkoznak a fürdőhely üzemeltetőjére, amennyiben a fürdőzők átlagos létszáma az ilyen napokon eléri vagy meghaladja az 1000 főt.

Az üzemeltető a balesetek megelőzése céljából vizsgálni köteles kötél, lánc végighúzásával a meder víz alatti részét az első üzembe helyezés előtt, minden évben a fürdési szezon előtt, valamint balesetveszély gyanúja esetén. A vizsgálat eredményét az üzemeltetési naplóban fel kell jegyezni.

Úszómesterként (mentőőrként) alkalmazni kizárólag azt a személyt lehet, aki a vízi mentésben való jártasságáról érvényes igazolással rendelkezik és egészségügyi alkalmasságát az orvos igazolja.

A mentőőrt el kell látni a segélykéréshez szükséges hírközlő eszközzel, továbbá a Hajózási Szabályzat § előírásainak megfelelő mentőcsónakkal, és azt 40x40 cm nagyságú, fehér alapú, 30x30 cm szármagasságú, 10 cm széles vörös kereszttel ellátott zászlóval kell felszerelni. A csónakban kizárólag mentőőri szolgálatot ellátó személy tartózkodhat, és az csak mentési feladatok ellátásához használható. A mentőőr szolgálati ideje alatt köteles a csónakban vagy a csónak 50 méteres körzetében tartózkodni, olyan helyen, ahonnan a fürdésre kijelölt vízfelület belátható.

Olyan fürdőhelyeken, ahol gyermekek csoportosan vagy tömegesen fordulnak elő (pl. gyermek- és ifjúsági tábor, vízparti üdülő), az üzemeltetőnek a balesetek megelőzése érdekében - a gyermekcsoport ott tartózkodási ideje alatt - külön mentőőrt kell biztosítani a csoport felügyeletére. §

2.4. A kijelölt fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység folytatásának követelményei

2.4.1. Mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok

A fürdővíz minőségellenőrzését szolgáló mintavételi ütemtervhez tartozó mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséről a fürdőhely üzemeltetője saját költségére gondoskodik. A rövid távú szennyezések, valamint rendkívüli helyzet esetében az előre lefektetett minőségellenőrzési ütemterven kívül vett minták és paraméterek vizsgálatáról a kistérségi népegészségügyi intézet gondoskodik a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv költségvetési kerete terhére.

Az egyes mintavételeket legkésőbb az ütemtervben meghatározott időpontot követő 4 napon belül kell elvégezni. Az első mintavételre legfeljebb 3 héttel a fürdési idény kezdete előtt sort kell keríteni, majd további legalább 3 mintát kell venni a fürdési idény folyamán azzal, hogy az egyes mintavételek között nem telhet el egy hónapnál hosszabb idő. Olyan fürdővíz esetében, amelynél a fürdési idény nem hosszabb 8 hétnél, elegendő összesen 3 mintát venni.

A mintákat az átlagosan legnagyobb fürdési forgalom helyén vagy a fürdővízprofil alapján várható legnagyobb szennyezési veszély helyén, legalább 1 méteres vízmélységnél, a vízfelület alatt 30 cm-rel kell venni. A minták vizsgálatának jogszabályban meghatározott paraméterekre mindenképpen ki kell terjednie. lásd: §

A rövid távú szennyezések fennállása alatt vett minták figyelmen kívül hagyhatók. Ilyen esetben további mintát kell venni annak megerősítésére, hogy az esemény lezajlott. Ez a minta nem képezi részét a fürdővíz minőségi adatsorának. Ha a figyelmen kívül hagyott minta helyett egy másikra van szükség, pótmintát kell venni 7 nappal a rövid távú szennyezés befejeződését követően.

Rendkívüli helyzet fennállása alatt a minőségellenőrzési ütemterv végrehajtása felfüggeszthető. A minőségellenőrzési ütemterv végrehajtását a rendkívüli helyzet megszűnését követő legrövidebb időn belül folytatni kell. A rendkívüli helyzet miatt hiányzó minták pótlására, annak megszűnését követő legrövidebb időn belül új mintát kell venni. §

2.4.2. A fürdővíz minőség-ellenőrzése, mintavétel

A fürdővíz minőség-ellenőrzés célját szolgáló akkreditált mintavétel helyszíni szemlével egybekötve történik, amelynek ki kell terjednie a kátránymaradék, üveg, műanyag, gumi vagy egyéb hulladék előfordulásának, valamint fitoplanktonok (vízben lebegő alacsonyrendű növényi szervezetek) és makrofiták (magasabbrendű vízinövények) burjánzásának megállapítására is. A szemle eredményét a vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A fürdővíz minőségére vonatkozó minták kezelése és vizsgálata jogszabályban rögzített módszerekkel és előírások szerint történik. lásd: § Ezektől eltérő módszerek akkor alkalmazhatók, ha az így nyert eredmények egyenértékűek. Az eltérő módszer alkalmazását az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakvéleménye alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal eltérő módszer alkalmazását engedélyezi és az engedélyt a honlapján közzéteszi. §

2.4.3. Szennyvízkezelés védőterületen

A védőterületen az ott keletkezett szennyvizet kizárólag közcsatornára kötött vagy zárt rendszerű szennyvízgyűjtőben szabad elhelyezni. A védőterületen előforduló szennyeződés vagy annak veszélye esetén az üzemeltető haladéktalanul bejelentést köteles tenni a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnál, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a kistérségi népegészségügyi intézetet. §

2.3.4. A nyilvánosság tájékoztatása a fürdővíz minőségéről

A fürdővíz minőségére vonatkozó adatok közérdekűek. A nyilvánosság fürdővizekkel kapcsolatos tájékoztatását az alábbi eszközökkel kell az üzemeltetőnek biztosítania:

  1. Az üzemeltető köteles a védőterület határait megjelölni.
  2. Minden fürdővízre vonatkozóan évente, amint az információ rendelkezésre áll, és a fürdési idény teljes időtartama alatt, a fürdővizek 300 méteres körzetén belül, a fürdőzők számára jól megközelíthető és látható módon hozzáférhetővé teszi az üzemeltető:
  3. a fürdővíz aktuálisan érvényes osztályba sorolását,
  4. az esetleges fürdőzési tilalmat világos és egyszerű jelzés vagy jelkép segítségével,
  5. a fürdővíz általános, műszaki szakkifejezésektől mentes leírását a fürdővíz-profil alapján,
  6. a rövid távú szennyezésnek kitett fürdővizek esetében
    • tájékoztatást arról, hogy a fürdővíz rövid távú szennyezésnek van kitéve;
    • azon napok számának megjelölését, amelyeken az előző fürdési idény alatt, a rövid távú szennyezés miatt a fürdőzés meg volt tiltva;
    • az ilyen szennyezés valószínűsíthető vagy ténylegesen bekövetkezésére vonatkozó figyelmeztetést;
    • valamint rendkívüli helyzet előfordulása esetén tájékoztatást annak jellegéről és várható időtartamáról,
  7. a fürdőzés megtiltása esetén a fürdőzők erről szóló tájékoztatását az indokok megjelölésével,
  8. állandó fürdőzési tilalom bevezetése esetén annak szerepeltetését, hogy az érintett terület többé nem minősül fürdővíznek, a visszaminősítés indokainak megjelölésével,
  9. a fürdővízzel kapcsolatos teljes körű információ hozzáférésének módját (pl. honlap megjelölése). §

3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások

3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság

A természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység tekintetében

  1. a tevékenységi engedélyt kiadó,
  2. a szolgáltatókról nyilvántartást vezető,
  3. a vizsgaszervezési tevékenységet ellenőrző, valamint
  4. a szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó

hatóságként megyei és fővárosi kormányhivatalokon belül létrejött megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységeként működő kistérségi vagy fővárosi kerületi intézetek (a továbbiakban együtt: kistérségi népegészségügyi intézet) járnak el. §

A kistérségi népegészségügyi intézet szolgáltatás-felügyeleti hatáskörei mellett az alábbiakban részletezettek szerint a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal is ellát a szolgáltató tevékenység, illetve e tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsági előírások betartása kapcsán hatósági ellenőrzési feladatot.

A fenti hatóságok ellenőrzési, felügyeleti feladataihoz kapcsolódóan a fürdőhely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat is ellát tájékoztatási, közreműködési feladatot.

3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység)

A természetes fürdőhely üzemeltetése a kistérségi népegészségügyi intézet által lefolytatott kijelölési eljárás alapján végezhető. A kistérségi népegészségügyi intézet a vízparti terület tulajdonosának kérelmére folytatja le a természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló kijelölési eljárást, melynek keretében dönt az üzemeltetni kívánt fürdőhely kijelöléséről, továbbá ennek keretében a fürdővíz fürdési célú használatával összefüggésben a következőkről: §

  1. megjelöli a fürdési idény (az átlagos napi fürdőzőszámra tekintet nélkül a fürdőhely üzemeltetője által kérelmezett és a kistérségi népegészségügyi intézet határozatában megállapított időszak) tartamát,
  2. meghatározza a fürdővíz minőségének ellenőrzését szolgáló mintavételeknek a jogszabályi követelmények szerint kialakított ütemtervét,

kijelöli a védőterületet. lásd: §

3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja

Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek meglétének ellenőrzése útján biztosítsa a természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység biztonságos folytatását, valamint azt, hogy az azt igénybe vevők minőségi szolgáltatáshoz jussanak. Emellett az adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy a természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenységet végzőkről megfelelő adatok álljanak a hatóság rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladatai ellátásához, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez.

3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

A természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység végzésére irányuló kérelmet írásban vagy személyesen szóban lehet benyújtani a kistérségi népegészségügyi intézetnél.

Emellett az eljárás megindítása iránti kérelem benyújtható továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal által működtetett integrált ügyfélszolgálaton, azaz a kormányablakban. §

A kérelmet a fürdőhely üzemeltetésének tervezett megindítása előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. §

Az elektronikus ügyindítás jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

A kérelemben meg kell jelölni

  1. a kérelmező nevét;
  2. a kérelmező lakóhelyét, (szervezet esetén) székhelyét;
  3. a természetes fürdőhely üzemeltetésének engedélyezésére irányuló kifejezett kérelmet. §

A kérelemhez csatolni kell mindazokat a dokumentumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező teljesíti a természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység jogszabályi követelményeit. Ennek keretében a fürdőhely üzemeltetője benyújtja a 2. pontban leírt üzemeltetési feltételeknek eleget tevő üzemeltetési szabályzatot. Az üzemeltetési szabályzatnak a fürdőhely szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat kell tartalmaznia. §

A kérelem benyújtásakor igazolni kell továbbá az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, valamint a szakhatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak és illetékek megfizetését. §

3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

A természetes fürdőhely kijelölése iránti eljárásban szakhatóságok működnek közre. E hatóságokat nem kell a szálláshelyet üzemeltetni kívánó szolgáltatónak megkeresnie, ezt az engedélyezési eljárást lefolytató kistérségi népegészségügyi intézet teszi meg. Az ügyfélnek azonban az engedélyezési eljárásért fizetendő díj megfizetésével egyidejűleg - praktikusan legkésőbb a kérelem benyújtásáig - a szakhatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat és illetékeket is meg kell fizetnie, és azok megfizetését a kérelem benyújtása során igazolnia kell.

A részt vevő szakhatóságok - a Kormány kijelölése alapján - az alábbiak: §

  1. belső határszakaszon és a magyar-horvát határszakaszon lévő határvízen - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében -, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőrkapitányság, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányság,
  2. a külső határon lévő határvízen - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében -, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltség, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányság,
  3. dunai, tiszai, valamint balatoni fürdőhely esetén - annak elbírálása kérdésében, hogy a vízterületen nem tilos-e fürdeni, milyen feltételek esetén szabad fürdeni, a vízterületen történő fürdés nem veszélyezteti-e a hajók közlekedését -, első fokú eljárásban az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányság, másodfokú eljárásban az illetékes rendőr-főkapitányság,
  4. dunai és tiszai fürdőhely esetén - annak elbírálása kérdésében, hogy a fürdőhely kijelölése során a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatók-e -, első fokú eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője, másodfokú eljárásban a honvédelemi miniszter,
  5. - a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében -, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, valamint
  6. a vízi út 50 méteres körzetében és a kikötő, átkelőhely, hajózási létesítmény környezetében található kijelölendő fürdőhely esetén - a biztonságos hajózás feltételei érvényesíthetősége megállapításának kérdésében -, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi Vasúti és Hajózási Hivatala, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja működik közre szakhatóságként.

Az eljárásban előzetes szakhatósági állásfoglalás kérésére nincs lehetőség.

3.2.4. Az engedélyezési eljárás lefolytatása

Az engedélyezési eljárás megindításáról a kistérségi népegészségügyi intézet a kérelmezőt értesíti, amely értesítésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó rövid tájékoztatást is, továbbá arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt és a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, másik hatóság vagy szakhatóság az eljárásra nem jelölhető ki, és az ügyfelet megilleti a kérelmezett tevékenység folytatásának joga. §

A fürdőhely kijelölését megelőzően a kistérségi népegészségügyi intézet helyszíni szemlét tart a szakhatóságok, a jegyző és a fürdőhely kijelölését kérelmező részvételével. A szakhatóságok az állásfoglalásukat a helyszíni szemle keretében vagy az azt követő tizenöt napon belül adják meg.

A helyszíni szemle során a hatóságok vizsgálják a fürdővíz és a hozzá tartozó terület alkalmasságát, beleértve a fürdővíz korábbi minősítések szerinti, illetve új fürdővíz esetén legalább tűrhető minőségét, és annak megfelelősége esetén a kistérségi népegészségügyi intézet megállapítja

  1. a fürdővíz, illetve fürdőhely határait, valamint a megjelölésükre szolgáló eszközök számát és elhelyezésük módját azzal, hogy,
    • a fürdőhely határát a parton 60x30 cm méretű, fehér alapú, kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló táblával, a vízen vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú, legalább 50x50 cm-es bójákkal kell megjelölni, és
    • a fürdőhely határát jelző táblán kék mezőben fehér nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell a fürdőhely hosszát jelölni;
  2. a minőségellenőrzés céljára szolgáló mintavételi pontot; lásd: §
  3. a mély víz megjelölésére szolgáló eszközök számát azzal, hogy a 120 cm-nél mélyebb víz határát tavakon és állandó vízszintű vízterületeken "120 cm" feliratú, folyókon "mély víz" feliratú táblával kell jelölni;
  4. azt a vízállástartományt, amelynél a fürdőhely üzemeltethető. §

A helyszíni szemle és a vizsgálatok eredményét az azokat végző laboratórium haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálatok befejezését követő 24 órán belül - a hét utolsó munkanapján kapott eredményeket a következő hét első munkanapján - megküldi a fürdőhely üzemeltetőjének, a kistérségi népegészségügyi intézetnek és a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének, valamint Országos Környezetegészségügyi Intézetnek értékelés és a nyilvánosság tájékoztatása céljából. §

3.2.5. Ügyintézési határidő

A kérelmet a kistérségi népegészségügyi intézetnek az általános, 30 napos ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia, ezt a határidőt a hatóság vezetője egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. A szakhatóságoknak 15 nap áll rendelkezésére szakhatósági állásfoglalásuk megadására, amely nem számít bele a fenti határidőbe. A szakhatóság vezetője a szakhatóság eljárására irányadó határidőt szintén egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja. §

Ha a hatóság vagy bármely szakhatóság vezetője az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a kérelmezővel. A kérelmezőt az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról. §

Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a szakhatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem adott ki állásfoglalást, vagy a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot,

  1. a szakhatóság mulasztása esetén a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, és
  2. az eljáró hatóság mulasztása esetén az ügyfelet - külön döntés nélkül is - megilleti a tevékenység megkezdésének és folytatásának joga. §

3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei

A kistérségi népegészségügyi intézet - ha a fürdővíz minősége legalább "tűrhető", ha ezen túlmenően a fürdőhely az üzemeltetésre vonatkozó közegészségügyi előírásoknak megfelel, valamint ha a kérelem minden szempontból megfelel a jogszabályi követelményeknek - a természetes fürdőhely kijelölésével engedélyezi a tevékenység végzését. § A kijelölés folyóvízen a fürdési idény végéig, állóvízen visszavonásig hatályos. §

Ha a kérelem bizonyos feltételekkel felel meg a jogszabályi követelményeknek, a kistérségi népegészségügyi intézet felhívja az ügyfelet a hiányosságok pótlására.

Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, a hatóság a kérelmet elutasítja.

A fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban hozott határozatot a fürdőhely helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell. §

3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek

A természetes fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásért 48 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. §

A díjat a kérelmező az eljárás megindításakor köteles a kistérségi népegészségügyi intézet számlájára átutalással, készpénz-átutalási megbízással, belföldi postautalvány útján megfizetni vagy az intézet házipénztárába befizetni. §

A díj az igazgatási szolgáltatást nyújtó intézet bevétele. §

A természetes fürdőhely kijelölése iránti eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági közreműködéséért 8 000 forint díjat kell fizetni. §

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség közreműködésének kivételével a szakhatósági eljárásokért résztvevő szakhatóságonként általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 Ft-ot kell megfizetni. § Az illetéket a kérelem benyújtásakor illetékbélyeggel az engedély iránti kérelmet tartalmazó iraton kell megfizetni. §

A szakhatósági eljárásért fizetendő díjat az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjával egyidejűleg kell a kérelmezőnek megfizetnie. §

3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartásba vétele

A kistérségi népegészségügyi intézet a természetes fürdőhely üzemeltetésre kijelölés alapján engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet. §

A nyilvántartás tartalmazza

  1. az intézmény megnevezését,
  2. az intézmény lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  3. az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését (természetes fürdőhely üzemeltetése),
  4. az engedély kiadásának időpontját és
  5. az engedély számát. §

A kistérségi népegészségügyi intézet a nyilvántartásból törli azt az üzemeltetőt, azt a szolgáltatót, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult. §

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a nyilvántartott fürdővizek és kijelölt fürdőhelyek, valamint a tartós fürdési tilalom alá eső fürdővizek listáját minden fürdési idény kezdete előtt, amint az rendelkezésre áll, de legkésőbb június 15-ig a honlapján közzéteszi. §

Az engedélyesekről vezetett nyilvántartás a szolgáltatási tevékenység folytatásának hatósági ellenőrzését és a szolgáltatás igénybe vevőinek tájékoztatását szolgálja. Ennek megfelelően a szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó általános szabályok szerint a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatókról általa vezetett nyilvántartás alapján az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon, naprakészen köteles közzétenni a szolgáltatókra vonatkozó adatokat (elsődlegesen a szolgáltató megnevezését, a szolgáltató székhelyét, és az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését). §

A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság köteles külön nyilvántartást vezetni azon szolgáltatókról, amelyek tekintetében a szolgáltatási tevékenység folytatását jogerősen megtiltotta. §

A kistérségi népegészségügyi intézet honlapján jelenleg - a jogszabályi követelmények ellenére - nem elérhető egyik nyilvántartás sem.

3.4. A kijelölt fürdőhelyek felosztása és összevonása

A kistérségi népegészségügyi intézet a vízminőségi értékelés alapján

  1. a kijelölt fürdőhely üzemeltetőjének kérelmére feloszthatja, vagy
  2. az egymással szomszédos, összefüggő kijelölt fürdőhelyeket az üzemeltető kérelmére összevonhatja, ha
    • az értékelésük az azt megelőző 4 évben azonos eredményre vezetett, és
    • a fürdővízprofiljuk közös kockázati tényezőket vagy azok közös hiányát mutatja. §

3.5. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések

3.5.1. A természetes fürdőhelyek ellenőrzése

A kistérségi népegészségügyi intézet ellenőrzi a természetes fürdőhelyek üzemeltetésére irányuló tevékenységet.

A fürdővíz minőség-ellenőrzés célját szolgáló akkreditált mintavételkor (helyszíni szemle) vízszennyező anyagok jelenlétének észlelése esetén a kistérségi népegészségügyi intézet az ezt rögzítő jegyzőkönyv kézhezvételét követően azonnal megteszi a megfelelő intézkedéseket, beleértve a jegyző és a nyilvánosság tájékoztatását. §

Ha valamely helyszíni szemle vagy laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján a fürdővíz jelentős vagy tartós minőségromlása vagy ennek lehetősége megállapítható, a kistérségi népegészségügyi intézet kezdeményezi további vizsgálat elvégzését. §

3.5.2. A fürdővizek osztályba sorolása és a "kifogásolt" osztályba sorolás következményei

A fürdővíz vizsgálatok eredményeit a kistérségi népegészségügyi intézet minden fürdővízre, minden fürdési idényt követően értékeli és ennek eredményeként a fürdővizeket minőségüknek megfelelően (kifogásolt, tűrhető, jó, kiváló) osztályokba sorolja be. §

A fürdővízminőség-értékelés alapján a "kifogásolt" osztályba tartozó fürdővíz esetében - ideértve az ideiglenesen "kifogásolt" minőségűnek osztályozott fürdővizeket is -, az ilyen osztályozást követő első fürdési idénytől kezdődően a kistérségi népegészségügyi intézet az alábbi intézkedéseket teszi:

  1. a fürdőzés tilalmát rendeli el, melyről tájékoztatja a fürdőhely üzemeltetőjét és kötelezi arra, hogy
    • egyértelmű és egyszerű figyelmeztető jelzéssel felhívja a nyilvánosság figyelmét a nem megfelelő vízminőségre,
    • tájékoztassa a nyilvánosságot a szennyezés okairól és az intézkedések megtételének elrendeléséről;
  2. a helyi viszonyok megismerése érdekében a jegyző szükség szerinti szakértőként történő igénybevételével megállapítja a "kifogásolt" minőségi állapotra vezető okokat, valamint megteszi a szennyezés okainak megelőzését, csökkentését, vagy megszüntetését célzó, hatáskörébe tartozó intézkedéseket.

A fenti intézkedéseket azonnal meg kell tenni, amennyiben a kistérségi népegészségügyi intézet olyan rendkívüli eseményről szerez tudomást, amely a fürdőzők egészségét, illetve a fürdővizek minőségét ténylegesen vagy várhatóan veszélyezteti. §

A fürdővízminőség-értékelés alapján több évre visszamenőleg a "kifogásolt" osztályba sorolt fürdővízre legkésőbb az első ilyen besorolást követő öt év elteltével a kistérségi népegészségügyi intézet állandó fürdési tilalmat vezet be. Az állandó fürdési tilalom az ötéves időszak letelte előtt is bevezethető, ha nem biztosítható a legalább "tűrhető" vízminőség vagy annak költségei aránytalanul nagyok. §

3.5.3. A fürdőhely üzemeltetése szünetelésének elrendelése

A kistérségi népegészségügyi intézet a fürdőhely üzemeltetésének szüneteltetését haladéktalanul elrendeli, ha

  1. - a rövid távú szennyezések esetén figyelmen kívül hagyható mintákat kivéve - bármely fürdővízmintában
    • a fekális enterococcusok száma meghaladja az 500/100 ml-t, vagy
    • az Escherichia coli száma meghaladja az 1500/100 ml-t,
    • a egyes, jogszabályban meghatározott métereinek értékei egyaránt meghaladják a tűrhető vízminőségre előírt határértékeket;
  2. a fürdőhely üzemeltetése nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. §

A fürdőhely üzemeltetésének a nem megfelelő vízminőség miatt elrendelt tilalmát csak akkor lehet feloldani, illetve új fürdőhelyen a fürdőzést csak akkor lehet engedélyezni, ha két egymást követő vizsgálat legfeljebb 330/100 ml fekális enterococcus-számot és 900/100 ml Escherichia coli számot eredményez, illetve, ha az emelkedett cianobaktérium kockázatnak vizsgálattal megállapítható jelei nem állnak fenn. §

3.5.4. A fürdőhely üzemeltetési engedély visszavonása

A vízminőség helyreállításához szükséges intézkedések eredménytelensége esetén a kistérségi népegészségügyi intézet az engedélyt visszavonja. §

3.5.5. A fürdőzés tartós tilalmának elrendelése

Ha a fürdőzés közegészségügyi követelményei hiányoznak, a kistérségi népegészségügyi intézet elrendeli a fürdőzés tartós tilalmát, amely egy teljes fürdési idény időtartamára érvényes. Az engedélyezett fürdővízben a fürdővizek minőségének ellenőrzésére szolgáló mintavételi ütemtervet a kistérségi népegészségügyi intézet akkor is meghatározza, ha a vízminőséggel összefüggésben tartós fürdési tilalmat rendel el. §

3.5.6. A fürdőhelyekre vonatkozó adatok nyilvánosságának biztosítása

A kistérségi népegészségügyi intézet a fürdőhely üzemeltetőjét és a nyilvánosságot közérthető módon tájékoztatja az emelkedett cianobaktérium burjánzással összefüggő egészségügyi kockázatra utaló vizsgálati eredményekről és a kockázattal kapcsolatban javasolt intézkedésekről, különös tekintettel a cianobaktériumra különösen érzékeny személyek ajánlott magatartására. §

A fürdővíz minőségére vonatkozó adatok közérdekűek. A nyilvánosság fürdővizekkel kapcsolatos tájékoztatását az alábbi eszközökkel kell az érintett hatóságoknak biztosítani:

  1. A víz minőségéről és annak az egészségre gyakorolt hatásáról - kérelemre - a kistérségi népegészségügyi intézet, illetve a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv felvilágosítást ad.
  2. A kistérségi népegészségügyi intézet elrendeli a fürdési tilalom alá eső fürdővizek fürdést tiltó táblával történő megjelölését.
  3. A jegyző a helyben szokásos módon minden évben tájékoztatja a lakosságot
    • az engedélyezett fürdővizekről,
    • a kijelölt fürdőhelyekről,
    • a fürdési tilalom elrendeléséről,
    • a fürdési tilalom feloldásáról.
  4. A természetes fürdőhely üzemeltetője gondoskodik a fürdést tiltó tábla elhelyezéséről, karbantartásáról és eltávolításáról, ennek elmulasztása esetén a kistérségi népegészségügyi intézet - az üzemeltető költségére - intézkedik.

A kistérségi népegészségügyi intézet a nyilvánosság számára lehetőséget biztosít a jogszabályi rendelkezések végrehajtásában való részvételre azzal, hogy - különösen a fürdővizek listájának megállapítására, felülvizsgálatára és frissítésére vonatkozóan - javaslatok, észrevételek és panaszok megtételét lehetővé teszi, és ezek fogadását minden elérhetőségén keresztül - beleértve a személyes konzultáció lehetőségét is - biztosítja. A kistérségi népegészségügyi intézet köteles a nyilvánosságtól megszerzett információt megfelelően figyelembe venni. A részvétel módjáról kérem, tájékozódjon a kistérségi népegészségügyi intézet honlapján és a helyi médiában!

A kistérségi népegészségügyi intézet minden szezont követően legkésőbb október 15-éig jelenti a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek a nyilvánosság bevonásával és tájékoztatásával kapcsolatos tapasztalatokat és a megtett intézkedéseket.

A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv minden év november 15-éig összesített jelentést küld az Országos Tisztifőorvosi Hivatalba a kistérségi népegészségügyi intézetek és a saját, a nyilvánosság tájékoztatásával és bevonásával kapcsolatos tapasztalatairól és intézkedéseiről. §

3.5.7. Fürdővízminőség felügyelet

A fürdővizek és fürdőhelyek minőségfelügyeleti feladatainak a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek illetékességi területeinek megfelelő szinten történő végrehajtásáról a megyei tisztifőorvos gondoskodik. §

A kistérségi népegészségügyi intézet minden fürdési idény kezdete előtt, de legkésőbb május 10-éig tájékoztatja a regionális intézetet és az országos tisztifőorvost

  1. az illetékességi területükhöz tartozó
    • engedélyezett fürdővizek,
    • a kijelölt fürdőhelyek,
    • tartós fürdési tilalom alá eső fürdővizek
  2. listájáról,
  3. minden egyes fürdőhelyre magállapított fürdési idény első és utolsó napjáról,
  4. minden egyes fürdővíz mintavételi ütemtervéről,
  5. a fürdővíz mintavételre és vízminőség vizsgálatra szerződött laboratóriumok listájáról,

a rövid távú szennyezés kockázatának kitett fürdőhelyek listájáról. §

A kistérségi népegészségügyi intézet a fürdési idény folyamán gondoskodik arról, hogy

  1. a fürdővíz jelentős vagy tartós minőségromlására vagy ennek lehetőségére, különösen a fürdőzők egészségi kockázatának növekedésével kapcsolatos bármely rendkívüli helyzetre vonatkozó információ az erről való tudomásszerzést követő 3 órán belül,

a rövid távú szennyezés miatt figyelmen kívül hagyható mintákról szükséges tájékoztatás, az erre vonatkozó döntést követő 24 órán belül a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervbe és az Országos Környezetegészségügyi Intézetbe eljusson. §

A rövid távú szennyezések kezelése érdekében az Országos Meteorológiai Szolgálat gondoskodik az ilyen szennyezésnek kitett vizeket érintő jelentősebb csapadékesemények lehetőség szerinti előjelzéséről és a legalább 15 mm-es csapadékesemények bekövetkezésének visszaigazolásáról. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az előrejelzést és az utólagos tájékoztatást a kistérségi népegészségügyi intézetnek küldi meg. A rövid távú szennyezési veszélynek kitett fürdővizek listájáról az Országos Meteorológiai Szolgálatot az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatja. §

A kistérségi népegészségügyi intézet intézkedik arról, hogy a rövid távú szennyezésnek kitett fürdőhelyek üzemeltetőihez eljusson az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése annak érdekében, hogy az üzemeltetők a fürdőzők tájékoztatására irányuló kötelezettségüknek eleget tehessenek. §

A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv

  1. a kistérségi népegészségügyi intézettel, a fürdővízhez tartozó partszakasz tulajdonosaival és a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, valamint szükség esetén más szervezetekkel (pl. az Országos Meteorológiai Szolgálattal) történt egyeztetés alapján, a felmerülés esedékessége szerint, intézkedik a rövid távú szennyezések előrejelzésének megszervezése érdekében,
  2. gondoskodik a figyelmen kívül hagyott minták pótlásáról,
  3. a kistérségi népegészségügyi intézettel együttműködve meghozza a fürdővizek jelentős vagy tartós minőségromlásával vagy ennek lehetőségével, különösen a fürdőzők egészségi kockázatának növekedésével kapcsolatos bármely rendkívüli helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket,
  4. biztosítja a rendkívüli helyszíni szemlék, mintavételek és vizsgálatok megszervezését és a kialakult helyzet kezeléséhez szükséges egyéb intézmények és érdekelt szervezetek tájékoztatását és bevonását,

kedvező vagy kedvezőtlen vízminőség-vizsgálati adatsor alapján a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel történt egyeztetést követően felülvizsgálhatja a 3. mellékletben megállapított védőtávolságokat. §

3.5.8. Hatósági bírságolás

Ha Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, illetve a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek a hatáskörükben eljárva megállapítják, hogy a természetes fürdőhelyek üzemeltetésére, működtetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat súlyosan vagy ismételten megsértették, egészségügyi bírságot szabnak ki, feltéve, hogy jogszabály az eljárással összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba.

Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni.

Az egészségügyi bírság kiszabása mellőzendő, ha a hatóság a jogsértőt a fokozatosság elvének érvényesítése érdekében, az adott tényállással összefüggő magatartása miatt első alkalommal, írásban figyelmezteti a jogszabályok betartására, vagy bírság kiszabása nélkül tiltja el a jogsértéstől, illetve kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására.

A bírság kiszabása nem mellőzhető, ha

  1. a jogsértést megállapító jogerős határozatban előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követően a kötelezett ismételten megsértett valamely, a bírság kiszabására okot adó jogszabályi rendelkezést, illetve jogellenes állapotot fenntartott, vagy
  2. a jogsértés a lakosság széles körének egészségét sérti vagy veszélyezteti.

A kiszabott bírságot az eljáró hatóság kérelemre mérsékelheti vagy elengedheti, ha az a fizetésre kötelezett számára méltánytalanul súlyos hátrányt jelent, amennyiben vele szemben a bírság kiszabását megelőző 2 éven belül egészségügyi bírság kiszabására nem került sor.

A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

Az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot a hatóság nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni.

Az egészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha

  1. a kötelességszegésnek (hiányosságnak, mulasztásnak) a hatóság tudomására jutásától számított 6 hónap eltelt,
  2. a cselekmény elkövetésétől, vagy a jogsértő állapot fennállása esetén a jogszerű állapot helyreállításától számított egy év eltelt.

Az egészségügyi bírságot a közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni. A jogerősen kiszabott és határidőben meg nem fizetett egészségügyi bírságot és késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről a bírságot kiszabó hatóság megkeresésére az állami adóhatóság gondoskodik. §

Az egészségügyi bírságot az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett, egészségügyi bírság befizetési számlájára, illetve azon fővárosi és megyei kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett befizetési számlájára kell megfizetni, amelynek népegészségügyi szakigazgatási szerve, vagy kistérségi népegészségügyi intézete a bírságot kiszabta. §

3.6. Jogorvoslatok

A kistérségi népegészségügyi intézet fellebbezéssel megtámadható döntései ellen a hatóságnál előterjesztett, de a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervhez címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. §

A kistérségi népegészségügyi intézet döntésével szemben indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati díj mértéke azonos az elsőfokú eljárás díjtételével, és azt a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles a másodfokon eljáró hatóság részére megfizetni. § Díjmentes az új eljárás, ha a jogorvoslati eljárásban a másodfokon eljáró hatóság az első fokon eljárt kistérségi népegészségügyi intézet részben vagy egészben jogszabálysértő határozatát megsemmisíti és az első fokon eljáró intézetet új eljárás lefolytatására utasítja. §

A természetes fürdőhely kijelölésével összefüggő jogorvoslati eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági közreműködéséért 4 000 forint díjat kell fizetni. §

A természetes fürdőhely kijelölésével összefüggő jogorvoslati eljárásban - a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség kivételével - a szakhatósági közreműködéséért általános tételű eljárási illetéket kell megfizetni. Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. § A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. § Az illetéket a jogorvoslati kérelem benyújtásakor illetékbélyeggel a kérelmet tartalmazó iraton kell megfizetni. §

A másodfokú határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében pedig a közigazgatási ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságon lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt jegyző útján, de a döntést hozó hatóság elleni keresetlevélben. §

4. A tevékenység határon átnyúló szolgáltatás keretében történő folytatása

A természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenység jellege gyakorlatilag kizárja a szolgáltatási tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatását, ugyanakkor megjegyzendő, hogy a szolgáltatási tevékenység kapcsán nincs olyan ágazati szabály, amely alapján az, aki e tevékenységet a letelepedése szerinti (EU, EGT) tagállamban jogszerűen folytatja, külön engedély vagy bejelentés megtételére lenne köteles a Magyarországra irányuló határon átnyúló - azaz letelepedés nélküli, alkalmi vagy átmeneti jellegű - szolgáltatásnyújtás esetében. §

5. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok

A természetes fürdőhely üzemeltetésére irányuló tevékenységre és az eljárásokra elsődlegesen vonatkozó ágazati jogszabályok:

  1. a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet, §
  2. a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, §
  3. az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény, §
  4. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, §
  5. a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, §
  6. az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályairól szóló 79/2010. (III. 25.) Korm. rendelet, §
  7. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet, §
  8. a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet, §
  9. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, §
  10. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény. §