Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Vásár, piac üzemeltetése

Létrehozva: 2011. december 1.
Módosítás: 2015. augusztus 14.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az ügyleírás a vásárok, piacok üzemeltetési feltételeit tárgyalja.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Vásár, piac üzemeltetése

1. A szolgáltatási tevékenység leírása
1.1. A vásár és a piac
1.2. A fenntartó és az üzemeltető
2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei
2.1. A vásár és piac működtetése, működési rendje, nyitvatartása
2.2. A vásáron, piacon folytatott kiskereskedelmi tevékenység ellenőrzése
2.3. Panaszkezelés
2.4. Közegészségügyi követelmények
2.4.1. Vízellátás
2.4.2. Mellékhelyiségek
2.4.3. Higiénia, szennyvízelvezetés, hulladékkezelés, rágcsálók elleni védekezés
2.5. Parkolás
2.6. Járműből, mozgóboltból történő árusítás
3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások
3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság
3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (a vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély kiadása iránti eljárás)
3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja
3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
3.2.4. Ügyintézési határidő
3.2.5. Az eljárás lehetséges eredményei
3.2.6. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása
3.4. A vásár- és piac fenntartójának bejelentési kötelezettsége
3.5. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
3.6. Jogorvoslatok

1. A szolgáltatási tevékenység leírása

1.1. A vásár és a piac

A vásár olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet. § A vásár üzemeltetésére irányuló szolgáltatási tevékenységet meg kell különböztetni a piac üzemeltetésétől.

A piac ugyanis olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. §

A két kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységben azonos a szolgáltatásnyújtás helye (épület, épületegyüttes vagy terület), valamint a szolgáltatásnyújtás tartalma (kiskereskedelmi tevékenység folytatásához helyszín biztosítása), ugyanakkor különböznek a szolgáltatási tevékenység rendszerességében: míg a vásár üzemeltetése minden esetben idényjelleggel, meghatározott eseményhez, naptári naphoz kötődik és ezért szükségszerűen eseti, addig a piac üzemeltetése mindig rendszeres, általában napi, vagy esetenként heti rendszerességű.

Kiemelendő, hogy nem alkalmazandóak a vásár és piac üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések a közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban folytatott kereskedelmi tevékenységekre. § Ezekre ugyanis a közterületi értékesítésre vonatkozó külön szabályok vonatkoznak. §

Fontos különbséget tenni a vásár, illetve piac fenntartója, valamint üzemeltetője között:

1.2. A fenntartó és az üzemeltető

A fenntartó a vásár, illetve a piac helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy más jogcímen használója, aki a vásáron, illetve a piacon kereskedelmi tevékenységet folytatók részére a helyhasználatot biztosítja, és aki a vásáron, illetve a piacon kereskedelmi tevékenységet folytatók részére a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenység folytatásáért felelős.

Ezzel szemben az üzemeltető a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a vásár, illetve a piac vezetését, illetve annak működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult. §

Bár megtévesztő, hogy az engedély a vásár, illetve piac üzemeltetésére szól, a hatósági eljárásokban kérelmezőként, valamint eljárás alá vont ügyfélként a fenntartó szerepel (akkor is, ha nevében az üzemeltető jár el).

Figyelem! 2012. január 1-jétől a helyi termelői piacokra sajátos követelmények vonatkoznak. Jelen ügyleírás a helyi termelői piacokra nem vonatkozik.

A vásár és piac üzemeltetése a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) a 68.2 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése ágazatba azon belül pedig a 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése szakágazatba tartozik.

A vásáron és piacon folytatott kiskereskedelmi tevékenység ugyanakkor a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) a 47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) ágazatba tartozik, melyen belül a következő alágazatokat és szakágazatokat különböztethetjük meg:

  • 47.8 Piaci kiskereskedelem alágazat
  • 47.81 Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme szakágazat
  • 47.89 Egyéb áruk piaci kiskereskedelme szakágazat
  • 47.99 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem szakágazat

2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei

Vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen

  • a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy
  • amely vásár rendezése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik.

A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folytatott tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt

  • építésügyi,
  • közegészségügyi,
  • élelmiszerlánc-biztonsági,
  • élelmiszer-higiéniai,
  • állat-egészségügyi,
  • növény-egészségügyi,
  • környezetvédelmi,
  • kulturális örökségvédelmi,
  • munkavédelmi és
  • tűzvédelmi követelményeknek, valamint
    1. rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal. §

2.1. A vásár és piac működtetése, működési rendje, nyitvatartása

Az üzemeltetőnek a vásár, illetve piac működése idején, a vásár, illetve a piac helyszínén rendelkeznie kell a vásár, illetve a piac üzemeltetésére való jogosultságot igazoló irattal, dokumentumokkal vagy ezen iratok, dokumentumok másolatával. Amennyiben az eredeti iratok, dokumentumok a helyszínen nem állnak rendelkezésre, az üzemeltető köteles az eredeti iratokat, dokumentumokat az ellenőrzést végző hatóság felhívására öt napon belül bemutatni. §

A vásár, illetve a piac működésének rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik.

A vásár és piac esetében a hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás és a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét is. §

A vásár, piac nyitva tartásának idejét az üzemeltető 5 és 20 óra között határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezheti. Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartásáról a vásárlókat tájékoztatni. §

A vásár, illetve piac esetében az üzemeltető köteles az üzleteket, árusítóhelyeket, valamint az egyéb létesítményeket és a nem árusítási célra kiképzett területrészeket, a vásárlók számára is jól látható módon sorszámmal ellátni. Az állandó vásár, piac esetében az üzemeltető köteles az állandó vásár, piac bejáratánál a vásár, piac térképét, helyszínrajzát tartalmazó táblát elhelyezni, amelyen köteles feltüntetni naprakészen a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységeket, helyszíneket.

Az üzemeltető köteles a vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről naprakész, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelő nyilvántartást vezetni, és azt a piac területén ellenőrzést végző hatóság felhívására, a hatóság számára bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

  1. a vásár, piac térképét a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységek, helyszínek, illetve azok rendeltetésének (üzlet, egyéb értékesítő hely, tárolóhely stb.) pontos megjelölésével,
  2. sorszám szerint a kereskedelmi tevékenységet végzők, bérlők nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi számát, őstermelői igazolványának számát, kistermelői regisztrációs számát. §

2.2. A vásáron, piacon folytatott kiskereskedelmi tevékenység ellenőrzése

Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartási ideje alatt a vásár, piac területén tartózkodni, a vásár, piac rendjét folyamatosan ellenőrizni és a jogszabályokban, valamint a hatóságok határozataiban foglalt feltételeknek megfelelő működés érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Köteles továbbá a hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági ellenőrzésben közreműködni.

Az üzemeltető felel azért, ha a vásár, piac területén jogszabály által tiltott tevékenység, vagy tiltott termékértékesítés történik. §

Ha a vásár rendezője, a piac, a vásárcsarnok fenntartója vagy az élelmiszer-árusító tudomást szerez az ott forgalomba hozott élelmiszertől, italtól eredő megbetegedésről vagy annak gyanújáról, köteles a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni, és az árusítás megszüntetéséről, valamint az árukészlet megőrzéséről gondoskodni. §

2.3. Panaszkezelés

Az üzemeltető a tevékenységével kapcsolatban beérkező írásbeli panaszt köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a jegyzőhöz fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát az üzemeltető köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni. §

2.4. Közegészségügyi követelmények

Vásár, piac - a település általános rendezési tervének figyelembevételével - csak olyan helyen létesíthető és működtethető, ahol az ott lévő személyeket, élelmiszereket, élelmiszer-nyersanyagokat a környezetből származó káros mértékű szennyezés nem veszélyezteti. §

A vásár, piac területét por- és sármentesen, könnyen tisztán tartható módon kell kiképezni. A napi élelmiszerpiac és az élelmiszer-nagypiac területét szilárd, könnyen tisztítható burkolattal kell ellátni. A vásárcsarnok padozatát szilárd, résmentes, tisztítható és fertőtleníthető, csúszásmentes burkolattal kell ellátni, és gondoskodni kell a takarításkor keletkező szennyvíz elvezetésére alkalmas, az építési szakmai követelményeket kielégítő szennyvízelvezető rendszerrel való ellátásáról. A piac területét körül kell keríteni. §

2.4.1. Vízellátás

A vásár és piac ivóvíz minőségű, megfelelő mennyiségű vízellátásáról gondoskodni kell. §

Takarítás céljára a terület legtávolabbi részeinek elérésére is alkalmas elrendezésben vízvételi helyeket kell kialakítani. A takarítás céljára szolgáló vízvételi helyekre légbeszívó szelepes, tömlővéges csatlakozót kell felszerelni. §

Az állatok itatására vízvételi helyet kell biztosítani. §

2.4.2. Mellékhelyiségek

A vásár, piac területén - ha attól 50 méter távolságon belül kellő számú nyilvános WC nem áll rendelkezésre - megfelelő számú és kialakítású, nemek szerint elkülönített, vízöblítésű WC-t és vizeldét kell létesíteni. Csomagolatlan állati eredetű élelmiszer forgalmazása ott engedélyezhető, ahol az árusok részére megfelelő külön WC áll rendelkezésre. §

2.4.3. Higiénia, szennyvízelvezetés, hulladékkezelés, rágcsálók elleni védekezés

A vásár, piac, vásárcsarnok területét a nyitva tartás időtartama alatt folyamatosan tisztán kell tartani, zárás után általános takarítást kell végezni. §

Közművesített területen a keletkező szennyvizet közcsatornába kell elvezetni. Közcsatorna hiányában a keletkező szennyvíz elhelyezésére zárt szennyvíztárolót kell létesíteni. §

Vásáron, piacon, vásárcsarnokban a szemét és hulladék gyűjtésére, tárolására a közegészségügyi, állat-egészségügyi és hulladékgazdálkodási szabályoknak megfelelő számú, mosható, fertőtleníthető, jól záró fedéllel ellátott hulladékgyűjtő edényzetet kell beállítani. A hulladéktárolók helyben történő tisztítása és fertőtlenítése érdekében tisztító, fertőtlenítő területet kell kijelölni vízvételi és szennyvízelvezetési lehetőséggel. A szennyvízelvezetésnél homokfogó beépítése szükséges. §

Az egészségügyi szempontból káros rágcsálók és rovarok megtelepedése ellen a fenntartónak, üzemeltetőnek rendszeresen védekeznie kell. Legalább évente két alkalommal kötelező a szakemberrel elvégeztetett megelőző jellegű irtás akkor is, ha rovar, rágcsáló jelenlétét nem észlelik. §

2.5. Parkolás

Az árusok járműveinek elhelyezésére szolgáló gépkocsi-parkolóhelyeket a vásár, piac területén kívül kell kialakítani. §

2.6. Járműből, mozgóboltból történő árusítás

Ha a vásáron, piacon járműről, mozgóboltból történő árusítást is lehetővé tesznek, úgy erre a célra külön területet kell kijelölni. §

Ilyenkor a vásáron, piacon az alkalmilag árusító mozgóbolt és mozgóárus részére ivóvízvételi, szennyvízelvezetési és megfelelő hulladékelhelyezési lehetőséget kell biztosítani. §

3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások

3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság

A vásárok és piacok üzemeltetése tekintetében

  1. az üzemeltetési engedély kiadó,
  2. az engedélyezett vásárokról és piacokról nyilvántartást vezető,
  3. a vásárok és piacok üzemeltetését ellenőrző, valamint
  4. a vásárok és piacok üzemeltetésére irányuló szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó

hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - a vásár, illetve piac helye szerinti kistérség székhelyén, Budapesten pedig a vásár, illetve piac helye szerinti kerületben illetékes jegyző jár el. §

3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (a vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély kiadása iránti eljárás)

Vásár, valamint piac - letelepedés keretében - kizárólag a jegyző által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető. §

3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja

Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek meglétének ellenőrzése útján biztosítsa a vásár-, illetve piacüzemeltető szolgáltatásait igénybe vevők (akár kiskereskedők, akár fogyasztók) számára azt, hogy minőségi szolgáltatáshoz jussanak. Emellett az adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy a vásárokról és piacokról megfelelő adatok álljanak a jegyző rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladatai ellátásához, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez.

3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

A vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély iránti kérelmet személyesen szóban vagy írásban, továbbá postai úton írásban lehet benyújtani a piac, vásár fekvése szerinti kistérségben, budapesti kerületben illetékes jegyzőnél (polgármesteri hivatalban).

Az elektronikus ügyindítás lehetősége jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

A vásár- vagy piacüzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni

a vásár vagy a piac üzemeltetésének engedélyezésére irányuló kifejezett kérelmet, §

  1. a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,
  2. a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételi számát,
  3. az üzemeltető nevét, címét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,
  4. a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét,
  5. a vásár, piac címét, helyrajzi számát,
  6. a területhasználat jogcímét,
  7. a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét. §

A vásár- vagy piacüzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

  1. a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével,
  2. a területhasználatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.) - a tulajdoni lap kivételével - igazoló okiratot, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okiratot,
  3. a vásár, piac működésének rendjét,
  4. élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén a megyei (fővárosi) kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, illetve növény- és talajvédelmi igazgatósága részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít, §
  5. a vásár, illetve piac víz- és energiaellátási tervét a vízvételi- és energiacsatlakozási helyekre kiterjedő részletességgel, közműnyilatkozatokkal (víz-, elektromos, gáz-, távhőszolgáltatás),
  6. a vásár, illetve piac területén keletkező szennyvíz- és csapadékvízlevezető helyeinek, elvezetésének, továbbá közcsatorna hiányában közműpótló berendezés elhelyezésének tervét az illetékes közmű- és hatósági nyilatkozatokkal,
  7. a por- és sármentesség érdekében tervezett terület kiképzési megoldás ismertetését,
  8. a keletkező szemét és hulladék gyűjtésére, elhelyezésére, az elkobzott élelmiszer kezelésére, elhelyezésére, elszállításának módjára, gyakoriságára, továbbá a vásár, illetve piac takarítására-fertőtlenítésére vonatkozó, a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója által meghatározott rendtartási előírást. §

A jegyző a területhasználat jogcímének igazolásához szükséges tulajdoni lapot az illetékes földhivatal megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával hivatalból szerzi be. §

3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

A vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély kiadása iránti eljárásban szakhatóságok működnek közre. E hatóságokat nem kell a vásárt vagy piacot üzemeltetni kívánó szolgáltatónak megkeresnie, ezt az engedélyezési eljárást lefolytató hatóság teszi meg. Az ügyfélnek azonban az engedélyezési eljárásért fizetendő illetékkel együtt - praktikusan a kérelem benyújtásáig - a szakhatósági eljárásokért fizetendő illetékeket is meg kell fizetnie, és azok megfizetését a kérelem benyújtása során igazolnia kell.

A részt vevő szakhatóságok az alábbiak:

  1. a közegészségügyi követelményének való megfelelés kérdésében a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi, fővárosi kerületi népegészségügyi intézete,
  2. az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében megyei (fővárosi) kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága. §

Az eljárásban előzetes szakhatósági állásfoglalás kérésére nincs lehetőség.

3.2.4. Ügyintézési határidő

A kérelmet a jegyzőnek 15 napos ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia. Ezt a határidőt a jegyző egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. § A szakhatóságoknak 15 nap áll rendelkezésére szakhatósági állásfoglalásuk megadására, amely nem számít bele a fenti határidőbe. A szakhatóság vezetője a szakhatóság eljárására irányadó határidőt szintén egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja. §

Ha a jegyző vagy bármely szakhatóság vezetője az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a kérelmezővel. A kérelmezőt az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról. §

Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban az elsőfokú eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a szakhatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem adott ki állásfoglalást, vagy a jegyző a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot,

  1. a szakhatóság mulasztása esetén a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, és
  2. az eljáró hatóság mulasztása esetén az ügyfelet - külön döntés nélkül is -megilleti a vásár-, illetve piacüzemeltetés joga. §

3.2.5. Az eljárás lehetséges eredményei

Ha a kérelem, illetve a vásárként vagy piacként üzemeltetni kívánt ingatlan nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, a jegyző a kérelmet elutasítja.

Ha a kérelem, illetve a vásár vagy piac csak bizonyos - akár a szakhatóság által támasztott - feltételekkel felel meg a jogszabályi követelményeknek, a jegyző vagy felhívja az ügyfelet a hiányosságok pótlására vagy feltételes engedélyt ad. A feltételes engedély alapján a szolgáltatási tevékenység csak a feltételek megtartásával folytatható.

Ha a kérelem, és a vásár, illetve piac is megfelel a jogszabályi feltételeknek, a jegyző az engedélyt kiadja.

3.2.6. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek

A jegyzőnek az eljárásért az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 Ft-ot kell megfizetni.

A szakhatósági eljárásokért résztvevő szakhatóságonként szintén az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 Ft-ot kell megfizetni.

Az illetéket a kérelem benyújtásakor a kérelemre ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni. §

3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása

Az engedélyezési eljárás során - vagy hallgatás-beleegyezés esetén az ügyintézési határidő lejártakor - a jegyző a vásárt vagy piacot, annak üzemeltetőjét és fenntartóját hivatalból nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza

az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését (vásár- vagy piacüzemeltetés), §

  1. az engedély kiadása és a nyilvántartásba vétel időpontját,
  2. az engedély és a nyilvántartás sorszámát,
  3. a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,
  4. a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételi számát,
  5. az üzemeltető nevét, címét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,
  6. a vásár, illetve piac elnevezését, (szak)jellegét,
  7. a vásár, illetve piac címét,
  8. a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét,
  9. a vásár, piac alapterületét, a vásár, piac számára kijelölt területet és a kijelölt árusítóhelyek számát,
  10. a szakhatóságok hozzájárulásában foglalt feltételeket, korlátozásokat (amelyeket a jegyző az engedélyező határozat rendelkező részébe beépít),
  11. az ellenőrző hatóságoknak a vásár, piac működését érintő intézkedéseit.
  12. a nyilvántartásból való törlés tényét, annak időpontját. §

A jegyző az általa vezetett nyilvántartás adatait közzéteszi az interneten. Kérem, keresse az érintett önkormányzat honlapján!

A jegyző törli a nyilvántartásból azt az üzemeltetőt, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult. §

A jegyző ugyanakkor egy elkülönített nyilvántartást vezet azon üzemeltetőkről, amelyek tekintetében a szolgáltatási tevékenység folytatását megtiltotta. Az eltiltott szolgáltatókról szóló nyilvántartást is közzéteszi a honlapján. §

3.4. A vásár- és piac fenntartójának bejelentési kötelezettsége

A vásár- és piac fenntartója az engedély megadását követően az engedély iránti kérelemben megjelölt, valamint a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást - ide nem értve értelemszerűen az ellenőrző hatóságok intézkedéseit, valamint a nyilvántartásból való törlést - haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi. §

A bejelentési kötelezettségek teljesítése mellett illetéket, illetve díjat nem kell leróni.

3.5. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések

A vásár, illetve piac üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a jegyző ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén. §

A vásár, illetve piac üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző

  1. elrendeli a vásár vagy piac ideiglenes bezárását,
  2. elrendeli a vásár vagy piac azonnali bezárását,
  3. megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését,
  4. visszavonja az engedélyt,
  5. bírságot szab ki. §

3.6. Jogorvoslatok

A jegyzőnek

  1. a vásár vagy piac ideiglenes bezárását elrendelő,
  2. az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését megtiltó,
  3. az engedélyt visszavonó, valamint
  4. a bírságot kiszabó

döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. §

A jegyző fellebbezéssel megtámadható döntései ellen a jegyzőnél előterjesztett, de a jegyző székhelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. §

Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke 5000 forint. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. A szakhatósági eljárásokért résztvevő szakhatóságonként az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2200 forintot kell megfizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Az illetéket illetékbélyegben, a fellebbezést tartalmazó iratra felragasztva kell leróni. §

A jegyző fentiek szerint fellebbezéssel meg nem támadható döntése, valamint a másodfokú határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében pedig a közigazgatási ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságon lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt jegyző útján, de minden esetben a döntést hozó hatóság elleni keresetlevélben. §

A vásárt, piacot üzemeltető a tevékenységével kapcsolatban beérkező írásbeli panaszt köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a jegyzőhöz fordulhat. §

A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. §

4. A szolgáltatási tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatása

Tekintettel arra, hogy a piac üzemeltetése a gazdasági tevékenység rendszeres, tényleges és tartós, huzamos jelleggel történő folytatását feltételezi, méghozzá az erre a célra szolgáló létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján, ezért piac üzemeltetése csak letelepedés keretében valósítható meg, a tevékenység folytatása határon átnyúló szolgáltatás keretében fogalmilag kizárt. §

Vásár tartása ugyanakkor megvalósítható határon átnyúló szolgáltatás keretében, átmeneti vagy alkalmi jelleggel, letelepedés nélkül. § Ebben az esetben - mivel sem törvényi, sem kormányrendeleti szinten nincs eltérő szabály - a határon átnyúló vásárüzemeltetéshez más EGT-államban letelepedett, ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltatónak nincs szükség engedélyezésre, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére vagy bármilyen tanúsítvány, hatósági bizonyítvány vagy igazolvány meglétére. §

Ez azt jelenti, hogy ha bármely EGT tagállamban a szolgáltató jogosult vásár tartására - vagy ennek tartalmilag megfelelő szolgáltatás nyújtására -, elméletileg semmilyen engedélyre nincs szüksége ahhoz, hogy Magyarországon átmeneti vagy alkalmi jelleggel vásárt tartson. Fontos ugyanakkor, hogy az engedélyezési kötelezettség hiánya nem mentesíti az alkalmi, eseti vásár üzemeltetőjét a hazai anyagi jogi követelmények megtartása alól. Ennek megfelelően ezek megsértése esetén a hazai hatóságok vele szemben ugyanolyan eszközökkel léphetnek fel, mint a Magyarországon engedélyezett üzemeltetőkkel szemben. Önmagában az engedély hiányára hivatkozással azonban a szolgáltatás felügyeletét ellátó jegyző nem léphet fel vele szemben.

5. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok

  1. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, §
  2. a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet, §
  3. a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól szóló 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet, §
  4. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, §
  5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény. §