Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Zenés, táncos rendezvény szervezése

Létrehozva: 2011. december 1.
Módosítás: 2015. augusztus 14.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az ügyleírás a zenés-táncos rendezvények szervezésének feltételeit tárgyalja.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Zenés, táncos rendezvény szervezése

1. A szolgáltatási tevékenység leírása
2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei
3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások
3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság
3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (rendezvénytartási engedély kiadása iránti eljárás)
3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja
3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
3.2.4. Az engedélyezési eljárás lefolytatása
3.2.5. Ügyintézési határidő
3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei
3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása
3.4. A rendezvényszervező bejelentési kötelezettsége
3.5. Hatósági ellenőrzés és szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
3.5.1. A rendezvények hatósági ellenőrzése
3.5.2. Általános szolgáltatásfelügyeleti intézkedések
3.5.3. A rendezvény megtartásának idején alkalmazható szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
3.6. Jogorvoslatok

1. A szolgáltatási tevékenység leírása

A zenés, táncos rendezvény olyan rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni. §

A zenés, táncos rendezvény lehet rendszeres - azaz adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott, valamint alkalmi - azaz adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott - rendezvény. §

A hatályos joganyag szolgáltatási tevékenységként kizárólag azon zenés, táncos rendezvényekre tartalmaz sajátos szabályozást (anyagi jogi követelményeket és engedélyeztetési kötelezettséget), amelyeket

  1. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartanak, vagy
  2. a szabadban tartanak és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja (szabadtéri rendezvény). §

Nem minősül zenés, táncos rendezvénynek, hiszen megszervezése - főszabály szerint - nem klasszikus értelemben vett szolgáltatási tevékenység ugyanakkor

  • a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény,
  • a választási gyűlés,
  • a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartás, rendezvény,
  • a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvény, valamint
    1. a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvény. §

A zenés, táncos rendezvény szervezése a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) attól függően sorolható be, hogy a szolgáltatott zene és más szórakoztatóelem önmagában előadó-művészeti teljesítménynek minősül-e, avagy sem:

  • a közvetlen előadó-művészeti teljesítmény nélküli zenés, táncos rendezvény (pl. diszkó) szervezése a 93.2 Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység ágazatba, azon belül a 93.29 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység szakágazatba tartozik,
  • a közvetlen előadó-művészeti teljesítménnyel járó zenés, táncos rendezvény (pl. koncert) szervezése a 90.0 Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység ágazatba, azon belül a 90.02 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység szakágazatba tartozik.

2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei

A jogalkotó meglehetősen szűken határozta meg a kifejezetten a zenés, táncos rendezvények megszervezésének és megtartásának sajátos követelményeit. E követelményeket azonban természetesen kiegészítik mindazon követelmények, amelyek például a higiénés, egészségvédelmi, ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi, dohányzóhely-kijelölési, tűzvédelmi, általános és sajátos építésügyi, zajvédelmi, közbiztonsági, személy-, illetve vagyonbiztonsági szempontból általában a rendezvénynek helyet biztosító ingatlanokra és tömegméretű rendezvények megtartására vonatkoznak.

Általánosságban elmondható, hogy a rendezvény szervezőjének kell megteremtenie és folyamatosan biztosítania a rendezvény biztonságos lebonyolításának a feltételeit, ebben a körben rendelkeznie kell biztonsági tervvel §, amelynek tartalmaznia kell:

  1. a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét,
  2. a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét,
  3. a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását,
  4. a biztonsági személyzet létszámát,
  5. az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást, valamint
  6. szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet. §

A rendezvény szervezőjének feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse, hogy nem várható-e a rendezvény biztonságát veszélyeztető időjárás, valamint felel a biztonsági tervben és a vonatkozó tűzvédelmi előírásokban meghatározott rendelkezések megtartásáért, ha az időjárás a rendezvény biztonságát veszélyezteti, szükséges esetben gondoskodik a rendezvény felfüggesztéséről. §

A vendégek tájékoztatása körében a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel. §

A zenés, táncos rendezvény szervezőjének gondoskodnia kell elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről. §

A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzetnek kell végeznie. Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie. (A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.) §

A rendezvény szervezője a fiatalkorúak védelme érdekében

  • amennyiben ezt előre meghirdette, korlátozhatja a fiatalkorúak zenés, táncos rendezvény helyszínére való belépését olyan módon, hogy a zenés, táncos rendezvény helyszínére történő belépést az életkort igazoló okmány előzetes felmutatásához,
  • a beléptetést a fiatalok alkohollal történő kiszolgálásának megelőzése, esetleges alkoholfogyasztásuk ellenőrizhetősége érdekében a fiatalkorúak számára megkülönböztető jelzéssel ellátott belépőjegyhez (kártyához, karszalaghoz)

kötheti. §

3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások

3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság

A zenés, táncos rendezvény, valamint szervezése tekintetében

  1. a rendezvényszervezési engedélyt kiadó,
  2. az engedélyezett rendezvényekről nyilvántartást vezető, valamint §
  3. a zenés, táncos rendezvények megtartását, valamint megszervezését ellenőrző §

hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - a rendezvény helye szerinti településen, Budapesten pedig a rendezvény helye szerinti kerületben illetékes jegyző jár el.

A zenés, táncos rendezvény megtartását és megszervezését emellett - jegyzői összehangolás mellett - ellenőrzi

  1. a rendezvény helye szerint illetékes fővárosi, illetve megyei kormányhivatal kistérségi (Budapesten kerületi) népegészségügyi intézete,
  2. bármely hatóság, amelyet jogszabály erre egyébként feljogosít. §

3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (rendezvénytartási engedély kiadása iránti eljárás)

Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható. §

Kiemelendő, hogy - szemben a szolgáltatási tevékenységek engedélyezésére vonatkozó más eljárásokkal - a rendezvénytartási engedély nem teljes mértékben úgynevezett "egyablakos" eljárás; ennek megfelelően a rendezvénytartási engedély nem mentesíti a kérelmezőt az egyéb - például egyes termékek forgalmazásához szükséges - engedélyek beszerzése alól. Ugyanakkor az engedély iránti kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint bejelentéssel együtt is benyújtható. §

Hasonlóképpen, a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejűleg benyújtott rendezvénytartási engedély iránti kérelem esetében a - jogszabály által kötelezően előírt - hatósági ellenőrzéseket mind az engedély, mind a bejelentett kereskedelmi tevékenység feltételei vonatkozásában egyszerre, az engedély kiadását megelőzően kell lefolytatni. §

3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja

Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek meglétének ellenőrzése útján biztosítsa a rendezvények biztonságos, és a vendégek igényeit is kielégítő megtartásának a feltételeit. Emellett az adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy a rendezvényekről megfelelő adatok álljanak a jegyző és az ellenőrzési hatáskörrel rendelkező további hatóságok rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladataik ellátásához, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez.

3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetőjének, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be. § Az építmény üzemeltetője az építmény tulajdonosa, kivéve, ha az építményt jogszabály vagy szerződés alapján más természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó működteti. §

A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmet személyesen szóban vagy írásban, továbbá postai úton írásban lehet benyújtani a szálláshely fekvése szerint illetékes jegyzőnél (polgármesteri hivatalban).

Az elektronikus ügyindítás jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni

  1. a kérelmező és - ha a kérelmet képviselő útján nyújtja be - képviselője a nevét, lakcímét vagy székhelyét, valamint
  2. a kérelmezőnek a zenés-táncos rendezvény szervezésének engedélyezésére irányuló kifejezett kérelmét. §

Akár tulajdonosként, akár más jogcímen használja az üzemeltető az építményt, az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény használatának jogcímét is. §

Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell: §

  1. a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,
  2. a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,
  3. a zenés, táncos rendezvény megnevezését,
  4. a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,
  5. a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,
  6. a biztonsági tervet,
  7. amennyiben ezt jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot, lásd: §
  8. az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot, lásd: § és §
  9. az eljárásért fizetendő illeték, valamint a szakhatósági közreműködésekért fizetendő díj vagy illeték megfizetésének igazolása.

3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

A zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó rendezvényszervezési engedély kiadása iránti eljárásban szakhatóságok működnek közre. E hatóságokat nem kell a szálláshelyet üzemeltetni kívánó szolgáltatónak megkeresnie, ezt az engedélyezési eljárást lefolytató jegyző teszi meg. Az ügyfélnek azonban az engedélyezési eljárásért fizetendő illetékkel együtt a szakhatósági eljárásokért fizetendő illetékeket is meg kell fizetnie, és azok megfizetését a kérelem benyújtása során igazolnia kell.

A részt vevő szakhatóságok az alábbiak: §

  1. a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete,
  2. a meglévő építmény tekintetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelés kérdésében az általános építésügyi hatóság (azaz az építésügyi hatóságként kijelölt jegyző), a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság vagy a műemlékeket engedélyező építésügyi hatóság, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott ki,
  3. a tűzvédelmi követelmények érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben a tűzvédelmi hatóság, azaz első fokú eljárásban - a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, - másodfokú eljárásban - a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (Budapesten az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság),
  4. a rendezvény közbiztonságra gyakorolt hatásával, a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szakkérdésekben a rendőrség.

Az eljárásban előzetes szakhatósági állásfoglalás kérésére nincs lehetőség.

3.2.4. Az engedélyezési eljárás lefolytatása

Az engedélyezési eljárás megindításáról a jegyző a szolgáltatót értesíti, amely értesítésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó rövid tájékoztatást is, továbbá - ha alkalmazásának feltételei fennállnak - az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt és a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, másik hatóság vagy szakhatóság az eljárásra nem jelölhető ki, és az ügyfelet megilleti a kérelmezett tevékenység folytatásának joga. §

Az engedélyezési eljárásban a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják. A helyszíni szemléről a jegyző értesíti az Országos Mentőszolgálatot is. §

A jegyző az eljárás során az ügyfelek adatait és a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény vagy terület tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. §

3.2.5. Ügyintézési határidő

A kérelmet a jegyzőnek 20 napos ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia. § Ezt a határidőt a jegyző egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. A szakhatóságoknak 15 nap áll rendelkezésükre szakhatósági állásfoglalásuk megadására, amely nem számít bele a fenti határidőbe. A szakhatóság vezetője a szakhatóság eljárására irányadó határidőt szintén egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja. §

Ha a jegyző vagy bármely szakhatóság vezetője az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a szolgáltatóval. A szolgáltatót az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról. §

Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban az elsőfokú eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a szakhatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem adott ki állásfoglalást, vagy a jegyző a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot,

  1. a szakhatóság mulasztása esetén a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, és
  2. az eljáró hatóság mulasztása esetén az ügyfelet - külön döntés nélkül is - megilleti a zenés, táncos rendezvény megszervezésének a joga. §

3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei

Ha a kérelem, mellékletei, a rendezvény tervezett helyszíne vagy a rendezvény körülményei, megszervezésének tervezett módja nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, a jegyző a kérelmet elutasítja.

Ha a kérelem, a rendező és a rendezvény bizonyos - akár a szakhatóság által támasztott - feltételekkel felel meg a jogszabályi követelményeknek, a jegyző vagy felhívja az ügyfelet a hiányosságok pótlására, vagy feltételes engedélyt ad. A feltételes engedély alapján a szolgáltatási tevékenység csak a feltételek megtartásával folytatható.

Ha a kérelem és a rendezvény is megfelel a jogszabályi feltételeknek, a jegyző a rendezvényszervezői engedélyt kiadja.

3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek

A jegyzőnek az eljárásért az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 Ft-ot kell megfizetni.

A szakhatósági eljárásokért résztvevő szakhatóságonként szintén az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 Ft-ot kell megfizetni.

Az illetéket a kérelem benyújtásakor a kérelemre ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni. §

3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása

A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg - vagy hallgatás-beleegyezés esetén az ügyintézési határidő lejártakor - a zenés, táncos rendezvényt nyilvántartásba veszi, és arról igazolást állít ki a kérelmezőnek. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi. §

A nyilvántartás tartalmazza

  1. az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését (zenés, táncos rendezvény szervezése), §
  2. a zenés, táncos rendezvény nyilvántartásba vételi számát,
  3. a kérelmező nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, vállalkozói nyilvántartási számát vagy bírósági nyilvántartásba vételi számát,
  4. a zenés, táncos rendezvény megnevezését,
  5. a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,
  6. a zenés, táncos rendezvény gyakorisága, megtartásának napját, kezdésének és befejezésének időpontját,
  7. a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületét,
  8. a rendezvény befogadóképességét, valamint
  9. a rendezvénytartás megszűnésének időpontját. §

A jegyző törli a nyilvántartásból azt a szálláshely-szolgáltatót, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult, azaz praktikusan azt a szolgáltatót, akinek a rendezvénytartási engedélyét visszavonták. §

3.4. A rendezvényszervező bejelentési kötelezettsége

Az rendezvényszervezői engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatokban bekövetkezett változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba hivatalból bejegyzi, és a módosított adatoknak megfelelő engedélyről szóló igazolást ad ki.

Ha a módosítás olyan jellegű, hogy az valamely szakhatóság jogkörét érinti, arról a jegyző az érintett szakhatóságot értesíti. Ha azonban a szakhatóság nyilatkozata alapján szükséges, a jegyző új engedélyezési eljárást folytat le. §

A tevékenység megszüntetését az igazolás leadásával egyidejűleg a rendezvényszervezőnek haladéktalanul be kell jelentenie a jegyző felé. A bejelentés alapján a jegyző az engedélyt - hivatalból - visszavonja, és a zenés, táncos rendezvényt törli a nyilvántartásból. §

A bejelentési kötelezettségek teljesítése mellett illetéket, illetve díjat nem kell leróni.

3.5. Hatósági ellenőrzés és szolgáltatás-felügyeleti intézkedések

3.5.1. A rendezvények hatósági ellenőrzése

A zenés, táncos rendezvény szervezésére vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a jegyző, illetve a jegyző által összehangolt módon további hatóságok ellenőrzik, és eljárnak ezek megsértése esetén. §

Az ellenőrző hatóságok

  1. - az építésügyi hatóság kivételével - egy éven belül legalább egyszer kötelesek a rendszeres rendezvények helyszínét ellenőrizni olyan időben, amikor ott nem tartanak zenés, táncos rendezvényt, §
  2. az alkalmi rendezvényt szükség szerint ellenőrzik annak időpontjában, §
  3. a rendszeres rendezvény helyszínén a zenés, táncos rendezvények időpontjában egy éven belül - az építésügyi hatóság, valamint a munkaügyi és munkavédelmi hatóság kivételével - legalább két ellenőrzést kötelesek végezni. §

A hatósági ellenőrzés koordinálását a jegyző végzi. A rendezvény időpontjában történő ellenőrzések végrehajtása során a hatóság törekszik arra, hogy a zenés, táncos rendezvény résztvevőit a lehető legkisebb mértékben zavarja. §

3.5.2. Általános szolgáltatásfelügyeleti intézkedések

Ha a zenés, táncos rendezvény helyszíne a jogszabályi feltételeknek nem felel meg és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra zenés, táncos rendezvény tartását megtiltja. §

A jegyző az engedélyt visszavonja, illetve a rendezvény tartását megtiltja, ha

  1. az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
  2. a rendezvény szervezője a jogsértést megállapító, illetve a rendezvény tartását ideiglenesen megtiltó határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget az abban foglaltaknak. §

3.5.3. A rendezvény megtartásának idején alkalmazható szolgáltatás-felügyeleti intézkedések

A rendezvény megtartásának időpontjában lefolytatott ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre tekintettel az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

  1. figyelmezteti a rendezvényszervezőt, ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, és nincs helye a rendezvény azonnali, a helyszínen történő felfüggesztésének,
  2. felszólítja a rendezvényszervezőt a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására.
  3. a tapasztalt jogsértésről értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez,
  4. a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti. §

Ha az ellenőrzést végző hatóság az alábbi jogsértéseket tapasztalja, köteles ideiglenes intézkedés keretében a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni:

  1. a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadóképességének nyilvánvalóan jelentős túllépése,
  2. a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya,
  3. az engedély hiánya,
  4. a zenés, táncos rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár,
  5. a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. §

3.6. Jogorvoslatok

A jegyző érdemi döntései, így különösen

  1. a rendezvényszervezői engedély kiadása iránti kérelmet elutasító,
  2. a zenés, táncos rendezvény tartását ideiglenesen megtiltó, valamint
  3. az engedélyt visszavonó

döntése ellen a jegyzőnél előterjesztett, de a jegyző székhelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. §

Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke 5000 forint. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. A szakhatósági eljárásokért résztvevő szakhatóságonként az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 forintot kell megfizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Az illetéket illetékbélyegben, a fellebbezést tartalmazó iratra felragasztva kell leróni. §

A másodfokú határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében a közigazgatási ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságon lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt jegyző útján, de minden esetben a döntést hozó hatóság elleni keresetlevélben. §

A további ellenőrző hatóságok által hozott határozatok ellen is vagy fellebbezésnek, vagy felülvizsgálati kérelemnek van helye, amelyet a határozatot hozó első fokú hatóságnál kell előterjeszteni. A jogorvoslati lehetőségek részleteiről a határozat jogorvoslati záradékából tájékozódhat.

A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. §

4. A szolgáltatási tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatása

A szolgáltatási tevékenység kapcsán nincs olyan ágazati szabály, amely alapján az, aki e tevékenységet a letelepedése szerinti (EU, EGT) tagállamban jogszerűen folytatja, külön engedély vagy bejelentés megtételére lenne köteles a Magyarországra irányuló határon átnyúló - azaz letelepedés nélküli, alkalmi vagy átmeneti jellegű - szolgáltatásnyújtás esetében. §

5. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok

  1. a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet, §
  2. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, §
  3. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény. §
  4. A teljesség igénye nélkül javasoljuk az alábbi jogszabályok tanulmányozását is a tevékenység vagy engedélyeztetése megkezdését megelőzően, illetve annak során:
  5. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, §
  6. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, §
  7. az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, §
  8. az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. §