Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Áfa

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. január 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A forgalmi adók általános jellemzője, hogy a forgalomhoz kötődnek. A magyar adórendszerben az általános forgalmi adó egy összfázisú forgalmi adó, amely azt jelenti, hogy a termék valamennyi értékesítési fázisában meg kell fizetni az adót, melynek eredményeként az eladó csak az általa hozzáadott érték után fizet adót. Megtudhatjuk, hogy mikor keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, hogyan kell a fizetendő adót megállapítani, levonni és megfizetni, továbbá megtudhatjuk, hogy milyen esetekben van áfa-mentesség.

Cikk:

Áfa-fizetési kötelezettség keletkezése, a fizetendő adó megállapítása

A teljesítés időpontja
Teljesítési időpont részletfizetésnél és időszakos elszámolásnál
Bizomány
Előlegfizetés
A fizetendő adó megállapítása fordított adózás esetén
A fizetendő adó megállapítása pénzbeli ellenérték esetén
Adófizetési kötelezettség keletkezése Közösségen belüli ügyleteknél
Adófizetési kötelezettség keletkezése termékimportnál

Az általános forgalmi adózás szabályainak legfontosabb forrása az általános forgalmi adóról szóló, 2008. január 1-jén hatályba lépett 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény).

Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés).

Az adófizetési kötelezettség beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik, kivéve, ha a számlán a termék értékesítőjeként, illetve a szolgáltatás nyújtójaként szereplő személy vagy szervezet kétséget kizáróan bizonyítja, a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette, és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg - nevében, de más által kiállított számla esetében - az előbbiekben meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet. A fizetendő adót - eltérő rendelkezés hiányában - a teljesítéskor kell megállapítani. §

A teljesítés időpontja

A teljesítés időpontja egybeesik annak a ténynek a bekövetkeztével, amellyel az adóztatandó ügylet megvalósul § (2008. január 1. előtt a teljesítés időpontjának megállapítására, ha a régi áfatörvény, vagyis az 1992. évi LXXIV. törvény alapján más nem következett, a Ptk. rendelkezései voltak irányadók).

Termék értékesítésénél és szolgáltatás nyújtásánál, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítésnek minősül. §

Teljesítési időpont részletfizetésnél és időszakos elszámolásnál

Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, az előző bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre a 89. § - azaz adó alóli mentesség termék Közösségen belüli értékesítése esetében - alkalmazandó.

Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik:

  1. a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti, vagy
  2. egyéb, az előző pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is.

E rendelkezések nem alkalmazhatók a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére, azaz ha a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján történik, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. §

Az 58. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a felek a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. §

Bizomány

Olyan termékértékesítésnél, ahol a termék feletti rendelkezési jog átadása bizományi szerződés alapján történik, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél - vételi megbízásnál az eladó, eladási megbízásnál a vevő - között a termék értékesítése teljesül, a megbízó és a bizományos között a teljesítés időpontja a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, mert az áfatörvény 10. § b) pontja értelmében ez az ügylet tényállásszerű megvalósulása.

Előlegfizetés

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. Az előzőek szerint a jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. §

E szabályt alkalmazni kell az olyan szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleg esetében is, amelynél az adófizetésre az igénybevevő kötelezett, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben az előleget nem lehet úgy tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. §

Ezt a rendelkezést abban az esetben kell először alkalmazni, amikor az előlegnek a jóváírása, kézhezvétele 2012. január 1. napjára esik, vagy azt követi. §

Ezek a rendelkezések nem alkalmazhatók termék Közösségen belüli értékesítése miatt adó alóli mentesség esetében. §

A fizetendő adó megállapítása fordított adózás esetén

A fordított adózásra a régi áfatörvény szerinti halasztás intézményét az új törvény nem ismeri, viszont - a korábbi szabályokkal közel azonos körben - továbbra is az általánostól eltérő, kedvezőbb szabályokat állapít meg. A változás lényege végső soron abban áll, hogy nem az adófizetési kötelezettség teljesítésének halasztására van lehetőség, hanem a fizetendő adó megállapításának határideje meghatározott.

Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, illetve a szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót

  1. az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy
  2. az ellenérték megtérítésekor, vagy
  3. a teljesítést követő hónap tizenötödik napján

kell megállapítani.

A felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.

Ha a teljesítés és a fizetendő adó előzőek szerinti megállapítása között az említett adófizetésre kötelezett

  1. áfatörvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, a jogállásváltozást megelőző napon,
  2. tartozását ellenérték fejében átvállalják, a tartozás átvállalásakor

kell a fizetendő adót megállapítani.

Az ismertetett rendelkezésektől függetlenül a fizetendő adót a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani arra a közösségen belüli termékértékesítésre is, amely mentes az adó alól azzal az eltéréssel, hogy ha az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása a teljesítést követő hónap tizenötödik napjához képest hamarabb történik, a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor kell megállapítani.

Az előzőekben leírtak nem alkalmazhatók arra a szolgáltatásnyújtásra, amely esetében az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti. §

A fizetendő adó megállapítása pénzbeli ellenérték esetén

A szabályozás változásának lényege az itt tárgyalt körben hasonló az előző cím bevezetőjében írtakhoz.

Ha az ellenérték megtérítése a termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely)

  1. nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, vagy
  2. nyilvántartási kötelezettségének - az államháztartás számviteléről szóló jogszabály - módosított teljesítési szemléletben tesz eleget,

a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg. §

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. §

Ilyenek:

  1. a csekk,
  2. az elektronikus pénz,
  3. a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét. §

Pénzhelyettesítő eszköz az utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény - ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt -, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszűnik. §

Ha az ellenérték megfizetése részletekben történik, a fizetendő adót a részlet megfizetésekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani.

Ha az ellenértéket a teljesítéstől számított negyvenötödik napig egészben vagy részben nem fizették meg, az előzőektől eltérően a fizetendő adót az előzőekben említett határidő lejártát követő napon, a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell állapítani.

Ha a teljesítés és a fizetendő adó - eddig részletezett szabályok szerinti - megállapítása között a teljesítésre kötelezett adóalany

  1. áfatörvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, a jogállásváltozást megelőző napon,
  2. a követelését ellenérték fejében engedményezi, a követelés engedményezésekor,
  3. a kettős könyvvezetés szabályaira tér át, a nyitómérleg fordulónapján

kell a fizetendő adót megállapítani.

Annak a teljesítésre kötelezett adóalanynak, aki (amely) a kettős könyvvezetés szabályairól tér át az egyszeres könyvvezetésre vagy a módosított teljesítési szemléletű nyilvántartási módra, azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében, amelynél a teljesítés megelőzi a mérleg fordulónapját, fizetendő adót újólag nem kell megállapítania, még abban az esetben sem, ha az ellenértéket egészben vagy részben a mérleg fordulónapján vagy azt követően fizették meg. §

Adófizetési kötelezettség keletkezése Közösségen belüli ügyleteknél

Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés megállapítására az áfatörvény azon rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazandók. §

Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.

Ha azonban a teljesítés és a fizetendő adó előző mondat szerinti magállapítása között az adófizetésre kötelezett

  1. áfatörvényben szabályozott jogállásában olyan változás következik be, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, a jogállásváltozást megelőző napon,
  2. tartozását ellenérték fejében átvállalják, a tartozás átvállalásakor

kell a fizetendő adót megállapítani. §

Adófizetési kötelezettség keletkezése termékimportnál

A törvény az import különböző esetei vonatkozásában - a vámjogszabályokra történő visszahivatkozással, illetve azokra építve - külön-külön meghatározza az adóztatandó ügylet tényállásszerű megvalósulásának, azaz az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját.

Ennek megfelelően,

  1. ha a termékimport teljesítési helye nem a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére történő behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van, a teljesítés a termék áfatörvény 54. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott vámjogi helyzetének megszűnése, illetőleg a termék 54. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott eljárások hatálya alóli kikerülése;
  2. ha az importált termék vámköteles, illetőleg mezőgazdasági lefölözés vagy más, a közösségi politika keretében meghatározott kötelező jellegű befizetés hatálya alá tartozik, a teljesítésre és a fizetendő adó megállapítására - eltérően az előző rendelkezéstől - az előzőekben említett kötelező jellegű befizetésekre e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni;
  3. ha pedig az importált termék a fent említett kötelező jellegű befizetések egyikének hatálya alá sem tartozik, a teljesítésre és a fizetendő adó megállapítására a vámra e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. §

A kapcsolódó dokumentumok elérhetők a www.nav.gov.hu honlapról.