Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Áfa

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. január 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A forgalmi adók általános jellemzője, hogy a forgalomhoz kötődnek. A magyar adórendszerben az általános forgalmi adó egy összfázisú forgalmi adó, amely azt jelenti, hogy a termék valamennyi értékesítési fázisában meg kell fizetni az adót, melynek eredményeként az eladó csak az általa hozzáadott érték után fizet adót. Megtudhatjuk, hogy mikor keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, hogyan kell a fizetendő adót megállapítani, levonni és megfizetni, továbbá megtudhatjuk, hogy milyen esetekben van áfa-mentesség.

Cikk:

Az áfa alapja, áfa-mentesség

Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál
Az adóalap összetevői
Adóalapot utólag csökkentő tényezők
Adóalap Közösségen belüli beszerzésnél
Adóalap termékimportnál
Az áfa mértéke
Tárgyi adómentesség
Alanyi adómentesség
Az alanyi adómentesség joghatásai
Az alanyi adómentesség megszűnése

Az általános forgalmi adózás szabályainak legfontosabb forrása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban áfatörvény).

Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál

Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál

  1. a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja §,
  2. ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügylet értéke önállóan figyelembe véve azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke, és az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani, §,
  3. az ellenérték helyett a szokásos piaci ár, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy
    • az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg;
    • az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg;
    • az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a törvény 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól,
  4. kivéve, ha az ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelező erejű alapulvételével történik, §
  5. bizonyos esetekben pedig a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában a teljesítéskor megállapított előállítási érték, illetve az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül §.

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. § Ilyenek

  1. a csekk,
  2. az elektronikus pénzeszköz (olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket),
  3. olyan dolog, amely a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét. §

Pénzhelyettesítő eszköz az utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény - ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt -, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszűnik. §

Az adóalap összetevői

Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:

  1. az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az áfatörvényben szabályozott adót,
  2. a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek; abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul. §

Az adó alapjába - a fentiekkel ellentétben - nem tartozik bele

  1. az olyan árengedmény és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak,
  2. a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény, valamint
  3. az az összeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől - mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől - kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany a saját nyilvántartásban elszámolási kötelezettségként tartja nyilván, valamint hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon. §

A termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybevevőjével kötött előzetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója - bizonyos feltételek esetén - dönthet úgy is, hogy az általa az előző felsorolás első két fordulatában meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó alapja utólag sem csökken, feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár - az árengedmény nyújtójával kötött előzetes megállapodás alapján - más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet - a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig - ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül. §

Adóalapot utólag csökkentő tényezők

Az adó alapját utólag csökkenti, ha

  1. az ügylet érvénytelensége miatti bizonyos jogkövetkezményeket alkalmaznak,
  2. hibás teljesítés miatt a jogosult eláll az ügylettől vagy ár-, illetve díjleszállítást kap,
  3. a teljesítést követően válik nyilvánvalóvá, hogy tévesen, a szerződő felek által megállapodottnál magasabb ellenértéket számláztak ki,
  4. a teljesítés hiánya miatt az előleget - részben vagy egészben - visszafizetik,
  5. a termék értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése akár az ügyletben érintett bármely félnek felróható okból, akár a tevékenységi körükön kívül eső elháríthatatlan okból meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik;
  6. betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik.
  7. a teljesítést követően adnak olyan árcsökkentést, amely egyébként az adó alapjába sem tartozott volna bele. §

Az adó alapjának utólagos csökkentésének részletes feltételeit az áfatörvény 78. §-a határozza meg.

Adóalap Közösségen belüli beszerzésnél

Amennyiben a terméket Közösségen belülről szerzik be, úgy az adó alapját fő szabályként a korábbiakban már ismertetett rendelkezések szerint kell megállapítani. §

Bizonyos esetekben Közösségen belüli termékbeszerzésnél is irányadó az a rendelkezés, hogy az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. §

Adóalap termékimportnál

Az adó alapja termékimportnál a termék teljesítéskor hatályos jogszabály szerint megállapított vámértéke, a Közösség területéről korábban munkavégzés céljára ideiglenesen kivitt termék esetében pedig, ha a terméket a munkavégzési szolgáltatás igénybevevője importálja, mint importáló, anélkül, hogy termékét az importot megelőzően értékesítené, az adó alapja

  1. a munkavégzési szolgáltatás nyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték, illetőleg,
  2. az importált terméknek a végzett munka folytán bekövetkezett, pénzben kifejezett értéknövekedése, ha legkésőbb az import teljesítéséig nem állapítható meg az előző fordulat szerinti ellenérték, vagy ha annak pénzben kifejezett értéke kisebb, mint a terméken végzett munka folytán bekövetkezett értéknövekedés. §

Az adó alapjába beletartoznak az alábbi tételek (feltéve, hogy azokat az előzőek szerint megállapított adóalap egyébként nem tartalmazza):

  1. a vámok, adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, másrészt, amelyeket a termék importjához kapcsolódóan vetnek ki, kivéve magát az áfatörvényben szabályozott adót;
  2. az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek, így különösen a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek; amennyiben az importált termék a Közösség területén belül egy másik rendeltetési helyre kerül, úgy az ehhez kapcsolódó járulékos költségek is növelik az adó alapját, ha a rendeltetési hely ismert. §

Lényeges, hogy az adó alapjába nem tartozik bele az olyan árengedmény, amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak, illetőleg a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény. §

Az áfa mértéke

Az adó mértéke - az általános szabály szerint - az adó alapjának 27 százaléka. Emellett egyes termékeknél 5 illetve 18 százalékos az adómérték ( 2007. évi CXXVII. tv. 3. sz. és 3/A. sz melléklet). §

A főszabály az, hogy az adó felszámításakor az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes adómértéket kell alkalmazni, azonban vannak olyan esetek is, amikor a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómérték az alkalmazandó. §

Tárgyi adómentesség

A tárgyi adómentesség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál lényegében annyit jelent, hogy bizonyos, az 2007. évi CXXVII. tv. 85. és 86. §-a szerinti termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások - a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel - mentesek az általános forgalmi adó alól.

Alanyi adómentesség

Az az adóalany, aki (amely) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási belföldön van, jogosult alanyi adómentességet választani §, ha összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege

  1. sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
  2. sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg a felső értékhatárt. §

Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár 6 000 000 forint. §

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

  1. Az adóalany vállalkozásában
    • aa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
    • ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,
  2. Az aa) alpont alá nem tartozó új közlekedési eszköz 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti, azaz Közösségen belüli értékesítése,
  3. Az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek
    • első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
    • első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év,
  4. Az aa) alpont alá nem tartozó építési telek (telekrész) értékesítése,
  5. A 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes (a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentesség) termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
  6. A 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti (a tevékenység sajátos jellegére tekintettel adómentesség) adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
  7. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték. §

Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével is választhatja a tárgyi naptári évre az alanyi adómentességet. Ekkor elegendő, ha időarányosan teljesíti az 6 000 000 forintot. §

Az alanyi adómentesség joghatásai

Az alanyi adómentességet választó adóalany adó fizetésére nem kötelezett, előzetesen felszámított adó adólevonására nem jogosult, és kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg a törvényben az adómérték alapján meghatározott százalékérték nem szerepel. §

Az alanyi adómentesség időszakára az adóalany - bizonyos kivétellel - a későbbiekben sem alapíthat adólevonási jogot. §

Azon kivételeket, amelyek esetében az alanyi adómentes adóalany az adómentesség időszakában nem járhat el ebben a minőségében, az áfatörvény 193. §-a tartalmazza.

Az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári év végéig választhatja. § Az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozatát, illetve annak megváltoztatását, továbbá változásbejelentési kötelezettségét - az állami adóhatósághoz - az adózás rendjéről szóló törvény szerint teljesíti. §

Az alanyi adómentesség megszűnése

Az alanyi adómentesség megszűnik, ha az adóalany

  1. a következő naptári évre nem kívánja alkalmazni az alanyi adómentességet,
  2. az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra az alanyi adómenteség választására vonatkozó feltételek nem teljesülnek, vagy teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánja választani,
  3. a tárgy naptári éven belül az adóalany termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt meghaladóan végez. §

Az alanyi adómentesség arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik először, melynek ellenértékével az adóalany túllépi a jelzett összeghatárt. Amennyiben az alanyi adómentesség az arra jogosító összeghatár túllépése miatt szűnik meg, úgy a megszűnés évét követő második naptári év végéig az adóalanynak nincs lehetősége az említett adózási mód választására. §

A kapcsolódó dokumentumok elérhetők a www.nav.gov.hu honlapról.

median