Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Áfa

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. január 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A forgalmi adók általános jellemzője, hogy a forgalomhoz kötődnek. A magyar adórendszerben az általános forgalmi adó egy összfázisú forgalmi adó, amely azt jelenti, hogy a termék valamennyi értékesítési fázisában meg kell fizetni az adót, melynek eredményeként az eladó csak az általa hozzáadott érték után fizet adót. Megtudhatjuk, hogy mikor keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, hogyan kell a fizetendő adót megállapítani, levonni és megfizetni, továbbá megtudhatjuk, hogy milyen esetekben van áfa-mentesség.

Cikk:

Az áfa levonása, megfizetése

Az áfalevonás általános szabályai
Adólevonás külföldi teljesítés esetén
Új közlekedési eszköz értékesítése
Megosztási szabályok
Mikor tilos levonni az áfát?
Kivételek a levonási tilalom alól
Az adólevonási jog tárgyi feltételei
Az adólevonási jog keletkezése
A fizetendő adó
Az adó visszaigénylése

Az áfalevonás általános szabályai

Az adólevonási jog lényege, hogy abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet

  1. termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;
  2. termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez - ideértve az előleget is, ha az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti - kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;
  3. termék importjához kapcsolódóan maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett, illetőleg maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított;
  4. előleg részeként megfizetett;
  5. az adóalany a vállalkozásán belül végzett saját beruházása eredményeként megvalósuló tárgyi eszköz előállításához, valamint a gazdasági tevékenységének folytatásához a vállalkozásában kitermelt, előállított, összeállított, átalakított, megmunkált, illetőleg vállalkozásához vásárolt vagy importált termék felhasználásához kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított, az utóbbi körben felsorolt (vagyis a vállalkozásában kitermelt, előállított, összeállított, átalakított, megmunkált, illetőleg vállalkozásához vásárolt vagy importált) termék esetében feltéve, hogy ha azt ilyen állapotában másik adóalanytól szerezte volna be, adólevonási jog nem illetné meg. §

A levonható előzetesen felszámított adó összegében nem haladhatja meg az abban az okiratban adóként szereplő, illetőleg az abból adóként kiszámítható összeget, amely okiratot a törvény az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeként meghatároz. §

Adólevonás külföldi teljesítés esetén

Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást

  1. olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne;
  2. a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98-117. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja;
  3. bizonyos, a tevékenység - nem közérdekű egyéb - sajátos jellege folytán adómentes szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.

Az utolsó esetben az adólevonás további feltétele, hogy a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül, vagy a szolgáltatásnyújtás belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termékhez, vagy olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amelyen a Közösségen kívülre küldeményként feladásra vagy fuvarozásra tekintettel adómentesen végeztek munkát. §

Új közlekedési eszköz értékesítése

Adólevonási jog illeti meg azt a személyt vagy szervezetet is, aki/amely egyébként nem adóalanyként jár el, de belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít belföldön kívülre, de - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére. Ilyenkor azonban a levonásba helyezhető adó nem haladhatja meg azt az adóösszeget, amelyet az adóalanynak fizetendő adóként kellene megállapítania akkor, ha a termék értékesítése adóköteles lenne. §

Megosztási szabályok

Ha az adóalany adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is végez, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés). Ha a megosztásra a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege miatt a tételes elkülönítés szabályai szerint nincs lehetőség, a megosztást más, a megfelelő arányosítást biztosító szabályok szerint is elvégezhető, ilyenek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót a törvény 5. számú mellékletében meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani. §

Mikor tilos levonni az áfát?

A törvény alapján nem vonható le

  1. a motorbenzint, egyéb közvetlenül személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagot, valamint minden más közvetlenül személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges terméket,
  2. a személygépkocsit (ide nem értve a halottszállító személygépkocsit),
  3. a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt,
  4. a jachtot, egyéb vízi közlekedési eszközt és sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas egyéb vízi közlekedési eszközt,
  5. a lakóingatlant, valamint az annak építéséhez, felújításához szükséges terméket,
  6. az élelmiszert, az italt

terhelő előzetesen felszámított adó. §

Nem vonható le továbbá

  1. a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást,
  2. a taxiszolgáltatást,
  3. a parkolási szolgáltatást,
  4. az úthasználati szolgáltatást,
  5. a vendéglátó-ipari szolgáltatást,
  6. a szórakoztatási célú szolgáltatást

terhelő előzetesen felszámított adó. §

Vannak olyan szolgáltatások is, amelyek áfája csak részben, 30%-ban nem vonható le. Ezek a távbeszélő-szolgáltatás, a mobiltelefon-szolgáltatás, és az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatás. §

Szintén nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a. §

Kivételek a levonási tilalom alól

A törvény széles körben határoz meg olyan eseteket, amelyek az általános levonási tilalom alól kivételt jelentenek. Néhány ilyen kivétel:

  1. ha a beszerzett termék igazoltan továbbértékesítési célt szolgál, tárgyi adómentes lakóingatlan esetében viszont csak akkor, ha az adóalany a NAV-nak tett előzetes bejelentéssel az értékesítést adókötelessé tette §;
  2. ha az egyébként teljes egészében tilalom alá eső szolgáltatást igazoltan a más nevére és javára történő szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez veszik igénybe §;
  3. ha a személygépkocsit, illetve más közlekedési eszközt igazoltan egészben vagy túlnyomórészt saját vállalkozásban taxiként használják, illetve bérbeadással hasznosítják §.

Az adólevonási jog tárgyi feltételei

Az adólevonási jog kizárólag akkor gyakorolható, ha az adóalany személyes rendelkezésére áll(nak)

  1. a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla;
  2. a termék Közösségen belüli beszerzése esetében a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg
  3. egyéb esetekben pedig szintén a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg - ha a fizetendő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes rendelkezésére - mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek;
  4. a termék szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező határozat, valamint az adó megfizetését igazoló határozat, illetve mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek, vagy ha az adót közvetett vámjogi képviselője fizette vagy állapította meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó megfizetéséről, illetve az adó fizetendő adóként történt megállapításáról és bevallásáról;
  5. a nevére szóló, az előleg megfizetését tanúsító számla; illetve
  6. mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek. §

Abban az esetben, ha az okirat nem magyar nyelvű, az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során az adólevonási jogot gyakorló adóalanytól megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges. §

Az adólevonási jog keletkezése

Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása úgy történik, hogy az adóalany pénzforgalmi elszámolást választott és az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után az általa fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg. §

A főszabály alóli kivételként az egyszeres, a bevételi nyilvántartást vezető, vagy nyilvántartási kötelezettségének módosított teljesítési szemléletben eleget tévő adóalanytól történő vásárláskor - amennyiben az ellenértéket pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel térítik meg - az adólevonási jog nem az ellenérték megfizetésével azonos időpontban, hanem az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet teljesítésének időpontjában keletkezik. §

A fizetendő adó

A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. §

Ha az előzőek szerinti számítás eredménye pozitív, úgy az adót az adóalany köteles az állami adóhatóságnak megfizetni. §

Amennyiben a különbözet előjele a fentiek szerint bemutatott számítás eredményeként negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Art. szerinti elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, illetőleg a törvényben meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. §

Az adó visszaigénylése

A megállapított negatív előjelű különbözet összege legkorábban a megfizetésének esedékességétől igényelhető vissza, ha

  1. azt a bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi, továbbá
  2. az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja havi áfabevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot, negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot, éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot. §

Ha az irányadó érték csak több, egymást követő bevallási időszakban bevallott különbözet göngyölítésével teljesül, a különbözet visszaigénylése akkor kérelmezhető, amikor a göngyölítés folytán annak abszolút értékben kifejezett összege az adott bevallási időszakban eléri vagy meghaladja az adóalanyra a bevallási gyakorisága alapján meghatározott összeget. §

Megszűnés esetében,

  1. ha az jogutódlással történik, és a jogelőd záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az adóalanyra meghatározott összegfeltétel, a záróbevallásban bevallott összeggel való rendelkezés joga a jogutódra, illetőleg - több jogutód esetében - a felek által kijelölt jogutódra száll át, aki (amely) azt a rá vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolhatja;
  2. ha jogutód nélkül történik, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a különbözet visszaigénylését akkor is kérelmezheti, ha a záróbevallásában bevallott összegre az előírt volumenfeltétel nem teljesül. §

A kapcsolódó dokumentumok elérhetők a www.nav.gov.hu honlapról.