Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Áfa

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. január 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A forgalmi adók általános jellemzője, hogy a forgalomhoz kötődnek. A magyar adórendszerben az általános forgalmi adó egy összfázisú forgalmi adó, amely azt jelenti, hogy a termék valamennyi értékesítési fázisában meg kell fizetni az adót, melynek eredményeként az eladó csak az általa hozzáadott érték után fizet adót. Megtudhatjuk, hogy mikor keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, hogyan kell a fizetendő adót megállapítani, levonni és megfizetni, továbbá megtudhatjuk, hogy milyen esetekben van áfa-mentesség.

Cikk:

Az EU-tagállamok közötti ügyletekre vonatkozó áfa-szabályok

Az uniós csatlakozás következményei
Áfa-kötelezettség termékértékesítésnél
Áfa-kötelezettség szolgáltatásnyújtásnál
Teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében
Áfa-kötelezettség termékimportnál
Áfa-kötelezettség Közösségen belülről történő termékbeszerzésnél
Az áfa mértéke
Kinek kell az áfát megfizetnie?
Az áfa levonása
Az áfa megfizetése, visszaigénylése
Áfa-mentesség
Kapcsolódó anyagok:

Az uniós csatlakozás következményei

Magyarország Európai Unióhoz történő 2004. május 1-jei csatlakozása már nem hozott drámai változásokat az általános forgalmi adót érintő szabályozásban. Az áfa-szabályok folyamatos harmonizációjával ugyanis a csatlakozás időpontjára sikerült elérni, hogy a magyar áfarendszer illeszkedjen a Közösség szabályaihoz. A csatlakozással az adóelszámolás lehetősége kibővült, átlépte az országhatárt, az áfa-fizetési kötelezettség a vevőt terheli, aki azt a székhelye szerinti államban köteles teljesíteni, de mindezeken túlmenően talán a leglényegesebb változás, hogy az import áruk után már nem a vámhatóság szabja ki és szedi be az áfa-t, hanem azt önadózás keretében kell bevallani és megfizetni. A hétköznapi életben is érezhető súlyosabb áfa-változás 2012. január 1-jével történt: bár 5%-os alsó, valamint a 18%-os középső adókulcs nem változott, a legfelsőbb adókulcs 27%-osra növekedett. §

Áfa-kötelezettség termékértékesítésnél

Az áfa-törvény értelmében termékértékesítésnek tekintendő a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. Emellett termékértékesítésnek minősül például az apportálás vagy a zálogjog alapítása is. §

Az áfa-fizetés szempontjából lényeges annak meghatározása, hogy a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás helyének mit kell tekintenünk.

Termék értékesítésének minősül a fenti definíción kívül:

  1. a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi;
  2. a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között termék értékesítése teljesül;
  3. az adós és hitelező között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a hitelező a dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére értékesíti, és az abból származó ellenérték közvetlenül őt illeti meg;
  4. az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. §

Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. §

Abban az esetben, ha a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, az előző rendelkezés egy termékértékesítésre alkalmazható. §

Viszont ha van a sorban olyan beszerző, aki egyúttal értékesítőként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy - javára - más végzi, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, mint aki a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzőként végzi, illetőleg arra másnak, beszerzőként adott megrendelést. §

Ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. §

Abban az esetben, ha a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, illetőleg - javára - más végzi, és az értékesítés eredményeként a termék a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy

  1. a termék értékesítése
    • olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, akinek (amelynek) e beszerzése, mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. § (1) bekezdésének a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie; vagy
    • nem adóalany személy, szervezet részére történik; továbbá
  2. az értékesített termék
    • nem új közlekedési eszköz; illetőleg
    • nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem vagy nem. §
    • Ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül volt, és a termék küldeménykénti megérkezése vagy a fuvarozás befejezése a Közösség más tagállamában van, mint ahol a termék importjának teljesítési helye, az előző pontaban írtak alkalmazásában ez utóbbi tagállamot úgy kell tekinteni, mint ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. §

Ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, és az értékesített termék olyan fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, amelyet az értékesítő maga vagy - javára - más végez, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem vagy nem, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék fel- vagy összeszerelése, illetőleg annak üzembe helyezése történik. §

Ha a termék értékesítése vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye van. §

Áfa-kötelezettség szolgáltatásnyújtásnál

A szolgáltatás nyújtása a törvényi meghatározás szerint, bármely olyan ügylet, amely az áfa-törvény értelmében nem termék értékesítése. Példálózó jelleggel sorolja fel a törvény az alábbiakat:

  1. vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedése;
  2. kötelezettségvállalás valamely tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak végzésétől való tartózkodásra, illetőleg valamely helyzet tűrésére. §
    • A fentiekkel szemben nem minősül szolgáltatás nyújtásának az ellenérték megtérítése, ha az pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik. Valamint nem minősül szolgáltatás nyújtásának az sem, ha a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója a teljesítésével keletkezett, pénzbeni követeléseként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi, feltéve, hogy a harmadik fél a követelés megvásárlásával nyújt szolgáltatást az engedményezőnek. §

Teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében

Általános szabály szerint:

  1. Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. §
  2. Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. §

Az általános szabályok mellett számos különös szabályt állapít meg a törvény.

  1. Abban az esetben, ha közvetítő valamely ügyletet más nevében és javára közvetít, a nem adóalany részére nyújtott közvetítői szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van. §
  2. Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van. §
  3. Személy szállítása, termék fuvarozása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. §
  4. Nem adóalany részére nyújtott, a termék Közösségen belüli fuvarozásától eltérő termékfuvarozás esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. §
  5. Nem adóalany részére nyújtott termék Közösségen belüli fuvarozása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van. §
  6. A termék Közösségen belüli fuvarozása a fuvarozás minden olyan formáját és módját felöleli, amelyben az indulási hely és az érkezési hely a Közösség egymástól eltérő tagállamában van. §
  7. Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik. §
  8. A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik:
    • személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások;
    • szakértői értékelés, amely közvetlenül termékre - ide nem értve az ingatlant - irányul;
    • terméken - ide nem értve az ingatlant - végzett munka;
    • kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is. §
  9. Közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. §
  10. Közlekedési eszközök nem adóalany részére történő bérbeadása esetében - a rövid időtartamú bérbeadás kivételével - a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, ennek hiányában ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. §
  11. Ettől eltérően a kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő bérbeadása esetében - a rövid időtartamú bérbeadás kivételével - a teljesítés helye az a hely, ahol a kedvtelési célú hajót ténylegesen a bérbevevő birtokába adják, feltéve, hogy a szolgáltatást az adóalany ezen a helyen található székhelyéről vagy állandó telephelyéről nyújtja. §
  12. Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. §
  13. Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül, a szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye van. Menettérti személyszállítás esetében az oda- és visszautazás külön-külön, önálló személyszállításnak tekintendő. §
  14. A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:
    • telekommunikációs szolgáltatások;
    • rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások;
    • elektronikus úton nyújtott szolgáltatások. §
  15. Az alábbiakban szolgáltatások nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van.
    • szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok időleges vagy végleges átengedése;
    • reklámszolgáltatások;
    • tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve - a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel - a mérnöki szolgáltatást is;
    • adatok feldolgozása és információk közlése;
    • banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet;
    • munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása;
    • termék - ide nem értve az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját - bérbeadása;
    • a Közösség területén levő földgázrendszerhez vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózathoz, hő- vagy hűtési hálózathoz, villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás, egyéb hozzáférés biztosítása, valamint ilyen rendszeren, hálózaton keresztül földgáz, hő- vagy hűtési energia, valamint villamos energia szállítása (átvitele), elosztása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások. §
  16. A fenti szabály alkalmazandó abban az esetben is, ha kötelezettségvállalás történik valamely üzleti vagy hivatásszerűen folytatott tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, illetőleg valamely fenti jog gyakorlásától való időleges vagy végleges tartózkodásra. §
  17. Közlekedési eszközök - ideértve a vasúti kocsikat is - bérbeadása esetében a teljesítés helye:
    • belföld, feltéve, hogy fenti szabályok alkalmazásával a teljesítés helye a Közösség területén kívüli területre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése belföldön van;
    • a Közösség területén kívüli terület, feltéve, hogy a fenti szabályok alkalmazásával a teljesítés helye belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése a Közösség területén kívüli területen van. § Az adófizetési kötelezettség szolgáltatásnyújtás esetén - a termékértékesítéshez hasonlóan - akkor keletkezik, amikor a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó teljesítés bekövetkezik, vagyis a vevő megfizeti a vételárat. Az adó alapja a teljesítés ellenértéke. §

Adófizetési kötelezettség keletkezése termékértékesítés és szolgáltatás nyújtása esetén megegyezik.

Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. §

Ettől eltérően teljesítés

  1. a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
  2. az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. §
  3. Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, a fentiektől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre az adó alóli mentesség 89. § szerinti szabályai alkalmazandók. §
  4. a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, vagy
  5. egyéb esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is. §

Ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak, a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. A jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. §

Ha az adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót

  1. az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy
  2. az ellenérték megtérítésekor, vagy
  3. a teljesítést követő hónap tizenötödik napján

kell megállapítani, főszabály szerint amely a leghamarabb következik be. §

Áfa-kötelezettség termékimportnál

Amennyiben szabadforgalomba kerül, illetőleg a termék a meghatározott eljárások hatálya alóli kikerül.

Ha az importált termék vámköteles, illetőleg mezőgazdasági lefölözés vagy más, a közösségi politika keretében meghatározott kötelező jellegű befizetés hatálya alá tartozik, a teljesítésre és a fizetendő adó megállapítására az előzőekben említett kötelező jellegű befizetésekre e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. §

Abban az esetben, ha az importált termék az előző pontban említett kötelező jellegű befizetések egyikének hatálya alá sem tartozik, a teljesítésre és a fizetendő adó megállapítására a vámra e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. §

Áfa-kötelezettség Közösségen belülről történő termékbeszerzésnél

Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés megállapítására e törvény azon rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazandók. §

A fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. §

Az áfa mértéke

Az általános forgalmi adó mértéke általánosan az adó alapjának 27%-a.

Az általános adómértéken kívül azonban a magyar áfa-rendszer további két kedvezményes áfa-kulcsot különböztet meg. 18% például az áfa a tej és tejtermékek után. §

A legkedvezőbb, 5%-os áfa-mérték alá tartoznak például a gyógyszerek, a könyvek vagy a vakok részére készített fehér bot. §

Kinek kell az áfát megfizetnie?

Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén az adót fő szabály szerint a teljesítésre kötelezett személy köteles megfizetni, vagyis aki vásárol, illetve szolgáltatást igénybe vesz. Termékimport esetében ez a kötelezettség az importálót terheli, de ha a vámeljárásban helyette az általa kijelölt közvetett vámjogi képviselő jár el, az adót a közvetett vámjogi képviselő fizeti.

Az áfa levonása

Az adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja az előzetesen felszámított adó összegét, vagyis amely összeget korábban valamilyen címen már megfizetett. Az adólevonás jogával a másik tagállam, illetve harmadik ország területén teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén is élhetünk. §

Nem vonható le azonban az előzetesen felszámított áfa például motorbenzin beszerzése, személygépkocsi vásárlása, élelmiszerek és italok beszerzése, vagy vendéglátó-ipari szolgáltatások igénybevétele esetén. §

Az áfa megfizetése, visszaigénylése

Ha az elszámolandó áfa előjele pozitív, azt az adóhatóságnak meg kell fizetnünk, míg negatív előjel esetén adóbevallás benyújtásával kérhetjük az adóhatóságtól a visszatérítését

Áfa-mentesség

Az általános forgalmi adóról szóló törvény számos, az alábbiakban felsorolt körben biztosít mentességet az adó megfizetéses alól:

  1. adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel,
  2. adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel,
  3. adó alóli mentesség termék Közösségen belüli értékesítése esetében,
  4. adó alóli mentesség termék Közösségen belüli beszerzése esetében,
  5. adó alóli mentesség termék Közösségen belüli fuvarozása esetében,
  6. adó alóli mentesség termék importja esetében,
  7. adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítéséhez kapcsolódóan,
  8. adó alóli mentesség nemzetközi közlekedéshez kapcsolódóan,
  9. adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek esetében,
  10. adó alóli mentesség közvetítői tevékenység esetében,
  11. adó alóli mentesség a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetében. §

Kapcsolódó anyagok:

EU-ban vásárolt termékekre kivetett hozzáadottérték-adó

Szolgáltatások vásárlása más EU tagországban

median