Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Befektetés Magyarországon

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. június 23.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ebben a témakörben arra a kérdéskörre kaphat választ az olvasó, hogy mikor és milyen feltételek mellett végezhet külföldi Magyarországon jövedelem- és haszonszerzésre irányuló tevékenységet vállalkozás alapítási kötelezettség nélkül, milyen feltételekkel hozhat létre Magyarországon külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepet, milyen szabályok irányadók a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének működésére.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Befektetés Magyarországon

Mikor végezhet külföldi Magyarországon jövedelem- és haszonszerzésre irányuló tevékenységet vállalkozás alapítási kötelezettség nélkül?
Milyen feltételekkel hozhat létre Magyarországon külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepet?
Milyen szabályok irányadók a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének működésére?
Milyen tevékenységet végezhet a külföldi székhelyű vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete?
A Nemzeti Befektetési Ügynökség
Milyen szolgáltatásokat nyújt a Nemzeti Befektetési Ügynökség?

Mikor végezhet külföldi Magyarországon jövedelem- és haszonszerzésre irányuló tevékenységet vállalkozás alapítási kötelezettség nélkül?

A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény szerint külföldi Magyarország területén önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - gazdasági tevékenységet - meghatározott kivételekkel - gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet:

  1. önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában,
  2. külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján, vagy
  3. olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján, amelyben részesedéssel rendelkezik. §

A fentieket nem kell alkalmazni a következő gazdasági tevékenységekre, ha a külföldi a tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelését vagy kiküldését is:

  1. nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenység,
  2. előadó-művészi tevékenység,
  3. hivatásos sportolói tevékenység,
  4. olyan tevékenység, amely a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül, és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, és
  5. ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása. §

Külföldi - az EGT-államban letelepedett vállalkozás kivételével - határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet akkor folytathat Magyarország területén, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés kifejezetten megengedi. Az EGT-államban letelepedett vállalkozás határon átnyúló szolgáltatási tevékenységét a külön törvényben meghatározottak szerint folytathatja. §

Külföldi természetes személy önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenység gazdasági célú letelepedés keretében történő megkezdésére vagy folytatására, ha

  1. EGT-államban honos vállalkozás, vagy
  2. ezt a jogosultságot és a nemzeti elbánást törvény vagy nemzetközi szerződés biztosítja.

A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai vagy egyéb követelményeket a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles is teljesíteni.

A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles a szerződéseket megkötni, és - az engedélyköteles ügyletek esetén - az engedélyeket beszerezni.

Az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a külföldi állampolgár önálló vállalkozása külföldi természetes személynek minősül.

Külföldi részvétellel működő társaság más gazdasági társaság, illetve szövetkezet alapításában részt vehet, társaságot maga is alapíthat és működő társaságban, illetőleg szövetkezetben részesedést szerezhet. §

Milyen feltételekkel hozhat létre Magyarországon külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepet?

A hatályos jogi szabályozás szerint a külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján belföldön a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény szabályai szerint vállalkozási tevékenység végzésére jogosult. §

A fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A fióktelep jogképes.

Ettől eltérően a cégjegyzésre jogosultak a cégbejegyzési kérelem beadását követően a fióktelep nevében és javára eljárhatnak, azonban a "bejegyzés alatt" toldatot az iratokon fel kell tüntetni, és a megkötött jogügyletek során az elnevezéshez kell fűzni (előfióktelep). A fióktelep a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet (ideértve az alapítási, tevékenységi engedélyhez, valamint a telepengedélyezéshez kötött tevékenységeket is) nem folytathat. Ha a fióktelep cégbejegyzési kérelmét elutasítják, további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, köteles működését haladéktalanul megszüntetni. A kötelezettségvállalásokból eredő tartozásokért a külföldi székhelyű vállalkozás korlátlanul köteles helytállni. §

Milyen szabályok irányadók a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének működésére?

A külföldi székhelyű vállalkozás a fióktelepének létesítése és működtetése során a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül. § Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban azonban törvény a fióktelepre

  1. a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer stabilitása, valamint a hitelezők, betétesek, befektetők és biztosítottak másképpen nem érvényesíthető, jogos érdekei védelmében, valamint
  2. a külföldi vállalkozás fióktelepe és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet fióktelepe közötti jogi és technikai különbségek miatt

indokolt körben és mértékben eltérő szabályozást állapíthat meg. §

A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért. §

A vagyontárgyak külföldről történő behozatalára a vámjogi, a vámeljárási, az áruk országhatáron át történő szállításával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá - a külkereskedelmi engedélyezés alá eső termékek esetén - a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. §

A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető. §

A fióktelep könyvvezetésére, beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos szabályokat és mentességeket a számviteli törvény [2000. évi C. törvény] § tartalmazza. §

A fióktelep a külföldi vállalkozás számviteli beszámolóját a beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül a külön törvényben foglaltak alapján, letétbe helyezés és közzététel céljából a céginformációs szolgálat részére megküldi. §

A fióktelep - ha törvény másképp nem rendelkezik - devizabelföldinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerződéseket is megkötnie, illetve az engedélyköteles ügyletek esetén - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az engedélyeket beszereznie. §

Az államháztartás alrendszerei számára kötelezően teljesítendő befizetésekről és az azzal kapcsolatos kötelezettségekről külön jogszabályok és nemzetközi szerződések rendelkeznek. Törvény - a külföldi vállalkozás és a fióktelep bevételei és kiadásai elkülöníthetősége érdekében - előírhatja, hogy a fióktelep és a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep és a külföldi vállalkozás más fióktelepe közötti gazdasági kapcsolatban a külföldi vállalkozást és a másik fióktelepet úgy kell tekinteni, mintha a kapcsolat a külföldi vállalkozáson kívüli vállalkozással jött volna létre.

Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megillető fizetési kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed. §

A fióktelep vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyű vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadók. §

Milyen tevékenységet végezhet a külföldi székhelyű vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete?

Külföldi vállalkozás állandó jellegű, közvetlen kereskedelmi képviseletet alapíthat Magyarországon. § A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. §

A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számára

  1. a külföldi vállalkozás nevében szerződéseket közvetít,
  2. részt vesz a szerződéskötések előkészítésében,
  3. tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet végez. §

A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás nevében és javára megkötheti a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket. §

A kereskedelmi képviselet saját nevében vállalkozási tevékenységet, továbbá a külön törvény szerinti ügyvédi, külföldi jogi tanácsadói tevékenységet nem folytathat. §

A Nemzeti Befektetési Ügynökség

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency - HIPA) feladata egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. Az Ügynökség a külgazdasági ügyekért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal.

Az Ügynökség külföldi országokban is tart fent a külföldi külgazdasági szakdiplomatákból álló hálózatot, melynek a szakmai irányítása szintén az Ügynökség feladata.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a Nemzeti Befektetési Ügynökség?

A Nemzeti Befektetési Ügynökség egyik alapvető feladata a külföldi közvetlen tőkebefektetések előmozdítása. A külgazdasági tárca felügyeletével az Ügynökség főbb szolgáltatásai a kereskedelemfejlesztési pályázatok és az ágazati információk összegyűjtése, valamint a befektetésösztönzési szolgáltatások. Ez utóbbi keretében:

  1. információkat nyújt külföldiek számára a hazai befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről;
  2. egyablakos rendszert működtet, amely segíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően és segítséget nyújt a külföldi befektetői döntések meghozatalához;
  3. koordinálja a barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések előkészítését;
  4. adatbázisok készítésével segíti és szervezi a magyar beszállítók részvételét a külföldi befektetések megvalósításában;
  5. tájékoztatást nyújt a Kormány befektetéseket támogató programjairól;
  6. javaslatot tesz befektetési helyszín kiválasztására;
  7. működteti és koordinálja az egyedi kormánydöntéssel (EKD) biztosított támogatási rendszert;
  8. felkészíti a helyi önkormányzatokat a befektetők fogadására;
  9. figyelemmel kíséri, és feladatkörében eljárva gondozza a már betelepült befektetők működési körülményeit és közreműködik a magyar hozzáadott érték-hányad növelésében;
  10. feladatkörével összefüggésben részt vesz külföldi konferenciákon, rendezvényeken.