Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!
Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálon és az Ügyfélkapun 2016.06.29-én (szerda) 1:00 órától 8:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu alá tartozó honlapok és szolgáltatások, valamint az AVDH szolgáltatás nem lesz elérhető. Szíves megértését és türelmét köszönjük.

 

MORZSÁK

TARTALOM:Cég megszűnése

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. április 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Bemutatjuk a gazdasági társaságok megszűnését és részletezzük a végelszámolás, felszámolási eljárás fogalmát, szabályait is.

Cikk:

A felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás megindítása
Adós és hitelező fogalma
A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem
Az adós fizetésképtelenségének bíróság általi megállapítása
A felszámolás lefolytatása
Egyezség a felszámolás során
A felszámoló eljárása
A felszámoló teendői a társaság vagyontárgyaival és adósságával kapcsolatban
A felszámoló felelőssége
A zárómérleg
A felszámolás befejezése
Egyszerűsített felszámolás

A felszámolási eljárást a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályozza. A felszámolási eljárás célja, hogy a hitelezők hozzájussanak a jogos követeléseikhez egy olyan adóssal szemben, amely fizetésképtelenné vált. Az adós az eljárást követően jogutód nélkül megszűnik. §

A felszámolási eljárás megindítása

A felszámolási eljárást az adós fizetésképtelensége esetén indítják meg

  1. az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, vagy
  2. a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte, vagy
  3. a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre).

A fentieken túl, ha a csődeljárásban az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg. §

Ha a felszámolási eljárás nem az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére indul, nem kerül sor a formai kellékek és a fizetésképtelenség külön vizsgálatára.

Adós és hitelező fogalma

A csődtörvény alapján adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozásait az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. §

Hitelező - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. §

A felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás alatt szerez. §

A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem

Ha a felszámolási eljárás megindítását az adós gazdálkodó szervezet kéri, akkor a bírósághoz benyújtott kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is. §

Ha a felszámolási eljárás megindítására a hitelező kérelme alapján kerül sor, a kérelmében meg kell neveznie az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját, és annak indokolását, hogy miért tartja az adóst fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell. A bíróság haladéktalanul értesíti az adóst. § Az eljárásnak ebben a szakaszában a bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.

Az adós köteles a bíróság értesítésének kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós e határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. §

A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását csődeljárás előzte meg. A tartozás kiegyenlítése - az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában - nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki. § Az adós egy vagy több tartozásának kiegyenlítésére is kérhet haladékot, és nincs jelentősége a tartozás mértékének sem. A bíróság megvizsgálja az adós pénzügyi helyzetét, és csak akkor engedélyez halasztást, ha a teljesítésére reális lehetőséget lát. A kérelem megadására csak egy esetben van mód, és a határidő meghosszabbítására nincs lehetőség.

A felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet főszabály szerint az adós székhelye szerint illetékes törvényszékhez kell benyújtani. §

Az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél a bíróságnál nyújthat be. §

Az új székhely szerinti bíróság a fenti határidő leteltét követően benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér a korábban illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás, amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzést. §

Az Országos Bírósági Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről, valamint a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. §

Az adós fizetésképtelenségének bíróság általi megállapítása

A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. §

A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

  1. az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy
  2. az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
  3. az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
  4. az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
  5. a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy
  6. az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására. §

Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. §

A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kirendeli a felszámolót. Az eljáró felszámoló kijelölése átlátható módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. §

A felszámolás lefolytatása

Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul, külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. §

A bíróság a felszámolás közzétételéről hivatalból értesíti azokat az állami szerveket, amelyekre a felszámolás elrendelésével összefüggésben valamilyen feladat hárul, illetve amelyek tevékenységére a felszámolás lefolytatása kihatással lehet, valamint az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót. §

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a Cstv.-ben foglalt feladatokat (éves beszámoló, záróleltár, adóbevallás összeállítása, iratanyagok átadása, környezetszennyezésre vonatkozó adatok közlése, munkavállalók tájékoztatása stb.) elvégezni. A feladatok elvégzéséért a törvény az adós vezetőjét teszi felelőssé, és a feladatok elmulasztásához súlyos anyagi jellegű szankciókat fűz. §, §

A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával a felszámoló rendelkezik (a rendelkezési jog magába foglalja a képviseleti jogot is). A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a "felszámolás alatt", illetve "f.a." toldattal kiegészítve kell használni. §

A felszámolás elrendelésétől kezdve a hitelezők csak a felszámolás keretében érvényesíthetik igényeiket az adóssal szemben. A hitelezői igények kielégítésének sorrendjére a Cstv. 57. §-ában foglaltak az irányadók. Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni. A lefoglalt vagyontárgyakat, és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. §

Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha a felszámolás költségeinek, valamint a negyven napon belül bejelentett és rangsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.

Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai az irányadók. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül bejelenti, a felszámoló a bejelentést követően intézkedik a követelés kielégítésére. §

Egyezség a felszámolás során

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor - kivéve, ha kényszertörlési eljárás során kell felszámolási eljárást kezdeményezni - helye van egyezségnek. §

Az egyezségi tárgyalás a felszámolási eljárás során a bíróság előtt folyik. A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi. §

Az egyezségi tárgyalásra a felszámoló jelentést készít, amely összegezi az adós vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont, az egyes hitelezői csoportok követeléseit, valamint a számviteli törvény szerinti függő követelésekről és kötelezettségekről is. §

Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások

  1. kielégítésének sorrendjében,
  2. teljesítési határidejének módosításában,
  3. kielégítésének arányában és módjában, továbbá

mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak. §

A felszámoló eljárása

A felszámoló a felszámolás megkezdését követően felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, és vele szemben támasztott követeléseket. §

A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló az ütemtervet köteles a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek vagy bármely hitelezőnek - kérésre - bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet. §

A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. §

A lízingszerződés felmondása esetén a lízingtárgy visszaadásakor a lízingbe adóval el kell számolni. A pénzügyi lízing szerződés felmondása esetén a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy visszaadáskori piaci értéke beszámításra kerül az adós gazdálkodó szervezet még meg nem fizetett tőke- és kamatfizetési kötelezettségébe. §

A felszámoló nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - a lakásokra fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében. A pozíciólezáró nettósításról rendelkező szerződés vagy keretszerződés hatálya alá tartozó szerződésektől elállni, azokat felmondani csak egyszerre lehet. §

A felszámoló teendői a társaság vagyontárgyaival és adósságával kapcsolatban

A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. §

A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi, ezen eljárásoktól csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a hitelezői választmány hozzájárul, a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 forint. Ezekben az esetekben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében. § Ha az értékesítendő vagyonban föld, illetve tanya van, ezek értékesítésére a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. §

Az értékesítést - ha a választmány (választmány hiányában a hitelezői képviselő) ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 100 napon belül kell megkezdeni. §

A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé. §

A felszámoló felelőssége

A felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő -, illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonával összefüggésben áll fenn. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történt, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is. §

A zárómérleg

A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni. §

A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére. §

A felszámolási zárómérleg tartalmazza a pénzeszközöket, a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat piaci értéken, a be nem hajtott követeléseket, a ki nem egyenlített tartozásokat - ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is (könyv szerinti értéken) -, a fel nem osztható és a felosztható vagyont. §

A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. §

A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a Cstv. 57. §-ban megállapított sorrend figyelembevételével kell kielégíteni. §

A felszámolás befejezése

A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is. §

Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről. §

Egyszerűsített felszámolás

Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani, és legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül felhívja őket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 15 napon belül neki jelentsék be.

A felszámoló - az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. A felszámoló a honlapján is köteles közzétenni egy felhívást, hogy amennyiben bárkinek hitelt érdemlő tudomása van az adós ingatlan- vagy más vagyonáról (ideértve a követeléseket és a vagyoni értékű jogokat is), azt neki 15 napon belül jelentsék be. §

Amennyiben a felhívások eredménytelenek, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. §

A bíróság a felszámoló jelentése és az az ellen esetlegesen benyújtott kifogás alapján végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós megszüntetését. Ha a jelentésre kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság 15 napon belül dönt. §

A bíróság elrendeli a jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. A felszámoló a közzétételtől számított 15 napon belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy abból törlésre kerüljenek azok az adatok, amelyeknél az adós tulajdonosként vagy más jogosultként van feltüntetve. §

median