Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Jövedéki terhek

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. február 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A jövedéki adó az egyes termékeket terhelő, speciális fogyasztási adók közé tartozik, melynek lényege, hogy a szabad forgalomba csak adózott jövedéki termék legyen beszerezhető, felhasználható, értékesíthető. Megtudhatjuk, hogy mikor keletkezik jövedékiadó-fizetési kötelezettség, melyek a jövedéki eljárás szabályai és mire számíthatunk a jövedéki szabályok megszegése esetén.

Cikk:

Népegészségügyi termékadó

A népegészségügyi termékadó tárgya
Az adó alanya
Az adó alapja
Az adó mértéke
Mentesség az adó alól
Az adó megállapítása
Nyilvántartás-vezetési kötelezettség
Eljárási rendelkezések

Az Országgyűlés a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében alkotta meg a népegészségügyi termékadóról szóló törvényt. §.

A népegészségügyi termékadó tárgya

Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott:

  1. a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (üdítőital);
  2. a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha
    • metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza, és
    • taurint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a taurint a termék valamely összetevője tartalmazza, feltéve, hogy metil-xantin-tartalma meghaladja az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget vagy taurintartalma meghaladja a 100 milligramm/100 milliliter mennyiséget (energiaital);
  3. a 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá az 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb (előrecsomagolt cukrozott készítmény);
  4. az előző pont hatálya alá nem tartozó 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, ide nem értve a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 gramm só/100 gramm sótartalmú sütőipari terméket (sós snack);
  5. a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó - gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő - termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/l 00 gramm mennyiséget;
  6. olyan ital, amely sört és hozzáadott cukrot tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (ízesített sör);
  7. a 2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt tartalmaz, feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (alkoholos frissítő);
  8. a 2007 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével (gyümölcsíz). §.

Adókötelezettség terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld. §

Az adó alanya

Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. §

Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli. §

Az adó alapja

Az adó alapja az értékesített adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét. §

Az adó mértéke

Az adó mértéke

  1. a sűrítmény, koncentrátum vagy szörp formában értékesített üdítőital esetében 200 forint/liter, más üdítőital esetében 7 forint/liter,
  2. energiaital esetében 250 forint/liter,
  3. cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogramm,
  4. sós snack esetében 250 forint/kilogramm,
  5. ételízesítő esetében 250 forint/kilogramm,
  6. ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter,
  7. gyümölcsíz esetén 500 forint/kilogramm. §

Mentesség az adó alól

Mentesül az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany, ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít. §

Mentes az adó alól annak az adóköteles termék értékesítése, amelyet vevője az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít, feltéve hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a továbbértékesítés tényét - a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével - számára hitelt érdemlően igazolja.

Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltak ellenére az adóköteles terméket belföldön értékesíti tovább, akkor erről a tényről - a belföldön értékesített termék mennyiségének megjelölésével - az adó alanyát a belföldi értékesítés teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni.

Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék utáni adót - az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten - a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni.

Amennyiben a vevő a belföldi értékesítésről szóló értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a belföldön értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve - ha a mulasztást a vámhatóság tárja fel - a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni. §

Az adó megállapítása

Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított:

  1. számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a
  2. számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja

a bevallási időszakra (adómegállapítási időszak) esik. §

Az adó alanya az adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját. §

Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították. §

Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik

  1. az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és
  2. az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban. §

Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként. §

Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt a nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli. §

Eljárási rendelkezések

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során. §

Az adó alanya bevallási kötelezettségét a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz. §

Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz. §

Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti. §

Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. §

Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. §

Az adóalany vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. §

median