Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Mezőgazdasági vállalkozás szabályai az EU-ban

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. január 5.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az EU és az agrárium kérdéskörét boncolgatjuk, ezen belül az EU-ban használatos mezőgazdasági nyilvántartást, a jövedéki termékekkel kapcsolatos ügyleteket.

Cikk:

Az EU és az agrárium

Magyarországot érintő kedvezmények, átmeneti mentességek
Magyarország bázisterületei, kvótái
A csatlakozás hatása a birtokviszonyokra
Mezőgazdasági nyilvántartás az EU-ban

Magyarországot érintő kedvezmények, átmeneti mentességek

A csatlakozási tárgyalásokon történt megállapodások szerint a következő átmeneti szabályok érvényesülnek, illetve mentességeket kaptuk a mezőgazdaság területén:

  1. Közvetlen támogatások: az átmeneti időszak után, fokozatos bevezetéssel a magyar gazdák is megkapják a közvetlen EU-támogatást. Annak mértéke a csatlakozás évében az Unió korábbi tagállamainak járó támogatási szint 25 százaléka volt, ami 2005-től évi öt-, 2008-tól pedig évi tízszázalékos növekedéssel 2013-ban érte el a 100 százalékot. A 30 százalékos nemzeti kiegészítést az alábbi ágazatok kapják:
    • Növénytermesztési nemzeti kiegészítés: GOFR növények (gabonák, olajos növények, fehérje növények, rostnövények, hüvelyesek, bizonyos vetőmagvak), rizs, dohány (Virginia, Burley).
    • Állattartási nemzeti kiegészítés: gyep (szarvasmarha, juh, kecske), tej.
  2. Vágóhidak: olyan üzem-átalakítást igénylő szabályokat kell teljesíteni, mint a külön állatorvosi szoba kialakítása, a fal és a csempézet hiányosságainak kijavítása, az élő állattal és hússal foglalkozó üzemi dolgozók elkülönített öltözőjének létrehozása.
  3. Állatjóléti előírások:
    • Magyarországon a borjak csoportos és egyedi tartása esetében a férőhelyek és tartási körülmények minimális követelményeinek teljesítésére az 1993. december 31. előtt újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett állattartóhelyek 2007. január 1-ig kaptak átmeneti mentességet. §
    • Magyarországon a kocasüldők, kocák tartási körülményeire, férőhelyeire és az ideiglenes jelleggel kialakításra kerülő egyedi kutricákra vonatkozó előírások 2013. január 1. után minden sertéstartó telep esetén kötelező érvényűek (tehát nem csak az 1999. április 1. után újonnan épített, újjáépített, vagy első alkalommal üzembe helyezett telepek esetében). §
    • A kocák és kocasüldők lekötött tartásának elhagyása 2006. január 1. után minden sertéstartó telep számára kötelező. §
  4. Bortermelés: a magyar bortermő területeket egyetlen zónába sorolták be. A minőségi követelmények terén tízéves átmeneti időt kaptunk: az asztali borok minimális természetes alkoholtartalmánál fenntarthatjuk a jelenlegi hazai szabályozást (az EU-ban előírt 8 térfogatszázalék helyett csak 7,6 térfogatszázalék). Időkorlát nélkül megmarad a must cukrozásának (répacukorral) lehetősége.
  5. Tej: a csatlakozás után öt évig forgalomban maradhatott a 2,8 százalékos tej. A magyar kormány azért kérte az átmenetet, mert a hazai boltokban a vásárlók kétharmada ma még 2,8-es tejet vesz. Ez a tej azonban csak Magyarországon forgalmazható, illetve harmadik országba exportálható. Az unió egységes belső piacán csak "teljes tej" (legalább 3,5 százalékos zsírtartalommal), "félig fölözött tej" (1,5-1,8 százalékkal) és "sovány tej" (legfeljebb 0,5 százalékkal) létezik.
  6. Pálinka: az elnevezést magyar helyesírással csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja, a százszázalékosan gyümölcsből, főzéssel, cukor hozzáadása nélkül készült párlatra.

Magyarország bázisterületei, kvótái

Az EU az 1995-1999 időszakot vette alapul a kvóták meghatározásánál, hiszen ez tükrözi Magyarország jelenlegi termelési kapacitását és export potenciálját. Az uniós rendszer a minőségre fekteti a hangsúlyt, a fogyasztók igényeit tartja szem előtt.

A csatlakozás hatása a birtokviszonyokra

Az Európai Unióban nincs szabványos birtokméret. Általában 1 hektár az a minimum határ, ami felett támogatásra jogosult egy gazda. Magyarországon is így van ez, kivételt képez ez alól a szőlő, a gyümölcs ültetvény, ahol a minimális terület az elmúlt években 0,3 ha volt.

Nem kell attól tartani, hogy külföldiek nagy számban telepednek majd Magyarországra a csatlakozás után. A külföldiek földvásárlását a csatlakozási tárgyalások eredményeképpen 7 évig terjedő átmeneti időszakban korlátozzák, annak megakadályozására, hogy olcsón felvásárolják a magyar földeket.

A korlátozás alól kivételt képez, ha egy külföldi állampolgár önfoglalkoztató mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni. Ebben az esetben a földvásárlást megelőző legalább három évben legálisan Magyarországon kell tartózkodnia, és mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia.

Mezőgazdasági nyilvántartás az EU-ban

Az ügyfélregiszter

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) szerint az ügyfélregiszter olyan egységes állami adatbázis, amely az ügyfelek nyilvántartását biztosítja. A rendszer egységes, országos kiterjedésű. A rendeletet 2008. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet, amely 2009. január 1-jén lépett hatályba. §

Nagyon fontos kiemelnünk, hogy a gazdálkodók nyilvántartásba vétele alapvető feltétele annak, hogy az adott termelő uniós (közösségi) és nemzeti agrártámogatásban részesüljön. §

Az ügyfélregiszter alapfeladata a közösségi támogatást, illetve a nemzeti támogatást igénylő személyek nyilvántartása, további feladata a szakrendszerben szereplő személyek - a közösségi agrárpolitika végrehajtásához szükséges - egységes nyilvántartása.

Az ügyfelek nyilvántartásba vétele

Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a Közös Agrárpolitika keretében folyósított, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben működtetett támogatási formák igénybevételéhez az ügyfeleket egységes nyilvántartási rendszerben kell kezelni.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet - az erre rendszeresített nyomtatványon - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél lehet benyújtani. §

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig. §

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben való részvétel során a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás köteles bejelenteni vállakozása 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítését. §

Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség forintban teljesítendő, a támogatás forintban utalandó ki. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólag az ügyfél belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv belföldi fizetési számlára történő átutalással teljesíti az ügyfél számára. A belföldi fizetési számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű ügyfelet megillető pénzösszeget a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél által megadott külföldi fizetési számlára, az ügyfél által meghatározott devizanemben utalja át. §

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedés vonatkozásában kifizetésre csak az az ügyfél jogosult, aki bejelentette a fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetést az ügyfél-nyilvántartásban rögzített számlára teljesíti akkor is, ha az ügyfél vagy más személy - az ügyfél-nyilvántartásban szereplő számla módosítását nem kérve - az ügyfél-nyilvántartásban rögzített fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be. §

A törvény rendelkezik még a meghatalmazott, valamint a változások bejelentésének szabályairól is.

A Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet szerint a Kincstár, mint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv működteti az ügyfél-nyilvántartási rendszert.