Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Mezőgazdasági vállalkozások formái, dokumentumai

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. február 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Bemutatjuk az egyes mezőgazdasági vállalkozási formákat, mint pl. a családi gazdaságokat, őstermelőket, és az ezekhez kapcsolódó dokumentumokat (őstermelői igazolvány marhalevél és lóútlevél, borkísérő okmány, pincekönyv, zárjegy).

Cikk:

Őstermelők, őstermelői igazolvány

A mezőgazdasági őstermelő meghatározása
Őstermelői igazolvány, közös őstermelői igazolvány
Az őstermelői igazolvány kedvezményei

A mezőgazdasági őstermelő meghatározása

Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a 1995. évi CXVII. törvény 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett. §

A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához és érvényesítéséhez kormányrendeletben meghatározott előírások szerint nyilatkozatot ad az igazolvány kiállítójának a következőkről:

  1. a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól;
  2. arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozat szerinti termelés és értékesítés elérésére, ideértve azt is, hogy erdei melléktermékek gyűjtése esetén van a terület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó hozzájárulása;
  3. arról, hogy rendelkezési jogosultsága van a termelési eszközök (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett;
  4. arról is, hogy folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében, ha és amennyiben más őstermelővel (őstermelőkkel) együtt olyan őstermelői tevékenységet folytat - ideértve a közös tevékenységet is - amellyel kapcsolatban mindannyian ugyanazon gazdaságra, termelési eszközökre vonatkozóan nyilatkoztak a fentiek szerint;
  5. a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a saját termeléshez rendelkezésre álló (saját vagy bérelt) használt földterület helyét, nagyságát művelési áganként, vetésszerkezetét, valamint az állattartását és az állattartásra alkalmas épületek adatait. §

A magánszemély a fenti nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 1995. évi CXVII. törvény 6. számú melléklet 2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák. §

Az alábbi jövedelem felett már nem számít az egyén őstermelőnek:

  1. saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítése - 250.000 Ft felett;
  2. szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése - 7.000.000 Ft felett. §

Őstermelői igazolvány, közös őstermelői igazolvány

Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza

  1. a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait;
  2. az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb, a kormányrendeletben meghatározott adatokat (A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni.);
  3. vetőmagbértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető. §

Az őstermelői igazolvány és a közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban együtt: igazolvány) a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozóan igazolja, hogy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet (a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytat, és jogosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó rendelkezései szerinti adózásra.

Az igazolványnak tartalmaznia kell a 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti adatokat. Az igazolványnak részét képezi a 2. melléklet szerinti adatokat tartalmazó értékesítési betétlap.

A mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy hatályos igazolvánnyal rendelkezhet.

A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok közös őstermelői igazolványát (a továbbiakban: közös igazolvány) annak a családtagnak a nevére kell kiállítani, akit az Szja. tv. 78/A. § (2) bekezdése szerinti együttes nyilatkozatban egybehangzóan megneveztek. A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok együttesen egy közös igazolvánnyal rendelkeznek.

Közös igazolvány kiváltása esetén az igazolványhoz tartozó értékesítési betétlapon fel kell tüntetni az Szja. tv. 78/A. § (2) bekezdése szerint együttes nyilatkozatot tevő, közös háztartásban élő családtagok azonosító adatait.

Közös igazolvány kiváltása esetén az abban bejegyzésre kerülő személy köteles a korábban kiváltott hatályos igazolványát a közös igazolvány kiváltásának kérelmezésekor a 9. § (2) bekezdésében foglaltak elvégzése érdekében a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) ügyfél állandó lakóhelye szerint illetékes megyei ügyintéző szervezeténél (a továbbiakban: kiállító) leadni.

Amennyiben a közös őstermelői tevékenységben részt vevők személyében változás következik be, tizenöt napon belül új értékesítési betétlap kiadását kell kérelmezni a kiállítónál.

Az igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá tartozó értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos.

Az igazolvány - a jogszabályban foglalt kivétellel - a kiállítása napjától a kiállítást követő ötödik adóév utolsó napjáig hatályos.

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő igazolványa tárgyév végével hatályát veszti, az őstermelő tárgyév október 1. és december 31. napja között kérheti új igazolvány kiállítását. Ez esetben az új igazolvány a tárgyévet követő év első napjától a hatályának kezdetét követő ötödik adóév utolsó napjáig hatályos.

Az igazolvány az ügyfél választása alapján a

  1. hatályának kezdete szerinti adóévre, vagy
  2. hatályának kezdetétől számított legfeljebb három adóévre

vonatkozó értékesítési betétlappal együtt adható ki.

Az értékesítési betétlap kiadását követően értékesítési betétlap az ügyfél kérelmére kizárólag a kérelmezés időpontja szerinti évnek megfelelő adóévre, valamint az azt követő két adóévre adható ki. Értékesítési betétlap csak az igazolvány hatályossági ideje szerinti adóévekre adható ki.

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő hatályos igazolvánnyal rendelkezik, akkor az értékesítési betétlap

  1. az adóév első napjától hatályos, ha azt az adóév március 20. napjáig,
  2. a kiállítás napjától hatályos, ha az 1. pontban említett időpontot követően

kérelmezi.

Ugyanarra az adóévre vonatkozó, folytatólagos sorszámmal ellátott értékesítési betétlapot kell kiadni, ha az előző értékesítési betétlap betelt. Az értékesítési betétlap elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása esetén ennek tényét az ismételten kiadott értékesítési betétlapon fel kell tüntetni. §

Az őstermelői igazolvány kedvezményei

Nem kell adót fizetnie a mezőgazdasági őstermelőnek, ha ebből a tevékenységéből származó jövedelme a 600.000 forintot nem éri el. Ha eléri, akkor ez is személyi jövedelemadó köteles jövedelemnek minősül. §

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - az adómentesség értékhatárát (23. §) meghaladó, de 4 millió forintnál nem több éves bevétel esetén az adóévben elért bevételének feltüntetése mellett - nyilatkozhat, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme (nemleges nyilatkozat), feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, a 3. számú mellékletben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal), és ezt a tényt a nyilatkozatban is megerősíti. A gépjárműhasználattal kapcsolatos számla csak akkor vehető figyelembe, ha a költségelszámolást a törvény rendelkezései szerint vezetett útnyilvántartás támasztja alá. Azokban az években, amikor a mezőgazdasági őstermelő e bekezdés rendelkezését alkalmazza, a tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenését, valamint az elhatárolt veszteség 20 százalékát évente elszámoltnak kell tekinteni. §

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti:

  1. a legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel;
  2. a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanulót folyamatosan tovább foglalkoztató, valamint a korábban munkanélküli személyt, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személyt, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyt alkalmazottként foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő (munkáltató), ha nem alkalmaz átalányadózást, az ezen tevékenységéből származó bevételét csökkentheti e személy után a foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összegével, függetlenül attól, hogy tételes költségelszámolás esetén egyébként költségként is elszámolhatja azt. §

Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői adókedvezmény). Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában feltüntesse a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát. Az e bekezdés alapján érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak minősül. §

A jövedelmet a bevételből a törvényben foglalt eltérésekkel a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem). §