Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálhoz és az Ügyfélkapuhoz kapcsolódóan 2017.09.23-án (szombat) 13:00 órától 2017.09.24-én (vasárnap) 01:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu azonosítással elérhető szolgáltatások nem lesznek elérhetőek.

Szíves megértését és türelmét köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Szabadalmak

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. március 27.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A szerzői jogi oltalom alá nem eső (tehát nem az irodalom, a tudomány vagy a művészetek körébe tartozó), tipikusan műszaki jellegű szellemi alkotások törvényi védelme az iparjogvédelem területét alkotja. Az elnevezés utal arra, hogy itt az ipari forradalommal kezdődően és azóta is általában az ipari termeléssel, termékekkel összefüggő szellemi alkotások jogi oltalmáról van szó. Ez a jogterület közvetlen módon a feltalálói tevékenység védelmét, elismerését és anyagi ösztönzését kívánja biztosítani. Ebben a témakörben kerül feldolgozásra a szabadalmi jog és védjegyoltalom valamennyi lényeges eleme, így többek között a szabadalmi eljárás, a szabadalom korlátai és védelme, s szabadalmi és védjegylicencia.

Cikk:

Szabadalmi jog

A műszaki alkotások jogi oltalma
A műszaki alkotások oltalmának jogforrásai
A szabadalmi jogviszony alanya, tárgya, tartalma
A szabadalmi jogviszony jogosultja
A szabadalmi oltalom tárgya
Az újdonság
A feltalálói tevékenység
Az ipari alkalmazhatóság
A szabadalom tárgyának nem minősülő alkotások, szabadalmi oltalomból kizárt alkotások
A szabadalmas személyhez fűződő és vagyoni jogai
A szabadalom hasznosítási joga
Kivételek a kizárólagos hasznosítási jog alól

A műszaki alkotások jogi oltalma

A szerzői jogi oltalom alá nem eső (tehát nem az irodalom, a tudomány vagy a művészetek körébe tartozó §, tipikusan műszaki jellegű szellemi alkotások törvényi védelme az iparjogvédelem területét alkotja. Az elnevezés utal arra, hogy itt az ipari forradalommal kezdődően és azóta is általában az ipari termeléssel, termékekkel összefüggő szellemi alkotások jogi oltalmáról van szó. Ez a jogterület közvetlen módon a feltalálói tevékenység védelmét, elismerését és anyagi ösztönzését kívánja biztosítani, közvetve azonban nagymértékben hozzájárul a legkorszerűbb technikai megoldások kidolgozásához és alkalmazásához, összességében a gazdaság műszaki fejlődéséhez. A műszaki fejlesztéshez, találmányok, újítások kidolgozásához, a legkorszerűbb termékek piacra kerüléséhez, a legmodernebb termelési eljárások ipari és mezőgazdasági alkalmazásához nyomós társadalmi, nemzetgazdasági érdek fűződik, ugyanez az érdeke az egyes, a piacon egymással versenyző cégeknek, vállalkozóknak is, de közvetlenül és leginkább az egyes műszaki alkotómunkát végző embereknek, a feltalálóknak és újítóknak is. A jog a maga műszaki fejlesztést ösztönző hatását azáltal képes kifejteni, hogy abszolút szerkezetű (a meghatározott jogosulttal szemben mindenki más kötelezett), negatív tartalmú (tartózkodásra, tűrésre kötelező) jogviszonyok keretében törvényi oltalmat nyújt a műszaki alkotóknak és alkotásoknak. Ez a védelem kizárólagos jellegű. Személyhez fűződő és vagyoni (engedélyezési, hasznosítási) jogosultságok gyakorlását biztosítja a jogosultak számára. Ugyanakkor ezek az abszolút jogosultságok sem korlátlanok, a jogosultak a nyomós társadalmi és nemzetgazdasági érdekek miatt kénytelenek meghatározott törvényi korlátozásokat eltűrni, ill. törvényi kötelezettségeknek eleget tenni.

A műszaki alkotások oltalmának jogforrásai

Az iparjogvédelem jogterülete nagyobb és változatosabb a szerzői jognál, a műszaki alkotások, ismeretek, szellemi-eszmei javak fajtái szerint maga is több részterületre bontható. Az iparjogvédelem legfontosabb területét a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény alkotja. §

A törvények (a Polgári Törvénykönyv § és a versenytörvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény §) védik a nem szabadalmaztatott találmányokat is.

Külön törvények védik a használati mintákat §, a formatervezési mintákat §, az újításokat, az áruk jelzésére szolgáló védjegyeket és a földrajzi árujelzőket §.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak. §

A szabadalmi jogviszony alanya, tárgya, tartalma

A szabadalmi jogviszony keletkezéséhez - ellentétben a szerzői joggal, ahol a szerzői jog a mű létrehozásával automatikusan keletkezik - nem elegendő a találmány megalkotása, hanem arra is szükség van, hogy a feltaláló a találmányára vonatkozó szabadalmi igényét bejelentse, és az ezt követő szabadalmi eljárás eredményeként a szabadalmi oltalmat megkapja. A találmány és a szabadalom egymáshoz való viszonyát tehát úgy jellemezhetjük, hogy a találmány, mint műszaki jellegű szellemi alkotás a tartalom, a szabadalom pedig ennek a jogi oltalmi formája. A találmányokra vonatkozó szabadalmi igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell bejelenteni, és kérni a szabadalmi eljárás lefolytatását is. A megadott szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilvántartásba veszi (lajstromozza), így az összes létező (fennálló) szabadalomról szabadalmi lajstromot vezet. A szabadalmi lajstromba csak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. Elektronikus kutatási lehetőséget biztosít a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapja (ezzel lehet meggyőződni arról, hogy a bejelenteni kívánt szabadalom már létezik-e).

A szabadalmi jogviszony jogosultja

A szabadalmi jogviszony is abszolút szerkezetű, negatív tartalmú: jogosultja a szabadalmas, kötelezettje minden kívülálló. A szabadalom a feltalálót vagy a jogutódját illeti meg. A feltaláló jogutódja az örököse, vagy az a személy, akire a szabadalmat még életében átruházta (a feltaláló és a szabadalmas tehát ebben az esetben két különböző személy).

Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Megdönthető törvényi vélelem (amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg), hogy azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt, vagy akit a szabadalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzésnek a lajstromban feltüntetett valamennyi feltaláló és valamennyi kérelmező egybehangzó nyilatkozata vagy a kérelemhez mellékelt jogerős bírósági ítélet alapján való módosítását követően feltalálóként feltüntet. §

Ha többen egyidejűleg, de egymástól függetlenül alkották meg ugyanazt a találmányt, közülük az kapja meg a szabadalmat, aki az igényét előbb jelentette be (bejelentési elsőbbség), feltéve persze, hogy a találmányra ténylegesen szabadalmat adnak. Ha többen közösen alkottak meg egy találmányt (feltalálótársak), szerzőségük részarányát maguk határozhatják meg (szabadalmi bejelentésükben jelölhetik meg), ennek hiányában részesedésüket egyenlőnek kell tekinteni. A törvény vélelemként rögzíti, hogy amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, a szabadalmi bejelentésben megjelölt, vagy a szabadalmi lajstromban bejegyzésnek a lajstromban feltüntetett valamennyi feltaláló és valamennyi kérelmező egybehangzó nyilatkozata vagy a kérelemhez mellékelt jogerős bírósági ítélet alapján való módosítását követően feltüntetett arány az irányadó. §

Ha egy találmányt többen szabadalmaztatnak, vagy a szabadalmat több személyre ruházzák át, ezek szabadalmastársak lesznek §. Aki más találmányát a maga neve alatt jelenti be szabadalmi oltalom megszerzése végett, az találmánybitorlást követ el. Ilyenkor a sértett feltaláló követelheti, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illesse meg, valamint kártérítést is követelhet. §

A szabadalmi oltalom tárgya

A szabadalmi oltalom tárgya: a szabadalmazható találmány.

Szabadalmi oltalmat akkor kaphat egy találmány (a technika bármely területén), ha:

  1. új;
  2. feltalálói tevékenységen alapul;
  3. iparilag alkalmazható §; és
  4. törvény nem zárja ki a szabadalmazhatóság köréből §.

Az újdonság

Újnak mondjuk a találmányt, ha az nem tartozik a technika adott állásához (még nem ismert, nem bevett, nem alkalmazott megoldás). Más szóval ez azt jelenti, hogy az adott találmány a feltalálása időpontjában adott technikai színvonalat meghaladja. (A maga korában ilyen nevezetes magyar találmány volt a dinamó, a porlasztó, a Rubik-kocka stb.). Az adott technikai színvonalon bevett, szakmai körökben közismert megoldás tehát nem új. A technika adott állásához tartozás mellett újdonságrontó körülmény az is, ha a találmányi megoldás a bejelentés előtt írásban, szóban, gyakorlati alkalmazás útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. (A feltaláló érdeke tehát a bejelentésig a titokban tartás.) Nem újdonságrontó körülmény a találmány tárgyának a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt szakmai kiállításokon való bemutatása, ha a feltaláló a kiállítás megnyitásának napjától számított 6 hónapon belül bejelenti szabadalmi igényét. (A kiállítások egyéb céljaik mellett a legújabb termékek iránti kereslet felmérését, a más újdonságokkal való összehasonlítást is szolgálják, ami alapján a feltalálók eldönthetik, érdemes-e egyáltalán a találmányukra szabadalmi oltalmat kérni.) Akkor sem újdonságrontó a nyilvánosságra jutás, ha az a bejelentővel vagy annak jogelődjével szembeni jogsértés következménye, azonban ilyenkor is feltétel a 6 hónapon belüli bejelentés megléte §.

A feltalálói tevékenység

A feltalálói tevékenység is az átlagos színvonalat meghaladó, a technika adott állásához képest egy jó szakember számára nem nyilvánvaló megoldást, azaz szellemi alkotómunkát feltételez. Ez jellemzően, bár nem szükségszerűen hosszas előtanulmányokat, kutatásokat, kísérleteket, felhalmozott szakmai tudást és tapasztalatokat feltételez, ami nemcsak fáradságos, de gyakran nagyon költséges is. A szabadalmi oltalom és az azon keresztül biztosított kizárólagos jogok, különösen a vagyoni jogosultság éppen ezt az előzetes befektetést honorálja, ismeri el, és ezáltal közvetve ösztönzi is §.

Az ipari alkalmazhatóság

Az ipari alkalmazhatóság azt jelenti, hogy a találmány tárgya (az új termék vagy az újfajta termelési eljárás) az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. Ez általában iparszerű, üzemi méretű sorozatgyártást, tömegtermelést jelent, nem egy egyedi darabot (prototípust) vagy egyetlen (laboratóriumi) használatot §.

A szabadalom tárgyának nem minősülő alkotások, szabadalmi oltalomból kizárt alkotások

A szabadalom tárgya lehet a fentiek szerint egy új termék (termékszabadalom) vagy egy új termelési eljárás (eljárási szabadalom). Speciális törvényi előírások vonatkoznak a gyógyszerekre, gyógyászati anyagokra (vegyületekre) és keverékekre, az új növény- és állatfajták szabadalmi oltalmára.

A törvény értelmében nem minősül találmánynak különösen:

a felfedezés (egy már eddig is létező, objektíve ható, de eddig nem ismert természeti törvényszerűség felismerése),

a tudományos elmélet és a matematikai módszer,

az esztétikai alkotás,

a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás,

a szoftver és az információk megjelenítése.

(Ha ezeket egy tudományos mű vagy egy művészeti alkotás tartalmazza, az a szerzői jog oltalma alatt áll §.

Ugyanígy a szerzői jog védi a szoftveralkotásokat is, a mikroelektronikai félvezető termékek jogi oltalmáról pedig külön törvény § rendelkezik. Az egyébként találmánynak minősülő megoldások közül pedig nem részesülhet szabadalmi oltalomban az, melynek közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne, vagy azt súlyosan veszélyeztetné (tiltott fegyverfajta, bankjegymásoló stb.)

Ide tartozik továbbá például

  1. az ember klónozására szolgáló eljárás;
  2. az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;
  3. az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;
  4. az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára;
  5. az előbbiekben megjelölt eljárással létrejövő állat. §

Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is. §

Nem részesülhetnek továbbá szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. §

A szabadalmas személyhez fűződő és vagyoni jogai

A szabadalmi jogviszony tartalmát többek között a feltaláló (szabadalmas) személyhez fűződő és vagyoni jogai alkotják.

A feltalálót megilleti a névjog, a feltalálói minőség elismeréséhez való jog és a szabadalmi bejelentés közzétételéig a nyilvánosságra hozatal joga. A feltalálót tehát megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell azonban a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri. § A névjog és a feltalálói minőség elismeréséhez való jog akkor is megilletik a feltalálót, ha nem ő a szabadalmas, e jogok időben korlátlanok és átruházhatatlanok.

A feltalálót (vagy jogutódját) illeti meg a szabadalmi igény is §. A szabadalmi oltalomra a feltalálónak alanyi joga van, de annak kérése nem kötelessége. Dönthet úgy is (tipikusan az előző terméke kifutásához fűződő átmeneti üzleti érdekből), hogy nem kér szabadalmi oltalmat, sőt hogy találmányát átmenetileg nem is hasznosítja (nehogy közismertté váljon, és ezzel elveszítse újdonságát). Ha egy feltaláló az egyébként szabadalomképes találmányát szabadalmaztatás nélkül kezdi hasznosítani, (mert a szabadalom fenntartása túl költséges volna számára) úgy az, mint üzemi titok részesülhet a Polgári Törvénykönyv vagy a versenytörvény alapján jogi oltalomban (know-how védelem, titokvédelem).

A szabadalom hasznosítási joga

A szabadalmi jogviszony leglényegesebb tartalmi eleme és egyúttal a szabadalmas (akár maga a feltaláló az, akár az örököse vagy más jogutódja, pl. a munkáltató, mint szolgálati szabadalmas) legfontosabb vagyoni joga a hasznosítási jog. A szabadalmi oltalom alapján a szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. § A hasznosítás magában foglalja a szabadalmazott termék előállításának, használatának, forgalomba hozatalának, az eljárás használatának jogát, ideértve a szabadalmazott eljárással termékek előállítását, használatát és forgalomba hozatalát is. A hasznosítás joga forgalomképes vagyoni értékű jog. A szabadalom hasznosításának másra való átruházása a szabadalmas kizárólagos rendelkezési joga, más személy a szabadalom tárgyát csak a szabadalmas engedélyével (licencia) hasznosíthatja, tipikusan ellenérték (licenciadíj) fejében (a felek szabadalmi licenciaszerződése § alapján). A szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki az ő engedélye nélkül hasznosítja a szabadalom tárgyát (ezért abszolút szerkezetű jogviszony) §.

A hasznosítás egyébként nemcsak kizárólagos joga, de egyben törvényi (alanyi) kötelezettsége is a szabadalmasnak, amit ha nem teljesít, vele szemben - további törvényi feltételekkel - szabadalmi kényszerengedély megadása kérhető. §

Kivételek a kizárólagos hasznosítási jog alól

A kizárólagos hasznosítási jog alól azonban kivételt jelentenek:

  1. a magánhasználat (pl. a vevő használja az általa megvásárolt, egyébként szabadalmazott terméket);
  2. egyéb, gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekmények;
  3. kísérletek és vizsgálatok végzése a találmány tárgyával;
  4. gyógyszer elkészítése és használata gyógyszertárban, orvos által felírt recept alapján §.

A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog továbbá nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze (jogkimerülés), vagyis a kizárólagos hasznosítási jog csak az első, közvetlen hasznosítóig terjed, ha a szabadalmas ennek a hasznosítási engedélyt megadta, kizárólagos hasznosítási joga ezzel kimerült, a további, közvetett cselekményeknek nem akadálya a szabadalmas szabadalmi joga §.