Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szabadalmak

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. március 27.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A szerzői jogi oltalom alá nem eső (tehát nem az irodalom, a tudomány vagy a művészetek körébe tartozó), tipikusan műszaki jellegű szellemi alkotások törvényi védelme az iparjogvédelem területét alkotja. Az elnevezés utal arra, hogy itt az ipari forradalommal kezdődően és azóta is általában az ipari termeléssel, termékekkel összefüggő szellemi alkotások jogi oltalmáról van szó. Ez a jogterület közvetlen módon a feltalálói tevékenység védelmét, elismerését és anyagi ösztönzését kívánja biztosítani. Ebben a témakörben kerül feldolgozásra a szabadalmi jog és védjegyoltalom valamennyi lényeges eleme, így többek között a szabadalmi eljárás, a szabadalom korlátai és védelme, s szabadalmi és védjegylicencia.

Cikk:

A szabadalom korlátai és védelme

A szabadalom korlátai és védelme
Előhasználati jog
Továbbhasználati jog
Tranzitjog
Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt
Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt
Az oltalmi idő
Igény a szabadalombitorlóval szemben
Nemleges megállapítás

A szabadalom korlátai és védelme

Az abszolút szerkezetű szabadalmi jogviszony nem jelent korlátlan jogosultságot, hiszen akkor éppen fékezné a gazdasági forgalmat és a technika fejlődését. Ezért a kizárólagos hasznosítási jog nem akadályozza meg a magánhasználat céljából végzett és általában a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményeket, a találmány tárgyaival kapcsolatos további kísérleteket (éppen a továbbfejlesztés érdekében) stb. § Ugyanígy, mintegy a kizárólagos jogi pozíció ellentételezéseként, a szabadalmast nem illeti meg a titokban tartás joga, sőt köteles a találmányt feltárni, azaz megismertetni a társadalommal. A feltárás olyan mértékű kell legyen, hogy annak alapján megfelelő szakember a találmány tárgyát megvalósíthatná (természetszerűleg a szabadalmas engedélyével) §. Mindezeken túlmenően a szabadalmi oltalom korlátait jelentik még: az előhasználati jog; a továbbhasználati jog; a tranzitjog; és a szabadalmi kényszerengedély.

Előhasználati jog

Gyakori, hogy egy új termék kifejlesztésén egyidejűleg több gyártó is dolgozik, szabadalmat azonban csak az elsőbbséggel rendelkező kaphat. Ilyen esetekben előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen (az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul) és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Ebben a mértékben a szabadalmi oltalom vele szemben hatálytalan. Az előhasználati jog azonban másra nem ruházható át (nem forgalomképes), kivéve, ha a jogosult gazdálkodó szervezetettel, vagy annak szervezeti egységével együtt ruházzák át, és nem is bővíthető (legfeljebb olyan mértékben, amilyen mértékű bővítésre az előhasználatra jogosult a szabadalom megadásáig komoly előkészületeket tett) §.

Továbbhasználati jog

A szabadalmi oltalom átmeneti időre is megszűnhet (pl. a fenntartási díj fizetésének időleges elmulasztása miatt). Aki a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg az átmenetileg szabadalmi oltalom alatt nem álló találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett, azt változatlan terjedelemben továbbhasználati jog illeti meg a szabadalom újra érvénybe helyezését követően is. A továbbhasználati jog sem ruházható át másra és nem is bővíthető §.

Tranzitjog

A szabadalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenetileg vannak az ország területén, és az olyan külföldi áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba (tranzitjog). A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása irányadó §.

Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt

A szabadalmas nemcsak jogosult, hanem kötelezettségei is vannak. Így nemcsak jogosult a hasznosításra, de köteles is a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében hasznosítani. Ha ezt a bejelentéstől számított négy éven át (vagy a szabadalom megadásától számított három év alatt) elmulasztja, a hasznosításra komoly előkészületeket sem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, mulasztását pedig nem tudja igazolni, kérelemre a szabadalom hasznosítására kényszerengedélyt kell adni §.

Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt

A hasznosítás hiánya mellett kényszerengedélyt kell adni akkor is, ha egy szabadalom hasznosítása (függő szabadalom) csak egy másik szabadalom (gátló szabadalom) megsértésével volna lehetséges, feltéve, hogy a függő szabadalom a gátló szabadalomhoz képest lényeges műszaki előrelépést jelent.

A kényszerengedélyt kérőnek mindkét esetben (a hasznosítás elmulasztása és függőség miatt is) igazolnia kell, hogy megpróbálta megszerezni a hasznosítás jogát, de a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű határidőn belül nem volt hajlandó önként engedélyt adni a hasznosításra, továbbá hogy ő maga a találmányt hasznosítani tudja. A kényszerengedély nem keletkeztet kizárólagos jogot a hasznosításra, terjedelmét és időtartamát a bíróság állapítja meg, és az csak túlnyomórészt belföldi kereslet kielégítése céljából adható. A kényszerengedély terjedelmét a bíróság a célzott hasznosításhoz szükséges mértékben köteles megállapítani. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba. A kényszerengedély nem ingyenes, azért a szabadalmasnak megfelelő díjazás jár, aminek mértékét megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg (a díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna.) A kényszerengedély másra nem ruházható át, a kényszerengedélyes másnak hasznosítási engedélyt nem adhat §.

Az oltalmi idő

A törvényi korlátok között fennálló szabadalmi jog időbeli korlátozás alá is esik: a szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart §. Ezalatt évenként a jogszabályban meghatározott, a fenntartás időtartamával progresszíven emelkedő fenntartási díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása az oltalom megszűnésével jár, a törvény azonban a hátralékos díj megfizetésére hat hónap türelmi időt engedélyez (a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, a minősített adatként kezelt bejelentés alapján megadott szabadalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni). §.

Aki az oltalmi idő alatt a találmányt jogosulatlanul hasznosítja, szabadalombitorlást követ el. §.

Igény a szabadalombitorlóval szemben

A szándékos szabadalombitorlás bűncselekmény.

A Büntető Törvénykönyv kimondja, hogy aki

  1. más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,
  2. gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. §.

További, a szabadalmakat a büntetőjog eszközével védő tényállás az iparjogvédelmi jogok megsértése: §.

A szabadalmas a bitorlóval szemben az eset körülményeitől függően a következő - felróhatóságtól független - igényeket támaszthatja:

  1. követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
  2. követelheti a szabadalombitorlás, vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
  3. szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
  4. követelheti megfelelő elégtétel adását (szükség esetén nyilvánosság előtt);
  5. követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
  6. követelheti a szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. §

A bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz. §

Felróható szabadalombitorlás esetén a szabadalmas vagyoni és nem vagyoni kártérítést is követelhet.

Nemleges megállapítás

Ha valaki csupán attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indíthatnak, ezt megelőzendő kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely általa megjelölt szabadalomba (nemleges megállapítás) §.

median